Pindiy szokja mondani, hogy a liberális nem a hülye szinonímája, amit neki készséggel el is hiszek, de akadnak pillanatok (mostanában egyre gyakrabban), amikor úgy érzem, hogy "aha, ez biztosan egy szabályt erősítő kivétel".
Most is ilyen flashem van: "Első fokon pert nyert az a 12 éves kanadai kislány, aki azért perelt egy quebeci bíróságon, hogy megszabaduljon az apja által rá kirótt szobafogságtól."
Nézd, legjobb tudomásom szerint most van egy LB-i alapelv, hogy családi perpatvar addig nem jogi ügy, amíg az nem haladja meg a tettleges becsületsértés határait. És ez szerintem alapelvként rendben is van, nem arra való a bíróság, hogy az emberek konfliktuskezelő készségét pótolgassa, se a szülőét, se a gyerekét, se a férjjét, se a feleségét. Tehát ha a szülő azt mondja a gyereknek, hogy "nem mehetsz sehova", az se bírósági ügy, ha a gyerek meg csakazéris elmegy a haverjához az se bírósági ügy, meccseljék le egymás között a fenti határon belül.
Szerény, nyomott véleményem szerint ezt legrövidebb úton az ügyvéd urak (csókoltassa őket a Dunántúli ÁFÉSZ! ... meg a ragya) tudnák megfelelőképp rendezni.
Ilyetén ügyeket pölö akkor sem vállalnék, ha fizetnének érte. (Ha ügyvéd lennék, akkor se!)
Pedig előbb-utóbb valami illesmi lesz a vége... Ha azt mongyuk valamiről - például egy szobafogságról, vagy zsebpénz-megvonásról -, hogy túlzás, akkó' azt is meg köll mondani: mi a nem túlzás?
Na ez az, ahova nem szabad fajulni hagyni a dógot, mert azon majd a szülő is szív, a gyerek is szív, és már megent a jogászok járnak csak jól. Én egyébként már az SMS-es jegy-értesítés - MINT INTÉZMÉNYESÜLÉS - miatt is fejeket vennék, mert az is gyönyörűen elvette a gyereknek azt a fajta öröktől való jogát, hogy úgy taktikázzon a karója bevallásával, ahogy az neki a legkedvezőbb. Voltaképp asszem összességében nem szeretnék ma lenni gyerek.
"Nem mondom, hogy megáll az ész, mert az nem fejez ki semmit."
Nekem is megállna, ha vóna.
Kölönben, ahogy nappalonta kinézek itt az ablakon, hááááát... Olyan idő van, hogy ha gyerekem lenne, tuti nem hagynám a gép előtt punnyadni. Szobafogság helyett meg éppenséggel kizárnám a szobából/házból is nappalra.
Ezzel egyet is értek, viszont má' legalább ketten vagyunk, nem tuggyuk, meddig ésszerű engedni a zállamot belepofázni a szülők dóggába... Idővel az lesz a vége, hogy egy sajátos gyermekbétéká fog alkalmasint kialakúnni, például leírja majd, a ziskolából való lógás minősített esetére millen büntetési tételek alkalmazhatóak... és millen jogorvoslati lehetőségei lesznek a kölyöknek...
Valamilyen jogaiknak kell lenni a gyerkőcöknek, mert nem sokan helyeselnék, ha a pater familias büntetlenül agyoncsaphatná a saját gyerekeit mint a rómaiaknál. Nemzetközi egyezmények is vannak. Persze az élethez való jog és a fagyihoz való jog között elég széles a skála. Én meg nem mondom, mi a helyes mérték.
Nálunk annak idején legfeljebb orvosi igazolással lehetett távol maradni az iskolai kirándulásról, mert az is tanítási időnek számított - persze akkor még nem dúlt a demokrácija.
"Mennyire szólhat bele az állam a gyereknevelésbe, mik a szülők jogai. Ez tényleg jogfilozófiai kérdés, de hogy az államnak van beleszólása, az nem kérdéses."
Ezér' is vonatkoztattam le a hírtől, mer' nem tunni, hogy egy vidámparkbéli kiruccanás, netán múzeumlátogatás vótt a dolog - tejjesen érdektelen... az is mindegy, hogy a gyerek panaszkodott-é, vagy valamék tanerő? Egy esetleges tanterv meg túlságosan elvont ahhoz, hogy ebből vezessünk le jogi alapvetéseket...
Itten az a kérdés, millen mértékig, millen alapon szólhat bele a zállam a szülők dóggába, meddig terjednek a gyremekjogok? Egyáltalán mijaz?
Az kérlek lehet, ennek eldöntésére (mármint, hogy az a "megőrülés" alapos vagy éppen patologikus) látni kellene a szóban forgó képeket. Mert gondolom azt belátod, hogy ha egy ügyvéd a tárgyaláson az ellenérdekű fél képeire azt mondja, hogy "illetlen", az kb a nagy semmi, attól lehet ilyen is, meg olyan is....
Legközelebb egy 2 éves gyerek fog perelni, mert amikor ki akart szaladni az úttestre, akkor a személyes szabadságának nyaknál kéznél fogva történő súlyos korlátozását kellett elszenvednie az anyja által. (Kopirájt RJ.)
Nem tudom, Kanadában hogy van, de nálunk megtörténhet egy ilyen per? A gyereket 14 éves koráig ugye nem lehet felelősségre vonni, csak a szüleit. Tehát akkor a szüleinek joga van korlátozni őt a cselekvésében, persze nem korlátlanul.
A hír erősen pontatlan. Egy tizenkét éves gyerek Kanadában sem jogképes, tehát nem ő perelt, hanem egy gyámügyi előadó. Hogy formálisan ő a felperes, az szokás, jogi fikció, bulvárhírnek meg jól hangzik, hogy Zsuzsika beperelte a szüleit. Tehát gyerekek nem kaptak jogi ballasztikus rakétákat a kezükbe.
A vita az állam és a szülők között folyik. Mennyire szólhat bele az állam a gyereknevelésbe, mik a szülők jogai. Ez tényleg jogfilozófiai kérdés, de hogy az államnak van beleszólása, az nem kérdéses.
Nagy összegben fogadnék, hogy nem a gyerek panaszkodott, hanem az iskola. (Bár ez részletkérdés.) Az iskolai kirándulás nyilván a tanterv része. Oszt' nem lehet avval sem büntetni a büdös, lusta kölyköt, hogy nem mehet egy hétig matekórára, amit nagyon élvez, mert hiába pofoztam fel a múltkor is, mégse locsolta meg a marijuana-ültetvényemet. Hogy a konkrét esetben más volt a transzgresszió, az megint részletkérdés.
Pontosan. Az ilyen tetszőleges ideig rágható marhaságoknak mindig roppant egyszerű a megoldása, megfelelő felszereltség mellett. Hol húzod meg a határt? Honnan tudod hogy neked van igazad? Ki dönti el, hogy mi a helyes...? Akinél a puska van, pöcsöm. Gyász.
Mivel a törvények nem tudják kezelni a tömény hülyeséget, ami félőrült fajtársaink degenerált elméjéből ömlik elő manapság, célszerű lenne a közösségnek felvonultatnia az érveit egy fekete gumi műbráner megfelelő alkalmazásával, mintegy jelezve a nemtetszését azzal kapcsolatban, hogy minduntalan mindenféle félhumánok próbálják heccből ellehetetleníteni azokat a mindeni életét érintő szabályokat, amiket egyébként értelmes emberek írtak értelmes embereknek anno...
Nézd, ez egyfelől igaz. Másfelől viszont az elmúlt évtizedekben azért ők is lettek ujabbfajta kotlátokkal szivatva nálunk is, meg felteszem máshol is. Emléxem, amikor én kamaszgyerek vótam, a közértbe annyi cigit és piát vettem, amennyit nem szégyelltem, a tankötelesség 16 éves korig tartott, meg hasonlók. Egy rakat ismerős csinálta, hogy 16 évesen elment "élni egy kicsit", majd 1-2 év után befejezte a középiskolát, majd ment tovább... Osztán mindenki eljutott - ha akart - az uttőrő majd a KISZ táborba, ha volt lé a szülei zsebében, ha nem...
Ma ezek nincsenek. Olyan módon elszabadulni a szülők mellől sokkal nehezebb. Viszont kontra lehet perelni a szülőket...
Az a baj, hogy ebben a polémiában mindenkinek valami módon igaza lesz, még homlokegyenest ellentmondó váleményeket is képviselnek... Némi túlzással olybá helyzet elé nézünk, hogy aligkamaszok kezébe csőretőttött, kibiztosított Gatlingokat adunk, hiszen a tejjes államgépezetet képes a szülei ellen fordítani, ha épp úgy teccik neki...
A'sszem elébb mégiscsak a jogvédőket köllene +10edelni...
Én nem vállalkoznék illesmire, mégcsak körül sem 6árolható igazán a dolog a rengeteg kivétel mijatt... Meg mi van, ha esetleg kiderül: a katolikus egyház tévedett és Hubbard monta be a frankót? :-)
Szerintem ez ebben a formában erős. A szülőnek nem kerül semmiféle plusszköltségbe, akármit is nézeget a gyerek. Persze a fizetős oldalak témája, az más, ott nyilván igazad van.
Szerintem igen. Valami olyasmire gondolok, hogy nem kell okvetlenül beleférnie mondjuk egy 12 éves kori házasságnak "lelkiismereti okokból" egyértelműen szektának tűnő nem bejegyzett egyház szertartásain részvétel "lelkiismereti okokból", a szülőnek az adott egyház általi zsebelése "lelkiismereti okokból", no meg ilyenek.
Persze jó kérdés, hogy mi legyen a scientologusokkal.:)))
Erre viszont szerintem a racionális korlátokon belül egyértelműen igen a válasz, és a magyar Alkotmány ebben a tekintetben csúf belső ellentmondást tartalmaz a lelkiismereti és vallásszabadság kontra a szülő joga a gyermeknek adandó nevelés megválasztására témában.
Azt gondolom, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság alapvető emberi jog, és senkit nem lehet erőszakkal semmiféle templomba becipelni, se onnan távoltartani. Még 10 évesen se.
(mondjuk persze erre a vallásosak meg mondhatják azt, hogy az ő szülői felelősségük alá tartozik a gyerek lelke is...)