Az "echt" lengyel Podolski a foci EB-én keményen bevágott két gólt szülőhazájának... mindkettő után hatásos színházat játszva "a kettős érzelmeiről." A lengyelországi sajtó és közvélemény persze azonnal be is indult a témában, a megértő véleményektől kezdve egészen a hazaárulózásig.
Könnyen mondhatjuk: ugyan már, hülyeség a témával foglalkozni, meg kell ezt szokni. Fölvette a német állampolgárságot is és kiváló profiként most új hazájában bizonyít. Egyre több hasonló példa van és lesz is a nemzetközi sportéletben.
De akkor mi értelme a kifejezetten nemzeti alapú versenyeknek ?
A klubcsapatok "multinacionalitását" már régen megszoktuk. A nemzeti válogatottak összetétele, az egyre gyakoribb hanosítások azonban már joggal kelthetnek ellenérzéseket egy-egy adott mérkőzésen.
Egyáltalán, hol lehet itt a határ?
off-Jobb is, mert fogalmad nincs mekkora rész az, amit te nem tudsz erről a témáról. Én legalább elmondhatom, olvastam már,hogy ki a fene az a Ruvarac, a Diakovics Izsaias, Monaszterly János,stb,stb. -on:)))
off-Mindössze olvasnod kéne, csak annyit. 1690. ápr. 1-én gróf Marsigli emlékirata tartalmazza az ötletet, hogy a délszlávokat hathatós támogatásban kell részesíteni a császárnak. Brankovics György 1689-es elfogatása miatt letört szerbek és a török éppen aktuális katonai erősödése miatt, az osztrákoknak és a szerbeknek össze kellene fogniuk a török ellen. Kinsky és Stradtmann grófok eszméi szerint, a szerb keresztény rájákkal kell hadjáratot folytatni a török ellen. Erre volt I.Lipót ápr.6-i kiáltványa, amelyben azonban a török elleni harcra hívja a szerbeket, de a "lakásaitokat s földjeiteket ne hagyjátok el" mondat ott van a proklamáció végén! Aztán mégiscsak elhagyta kb. 40 ezer család...-on
Les massacres de Srebrenica, qui firent plus de 7 500 victimes - pour l'essentiel de jeunes musulmans bosniaques abattus, puis jetés dans des fosses communes - sont considérés comme les plus meurtriers commis en Europe depuis 1945. (Photo: AFP)
:) a szerbek elvállalták, hogy védik a határokat, ezt meg is tették majdnem 200 évig, abszolút császárhűek voltak. lipót hülye lett volna, ha nem fogadja el a segítséget. nem tudom mit nem lehet ezen érteni.
off-Mentek maguk is. Ámde eleve nem jöttek volna, ha I.Lipót nem engedi be őket. Az 1690-es török harcok, ahol a török nyert a Balkánon, kissé talán siettették a szerbeket az átköltözésben, de egy későbbi visszatérés eshetősége mellett. 169-ben Belgrád elesett, török kézre került újra, ezzel a visszatérés is meghiúsult a szerbeknek. Ezt kéne felfogni. -on
Dehogyis csak a Bánságban volt tudatos a császári kamarilla, mint telepítő. A szerbeket I.Lipót engedte be Arzén pópájuk vezérletével (vagy 40 ezer családot), akik eljutottak észak felé Szentenre, Rév-Komárom területéig is. Határőrökként meg a Délvidék minden részére, Baranya, Bácska, Bánság-fel,a Tisza vonalán is Szegedig, majd Tokajig...
"igen, mert ahogy irtam en az egyes nepek mohacsaig szamitom az "ellenallast""
akkor nem ártana kicsit komplexebben. ezért írtam ankarát. ankara a török egyetlen komoly veresége, ami nem cska megállította, de igen durván visszavetette. rigómező pre ankara, mohács poszt ankara. a szerbek rosszabb geostratégiai helyzetben voltak, rájuk előbb sor került. de ankarát kihasználták, ezért tudtak fennmaradni majdnem 50 évig. moháccsal a magyar állam de facto megszűnt. de jure nem, meg vonaglott még egy kicsit, de onnan nem volt feltápászkodás. más kérdés, hogy a török az akciórádiusza végessége miatt nem tudta az országot teljesen alávetni.
"20 ev alatt szereztek vissza azt amit "elvesztettek" ... a bolgarok, szerbek vazalusi besorolasa meg ebben az idoszakban sem szunt meg"
akkor nézz utána. az 1400-as évek végére sikerült anatólia keleti részét visszaszerezniük. albánia az 1460-as években kapitulált. a szerbek 1459-ben. soroljam még?
"1683 tenyleg mas mint a 14. szazad. ez szerintem napnal vilagosabb"
:) mitől más egy 14. századi pragmatista áruló, mint egy 17. századi? ne beszéljünk általánosságokban, erről a konkrét témáról volt szó.
"A 17.szazad vegen a torok mar mint alternativa volt jelen az europai hatalmi porondon (vallasszabadsag vs Habsburg katolikussag, allamrendszerukbol is izelitot kaptunk, vagy eleg csak a francia-torok szovetsegre gondolni)."
a törökösség, azaz a kooperáció a hitetlen ellenséggel ugyanúgy halálos bűn volt a 17. században, mint előtte. a török államigazgatás meg sokkal durvább volt, mint a habsburg, mert amíg a törökben keresztény nem viselhetett tisztséget, a habsburg a magyar nemeségre támaszkodott :) a habsburg katolikussággal mi is a probléma? a francia - török szövetség meg, amikor működött, rendre igen kényelmetlen helyzetbe sodorta a francia diplomáciát, viszont ők is részt vettek a török kiverésében.
a szerbek behódolását is jó lenne nem a magyar nacionalista szlavofób szemüvegén keresztül nézni. vagy mondjuk összehasonlítani az erdélyi hintapolitikával. ami nagyjából tökugyanaz. persze te meg fogod magyarázni, hogy mégsem :)
igen, mert ahogy irtam en az egyes nepek mohacsaig szamitom az "ellenallast" ha nem igy teszunk, akkor mondhatjuk, hogy Mo meg tovabb nem 150, de 300 evig birta ... 1683 ban Mo ott tartott, ahol a Szerbek Rigomezo utan ...
20 ev alatt szereztek vissza azt amit "elvesztettek" ... a bolgarok, szerbek vazalusi besorolasa meg ebben az idoszakban sem szunt meg, csak felpuhult (de a mereg mar bennuk volt :) poknyelven szolva )
1683 tenyleg mas mint a 14. szazad. ez szerintem napnal vilagosabb ... A 17.szazad vegen a torok mar mint alternativa volt jelen az europai hatalmi porondon (vallasszabadsag vs Habsburg katolikussag, allamrendszerukbol is izelitot kaptunk, vagy eleg csak a francia-torok szovetsegre gondolni). A 14 szazadban a franciaknek sem jutott eszebe nemhogy szovetsegre lepni veluk, de meg beket kotni sem ... (Nikapoly) ... a szerbek behodolasa olyan meretu volt, hogy a angyaurak egesz csaldjukat kuldtek a szultan haremebe, a jelentekeny majdnem csatadonto szerb hadsereg nikapolyi szerepleset mar ne is emlitsem
"Akik úgy döntöttek, hogy többé nem Magyarországhoz, hanem valamelyik szomszédjához akarnak tartozni, azok nem magyarok, hanem idegenek. Annak vallották magukat."
A szlovák nemzet kialakulásához a Tátra alatt, vagy az erdélyi románok nemzeti érzéseihez semmi köze a Habsburgok telepítésének.
A dunántúli svábok és az alföldi szlovákok nem szakadtak el, őket kitelepítették/maguktól el mentek.
akkor most hogy van ez a szerbekkel, döntsd el. te önkényesen azt mondod, hogy a szerbek 30-40 évig bírták, az ankarai csata miatti újrafelszabadulásuk az nem számít. :) márpedig 1459-ig nem vetették alá őket teljesen. nagy területeket igen (ahonnan egyébként rengetegen elmenekültek), de az állam hivatalosan addig létezett. nem beszélve arról, hogy a rajtuk keresztül húzódó frontvonal miatt majdnem teljesen ki is pusztult az ország.
"persze lehet azt modnani, hogy 100 evvel korabban lett volna Mohacs, de nem lehet mindent azzal elkonyvelni, hogy ja, de szerencsenk volt"
elég konkrétan megfogalmaztam miért: azért, mert a töröknek újabb 80 év kellett, amíg elérte ugyanazokat a határokat, amelyeket ankara előtt. mind anatóliában, mind a balkánon.
"ok de az 1683-at nem akarod tan egy lapon emliteni a 14.szazaddal "
miért ne akarnám? a helyzet mindkét esetben ugyanaz: adott egy muszlim nagyhatalom amelyik keresztény területeket akar hódítani, és adott pár keresztény arc, aki a muszlimok hű vazallusaként maga is részt vesz ebben. vagy mi az a szempont, ami miatt nem lehet a kettőt összehasonlítani (már azon kívül, hogy a szerbeket utáljuk, magunkat meg szeretjük)?
"szoval szep es jo ez a nemzetekfeletti romantikus elgondolas de meg a kora kozepkorra sem igaz, hat meg az ujkorra"
ezt a következtetést miből sikerült neked levonni? :) ismét elég konkrétan fogalmaztam, nem akarom magam megismételni. az hogy a nacionalizmus a késő 18. század és a felvilágosodás eredménye, és leginkább a liberális jogkiterjesztés következménye, a napnál is világosabb tény. maga ez a gondolat és eszmerendszer nem nem létezik az előtt, még akkor sem, ha egyes elemei felbukkannak (ami nem véletlen, mert a semmiből nem szoktak új dolgok születni. de ha úgy gondolod, hogy mégis, akkor tessék idézni forrásokat, ahol konkrétan fellelhető a nemzetben gondolkodás (a nemzet a mai értelemben vett nemzet legyen, nem a szó a lényeges), fellelhető a nemzeti érdek, stb.
"de mar onmagaban az is ellentmond ennek, hogy a csaszar kifejezetten a magyarsag sakkbantartasara folytatott telepitesi politikat"
tudatos habsburg telepítési politika csak a bánát esetén volt. a habsburg államigazgatás alsó és középső szintje a magyar nemességre támaszkodott, gyakorlatilag csak ők voltak ennek a részei. innentől kezdve amit te a habsburgokra akarsz kenni, azt pont a 'magyar nemzet', azaz a magyar nemesség csinálta: nekik volt szükségük parasztokra a földjükön, nekik kellett munkaerő, és hívtak onnan, ahol volt felesleg: havaselvéről, szerbiából, a felvidékről, vagy a birodalmi területekről. a székelyeket és ahajdúkat erre a célra nyilvánvalóan nem lehetett felhasználni, mivel azok szabadok voltak és nem jobbágyok, önként az életben nem települtek volna a földedre parasztnak. Bánát kivétel, viszont azt a rákóczi szabadságharc után foglalták vissza, és stratégiai jelentősége volt. az előző évtizedben fellázadó és a törökkel szemező magyarokat meg ez után az a minimum, hogy nem engedték oda telepedni. de mondjuk sokat ez sem osztott-szorzott, mert nem volt magyar népességfelesleg.
ok ez igaz, de mindent azert nem, es az interregnum sem tartott 10 evnel tovabb ...
persze lehet azt modnani, hogy 100 evvel korabban lett volna Mohacs, de nem lehet mindent azzal elkonyvelni, hogy ja, de szerencsenk volt ... ilyen alapon a torokoknek is "csak" szerencsejuk volt Nikapolynal, Timurnak pedig Ankaranal - mindkettot igencsak elszurta a vesztes, barmelyik tortenhetett volna forditva is :) Timur tobbszori felszolitasra sem akarta a torokoket piszklani, muszlimsaguk miatt, de ha voltak ekkor utodottek, hogy belekotottek ...
arrol nem is beszelve, hogy Zsigmondnak eleg korrekt keleti-szovetseges politikaja volt, a turkmen, es kisazsiai mas kiralyokkal
ok de az 1683-at nem akarod tan egy lapon emliteni a 14.szazaddal ... szerintem a 1683 kozelebb van minden szempontbol ahhoz, hogy most a NATOban szovetsegeseink a torokok, mint a 14szazadhoz.
ok, hogy nem letezett mai ertelemben vett nacionalizmus, meg nemzetdefinicio sem, de mar 6-7-8 szazadban is vannak arra utalasok, hogy az ott elo torok nepek nem akartak barmi aron egymassal hadakozni, csak azert hogy elszedjek egymas marhait ... tobbszor utasitottak el ezt a bizanci ajanlatot, mondvan, hogy torok faju nepek. szoval szep es jo ez a nemzetekfeletti romantikus elgondolas de meg a kora kozepkorra sem igaz, hat meg az ujkorra ... de mar onmagaban az is ellentmond ennek, hogy a csaszar kifejezetten a magyarsag sakkbantartasara folytatott telepitesi politikat ... ha ez annyira nem szamitott, miert nem hasznalta fel pl a szekleyeket, az orszagban csellengo hajduk tizezreit, hogy csaszarhu nepelemet hozzon letre ... errefel hozta a szerbeket, telepitette a nemeteket, tamogatta a felvideki alfoldi aramlast, a romanok szabadon menekulhettek Olteniabol ... hisz egy biraodalom voltunk ... ha csak az ilyen kozvetett birodalmi let okokra visszavezetheto karokat nezzuk, mar ezek onmagukban is jelentosek ...
Csehül Hlivice a neve. Az 1. világháború után a németek és a lengyelek küzdöttek ezért a területért is, majd népszavazást tartottak, a járásban a lengyelek, a városban magában a németek szereztek többséget, így Németországhoz csatolták. A története kicsit hasonlít Sopron és környéke esetére.
