megpróbálták átalakítani az igényeknek megfelelően a kisebségi iskolarendszert
tudod ha nincs gyerek megszünik az iskola...
a 127 német általános iskolából 4 azaz 4 db volt A tipusú....
de még 1 mondatot idéznék az általad linkelt tanulmányból... "A (szerb-horvát) tannyelvű iskolák száma 13 ezek közül is 7 1 tanerős iskola van összesen (a 7 iskolában!) 84 tanulóval."
tehát a kommunisták megszüntették (valóban nem túl elegánsan) azokat az iskolákat amelyekre 90%ban nem volt igény...
Ez történt Horvátországban, Szerémségben, Ausztriában A felvidéki szórványban a magyar iskolákkal illetve ez történik manapság pl. Zoboralján...
először neked kéne megtanulnod... nem pedig ilyen bombasztikus mondatokkakl dobálóznod minth. betiltották az anyanyelvi oktatást, beolvasztották a nemzetiségeket stb stb...
"1985-ben lett újraengedélyezve, azaz 25 éven keresztül TILOS volt Magyarországon a kisebbségi anyanyelvi oktatás. "
te elolvastad amit belinkeltél???kétlem...
attól h minden magyar iskolában ma is románul tanuléják a román nyelvet, irodalmat történelmet még nincs betiltva a nemzetiségi oktatás...
A magyarországi kisebbségek arányaiban jobban megmaradtak mint a hasonló helyzetű magyar szorványok Horvvátországban Ausztriában Szlovákiában Romániában..
Megint nem válaszolsz érdemben. VOLT egy iskolarendszer, mely működött az egyébként kislétszámú magyarországi kisebbségek anyanyelvi iskoláztatása terén, s ez meg lett szűntetve hatalmi szóval, a magyar oktatási miniszter rendeletével 1960-ban, s csak 1985-ben lett újraengedélyezve, azaz 25 éven keresztül TILOS volt Magyarországon a kisebbségi anyanyelvi oktatás. Ennek hatására elveszett másfél nemzedék, s befejeződött a magyar nacionalizmus egyik XIX. századi nagy célja: a magyarországi kisebbségek teljes beolvasztása. Tehát az egyébként internacionalista, kommunista elevket valló Kádár-rendszer hajtotta végre a nacionalista magyar programot e tekintetben. Előtte ilyen radikális lépésre senki sem merte elszánni magát, sem Horthy, sem Rákosi. (A Trianon előtti helyzettel nem is hasonlítom, mert az egy más méretű és etnikalag más összetételű ország volt.)
"míg a hazai nemzetiségek országnyi területen szétszórva vannak többségben kb 3 faluban..."
ez ebben a formában nem igaz. pontosabban ma már igen. de a nemzetiségi oktatás megszüntetése előtt bizony voltak azért viszonylag nagy tömbök, pl. a bcsaba melletti szlovák tömb, vagy a dunántúlon a svábok (bár ott a kitelepítés már picit megbolygatta a dolgokat).
"Ezen az alapon meg kellene szüntetni pl. a Vajdaságban az összes magyar iskolát, hiszen az ott végzett gyerekek nem tudnak kellő módon elhelyezkedni a szerb nyelvű gazdasági életben."
már megint az alma és a körte...
Délvidéken magyarok százezrei megyényi nagyságú területen alkotak többséget, míg a hazai nemzetiségek országnyi területen szétszórva vannak többségben kb 3 faluban...
Mondtam már..ha valós összehasonlítást akarsz, nézelődj a szepességi, eperjesi, beszterczebányai zsolnai magyarság anyanyelvű oktatásánál (v annak hiányánál)
"hasznát tudták-e venni az ebben a rendszerben tanultakat az életben??""
Ezen az alapon meg kellene szüntetni pl. a Vajdaságban az összes magyar iskolát, hiszen az ott végzett gyerekek nem tudnak kellő módon elhelyezkedni a szerb nyelvű gazdasági életben. Legyen a gyerek és a szülő gondja az, hogy esetleg nehézségei lesznek, ha nem az ország hivatalos nyelvén tanul az iskolában!
"gondolom ezt bizonyítani is tudod forrásokkal??"
Kétségbe vonod egy dokumentált miniszteri rendelet létét?
A magyar revizionizmusról Gheorghiu-Dej a Magyar Autonóm Tartomány 1956. december 16-iki pártkonferenciáján jelentette ki: Magyarországon az a veszély fenyegetett, hogy egy horthysta-fasiszta diktatúra kerül hatalomra, és az ország a szomszédos országok elleni agresszió tuzfészkévé válik. Ugyanitt az egész romániai magyrságot revizionizmussal vádolta meg. Ezzel kinyilvánította bizalmatlanságát irántuk. 60/ Arra való hivatkozással, hogy nacionalizmusuk és szeparativizmusuk akadályozza a testvériesülést, nagyarányú leépítések történtek a magyar felső és középszintű vezetők között. Lekerültek erdélyben a két és háromnyelvű feliratok, korlátozták a magyar könyvtárak, egyesületek, színjátszó csopoprtok stb. anyagi alapjait, amely lassú elsorvadásukhoz vezetett. 1958-tól bevezették a zárt városok rendszerét, azaz megtiltották a magyarok beköltözését Erdély nagyvárosaiba, és országosan 10 %-ban állapították meg a munkahelyeken a felveendo magyarok arányát. (Ekkor még közel 10 %-ot tett ki az ország lakosságából a magyarság!) A magyar intézmények önállóságát úgy szüntették meg, hogy egyesítették a román intézményekkel, akéárcsak az 50-es években, ennek betetozése volt, a Bolyai egyetem megszüntetése 1959-ben.
Megint másról beszélsz. A tény: 1959-ben még volt anyanyelvi nemzetiségi iskolarendszer az országban, 1960-ban pedig már nem egy oktatási miniszteri határozat maitt.
Tehát nem az történt amit te sugalmazol, hogy lassan csökkent az iskolák száma a nemzetiségi lakosság csökkenése miatt, s ezért a végén már nem maradt egyetlen ilyen iskola sem, hanam egy miniszteri rendelet egyszerűen beszűntette egyik évről a másikra az összes ilyen iskolát.
"Arra felvetésre, hogy 1960-ban betiltották Magyarországon a nemzetiségi tannyelvű nemzetiségi iskolákat,"
ez 1 értelmetlen felvetés ami a levegőben lóg... persze ha kibontanánk, h évente hány nem magyar anyanyelvű gyerek született az országban, ezeknek milyen volt a területi elhelyezkedése, a szülők hány százaléka kívánta az anyanyelvű oktatást már lehetne minősíteni a törvényt...így azonban???
"viszont szóba került Csángóföld, Karánsebes, Brassó, sőt ha tovább lett volna kérdezve, valószínúleg még a szíruszlakók meg a Plútó státusza is szóba került volna, de magára a kérdésre válasz nem jött."
Krassó megyének 300 ezer lakosából 1966ban 9ezer volt magyar ami 3%...Magyarországon a nemzetiségek (románok szerbek horvátok szlovákok németek) összaránya 1960ban 1,5% körülmozgott...
szted hol milyen lehetőség volt anyanyelv tanulására??
"II. vháb utáni intézkedések relevánsabbak lennének."
jujj...a téma meghaladná az adott kereteket de mutatóban megemlíthetjük a -népbíróság működését -a 47ig gőzerővel működő haláltáborokat -az "ellenséges vagyonokat kezelő és ellenőrző" bizottság létrehozása működtetése" (intézményesített rablás) -Zárt városok rendszerének kialakítása -numerus claususez
"így csak a megszokott hangulatkeltés és torzítás tőled."
ezek írásba foglalt rendeletek... ha neked nem teccik nem az én bajom...
Igencsak hasonló a hozzáállás. Arra felvetésre, hogy 1960-ban betiltották Magyarországon a nemzetiségi tannyelvű nemzetiségi iskolákat, s azokat csak 25 évvel később engedélyezték újra, semmilyen érdemi válasz nem született, viszont szóba került Csángóföld, Karánsebes, Brassó, sőt ha tovább lett volna kérdezve, valószínúleg még a szíruszlakók meg a Plútó státusza is szóba került volna, de magára a kérdésre válasz nem jött.
eredetileg csak kérdésre válaszoltam, de miután látom h neked ez akkora megrázkódtatást okozott h az éjszaka közepén idejöttél epét hányni meg kell mondjam jóleső önelégültség vett erőt rajtam :-DDD
Ez önmagában semmit sem jelent. Nekem van olyan ismerősöm is, aki bolgár önkormányzati képviselőként kezdte, majd lett örmény, most meg éppen cigány... :-)
ne 41-es intézkedéseket hozz. ezek a 2. bécsi döntés utániak, amikor románia már egyértelműen német szövetséges. II. vháb utáni intézkedések relevánsabbak lennének. ez így csak a megszokott hangulatkeltés és torzítás tőled.
