Sok minden túl van misztifikálva, de az is lehet, hogy én becsülök alá mindent is (jó esély van rá). De szerintem alapvetően minden egy egyszerű gép, csak ép fejben nincs részegységekre bontva, hogy kellőképpen egyszerűen át lehessen tekinteni a dolgokat a hiba forrásának keresése közben.
Ma felvehetem a listámra a 'daruszerelő' pontot is. Önjáró daru, 20 tonnás teherbírás. Nem működik, nem működik, nem értik. Két 'szakember' csak ott vakarózik, találgatnak, buzerálnak mindent és mégsem jó. Olyan négy óra szenvedés után odasétáltam kíváncsiskodni... Az egyiknek sem tűnt fel, hogy a csigák* siklócsapágya nemhogy nem zsíros, de legalább felületi rozsda az van a tengelyükön gazdagon. Én úgy sejtem, hogy a lefelémenetet nagy mértékben elősegíti a gravitáció, mert más okosságot nem láttam a gépezetben**. Kapott egy marék kocsikenyőcsöt, meg kivakartam a trutyi alól a zsírzógombot, aztán kitömtem gépzsírral a csapágy belsejét is. Érdekes módon megjavult a daru. Szerintem ha még használni szeretnénk a cégnél, akkor nem ártana majd egy kis karbantartást eszközölni, mert a jelek szerint nem ártana ezt-azt lecserélni, mondjuk (a helyi csapágybolt reklámját idézve) ékszíjakat, szimeringeket, csapágyakat, karmantyúkat, tömítéseket... Még mielőtt műszaki vagy hagyományosan értett katasztrófa történik. Azt hiszem, beszélni kell a főnivel...
*Az a csiga, ami a drótkötelet terelgeti fel a dobra, hogy ne gubanc legyen belőle, hanem sorrend. Hogy annak mi a hivatalos neve, azt nem tudom, de az látszott, hogy annak nem csak forognia kellene, hanem jobbra-balra csúszkálnia is.
**Egy hidromotor, hajtómű, amiben benne van a kuplung, egy izé, ami a hajtott dobot kapcsolgatja, egy-egy fék, s talán nem felejtettem ki semmit sem.
Arra gondoltam, hogy örülj, amíg a CAN-nél komplexebb busz nincs benne. Az 50+ eres vezetékköteg biztosan nem busz, azok csak szenzor/aktuátor jelvezetékek.
Nem csak CAN van. Ahogy elnéztem, az csak a fedélzeti 'kompjúterrel' beszélgetett, meg a motoron lévő noname bizbasszal (nem a tacho, az a másik vezetékköteg). Ugyanis van még egy csalatkozó, ami olyan 50+ érintkezővel rendelkezik... Vezetékek összevissza. A gázpedálhoz tekergőző vezetékek lemérve, egyik sem tűnik szakadtnak a multiméter szerint (pedál benyom, bííp). Mondtam, hogy ez már nem az a szint amihez elég egy multiméter, mivel már magának a motor tekercsellenállása is a nullához közelít*. :/
*Igen, talán sejtem, hogy üzem közben ez másképpen értelmezendő.
Möghót az elektromos targonca. "Először Ferike nézze meg!" Hát megnéztem. De előtte lehúztam az aksi saruját, mert izé. 80 volt, mindössze csak 1750kg az akku. Ez azért tiszteletet parancsol. Biztosítékok nem szakadtak, a kapcsolók jól vannak, vezetékeket majd meglátjuk. Ja, a fő biztosíték 300 amperes. Az apraja biztosíték is jó volt, pedig csak 25-80 amperen égnek ki.
Volt itt szakember is. Hát nincs meg a 24 volt az alrendszernek! Ja, hát ha nincs bekapcsolva a 'gyújtás', akkor ez értelemszerű. Amúgy megvan a 24 volt (48-80V Prim. / 24V Sec. valami kapcsolóüzemű táppal). :/ Ennyit a szakiról. Csak a szövegértéssel vannak gondok. Rá van írva majdnem minden a dobozokra.
Motormeghajtó szét (hátha ott is van egy biztosíték). Majd a félvezetők lábainak körbecsókolása következett (brutál IGBT-k és diódák), s a doboz össze. Ez nem az a hobbi, multiméterrel simán bemérhető hibalehetőség. Ide kell valami izé, miskulancia, mianeve és talán hogyishívják is. Talán csak valamely tyúkbél döglött meg, de nem hinném. Első megközelítésben már nem tetszik a CAN-busz megléte sem, mert arra akármi is csatlakozhat, akármi gány is lehet. Meg még ott van egy soklábú csati is, ahonnan minden vezeték és mindenfele tovahalad... Áhh.
Amúgy elkezdtem a targoncavezetést is tanulgatni, bár konkrétan nem úgy kellett volna kezdeni, hogy rükfercben, egy Volvóval vontatják a targoncát... De mivel Ferike ügyesen tud kormányozni, egy picit el is görbült a vonórúd. :D
Az èszaki homlokzaton a tervező rajza szerint nincs egy síkban a 1.5x4.5 lefedés. A nyugati homlokzaton látszik, hogy mit szeretnél megoldani.6.8 tonnát számoltam 1.5 -es biztonsági tényezővel, az új toldással a tetősíkra.A szélnyomás képes szívni is. A szarufa alsó élétől mérve a teljes hossának az 1/3- nál lép fel a szívóhatás maximuma. Ne hívj ácsot. Ezt nem fogja tudni megoldani.Egy ducólt tetőt kéne oda ácsolni. De kell egy méretarányos rajz a jelenlegi állapotról. Még a torlónyomást is figyelembe kell venni. Akkor első körben ki kell szerkeszteni a léfedés geometriáját, utána kiszámolni a pontos terheléseket. Aztán a csomópontokat. Az oszlopvásakkal az alaphoz rögzített fa oszlopoknál a csomópontok csúkló. Innen számolható a pontalapoknak a méretezés és az oszlopvasak típusának a kiválasztása.
Talán meg lehetne oldani egy statikus bevonása nélkül is, ha egy kicsit nagyobb biztonsági tényezőt alkalmaztok.
Nagyon ideális esetben ősszel, vagy jövőre van tetőcsere tervbe véve, egyúttal lépnénk meg ezt a terasz bővítést, szóval idő van bőven, nincs kapkodás, meg tudom tervezni jól :)
A közeljövőben a pontalapok ha meglennének, és esetleg még a járó felület (fedés nélkül), az már non plus ultra :)
A tetőtérbe úgyis mennem kell (nem egyszerű...), mert még egyeztetek az áccsal, ő is kért még infót, szóval a napokban majd jelentkezem még pontosabb méretekkel, a 4,1 méteres tetősík magasság csak egy erős tipp, amit kintről, létráról mérve tudtam saccolni.
Megvan a régi terv, ami végül nem valósult meg, de az északi oldalon lévő kis nyúlványról lenne szó (a külső lépcsővel), csak azon a terven még azt hiszem szoba volt.
Mindegy is. Ha a tető vonalát akarod követni akkor szarufát kell majd toldani, az nem annyira egyszerű munka. Ha csapottabbat akarsz akkor először is nézd meg hogy mennyi a minimális hajlásszög amire tehető, mert az sem mindegy, és akkor a külső végétől az igényelt magasságról elindulva azzal a szöggel be lehet csatlakozni a tetőbe (ehhez a jelenlegi cserepek és cseréplécek visszabontása is szükséges lesz (meg csatorna és egyéb állatfajták, de az a toldásnál is)), és akkor ezek az új szarufák mehetnek akár egyben a 4,5 métert és mondjuk a falra szerelt belső szelemenre támaszkodnak. Vagy az azonos szögűnél is lehet úgy, hogy a jelenlegi szelemenig visszabontva más sűrűségű szaruzatot vagy eltolt szaruzatot kialakítani (ha alulról takarva lesz akkor ez nem gond) amia jelenlegi szarufán nyugszik belül. És lehet jelenlegi belső szarufa és az új szarufa között is új szöggel csinálni még az is lehet hogy másképp nem is jön majd ki a külső rész magassága miatt. Jó lenne oldalnézeti kép pontos méretekkel mint pl. jelenlegi szelemen felső lapjának magassága, meg a tervezett tető legkisebb külső magassága. Nem kell ilyen szép csicsés rajz egy kézzel firkantott is megteszi majd letisztázza neked az AI. :)
Az eredeti terveken mérve úgy 31 fokosra volt tervezve a tető dőlésszöge (a kivitelezést mérni nem igazán tudom). Kicsi probléma, hogy ha ezt tartani akarom, akkor a 4,5 méter végére nem nagyon marad belmagasságom. Jelenleg a terasz járószintje és a tetősík magassága közötti táv a fal tövében mérve olyan 4,1 méter.
A cserépnek egyelőre csak a színe a biztos és az, hogy valami kerámia, pontos típus nincs kinézve, még az információgyűjtés szakaszában vagyunk.
A település az Heves megye, Heves váárosa.
Szükség esetén tudok a fal mellé oszlopokat szerelni.
B terv: régebben készült egy tervrajz bővítésre erre a részre, oda a tervező nyeregtetőt tervezett (belekötve a jelenlegi tetőbe), simán el tudom azt is képzelni, ha a sík tető meghosszabbítása nagyon macerás.
A Bramac cserép szárazon kb 8 kilóval nehezebb /m2, ugyanakkor semmi vizet nem szív magába, szemben a kerámiacseréppel, ami vizesen jóval nehezebb tud lenni, mint a betoncserép.
Szárazon a cserépfedés súlya kb.
-- 1100 kiló lesz,
kell még vagy
-- 7 db szarufa = 31,5 folyóméter --> kb 150 kg (5x20)
Erre lehet még számolni mindenféle terhelést, mint hó, és szél. Hónak 40cm kb másik 1 tonna (bár általában ennél sokkal nagyobbal számolnak - csak hát mostanában hó sem esik, nemhogy 40cm, vagy több gyűlne fel a tetőn), szelet nem tudom, de szerintem nem lesz meg az általában számolt 100kg/m2, mivel azt meredekebb, átlagos meredekséghez alkalmazzák, ez pedig gondolom elég lapos dőlésű lesz.
Tehát ha összes mindent számolunk,akkor minimum 3 tonna terhelés a tető, és ennek gondolom kb a felét vehetjük a négy lábra, mivel a másik fele becsatlakozik a háztetőbe. Dőlésszögtől függően ez nőhet, de a kb másfél-két tonna jó alapadat.
500kg/láb.
Na, erre mondjon valaki minimális beton alapterületet!
Ja, és ha könnyűszerkezetest választasz akkor abban szerszámmal, meg szeggel is tudok neked segíteni. Egy három méteres kis gyösz az kb. semmi, egy óra alatt össze lehet dobni.
Nem vagyok statikus de szerintem minimum 4 re szükség van a meghosszabbított falon kívül. 5.7 helyett 6 méterrel számolva az 1.5 méterenkénti talpalást jelent ami cseréphéjazat esetében szükséges is lehet.
Persze szarufája válogatja mert ha beteszel egy 200x200-as BSH gerendát szarufának akkor lehet, hogy a 2 méterenkénti oszlop ( fal+3 darab) is elegendő. Nálam 3 méteres áthidaláson 15x25 tartja a szarufákat, és azok csak 2,5 m hosszúak nem 4,5 méteresek. (gondolom szarufának is kell majd legalább 50x200-as de inkább 50x250 palló). Igaz nekem betoncserép van rajta.
Ha emlékeim nem csalnak, van a csapatban statikus :) Az a baj, én csak laikus vagyok, nyilván utána is olvashatnék, de hátha valakinek csípőből megy :)
Szóval egy terasz toldásban vagyok (egyelőre csak fejben). Jelenleg 1,5x5,7 méter a terasz, ami majdnem használhatatlanul keskeny. A terv az, hogy ezt +3 méterrel 4,5x5,7 méterre bővítem. A terv az, hogy 3 (vagy 4) pontalapot betonozok, abba fa oszlopokat állítok, ez tartja a terasz feletti tetőszerkezetet (ami tulajdonképpen a ház tetejének meghosszabbítása). Fa szerkezet, bramac lécek, cserép fedés lesz.
No, a feladat a pontalapok számának és méretének meghatározása lenne.
Ami még érdekes lehet, az egyik 4,5 méteres oldal a szomszéd felé néz, a jelenlegi 1,5 méter fel van falazva. A falat valahogy folytatnom kell, mert nem akarom a szomszédot nézni, ahogy azt sem szeretném, hogy ő nézzen engem a teraszon. 30 cm-es téglafal, kőporozva, szóval csini vastag. Lesz egy kis beton alap, arra vagy valami könnyűszerkezetes fal, vagy Ytong, vagy ilyesmi.
Laza 11 óra munka, utána honfoglalás a szállóban. Szerencse, hogy kétágyas szobát foglaltak nekünk, bár arról nem volt szó, hogy nászutaslakosztályt kapunk. De legalább nem szív alakú volt az ágy. Fürdés után kitaláltuk, hogy jól esne egy sör. Elmentünk körbenézni a faluban, mindenhol csak kávézó, resztórant, meg ilyesmik. Helyi kontaktot felhív, javasolta a fellegvár megtekintését, mert ott mindig van valami taverna, ahol jó áron mérik az ambróziát. Valószínűleg rossz irányból közelítettünk, mert akárhány sátor, szék meg ilyesmi feltűnt, az mind zárva volt. A főbejárat is, mert pont felújították. A sokadik üres placc után már kezdtük lejjebb adni az igényeket a forróságban, már nem volt feltétel a hideg sör, elég lett volna egypár korty meleg víz is. De megmenekültünk, került sör. :) Ahhoz képest, hogy elég normális volt a kiszolgálás, nem volt pénz az a 11 lej, egy korsóért.
Második nap.
11 óra meló, vissza a szállásra. Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy nincs egy talponálló a környéken, így egy gyors doboz cigi elszívása közben körbemászkáltam mindent a környéken. Találtam lottózót, gépkocsikölcsönzőt, kettő templomot, egy zsinagógát, egy jiddish könyvtárat. Ja, meg ami nagyon beleégett a retinámba: urológiai szakrendelést... A nap hátralévő részében megtekintettük a vízszintesen szemerkélő zivatart. Szépen szedte fel a tákolt tetőket.
Harmadik nap.
10 óra meló, szállásra vissza, dácsiába el, sört megvesz. Kocsma nincs. De találtam még egy templomot és egy konditermet! A nap következő részében a zivatar megtekintése volt a program.
Negyedik nap.
8 óra meló, végeztünk. Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy nincs kocsma. Elmentem bóklászni a környékre. Találtam lángost, kebabost, egy piacot, egy antikváriumot, egy hangszerüzletet (csak a kirakatban lévő dobokból és gitárokból sejtettem, hogy az). Kocsma ohne. Erre úgy elkeseredtem, hogy felmentem a várba körbe nézni, gondoltam, hogy körbemászkálok A mindent is. Sohasem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan tudok várat nézni, mert amikor megdördült az ég, akkor rohamtempóban vánszorogtam vissza a szállásra, hogy öröm volt nézni. Kár volt, mert eső az egy csepp sem esett.
Innen mintha hiányozna valami
Itt megvolt, de nem fért el a zsebemben.
Vajon mennyi téglát használtak fel?
Friss, üdítő forrásvíz, székrekedés ellen.
Ötletek a vacsorára. Bár a kép nem adja át teljesen a méreteket, de olyan 40-50 centis lehetett a nagyja.
Ami feltűnt, az az, hogy a galambokat szinte arrébb kell rugdosni, hogy lépni lehessen. A fagyálló és a nyári fecskék is remekül elvoltak egymás mellett. De annyiban maradnék, hogy a kocsmakultúra sehol sincs jelen a környezetben, mint ahogyan a kishazánkban megfigyelhető tömegközlekedés sem létezik.
