"Ezen az alapon meg kellene szüntetni pl. a Vajdaságban az összes magyar iskolát, hiszen az ott végzett gyerekek nem tudnak kellő módon elhelyezkedni a szerb nyelvű gazdasági életben."
már megint az alma és a körte...
Délvidéken magyarok százezrei megyényi nagyságú területen alkotak többséget, míg a hazai nemzetiségek országnyi területen szétszórva vannak többségben kb 3 faluban...
Mondtam már..ha valós összehasonlítást akarsz, nézelődj a szepességi, eperjesi, beszterczebányai zsolnai magyarság anyanyelvű oktatásánál (v annak hiányánál)
"hasznát tudták-e venni az ebben a rendszerben tanultakat az életben??""
Ezen az alapon meg kellene szüntetni pl. a Vajdaságban az összes magyar iskolát, hiszen az ott végzett gyerekek nem tudnak kellő módon elhelyezkedni a szerb nyelvű gazdasági életben. Legyen a gyerek és a szülő gondja az, hogy esetleg nehézségei lesznek, ha nem az ország hivatalos nyelvén tanul az iskolában!
"gondolom ezt bizonyítani is tudod forrásokkal??"
Kétségbe vonod egy dokumentált miniszteri rendelet létét?
A magyar revizionizmusról Gheorghiu-Dej a Magyar Autonóm Tartomány 1956. december 16-iki pártkonferenciáján jelentette ki: Magyarországon az a veszély fenyegetett, hogy egy horthysta-fasiszta diktatúra kerül hatalomra, és az ország a szomszédos országok elleni agresszió tuzfészkévé válik. Ugyanitt az egész romániai magyrságot revizionizmussal vádolta meg. Ezzel kinyilvánította bizalmatlanságát irántuk. 60/ Arra való hivatkozással, hogy nacionalizmusuk és szeparativizmusuk akadályozza a testvériesülést, nagyarányú leépítések történtek a magyar felső és középszintű vezetők között. Lekerültek erdélyben a két és háromnyelvű feliratok, korlátozták a magyar könyvtárak, egyesületek, színjátszó csopoprtok stb. anyagi alapjait, amely lassú elsorvadásukhoz vezetett. 1958-tól bevezették a zárt városok rendszerét, azaz megtiltották a magyarok beköltözését Erdély nagyvárosaiba, és országosan 10 %-ban állapították meg a munkahelyeken a felveendo magyarok arányát. (Ekkor még közel 10 %-ot tett ki az ország lakosságából a magyarság!) A magyar intézmények önállóságát úgy szüntették meg, hogy egyesítették a román intézményekkel, akéárcsak az 50-es években, ennek betetozése volt, a Bolyai egyetem megszüntetése 1959-ben.
Megint másról beszélsz. A tény: 1959-ben még volt anyanyelvi nemzetiségi iskolarendszer az országban, 1960-ban pedig már nem egy oktatási miniszteri határozat maitt.
Tehát nem az történt amit te sugalmazol, hogy lassan csökkent az iskolák száma a nemzetiségi lakosság csökkenése miatt, s ezért a végén már nem maradt egyetlen ilyen iskola sem, hanam egy miniszteri rendelet egyszerűen beszűntette egyik évről a másikra az összes ilyen iskolát.
"Arra felvetésre, hogy 1960-ban betiltották Magyarországon a nemzetiségi tannyelvű nemzetiségi iskolákat,"
ez 1 értelmetlen felvetés ami a levegőben lóg... persze ha kibontanánk, h évente hány nem magyar anyanyelvű gyerek született az országban, ezeknek milyen volt a területi elhelyezkedése, a szülők hány százaléka kívánta az anyanyelvű oktatást már lehetne minősíteni a törvényt...így azonban???
"viszont szóba került Csángóföld, Karánsebes, Brassó, sőt ha tovább lett volna kérdezve, valószínúleg még a szíruszlakók meg a Plútó státusza is szóba került volna, de magára a kérdésre válasz nem jött."
Krassó megyének 300 ezer lakosából 1966ban 9ezer volt magyar ami 3%...Magyarországon a nemzetiségek (románok szerbek horvátok szlovákok németek) összaránya 1960ban 1,5% körülmozgott...
szted hol milyen lehetőség volt anyanyelv tanulására??
"II. vháb utáni intézkedések relevánsabbak lennének."
jujj...a téma meghaladná az adott kereteket de mutatóban megemlíthetjük a -népbíróság működését -a 47ig gőzerővel működő haláltáborokat -az "ellenséges vagyonokat kezelő és ellenőrző" bizottság létrehozása működtetése" (intézményesített rablás) -Zárt városok rendszerének kialakítása -numerus claususez
"így csak a megszokott hangulatkeltés és torzítás tőled."
ezek írásba foglalt rendeletek... ha neked nem teccik nem az én bajom...
Igencsak hasonló a hozzáállás. Arra felvetésre, hogy 1960-ban betiltották Magyarországon a nemzetiségi tannyelvű nemzetiségi iskolákat, s azokat csak 25 évvel később engedélyezték újra, semmilyen érdemi válasz nem született, viszont szóba került Csángóföld, Karánsebes, Brassó, sőt ha tovább lett volna kérdezve, valószínúleg még a szíruszlakók meg a Plútó státusza is szóba került volna, de magára a kérdésre válasz nem jött.
eredetileg csak kérdésre válaszoltam, de miután látom h neked ez akkora megrázkódtatást okozott h az éjszaka közepén idejöttél epét hányni meg kell mondjam jóleső önelégültség vett erőt rajtam :-DDD
Ez önmagában semmit sem jelent. Nekem van olyan ismerősöm is, aki bolgár önkormányzati képviselőként kezdte, majd lett örmény, most meg éppen cigány... :-)
ne 41-es intézkedéseket hozz. ezek a 2. bécsi döntés utániak, amikor románia már egyértelműen német szövetséges. II. vháb utáni intézkedések relevánsabbak lennének. ez így csak a megszokott hangulatkeltés és torzítás tőled.
Ez amolyan nyilasmagyar betegség... Amikor szóba kerül, hogy a magyarok meggyilkoltak 450 ezer zsidót, akkor is az szokott lenni a válasz, hogy "igen, de az apám meg kapott egy pofont 1963-ban a sarki rendőrtől".
A Hunyad megyei Vulkán községben elsőként rendelik el, hogy tilos magyarul beszélni. A magyaroktól ezenkívül elkobozzák a rádiókészülékeket.
1941. június 9.
A román kormány rendeletet ad ki, amelyben megtiltja a magyar nyelv használatát a nyilvános helyeken. Telefonon sem szabad magyarul beszélni, s bizonyos kategóriájú magyar alkalmazottakat el kell bocsátani.
1941. június 11.
Az aradi magyar konzul e napon kelt távirati jelentése szerint Aradon, Temesváron, Lippán és más helységekben elrendelték, hogy a vendéglők, kocsmák, cukrászdák, mozik magyar alkalmazottait június 15-ig kivétel nélkül el kell bocsátani.
1941. június 14.
Az aradi magyar konzul jelentése szerint e napon újabb, a magyar alkalmazottak elbocsátását immár általánosan előíró rendelet jelenik meg. A rendőrség mindenütt megtiltja a magyar nyelv használatát, és erre falragaszok figyelmeztetik a lakosságot. A konzul szerint a dél-erdélyi magyarok elkeseredése olyan nagy, hogy sokan már nyílt ellenállásra gondolnak.
1941. június 27.
Rendelet tiltja meg a magyar nyelven való postai levelezést.
1941. október 1.
Újra engedélyezik a magyar nyelv használatát a bel- és külföldi posta-, illetve távíróforgalomban.
kösz ezt a rendeletet. Ezek szerint nem csak Moldáviában (Besszarábiában) ment 1920-tól az erőszakos romanizálás.:/ Tudnál adni egy forrást az idézetre? (Előre is megköszönöm).
meggondoltam magaba..feszegethetjük a csángókat is
1938-ban, szintén Romániában, a Csángóföldön adták ki a következő helyi rendeletet: "Alulírott, mint Ferdinánd (Újfalu) község polgármestere, a Bákó megyei prefektus 1938. május 3-án kelt 7621. számú rendelete alapján a község tudomására hozom, hogy a községházán vagy más nyilvános helyeken nem szabad más nyelven beszélni, csak románul. A katolikus templomokban az istentiszteletet csak románul vagy latinul szabad tartani. Mindenkit szigorúan megbüntetünk, aki ez ellen vét."
De mesélhetsz a szlovákiai szórványmagyarság anyanyelvoktatásáról Beszterczebánya, Eperjes, Zólyom vagy a Szepesség területéről...