http://youtube.com/watch?v=gm_N9mVKPxI Az oláh és az albán nyelv kiejtése azonos, csak a szókészlete más, mert az oláhok nyelvújításukkor átvették a fél francia szótárat a nyelvükbe, és akkor nevezték át magukat románoknak. Viszont az évszázadokon keresztül velük együtt élő cigányság maradt oláh cigányság, és annak közösségein belül nem lett végrehajtva a nyelvújítás, ezért azok még az eredeti oláh nyelvet beszélik. Az albán nyelvű beszédben megfigyelhető a kiejtés teljes azonossága az oláh és a mai román beszéd kiejtésével: http://indavideo.hu/video/A_munka_unnepe
>>Azok már átvitt értelműek. De eredetileg nem azt jelenti a szó. De ez itt off.
De, eredetileg is azt jelentette. Az avar méltóságnév a bojla, katonai előkelőt, területparancsnokot jelentett, ez került a peremvidéken a szlávba vojla, beila formában és a vojlából alakult a számtalan, katonai természetű, voj- kezdetű szó, közte a vojvoda is, mint voj=katona + voda = vezető formában.
Aztán az is lehet, hogy hogy náluk ez a foglalkozás ismeretlen volt. A magyarból nem merték átvenni, mert azt mégis tulzásnak tartották valakire rámondani, így maradt a szláv nyelv, hasonlóan a mint a kenéz elnevezés esetében.
Ez majdnem ugy nez ki, mint a magyar "bajnok", aki a parviadalokon "baj"-t u"zo:tt.
Van egy arab szo', "wajd"=szenvedely, szenvedes, ero"s e'rzelmi felindulas.
Talan ennek a szo'nak is lehet valami ertelmi kapcsolata egy kuzdelemet, harcot jelento" foglalatossaghoz, mint a "harc, ha'boru" szavak, amik szinten az arab (semita) nyelvbo"l sza'rmaznak.
Ezek a szavak, talan, a Kazar egyutteles alatt kerulhettek a magyar nyelvbe.
a folyónevek valszeg folyamatos átvételek. mindig az újonnan érkező veszi át a már ott tartózkodótól. itt nem is a név eredete az érdekes, hanem hogy ki vette át kitől.
A Vaslui az kun/besenyo eredetu nev ... mint altalaban az ui-ban vegzodok ...
Egy rakas kun/besenyo eredetu telepulesnev van Romaniaban, Bukerest kornyeketol Teleormanig (ez is torok eredetu), fel Csangofoldig ...
a masik fele meg szlav :) de hat ok mindenbol tudnak ervet krealni a kontinuitas mellett ... pl kenezek=szlavok (az altaluk leigazott) a kisemmizett, foldnelkuli oslakosok a "rumin"(=jobbagy, foldnelkuli paraszt neve meg a kora ujkorban is).
ezert nehez eldonteni, a Szeret, Bodza, Ilonka, nevenek eredetet is ...
Persze, gondosan vigyáztak a kamarillánál, hogy túl sok magyar falu ne legyen ezek között. A mai Temes megyében sincs talán 3-4 többségéban magyar. Az egyik ilyen pl. Végvár(Tormac) község Temesvár közelében. Ők többségében magyar reformátusok és az előttük odatelepített svábok helyére mentek, akiket a félnomád román telepesek szorítottak ki onnan. Na, a vastagnyakú kálvinisták máig ott élnek, őket nem tudta senki arrébb tolni!
Jut eszembe, Havasalföldön van jó néhány szlávosan hangzó földrajzi név, amelyeknek egy része ugyanilyen formában megtalálható Bulgáriában vagy a volt Jugó területén is.
Tirgoviste, Craiova, Ialomita, Giurgita, Brabova stb.
Egy fő oltyán volt anno, mikor éppen Erdélyt iparosítottam. Tulajdonképpen rendes gyerek volt. Az ingét is ideadta volna, de Erdélyt azt nem. Mivel szabadban dolgoztunk hangosan beszéltünk/mutogattunk. Ha akartam valamit ezzel a kurjantással jeleztem. Mikor már gyarapodott a nyelvtudásom hozzátettem, hogy "da oile la vale, mai" Ez mindenkinek nagyon tetszett.