[b]2006 szeptemberében több brókercég egyidejűleg hajtott végre drasztikus mértékű burkolt áremelést egy bizonyos pénzügyi termék tranzakciós díján. Kartell gyanúra hivatkozva bejelentést tettem a Gazdasági Versenyhivatalnál, mely alapján annak Cartell Csoportja 2006. október 9-én a határidős tőzsdei piacon tevékenykedő befektetési szolgáltatók ellen versenyfelügyeleti eljárást indított.
Az érintett cégek: Budapesti Értéktőzsde Zrt., Equitas Bróker Rt., Equilor Befektetési Zrt., Hamilton Tőzsdeügynökség Zrt., Erste Befektetési Zrt., Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Rt., Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., UniCredit Bank Hungary Zrt., Inter-Europa Bank NyRt., Cashline Értékpapír Zrt., Concorde Értékpapír Zrt., Buda-Cash Brókerház Zrt.
Másfél éves vizsgálat után a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa meghozta tárgyaláson kívüli döntését, mely szerint az eljárást megszünteti. A végzés ellen a kézhezbesítéstől számított nyolc napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó jogorvoslati kérelemnek van helye.
Még nem döntöttem el, hogy élek-e jogorvoslati kérelemmel. Ezért kérem kompetens emberek tanácsát, segítségét![/b]
Nem tudom neked is megküldték-e a végzést, mert ha nem, akkor nem hiszem, hogy bíróságra viheted a dolgot. De ha mégis, én megfontolnám (függetlenül attól, hogy igazad van-e), mert:
- A bíróságon neked kell(ene) bizonyítanod, hogy összejátszás volt (ha a Versenyhivatal ezt nem tudta/merte kimondani, akkor nagy valószínűséggel nem látta ezt a bíróság előtt is bizonyíthatónak - összejátszástól tekintsünk el).
- Hacsak nem volt jelentős károd (aminek kérnéd a megtérítését), lénygében csak megállapítást kérhetsz, ami nem biztos, hogy vigasztal (ügyvédi költségek).
- Kellene találnod egy ügyvéddet, aki ezen ügyekben jártas (nemcsak a polgári-versenyjogban, hanem a pénzügyi dolgokban is - gondolj bele még a konstrukció is érthetetlen lehet számára!), és felvállaja a dolgot (jah és megmagyarázza a bírónak, hogy miről is van itt szó)... Jah és még lehet, hogy (ha mégis összejátszás lenne a versenyhivatalnál akkor) a versenyhivatal ellenében kellene menned (széllel szemben meg ugye tudjuk ...).
Nem mondom, hoyg reménytelen (mert erős nekem is a leírtak alapján a a gyanúm), de semmiképpen sem egyszerű eset.
"Igen. Mégis a 98. bekezdés szerint a vizsgálat azt mondja, hogy:" Nem ismerem a hivatal berendezkedését, de ahogy az ügyészség vádat emel a bíróság meg felment(het), úgy itt is el tudok képzelni párhuzamot: a GVH javaslatot tesz a törvénysértés megállapítására, a VT meg eldönti a kérdést.
Nekem olybá' tűnik, hogy erkölcsileg igazad van, de betű szerint nincs. Utóbbi miatt mondtam, hogy ne élj a jogorvoslati lehetőséggel, mert jogilag nincs mit megtámadni.
"Ez viszont a fentebbi 128% fényében még árcsökkentés is :) (merthogy 4571 ft lenne az arányos ár)"
Ugye, hogy te is mosolyogsz rajta!? :)
"Nem 45 forinttal nőttek, hanem +128%-kal emelkedtek. Ha eddig nem zavart, hogy 35-re 2000-kér, most miért zavar, hogy 80-ra 4000-et? (4571 helyett) "
A Budacash-nél egy eladás és egy vétel után 70-et fizettek a Kelernek, 2.000-et kértek az ügyféltől. Vagyis a bevételük 3,5%-a a Keler díj. Ez nagyon kicsi hányad. Nem 70-80%-ról beszélünk.
"Azt írják, hogy az időpontok viszonylagos egybeesése gyanúra adhatott okot. Van ám folytatása is a mondatnak: "...azonban életszerűnek tekintette a Versenytanács ellenkező bizonyíték hiányában, hogy a BÉT vezérigazgatójának 273/2006. számú 2006. szeptember 18-i hatállyal életbe lépő, a egyes tőzsdei termékek (határidős termékek) kontraktus méreteit csökkentő határozata indokolta a díjváltoztatások időpontjának közeliségét.""
Igen. Mégis a 98. bekezdés szerint a vizsgálat azt mondja, hogy: "A versenyjogellenes áremelés végrehajtása, ha nem is kifejezett megállapodásnak (írásbeli, szóbeli, ráutaló magatartás), de legalábbis ezzel jogkövetkezményeiben azonos összehangolt magatartásnak minősül."
És én elhiszem, hogy összebeszélésüktől függetlenül egyből felmerült bennük az áremelés lehetősége. De éppen úgy sikerült egymástól teljesen külön árat emelniük, hogy a piacon lévő erőviszonyok, pozíciók egymáshoz viszonyítva változatlanok maradtak? Érdekes, hogy a split után is ugyanaz a cég kínálja a legkedvezőbben a BUX indexet, mint azelőtt.
Joggal volt várható, hogy a kontraktusok után fizetendő díjakat a brókercégek szintén tizedelni fogják.
A Keler által felszámított díjak mértékét a Keler díjszabályzata rögzíti. Az elszámolási díj a határidis részévnyekhez kapcoslódó ügyletek esetében 35 forint/kontraktus volt a split-et megelőzően, majd 8 forint/kontraktus azt követően.
Equilor 86. Az Equilor 2005. június 1-til alkalmazott 1500 Ft/kontraktus díját, 2006. szeptember 16-ától változtatta meg 400 Ft/kontraktus díjra a BUX esetében, míg 2000 Ft/kontraktus a részvények esetében. A díjmódosítás indokaként azt jelölte meg, hogy a kontraktus mérete tizedére csökkent ugyan, de a Keler díj ezzel nem arányosan változott (35 Ft/kontraktusról 8 Ft/kontraktusra).
Ez utóbbi meg önmagában is +128%-os emelés a Keler részéről, legalábbis ennek az instrumentumnak az esetében.
A Cashline bekezdést így kommentálod: "BUX határidős index esetén a Cashline-nál 1 kontraktus vételének majd eladásának együttes ára 2.000Ft volt. A split után a 10 kontraktusért már 4.000-et számítottak fel." Ez viszont a fentebbi 128% fényében még árcsökkentés is :) (merthogy 4571 ft lenne az arányos ár)
BudaCash kommented: "A Keler a split előtt 35 forintot kért egy kontraktusért. Split után 10 kontraktusért 8 x 10-et, 80-at. Vagyis a befektetési szolgáltatók fajlagos költségei 45 forinttal nőttek. Ezzel szemben a Budacash Zrt. 1 kontraktus határidős BUX index vételének és eladásának együttes árát 2.000Ft-ról 4.000-re emelte. A plusz 90 forintos fajlagos költség áthárításán túl még további 1.910 forinttal emelte a befektetők díját."
Nem 45 forinttal nőttek, hanem +128%-kal emelkedtek. Ha eddig nem zavart, hogy 35-re 2000-kér, most miért zavar, hogy 80-ra 4000-et? (4571 helyett)
Azt írják, hogy az időpontok viszonylagos egybeesése gyanúra adhatott okot. Van ám folytatása is a mondatnak: "...azonban életszerűnek tekintette a Versenytanács ellenkező bizonyíték hiányában, hogy a BÉT vezérigazgatójának 273/2006. számú 2006. szeptember 18-i hatállyal életbe lépő, a egyes tőzsdei termékek (határidős termékek) kontraktus méreteit csökkentő határozata indokolta a díjváltoztatások időpontjának közeliségét."
2006 szeptemberében több brókercég egyidejűleg hajtott végre 200-300%-os mértékű burkolt áremelést egy bizonyos pénzügyi termék tranzakciós díján. Kartell megállapodás volt sejthető a háttérben, miután az érintett cégek szinte mindegyike egyszerre emelt árat. Ennek mértéke drasztikus volt és a brókercégek részéről semmilyen plusz szolgáltatással nem járt együtt.
Kartell megállapodás megalapozott gyanújával bejelentést tettem a Gazdasági Versenyhivatalnál (továbbiakban GVH). Bejelentésem alapján a GVH Kartell Csoportja 2006. október 9-én a határidős tőzsdei piacon tevékenykedő befektetési szolgáltatók ellen versenyfelügyeleti eljárást indított.
2007. július 10-én érdeklődtem először a versenyfelügyeleti eljárás állásával kapcsolatban. Akkor azt a tájékoztatást kaptam, hogy: „A vizsgálat éppen a napokban fejezte be a munkáját és adta át az iratokat a Versenytanácsnak. Az eljárásban a Versenytanács részéről várhatóan ez év második felében lesz döntés, amely nyilvános tárgyalást követően a GVH honlapján írásban is elérhető lesz.“
2008. március 4-én érdeklődtem ismételten az ügy állásáról. Ekkor azt a választ kaptam, hogy az eljárás iratai továbbra is a Versenytanácsnál vannak. Döntés onnan várható.
2008. június 6-án kaptam egy június 4-ei keltezésű levelet, melyben elküldték a Versenytanács tárgyaláson kívül meghozott, 2008. március 20-ai keltezésű végzését.
A vizsgálat szerint az eljárás alá vont befektetési szolgáltatók jutalékemelését magatartásuk összehangolásával hajtották végre. A jogszerű követő magatartást a vizsgálat az áremelés időbeliségének közel azonossága és az áremelés azonos hivatkozáshoz való kötése miatt a vizsgálat elvetette. A vizsgált áremelések kapcsán egy piacvezető lépésének transzparens piaci információkra hivatkozó esetleges követelése sem állapítható meg. Ezen indokok alapján a vizsgálat indítványozta több brókercég esetében bírság kiszabását.
A vizsgálat álláspontjával és javaslatával szemben a Versenytanács viszont –jogsértő magatartás bizonyítottságának hiányára hivatkozva – az eljárás megszüntetéséről döntött.
Úgy gondolom, hogy a Versenytanács döntése nem volt helyes. Megkérdőjelezem annak szakmai alapjait.
Számomra nyilvánvaló, hogy a vizsgált befektetési szolgáltatók magatartásuk összehangolásával versenyjogellenes áremelést hajtottak végre. Erre a megállapításra jutott a vizsgálat is, mely bírság kiszabását javasolta. Ezzel szemben hozott a GVH Versenytanácsa eljárást megszüntető döntést.
A végzésben azt írják, hogy az ellen, annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül jogorvoslati kérelemnek van helye. Most azon gondolkozom, hogy éljek-e ezzel a lehetőséggel – már ha nekem, mint bejelentőnek jogomban áll egyáltalán.
Vajon a Versenytanács döntése valóban helytelen volt, vagy egyáltalán nem olyan súlyú dologról van szó, mint amekkorának én érzem? Illetve nem tudom, hogy mit vállalok magamra azzal, ha jogorvoslati kérelemmel fordulok a bírósághoz. Ez vajon azt jelenti, hogy egy esetleges bírósági tárgyaláson nekem kell majd harcolnom a vélt idézőjeles igazamért?
A honlapomon egy részletesebb leírás olvasható, mely az ügy, a végzés könnyebb megértését segítheti.
Illetve honlapomon olvasható a végzés egyes bekezdéseinek kommentálása is.