Keresés

Részletes keresés

Eaglet Creative Commons License 18 órája 0 0 8499

2026. augusztus 17. – Hétfő

Evangélium

Egy alkalommal Jézushoz járult egy gazdag ifjú, és megkérdezte: „Mester, mi jót kell tennem, hogy eljussak az örök életre?” Jézus így válaszolt neki: „Miért kérdezel engem a jóról? Csak egyedül Isten a jó. Ha pedig el akarsz jutni az életre, tartsd meg a parancsokat!” Az ifjú tovább kérdezte: „Melyeket?” Jézus felsorolta: „Ne ölj, ne paráználkodjál, ne lopj, hamisan ne tanúskodjál, atyádat és anyádat tiszteld, és szeresd felebarátodat úgy, mint önmagadat!” Az ifjú erre kijelentette: „Ezt mind megtartottam. Mit kell még tennem?” Jézus így felelt: „Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el mindenedet, és árát oszd szét a szegények között, így kincsed lesz a mennyben. Azután jöjj, és kövess engem!” Ennek hallatára az ifjú szomorúan eltávozott, mert nagy vagyona volt.


Mt 19,16-22Mt 19,16-22

Elmélkedés

Bizonyára mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor egy kérdés nem hagy minket nyugodni. Akár hosszú időn át ott van a fejünkben, alig törődünk más dolgokkal, mert mielőbb választ szeretnénk. Nyugtalan nappalok és álmatlan éjszakák időszaka ez, s még azt sem tudjuk kihez fordulhatnánk válaszért.
Talán hasonló érzés töltötte el a mai evangéliumban szereplő fiatalembert. Talán napok vagy hetek óta járt a fejében a kérdés, amit most Jézushoz lépve kimond: „Mester, mi jót kell tennem, hogy eljussak az örök életre?” Egy kis megnyugvás is van a kérdésben, végre találtam valakit, aki választ ad. Egy olyan ember kérdése ez, aki keresi az igazságot, a teljességet. Nem azt kérdezi, mit szabad, vagy mit muszáj tennie, hanem hogy mit kell tennie az örökkévalóságért. Ez a vágy nem hamis: a fiatalember komolyan veszi a hitet, és nyitottnak tűnik arra, hogy a Jézustól kapott válasz szerint éljen.
Ekkor rövid párbeszéd következik a törvény megtartásáról, de Jézus észreveszi, hogy az ifjú többre vágyódik. És Jézus magasabbra teszi a lécet: „Ha tökéletes akarsz lenni, add el mindenedet!” Ezen a ponton a történet megbicsaklik. Az ifjú elszomorodva távozik, mert sok vagyona volt. A vágy megvolt, de nem volt kész arra, hogy lemondjon az anyagi javak által nyújtott biztonságról, kényelemről.
Mi is szeretnénk jobbak lenni, közelebb kerülni Istenhez, csak ne kerülne semmibe. Jézus azonban nem olcsó boldogságot kínál. Az örök élet nem a jó kérdésfeltevésen múlik, hanem a bátor válaszon.
© Horváth István Sándor


Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Bennem is ott él a vágy, hogy elnyerjem az örök életet. Néha mégis elszomorít kérésed, mert nehéz elengednem a megszokott biztonságot. Add, hogy ne csak kérdezni merjek, hanem válaszolni is! Ne csak keressem az utat, hanem legyen bátorságom elindulni rajta! Tudom, hogy követésed mindig áldozattal jár. Adj erőt, hogy le tudjak mondani az anyagi javakról és téged válasszalak!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20260817.mp3

Eaglet Creative Commons License 2026.07.30 0 0 8498

2026. július 31. – Péntek

Evangélium

Tanító körútján Jézus az ő városába, Názáretbe érkezett, és ott tanított a zsinagógában. Hallgatói csodálkoztak, és így beszéltek róla: „Honnan van ennek a bölcsessége és csodatevő ereje? Hát nem az ács fia ez? És nem Mária az anyja? Nemde Jakab, József, Simon és Júdás az (unoka)fivérei? És nem itt élnek-e közöttünk az (unoka)nővérei is? Honnét vette hát mindezt?” És csak botránkoztak rajta. Jézus erre így szólt: „Sehol sem becsülik kevesebbre a prófétát, mint szülőföldjén és otthonában.” Hitetlenségük miatt nem is művelt ott sok csodát.


Mt 13,54-58

Elmélkedés

Jézus hazatér Názáretbe, ahol nevelkedett. Ott, ahol ismerik őt gyermekkora óta, ahol látták felnőni, dolgozni, élni. A názáretiek nem hisznek benne. Bár csodálják szavait, bölcsességét, mégis elutasítják.
Ez a jelenet fájdalmas és tanulságos. Jézust nem ellenségei utasítják el, hanem sajátjai. Azok, akiknek a legnagyobb lehetőségük lett volna a hitre, végül a legkeményebben zárkóznak el. Miért? Mert már besorolták őt a helyi ácsfiú szerepébe. És amikor Isten ereje felülírná ezt a képet, az ismerős ismeretlenné válik.
A megszokás, a rutin, a „mi már mindent tudunk róla” szemlélete az egyik legnagyobb akadálya a hitnek. Nemcsak egykor, a bibliai időkben, hanem napjainkban is. A hit nem mindig akkor gyengül meg, amikor üldözik, hanem amikor túlságosan ismerni vélik Istent. Amikor nincs már nyitottság az újra. A názáretiek nem Jézus tanítását vitatták, hanem az volt a problémájuk, hogy nem illett bele a róla alkotott képbe, megszokott elképzeléseikbe.
Az evangélium minket is önvizsgálatra hív. Vajon nem gondolom-e azt, hogy már túlságosan is ismerem Istent? Engedem-e, hogy új formában, másként, akár meglepő módon szólítson meg? Vagy már csak azt várom tőle, amit előre elterveztem? Vajon nem zártam-e be őt a saját elvárásaim és korlátaim közé?
Jézus jelenléte mindig túlmutat a megszokott kereteken. Ha nyitott vagyok, akkor nemcsak hallgatni fogom őt, hanem engedem azt is, hogy átformáljon.
© Horváth István Sándor


Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Te ott sem fordultál el az emberektől, ahol elutasítottak, hanem szelíden továbbmentél. Taníts meg engem is felismerni téged a mindennapi valóságban! Ne engedd, hogy megszokjalak annyira, hogy már ne ismerjem fel hangodat! Őrizd meg szívemet nyitottnak, és add, hogy ne akadjak el a régi elképzeléseknél, hanem merjem befogadni azt az újat, amit ma akarsz mondani nekem! Tölts el bizalommal, hogy minden nap újrakezdés legyen az életem – veled!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20260731.mp3

Eaglet Creative Commons License 2026.07.26 0 0 8497

2026. július 27. – Hétfő

Evangélium

Jézus egy alkalommal ezt a példabeszédet mondta a népnek: A mennyek országa hasonló a mustármaghoz, amelyet a földműves elültet földjébe. Ez a mag kisebb ugyan mindenféle magnál, de amikor felnő, nagyobb, mint a kerti vetemények. Valóságos fa lesz belőle, úgyhogy az ég madarai eljönnek, és ágai között laknak.
Jézus azután egy másik példabeszédet is mondott nekik: A mennyek országa hasonló a kovászhoz. A gazdaasszony elvegyíti három véka lisztbe, és a kovász átjárja az egész tésztát. Mindezt példabeszédekben mondta Jézus a népnek. Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk. Beteljesedett, amit így jövendölt meg a próféta: „Megnyitom ajkamat, és példabeszédekben hirdetem azt, ami titok volt a világ kezdete óta.”


Mt 13,31-35

Elmélkedés

Jézus két hasonlattal beszél a mennyek országáról: a mustármag és a kovász képével. A mustármag a legkisebb minden mag között, mégis nagy fává nő. A kovász elkeveredik a lisztben, s közben megkeleszti. E két kép közös mondanivalója: Isten országa kicsiben kezdődik, de hatása határtalan.
A világ szemében sokszor csak a látványos, harsány dolgok számítanak. A kis dolgok – a halk ima, egy jóságos szó, a csendes segítség – alig észrevehetők. Jézus azt tanítja: a mennyek országa nem fentről lefelé épül, hanem belülről kifelé. Nem tömegek meghódításával kezdődik, hanem egy-egy szív csendes átalakulásával.
Amikor a hit magként bekerül egy ember szívébe, nem látványos forradalmat eredményez, hanem kis lépésekben, de gyökeres változást. Először észrevétlen, majd szárba szökken, növekedni kezd. A kovász ugyanígy: kicsi, láthatatlan, de képes megkeleszteni az egész tésztát.
Ne becsüljük le a kis kezdeményezéseket, a csendes hűséget, a magvetést, még ha nem látjuk is azonnal a gyümölcsét. Aki a jót cselekszi, az már Isten országát építi. Lehet, hogy nem lesz belőle hír, nem ismerik el, de Isten látja.
Isten a legkisebből is képes a legnagyobbat kihozni. Ahogy a mustármagból fa lesz, a kovászból kenyér, úgy formálja át az Ige a világot. Nem kell nagy dolgokat tennünk. Elég, ha vetjük a magot és az Úr majd gondoskodik a növekedésről.
© Horváth István Sándor


Imádság

Uram, Istenem! Köszönöm, hogy a legkisebb dolgokban is jelen vagy, és nem a látványt, hanem a hűséget nézed. Segíts, hogy ne csüggedjek, ha erőm kevés, ha imáim halkak, ha tetteim kicsik, mert veled ezekből is élet fakad! Add, hogy szívem termékeny talaj legyen, ahol igéd mustármagként növekedhet! Formálj engem kovásszá, hogy csendben átalakítsam a környezetemet!


Aktuális

Kedves e-vangélium olvasók!
22 éve, 2004. július 9-én indítottam el az internetes e-vangélium küldést. A 22 esztendő alatt több mint 230 millió e-vangélium üzenetet küldtem el e-mailben. Évek óta sikeresen működik a meghallgatható e-vangélium, amely különösen is fontos a látássérültek számára. Egyre többen használják okostelefonjukon az Evangélium365 alkalmazást az evangélium napi olvasásához, illetve hallgatásához, valamint az Evangélium365+ alkalmazást, amelyen a magyar mellett, angol, német, francia és olasz nyelven is elérhető az e-vangélium.

Az e-vangéliumot kizárólag az olvasók adományaiból üzemeltetjük és fejlesztjük. Az adományokból biztosítjuk a számítógépes technikai eszközöket. Ebből fizetjük a felolvasást, az informatikusi feladatokat, tehát az adatbázis feltöltését és karbantartását, a fordítók munkáját, a tárhelyet, valamint a honlap fejlesztését. Köszönet a támogatóknak, akiknek köszönhetően valamennyi szolgáltatás ingyenes!

A napi küldést lehetővé tevő feladatokat 14 személy végzi. Az üzemeltetés napi költsége kb. 16100 Ft, ami az adminisztrátorok, az informatikusok és a fordítók szerény honoráriumát és a technikai költségeket foglalja magába. Szeretettel kérem: ha van rá lehetősége, támogassa adományával szolgálatunkat!
16100 Ft adománya az év 1 napjának költségeit fedezi. Ha van évről évre 365 támogató, akkor hosszútávon biztosítható az e-vangélium küldés.

Ha anyagi lehetőségei szerényebbek, akkor kevesebb összeggel is támogathatja munkánkat. Magyarországon a legkisebb fizetőeszköz az 5 forintos. Támogassa naponta ennyivel az e-vangelizációt! Egy évre 1825 Ft. Isten jutalmazza meg minden támogató nagylelkűségét!
Köszönettel és szeretettel:
István atya - Horváth István Sándor

Köszönjük, hogy Ön is támogatja az e-vangelizációt!

1. Online adomány internetes fizetésre alkalmas bankkártyával
https://evangelium365.hu/adomanyok

2. Utalás
Számlatulajdonos neve: Evangélium365 Kiadó
Számlaszám: 10400717-50526749-52891010
Megjegyzés: Evangélium365
Utalás külföldről:

EUR BANKSZÁMLA
Számlatulajdonos: Evangélium365 Kiadó
GIRO számlaszám: 10404900-50526749-52891003
IBAN számlaszám: HU35 1040 4900 5052 6749 5289 1003
SWIFT/BIC kód: OKHBHUHB

USD BANKSZÁMLA
Számlatulajdonos: Evangélium365 Kiadó
GIRO számlaszám: 10404900-50526749-52891010
IBAN számlaszám: HU40 1040 4900 5052 6749 5289 1010
SWIFT/BIC kód: OKHBHUHB

3. Adományát postai (rózsaszín) csekken is eljuttathatja a következő címre: Evangélium365 Kiadó 8900 Zalaegerszeg, Harmat u. 1.
Megjegyzés: Evangélium365
 

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20260727.mp3

Eaglet Creative Commons License 2026.07.21 0 0 8496

2026. július 21. – Kedd

Evangélium

Egy alkalommal Jézus éppen a népsokaságot tanította. Eközben anyja és rokonai odaérkeztek, és kint várakoztak rá, mert beszélni akartak vele. Valaki szólt is Jézusnak: „Anyád és rokonaid kint várnak, és beszélni akarnak veled.” Jézus erre így válaszolt annak, aki szólt neki: „Ki az én anyám, és kik az én rokonaim?” Majd kitárta kezét tanítványai felé, és így szólt: „Ezek az én anyám és rokonaim. Aki teljesíti mennyei Atyám akaratát, az mind testvérem, nővérem és anyám.”


Mt 12,46-50

Elmélkedés

A mai evangéliumi jelenet első olvasatra meglepő. Jézus ezt mondja: „Aki teljesíti mennyei Atyám akaratát, az mind testvérem, nővérem és anyám.”
Jézus nem tagadja meg édesanyját, Máriát és rokonait sem, hanem kitágítja a család fogalmát: az Istenhez tartozás már nem vér szerinti, hanem szívbéli kapcsolat kérdése. Ilyen módon nem lebecsüli a természetes emberi kötelékeket, hanem Isten új, lelki családjára irányítja a figyelmünket, arra a közösségre, amelynek alapja az Isten iránti engedelmesség.
Jézus kijelentése elköteleződésre hív. Nem elég őt ismerni vagy hallgatni tanítását. A Jézussal való kapcsolatunk alapja az Atya akaratának való engedelmesség. Ahogyan ő megtette mindazt, amit az Atya kért, ugyanúgy kell nekünk is Isten akaratát teljesítenünk.
Ugyanakkor ez a jézusi kijelentés felszabadító is. Nem számít, honnan jövök, milyen múlt van mögöttem, ki mit gondol rólam. Ha engedelmesen Isten útját keresem, Jézus engem is a testvérének nevez. Ez a valódi istengyermeki méltóságunk: Isten családjához tartozhatunk.
Jézus testvérei vagyunk, ha engedjük, hogy az Atya szava ne csak fülünknek szóljon, hanem irányítsa életünket. Az Egyházat, a krisztusi közösséget, Jézus családját nem evilági érdekek, hanem a szeretet tartja össze.
© Horváth István Sándor


Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Köszönöm, hogy nemcsak tanítóm vagy, hanem testvérem is akarsz lenni. Köszönöm, hogy nem zársz ki senkit közösségedből, hanem meghívsz mindenkit, aki az Atya akaratát keresi. Add, hogy ne csak hallgassam igédet, hanem válaszoljak is rá jócselekedetekkel! Adj nekem engedelmes szívet, amely nem a saját útját akarja járni, hanem elfogadja a te irányításodat! Hadd tartozzam hozzád nemcsak névleg, hanem életformámmal is, mint aki valóban testvéred vagyok, és aki veled él, szolgál és szeret!


Aktuális

Kedves e-vangélium olvasók!
22 éve, 2004. július 9-én indítottam el az internetes e-vangélium küldést. A 22 esztendő alatt több mint 230 millió e-vangélium üzenetet küldtem el e-mailben. Évek óta sikeresen működik a meghallgatható e-vangélium, amely különösen is fontos a látássérültek számára. Egyre többen használják okostelefonjukon az Evangélium365 alkalmazást az evangélium napi olvasásához, illetve hallgatásához, valamint az Evangélium365+ alkalmazást, amelyen a magyar mellett, angol, német, francia és olasz nyelven is elérhető az e-vangélium.

Az e-vangéliumot kizárólag az olvasók adományaiból üzemeltetjük és fejlesztjük. Az adományokból biztosítjuk a számítógépes technikai eszközöket. Ebből fizetjük a felolvasást, az informatikusi feladatokat, tehát az adatbázis feltöltését és karbantartását, a fordítók munkáját, a tárhelyet, valamint a honlap fejlesztését. Köszönet a támogatóknak, akiknek köszönhetően valamennyi szolgáltatás ingyenes!

A napi küldést lehetővé tevő feladatokat 14 személy végzi. Az üzemeltetés napi költsége kb. 16100 Ft, ami az adminisztrátorok, az informatikusok és a fordítók szerény honoráriumát és a technikai költségeket foglalja magába. Szeretettel kérem: ha van rá lehetősége, támogassa adományával szolgálatunkat!
16100 Ft adománya az év 1 napjának költségeit fedezi. Ha van évről évre 365 támogató, akkor hosszútávon biztosítható az e-vangélium küldés.

Ha anyagi lehetőségei szerényebbek, akkor kevesebb összeggel is támogathatja munkánkat. Magyarországon a legkisebb fizetőeszköz az 5 forintos. Támogassa naponta ennyivel az e-vangelizációt! Egy évre 1825 Ft. Isten jutalmazza meg minden támogató nagylelkűségét!
Köszönettel és szeretettel:
István atya - Horváth István Sándor

Köszönjük, hogy Ön is támogatja az e-vangelizációt!

1. Online adomány internetes fizetésre alkalmas bankkártyával
https://evangelium365.hu/adomanyok

2. Utalás
Számlatulajdonos neve: Evangélium365 Kiadó
Számlaszám: 10400717-50526749-52891010
Megjegyzés: Evangélium365
Utalás külföldről:

EUR BANKSZÁMLA
Számlatulajdonos: Evangélium365 Kiadó
GIRO számlaszám: 10404900-50526749-52891003
IBAN számlaszám: HU35 1040 4900 5052 6749 5289 1003
SWIFT/BIC kód: OKHBHUHB

USD BANKSZÁMLA
Számlatulajdonos: Evangélium365 Kiadó
GIRO számlaszám: 10404900-50526749-52891010
IBAN számlaszám: HU40 1040 4900 5052 6749 5289 1010
SWIFT/BIC kód: OKHBHUHB

3. Adományát postai (rózsaszín) csekken is eljuttathatja a következő címre: Evangélium365 Kiadó 8900 Zalaegerszeg, Harmat u. 1.
Megjegyzés: Evangélium365
 

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20260721.mp3

Eaglet Creative Commons License 2026.07.18 0 0 8495

2026. július 18. – Szombat

Evangélium

A félkezére béna ember szombatnapon történt meggyógyítása után a farizeusok kivonultak a zsinagógából, és maguk között arról tanakodtak, hogyan okozhatnák Jézus vesztét. Jézus tudta ezt, ezért eltávozott onnét. Sokan azonban utána mentek, és ő valamennyiüket meggyógyította, de megtiltotta nekik, hogy nyíltan beszéljenek róla. Így beteljesedett Izajás próféta jövendölése:
„Ez az én szolgám, akit kiválasztottam,
szeretett fiam, akiben kedvem telik.
Kiárasztom rá lelkemet,
és ítéletet hirdet a nemzeteknek.
Nem vitatkozik, és nem kiabál;
szavát sem hallják a tereken.
A megroppant nádszálat nem töri el,
a pislákoló mécsbelet nem oltja ki,
míg csak győzelemre nem viszi az igazságot.
Az ő nevében bíznak a nemzetek.”


Mt 12,14-21

Elmélkedés

A mai evangélium két ellentétes magatartást állít elénk: az egyik oldalon a farizeusok állnak, akik tanácsot tartanak Jézus megölésének szándékával, a másikon pedig Jézus, aki csendesen visszavonul. Nem menekül, nem félelemből távozik, hanem az Atya akaratát követve saját küldetésére figyel. A konfliktust nem ő provokálta, de a szembenállás, az elutasítás nem állíthatja meg. Nem áll le vitatkozni, inkább csendesen gyógyít, és hallgatást kér, nehogy cselekedetei miatt még nagyobb legyen a vallási vezetők haragja.
Máté evangélista itt Izajás prófétát idézi, hogy megmutassa, ki valójában Jézus: Isten szenvedő szolgája, aki nem erővel, nem erőszakkal, hanem türelemmel és irgalommal valósítja meg a megváltás művét.
Milyen erős ellentét ez a világ hangos önigazolásával, a győzelem kultuszával, az erő és siker hajszolásával szemben! A mi Istenünk nem elnyom, hanem felemel, nem megszégyenít, hanem meggyógyít. Isten csendben dolgozik, ott is, ahol mi már nem remélünk. Ő akkor is mellettünk van, amikor a világ hátat fordít, amikor megroppanunk, amikor csak pislákol a hitünk.
Az evangélium reményt ad a megtört, elfáradt, elbizonytalanodott embereknek. Jézus nem várja el, hogy erősek legyünk, csak azt, hogy elfogadjuk segítségét. Ő jelen van a szívünk legsebezhetőbb rétegeiben is, és ha engedjük, újjáépíti életünket.
© Horváth István Sándor


Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Köszönöm, hogy nem erővel jössz, hanem irgalommal. Köszönöm, hogy védelmezel, amikor gyenge vagyok, mint a pislákoló mécses vagy mint a megroppant nádszál. Add, hogy ne féljek a törékenységemtől! Taníts engem is szelídségre, csendes bizalomra, türelmes szeretetre! Ne engedd, hogy mások gyengeségét kihasználjam, inkább bátoríts, hogy megerősítsem őket! Uram, hűséggel akarlak követni.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20260718.mp3

Zellem Estelen Creative Commons License 2026.07.09 0 0 8494

Nem figyeltétek meg, hogy Eaglet az önmagának generálja az őt napi szinten foglalkoztató, befolyásoltsága okán számára kedves, nagyrészt értelmetlen h.sz.-t?

Erre ide jöttök tök másról vitatkozni.

Az egy dolog, hogy nem fogjátok, meg roppant mód ráértek, de sem helye, sem ideje ezzel vergődnötök!

Csórója, még értetlenkedésre sem méltat benneteket, ahogy senkit:-/

Előzmény: ketni (8493)
ketni Creative Commons License 2026.07.09 -1 0 8493

"Meghallgatnám a másik felet is."

Mert szerinted a cikk hazudik.

A nő nem törte át a rendőrségi kordont és nem akart behatolni a templomba randalírozni.

 

Előzmény: pk1 (8492)
pk1 Creative Commons License 2026.07.09 0 0 8492

Elolvastam. Meghallgatnám a másik felet is.

Előzmény: ketni (8491)
ketni Creative Commons License 2026.07.09 -1 0 8491

Feminista támadástól védett meg egy templomot, a bíróság elítélte érte

 

A judeokereszténység össztűz alá van vonva.

Nem egyszerűen bírálatnak van kitéve (jogosan) hanem a megsemmisítésén munkálkodnak.

Józsikácska-3 Creative Commons License 2026.07.07 0 0 8490

Az I. Vatikáni Zsinat
félbemaradt és előkészített tervezete

 

 

I. Vatikáni Zsinat - [Primum] Schema Constitutionis dogmaticae de Ecclesia Christi magyar fordítása

Forrás: Acta et Decreta sacrosancti oecumenici Concilii Vaticani / Collectio Lacensis, VII, a Krisztus Egyházáról szóló dogmatikai konstitúció első tervezetének azon része, amely az I-X. fejezetet és az I-XIII. kánont tartalmazza. A latin szöveg tisztán elérhető az Ultramontes-féle átírásban; az eredeti forráscsoport Mansi 51. kötetében és a Collectio Lacensis VII. kötetében található.

 

A legfőbb pásztor apostoli szolgálata, amelybe Isten kimondhatatlan gondviselése és irgalma helyezett minket, állandó és gondos sürgetéssel késztet arra, hogy semmit el ne mulasszunk, ami által minden ember előtt megnyílhat az út, amely az örök életre és üdvösségre vezet, és hogy akik sötétségben és a halál árnyékában ülnek, eljussanak a világosságra és az igazság megismerésére. Mivel tehát Istenünk és Üdvözítőnk az üdvözítő tanítás teljes igazságát és az üdvösség eszközeinek kincseit gazdagon Egyházába helyezte mint letéteménybe, hogy mindnyájan abból merítsék az élet italát: mindenekelőtt magát az igaz Egyházat kell megmutatni a tévelygőknek, és sürgetőbben ajánlani a híveknek, hogy amazok az üdvösség útjára vezettessenek, ezek pedig abban megerősödjenek és növekedjenek. Ezért hivatalunkhoz tartozónak tartjuk, hogy az Egyház természetéről, tulajdonságairól és hatalmáról szóló igaz és katolikus tanítás főbb pontjait kifejtsük, és a terjedő, ezekkel ellentétes tévedéseket az alábbi kánonok cikkelyeiben elítéljük.

 

I. fejezet - Az Egyház Krisztus misztikus teste

Isten egyszülött Fia, aki megvilágosít minden embert, aki e világra jön, és aki soha egyetlen korban sem vonta meg segítségét Ádám nyomorult fiaitól, az idők teljességében, amelyet az örök tanács előre meghatározott, emberekhez hasonlóvá lett, és láthatóan megjelent a mi testünk felvett alakjában. Azért tette ezt, hogy a földi és testi emberek, magukra öltve az új embert, aki Isten szerint igazságban és az igazság szentségében teremtetett, misztikus testet alkossanak, amelynek ő maga legyen a feje.

E misztikus test egységének létrehozására Krisztus Urunk megalapította az újjászületés és megújulás szent fürdőjét. Ezáltal az emberek fiai, akik annyi jogcímen megosztottak egymás között, és különösen bűneik miatt szétszóródtak, minden bűn szennyétől megtisztulva egymás tagjai lettek, isteni fejükhöz hit, remény és szeretet által kapcsolódtak, mindnyájan az ő egy Lelke által éltettek, és bőségesen részesültek a mennyei kegyelmek és karizmák ajándékaiban. Ez az Egyháznak az a kiváló képe, amelyet sohasem lehet eléggé a hívek szeme elé állítani és elméjükbe mélyen bevésni: feje Krisztus, akiből az egész test összekapcsolva és összefűzve minden szolgáló ízület által, minden tag mértéke szerinti működésben, növeli önmagát szeretetben való épülésére.

 

II. fejezet - A keresztény vallás csak a Krisztus által alapított Egyházban és az Egyház által gyakorolható

Ezt az Egyházat, amelyet saját vérével szerzett meg, és amelyet mint egyetlenül kiválasztott menyasszonyát örök szeretettel szeretett, Jézus, a hit szerzője és bevégzője maga alapította és rendelte el. Apostolai és azok utódai által parancsolta, hogy az idők végezetéig az egész világon és minden teremtményből gyűjtsék össze, tanítsák és kormányozzák, hogy egy szent nemzet, egy kedves nép, a jó cselekedetek követője legyen.

Az evangéliumi törvénynek ugyanis nem az a rendje, hogy minden társas kötelék kizárásával az igaz imádók külön-külön, elszigetelten imádják az Atyát lélekben és igazságban. Megváltónk azt akarta, hogy vallása annyira hozzátartozzék az általa alapított társasághoz, hogy azzal teljesen összefonódva és mintegy eggyé válva maradjon meg, és hogy azon kívül ne legyen valódi Krisztus-vallás.

 

III. fejezet - Az Egyház igaz, tökéletes, lelki és természetfölötti társaság

Tanítjuk és kijelentjük, hogy az Egyházban megvannak az igaz társaság minden tulajdonságai. Krisztus ezt a társaságot nem hagyta meghatározatlanul vagy formátlanul; hanem amiként tőle kapta létét, ugyanígy az ő akaratából és törvényéből kapta létezésének formáját és alkotmányát is. Nem tagja vagy része valamely más társaságnak, és nem is keverendő vagy elegyítendő semmilyen más társasággal; hanem önmagában annyira tökéletes, hogy miközben minden emberi társaságtól különbözik, azok fölé is a legnagyobb mértékben emelkedik.

Az Atya kimeríthetetlen irgalmának forrásából ered, a megtestesült Ige szolgálata és műve által alapíttatott, és a Szentlélekben áll fenn. A Szentlélek először az apostolokra áradt ki bőségesen, majd bőven és szakadatlanul kiárad a fogadott fiakra is, hogy az ő világosságától megvilágosítva egyazon értelmi hittel ragaszkodjanak Istenhez és egymáshoz; hogy szívükben hordozva az örökség zálogát, a test kívánságait elfordítsák attól a romlottságtól, amely a világban van a kívánság által; és hogy egy boldog, közös reményben megerősödve kívánják Isten megígért örök dicsőségét, s jó cselekedetek által biztossá tegyék hivatásukat és kiválasztásukat.

Mivel pedig az Egyházban az emberek a Szentlélek által gyarapodnak e javak gazdagságában, és ugyanennek a Szentléleknek kötelékei által maradnak meg az egységben, maga az Egyház lelki társaság, és teljesen természetfölötti rendű.

 

IV. fejezet - Az Egyház látható társaság

Távol legyen azonban, hogy valaki azt higgye: az Egyház tagjait csak belső és rejtett kötelékek kapcsolják össze, és hogy ebből egy elrejtett, teljesen láthatatlan társaság keletkezik. Isten örök bölcsessége és ereje ugyanis azt akarta, hogy azoknak a lelki és láthatatlan kötelékeknek, amelyek által a hívek a Szentlélekben az Egyház legfőbb és láthatatlan fejéhez kapcsolódnak, külső és látható kötelékek is megfeleljenek, hogy ez a lelki és természetfölötti társaság külsőleg is megjelenjék és szemmel láthatóvá váljék.

Ezért van látható tanítóhivatal, amely nyilvánosan előterjeszti azt a hitet, amelyet belül hinni és kívül megvallani kell; látható szolgálat, amely nyilvános hivatalból rendezi és gondozza Isten látható misztériumait, amelyek által az emberek belső megszentelése és az Istennek kijáró tisztelet megvalósul; látható kormányzás, amely a tagok egymás közti közösségét rendezi, és a hívek minden külső és nyilvános életét az Egyházban szabályozza és irányítja; végül látható az Egyház egész teste is, amelyhez nemcsak az igazak vagy az eleve elrendeltek tartoznak, hanem a bűnösök is, amennyiben a hit megvallása és a vele való közösség kapcsolja őket hozzá.

Ebből következik, hogy Krisztus Egyháza a földön nem láthatatlan és nem rejtett, hanem nyilvánvalóságba van helyezve: mint a magas és fényes város a hegyen, amelyet nem lehet elrejteni, és mint a tartóra helyezett lámpás, amelyet az igazság napja világít meg, és amely igazságának fényével az egész világot beragyogja.

 

V. fejezet - Az Egyház látható egységéről

Mivel az igaz Krisztus-Egyház ilyen, kijelentjük, hogy ez a látható és szemmel látható társaság ugyanaz az isteni ígéretek és irgalmak Egyháza, amelyet Krisztus oly sok kiváltsággal és előjoggal akart megkülönböztetni és felékesíteni. Ugyanaz az Egyház alkotmányában annyira meghatározott, hogy azok a társaságok, amelyek elszakadtak a hit egységétől vagy e test közösségétől, semmiképpen sem nevezhetők annak részének vagy tagjának.

Az Egyház nem a keresztény név különféle társulásaiban szétszórt és szétterjedt valóság, hanem egészében önmagában összegyűjtött és belsőleg összetartó, látható egységében osztatlan és oszthatatlan testet mutat fel: magát Krisztus misztikus testét. Erről mondja az Apostol: egy a test és egy a Lélek, amint hivatásotok egy reményére kaptatok meghívást; egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség; egy az Isten és mindenek Atyja, aki mindenek fölött van, mindenek által és mindnyájunkban.

 

VI. fejezet - Az Egyház teljesen szükséges társaság az üdvösség elnyeréséhez

Ebből mindenki értse meg, mennyire szükséges az üdvösség elnyeréséhez Krisztus Egyházának társasága. Olyan szükséges, mint a közösség és kapcsolat Krisztussal, a fővel, és az ő misztikus testével, amelyen kívül ő semmilyen más közösséget nem táplál és nem gondoz mint saját Egyházát. Egyedül ezt szerette, és önmagát adta érte, hogy megszentelje, megtisztítva a víz fürdőjével az élet igéjében, hogy önmaga elé állítsa a dicsőséges Egyházat, amelyen nincs folt vagy ránc vagy bármi efféle, hanem szent és szeplőtelen.

Ezért tanítjuk, hogy az Egyház nem szabadon választható társaság, mintha az üdvösség szempontjából közömbös volna akár ismerni, akár nem ismerni, akár belépni, akár elhagyni; hanem teljesen szükséges. Szükséges nemcsak az isteni parancs szükségességével, amely által az Üdvözítő minden népnek előírta, hogy belépjen abba, hanem az eszköz szükségességével is, mert az üdvözítő gondviselés rendjében a Szentlélek közlése, az igazságban és életben való részesedés csak az Egyházban és az Egyház által nyerhető el, amelynek feje Krisztus.

 

VII. fejezet - Az Egyházon kívül senki sem üdvözülhet

A hit dogmája továbbá az, hogy az Egyházon kívül senki sem üdvözülhet. Mindazonáltal azok, akik Krisztust és az ő Egyházát illetően legyőzhetetlen tudatlanságban vannak, e tudatlanság miatt nem ítélendők örök büntetésekre, mivel e tekintetben semmilyen bűn nem terheli őket az Úr színe előtt. Ő azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság megismerésére; és aki megteszi, ami rajta áll, attól nem tagadja meg a kegyelmet, hogy elnyerhesse a megigazulást és az örök életet.

Ezt azonban senki sem nyeri el, aki a hit egységétől vagy az Egyház közösségétől vétkesen elszakadva távozik ebből az életből. Aki nem volt ebben a bárkában, elvész, amikor eljön az özönvíz. Ezért elutasítjuk és megvetjük a vallási közömbösség istentelen és magával az ésszel is ellenkező tanítását, amely által e világ fiai, eltörölve az igazság és a tévedés különbségét, azt mondják, hogy bármely vallásból nyitva áll az örök élet kikötője; vagy azt állítják, hogy a vallás igazságáról csak többé-kevésbé valószínű vélemények lehetnek, nem pedig bizonyosság.

Ugyanígy elutasítjuk azoknak istentelenségét, akik elzárják az emberek előtt a mennyek országát, hamis ürügyekkel állítva, hogy illetlen vagy az üdvösséghez egyáltalán nem szükséges elhagyni azt a vallást, akár hamis is, amelyben valaki született, nevelkedett és oktatást kapott. Elutasítjuk azokat is, akik magát az Egyházat vádolják, mivel egyedül igaz vallásnak vallja magát, és minden, közösségétől elszakadt vallást és szektát elítél és kárhoztat, mintha valaha is lehetne részesedés az igazságosság és a gonoszság között, vagy közösség a világosság és a sötétség között, vagy egyezség Krisztus és Béliál között.

 

VIII. fejezet - Az Egyház fogyhatatlanságáról

Továbbá kijelentjük, hogy Krisztus Egyháza, akár létét, akár alkotmányát tekintjük, örök és fogyhatatlan társaság, és hogy utána e világban semmilyen teljesebb vagy tökéletesebb üdvrendet nem kell várni. Mivel ugyanis azoknak a halandóknak, akik a földön zarándokolnak, Krisztus szerzősége által a világ végéig kell üdvözülniük, az ő Egyháza, amely egyedül az üdvösség társasága, alkotmányában változhatatlanul és rendíthetetlenül megmarad a világ végéig.

Noha tehát az Egyház növekszik, és bárcsak szakadatlanul gyarapodnék hitben és szeretetben, hogy Krisztus teste épüljön; noha korának változatossága és azon körülmények sokfélesége szerint, amelyek között állandó harcban él, különféleképpen bontakozik ki: mégis önmagában és Krisztustól kapott alkotmányában változhatatlanul megmarad. Ezért Krisztus Egyháza sohasem veszítheti el saját tulajdonságait és ajándékait, szent tanítóhivatalát, szolgálatát és kormányzatát, hogy Krisztus látható teste által mindenkor minden ember számára út, igazság és élet legyen.

 

IX. fejezet - Az Egyház tévedhetetlenségéről

Krisztus Egyháza kiesnék változhatatlanságából és méltóságából, és megszűnnék az élet társasága és az üdvösség szükséges eszköze lenni, ha eltévedhetne az üdvözítő hit- és erkölcsi igazságtól, és annak hirdetésében és kifejtésében tévedhetne vagy megtéveszthetne. Az Egyház azonban az igazság oszlopa és erőssége, ezért szabad és mentes minden tévedés és hamisság veszélyétől.

A szent és egyetemes zsinat jóváhagyásával tanítjuk és kijelentjük, hogy a tévedhetetlenség ajándéka, amely Krisztus Egyházának állandó előjogaként lett kinyilatkoztatva, és amelyet nem szabad összetéveszteni a sugalmazás karizmájával, sem úgy felfogni, mintha az Egyházat új kinyilatkoztatásokkal gazdagítaná, azért adatott, hogy Isten igéje, akár írott, akár áthagyományozott, Krisztus egyetemes Egyházában épen, és minden újdonság vagy változtatás romlásától mentesen legyen állítva és őrizve. Ez felel meg az Apostol parancsának: Ó, Timóteus, őrizd a letéteményt, kerüld a profán szóújításokat és a hamis nevű tudomány ellenvetéseit, amelyeket némelyek ígérve eltévedtek a hittől. Ugyanezt az Apostol ismét hangsúlyozza: Tartsd meg az egészséges igék mintáját, amelyeket tőlem hallottál hitben és szeretetben Krisztus Jézusban. Őrizd a jó letéteményt a Szentlélek által, aki bennünk lakik.

Tanítjuk tehát, hogy a tévedhetetlenség tárgya oly messzire terjed, ameddig a hitletétemény, és ameddig annak őrzési kötelessége megköveteli. Ezért a tévedhetetlenség előjoga, amely Krisztus Egyházának sajátja, körébe foglalja egyrészt Isten teljes kinyilatkoztatott igéjét, másrészt mindazt, ami önmagában ugyan nem kinyilatkoztatott, de olyan természetű, hogy nélküle a kinyilatkoztatott ige biztonságosan nem őrizhető meg, nem terjeszthető elő és nem magyarázható biztosan és végérvényesen hívésre, és nem állítható vagy védhető hatékonyan az emberi tévedések és a hamis nevű tudomány ellenvetései ellen.

Ez a tévedhetetlenség, amelynek célja a hívek társaságának sértetlen igazsága a hit és erkölcs tanításában, abban a tanítóhivatalban van jelen, amelyet Krisztus Egyházában örökre alapított, amikor azt mondta az apostoloknak: Menjetek tehát, tanítsatok minden népet, megkeresztelve őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében; tanítva őket megtartani mindazt, amit parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden nap a világ végezetéig. Ugyanezeknek Krisztus megígérte igazságának Lelkét is, aki velük marad örökké, bennük lesz, és megtanítja őket minden igazságra.

 

X. fejezet - Az Egyház hatalmáról

Krisztus Egyháza nem egyenlők társasága, mintha benne minden hívő ugyanazokkal a jogokkal bírna; hanem egyenlőtlen társaság. Ez nemcsak azért van így, mert a hívek között egyesek klerikusok, mások világiak, hanem főként azért, mert az Egyházban isteni alapítású hatalom van, amely által egyesek a megszentelésre, tanításra és kormányzásra hatalmat kaptak, mások viszont e hatalommal nem rendelkeznek.

Mivel pedig az Egyház hatalma másként a rend hatalma, másként pedig a joghatóság hatalma, erről az utóbbiról különösen tanítjuk, hogy nemcsak belső és szentségi fórumra vonatkozik, hanem külső és nyilvános fórumra is; továbbá teljes és minden tekintetben egész hatalom, tudniillik törvényhozó, bírói és kényszerítő. E hatalom alanyai azok a pásztorok és tanítók, akiket Krisztus adott, és akik azt szabadon, minden világi uralomtól függetlenül gyakorolják. Ezért teljes hatalommal kormányozzák Isten Egyházát: szükséges és a lelkiismeretet is kötelező törvényekkel, döntő bírói ítéletekkel, végül üdvös büntetésekkel a vétkesekkel szemben, még ha azok vonakodnak is. Ezt nemcsak azokban a dolgokban gyakorolják, amelyek a hitet és erkölcsöt, az istentiszteletet és megszentelést érintik, hanem azokban is, amelyek az Egyház külső fegyelmét és kormányzását illetik.

Ezért Krisztus Egyházát tökéletes társaságként kell hinni. Ez az igaz és oly boldog Krisztus-Egyház pedig nem más, mint az egy, szent, katolikus és apostoli római Egyház.

 

Kánonok Krisztus Egyházáról

  • I. kánon. Ha valaki azt mondja, hogy Krisztus vallása nem valamely sajátos, maga Krisztus által alapított társaságban áll fenn és nyer kifejezést, hanem külön-külön, bármely olyan társaságra való tekintet nélkül, amely az ő igaz Egyháza, helyesen megtartható és gyakorolható: legyen kiközösítve.
  • II. kánon. Ha valaki azt mondja, hogy az Egyház Krisztus Urunktól nem kapott biztos és változhatatlan alkotmányos formát, hanem a többi emberi társasághoz hasonlóan az idők változása szerint átalakulásoknak és változásoknak volt alávetve, vagy alávethető: legyen kiközösítve.
  • III. kánon. Ha valaki azt mondja, hogy az isteni ígéretek Egyháza nem külső és szemmel látható társaság, hanem teljesen belső és láthatatlan: legyen kiközösítve.
  • IV. kánon. Ha valaki azt mondja, hogy az igaz Egyház nem egyetlen önmagában álló test, hanem különféle, egymástól távol álló keresztény társaságokból áll, és azokban van szétszórva; vagy hogy több, a hitvallásban egymástól eltérő és közösségben egymástól elszakadt társaság egyetlen és egyetemes Krisztus-Egyházat alkot mint annak tagjai vagy részei: legyen kiközösítve.
  • V. kánon. Ha valaki azt mondja, hogy Krisztus Egyháza nem teljesen szükséges társaság az örök üdvösség elnyeréséhez; vagy hogy az emberek bármely vallás gyakorlása által üdvözülhetnek: legyen kiközösítve.
  • VI. kánon. Ha valaki azt mondja, hogy az a türelmetlenség, amellyel a katolikus Egyház minden, közösségétől elszakadt vallási szektát elítél és kárhoztat, nem isteni jogból van előírva; vagy hogy a vallás igazságáról csak vélemények, nem pedig bizonyosság lehet; és ezért az Egyháznak minden vallási szektát el kell tűrnie: legyen kiközösítve.
  • VII. kánon. Ha valaki azt mondja, hogy Krisztus ugyanazon Egyháza olyan sötétségbe borulhat vagy olyan bajokkal fertőződhet meg, amelyek miatt eltér az üdvözítő hit- és erkölcsi igazságtól, eredeti alapításától elhajlik, vagy végül romlottá és megromlottá válva megszűnik lenni: legyen kiközösítve.
  • VIII. kánon. Ha valaki azt mondja, hogy Krisztus jelenlegi Egyháza nem az üdvösség elnyerésének végső és legfőbb rendje, hanem egy másik várandó, a Szentlélek újabb vagy teljesebb kiáradása által: legyen kiközösítve.
  • IX. kánon. Ha valaki azt mondja, hogy az Egyház tévedhetetlensége csak azokra a dolgokra korlátozódik, amelyeket az isteni kinyilatkoztatás tartalmaz, és nem terjed ki más igazságokra is, amelyek szükségképpen megkívántatnak ahhoz, hogy a kinyilatkoztatás letéteménye épen megőriztessék: legyen kiközösítve.
  • X. kánon. Ha valaki azt mondja, hogy az Egyház nem tökéletes társaság, hanem csupán testület; vagy hogy a polgári társaságban, illetve az államban úgy áll fenn, hogy világi uralomnak van alávetve: legyen kiközösítve.
  • XI. kánon. Ha valaki azt mondja, hogy az Egyház isteni alapítás szerint egyenlők társaságaként lett létrehozva; a püspököknek pedig ugyan van hivataluk és szolgálatuk, de nincs saját kormányzati hatalmuk, amely isteni rendelésből illetné meg őket, és amelyet szabadon kell gyakorolniuk: legyen kiközösítve.
  • XII. kánon. Ha valaki azt mondja, hogy Krisztus, a mi Urunk és Üdvözítőnk, Egyházának csak tanácsokkal és rábeszélésekkel való irányításra adott hatalmat, nem pedig törvényekkel való parancsolásra is, és a tévelygők és makacsok külső ítélettel és üdvös büntetésekkel való megfékezésére és kényszerítésére: legyen kiközösítve.
  • XIII. kánon. Ha valaki azt mondja, hogy Krisztus igaz Egyháza, amelyen kívül senki sem üdvözülhet, más, mint az egy, szent, katolikus és apostoli római Egyház: legyen kiközösítve.

Függelék - A Kleutgen-féle második tervezet (Tametsi Deus) szerkezete magyarul

 

A kánonok fő tartalma röviden magyarul:

1. Aki tagadja, hogy Krisztus nemcsak vallást, hanem Egyházat/társaságot is alapított, amelyben a hívek közösen vallják a keresztény vallást: legyen kiközösítve.

2. Aki azt állítja, hogy az Egyházban mindenki egyenrangú, és senki sem bír isteni eredetű hatalommal másokkal szemben: legyen kiközösítve.

3. Aki tagadja az isteni rendelésű hierarchiát, amely püspökökből, papokból és más szolgákból áll, és tagadja, hogy a püspökök rendi és joghatósági hatalomban a papok és más szolgák fölött állnak, mindnyájan pedig a római pápa legfőbb pásztori kormányzása alatt vannak: legyen kiközösítve.

4. Aki azt mondja, hogy az isteni ígéretek Egyháza nem külső és látható hívekből álló közösség, hanem csak Isten által ismert lelki társaság, az eleve elrendeltek vagy igazak közössége: legyen kiközösítve.

5. Aki azt mondja, hogy a római Egyháztól elszakadt összes vagy némely szekta a római Egyházzal együtt alkotja Krisztus egyetemes Egyházát: legyen kiközösítve.

6. Aki tagadja, hogy az örök üdvösséghez szükséges elhagyni minden más vallási kultuszt, belépni Krisztus igaz Egyházába és abban hűségesen megmaradni: legyen kiközösítve.

7. Aki azt mondja, hogy az ember nem tudhatja bizonyosan, melyik az igaz Egyház: legyen kiközösítve.

8. Aki azt mondja, hogy az Egyház nem isteni parancsból, hanem igazságtalan türelmetlenségből ítéli el a közösségétől elszakadt szektákat: legyen kiközösítve.

9. Aki azt mondja, hogy Krisztus Egyháza akár hitében, akár tanításában eltérhet az igaz hittől, vagy csak azokban a kérdésekben mentes a tévedéstől, amelyek önmagukban Isten igéjében találhatók: legyen kiközösítve.

10. Aki azt mondja, hogy szabad az Egyház által elítélt véleményt tanítani vagy tartani az Egyház rendelkezésével szemben; vagy hogy az Egyház tévedhet, amikor rossz véleményeket eretnekségnél kisebb vagy meghatározatlan cenzúrával elítél: legyen kiközösítve.

11. Aki azt mondja, hogy a püspököknek csak szolgálatuk és hivataluk van, nem pedig Krisztus rendeléséből saját, a hívek tetszésétől és a polgári hatalom uralmától független kormányzati hatalmuk: legyen kiközösítve.

12. Aki azt mondja, hogy ez a hatalom csak irányító, nem pedig törvényhozó, bírói és kényszerítő hatalom is: legyen kiközösítve.

13. Aki azt mondja, hogy az Egyház nem önjogú tökéletes társaság, hanem a polgári hatalomnak alávetett: legyen kiközítve.

14. Aki azt mondja, hogy az Egyházat maga Krisztus nem biztos törvénnyel és változhatatlan formával alapította, vagy hogy az Egyház úgy megromolhat, hogy valamikor megszűnik létezni, vagy eredeti alkotmányától elfajul: legyen kiközösítve.

15. Aki azt mondja, hogy Krisztus Egyháza nem az üdvösség végső rendje, hanem a Szentlélek teljesebb kiáradása által másik üdvrendet kell várni: legyen kiközösítve.

16. Aki tagadja, hogy egyedül a római Egyház Krisztus igaz, egy, szent, katolikus és apostoli Egyháza: legyen kiközösítve.

Eaglet Creative Commons License 2026.07.05 0 0 8489

2026. július 6. – Hétfő

Evangélium

Amikor Jézus Kafarnaumban tanított, egy elöljáró lépett hozzá, leborult előtte, és így kérlelte: „Uram, a leányom most halt meg. De jöjj, tedd rá kezedet, és életre kel.” Erre Jézus fölkelt, és tanítványaival együtt elment vele.
Közben egy asszony, aki tizenkét éve vérfolyásban szenvedett, hátulról Jézus közelébe férkőzött, és megérintette ruhájának szegélyét. Azt gondolta magában: „Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok.” Jézus erre megfordult, ránézett, és így szólt: „Bízzál, leányom! Hited meggyógyított téged.” Attól az órától fogva egészséges lett az asszony.
Amikor Jézus az elöljáró házába ért, és látta a fuvolásokat meg a lármás tömeget, rájuk szólt: „Távozzatok, hiszen nem halt meg a leány, csak alszik!” Azok kinevették. Miután eltávolították a tömeget, Jézus bement, megfogta a leány kezét, és az életre kelt. Ennek híre elterjedt azon az egész vidéken.


Mt 9,18-26

Elmélkedés

Az evangélium két megrázóan szép történetet fűz egybe: egy elöljáró kérését, aki halott lányának életéért könyörög, és egy asszonyét, aki tizenkét éve szenved, titokban remél, és végül Jézus ruháját érintve meggyógyul.
Máté evangélista leírásában a két jelenet rendkívül rövid, ugyanakkor feszültséget hordoz. A szereplők nem harsányak, nem magamutogatók, nem követelőzők. Egyikük a lányát veszítette el, őt gyászolja, a másik önmagát, egészségét veszítette el, mégis mindkettőjüket ugyanaz a belső indíttatás mozgatja: a remény. Az a fajta remény, ami már nem okoskodik, nem számol, nem mérlegel, hanem egyszerűen csak várja a fordulatot.
A zsinagógai elöljáró megalázkodik Jézus előtt, s ez egy rangos ember esetében komoly jelzés. Lehet, hogy kinevették ezért, de ő nem a véleményekre figyel, hanem arra a belső meggyőződésre, hogy Jézus képes életet adni annak, aki már meghalt. „Jöjj, tedd rá kezedet, és életre kel” – mondja.
Az asszony tizenkét éve vérfolyásban szenved. Ez egyrészt testi betegség, másrészt a törvény szerint tisztátalan volt, így nem mehetett közösségbe, nem érintkezhetett emberekkel. Élete teljesen elszigetelődött. Érintése egy egész élet kiáltása: „Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok.” Jézus megáll. Nem hagyja, hogy a történet csak a csoda szintjén maradjon. Ő mindig a személyt keresi. „Bízzál, leányom!” – mondja, és ezzel nemcsak a testét gyógyítja, hanem visszaadja méltóságát is.
A két történet közös üzenete: az élő hit képes átszakítani a halál, a betegség, az elszigeteltség falát. Aki Jézust keresi, nem marad válasz nélkül. A Megváltó megáll, rád néz, megszólít – és gyógyulást, életet ad.
© Horváth István Sándor


Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Hozzád jövök, csendesen, bizonytalanul, de teljes reménnyel. Életem sebeivel, kudarcaival, fáradt hitemmel akarom megérinteni ruhád szegélyét, mert tudom, hogy csak te adhatod vissza testi-lelki egészségemet. Taníts meg bízni akkor is, ha nem látom előre az utat, ha reményem már csak vékony szalmaszál, ha hitem botladozik! Add, hogy ne csak csodát várjak, hanem téged keresselek, benned bízzak! Mondd ki nekem is: „Bízzál!” – mert csak ez az egy szó képes újraéleszteni bennem a reményt. Érints meg, Uram, és add, hogy veled éljek tovább!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20260706.mp3

Eaglet Creative Commons License 2026.06.18 0 0 8488

2026. június 18. – Csütörtök

Evangélium

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok! Azt hiszik ugyanis, hogy akkor nyernek meghallgatást, ha sokat beszélnek. Ne utánozzátok őket! Hiszen mennyei Atyátok tudja, mire van szükségetek, még mielőtt kérnétek őt. Ti tehát így imádkozzatok:
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
szenteltessék meg a te neved;
jöjjön el a te országod;
legyen meg a te akaratod,
amint a mennyben, úgy a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
és bocsásd meg vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek;
és ne vígy minket kísértésbe,
de szabadíts meg a gonosztól!
Mert ha ti megbocsátjátok az embereknek, hogy (ellenetek) vétettek, mennyei Atyátok nektek is megbocsátja bűneiteket. De ha ti nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg nektek bűneiteket.”


Mt 6,7-15

Elmélkedés

Jézus arra tanít bennünket, hogy imádságunk ne üres szóáradat, hanem lelkünk kitárulkozása legyen az Atya előtt. A pogányok sok beszéddel akarták elérni isteneik figyelmét. Jézus viszont azt mondja: „mennyei Atyátok tudja, mire van szükségetek, még mielőtt kérnétek őt.” Ez nem azt jelenti, hogy ne szóljunk Istenhez, hanem hogy ne akarjuk kierőszakolni a figyelmét, mert ő már eleve figyel ránk.
A Miatyánk egyrészt minden imádság mintája, másrészt az imádság lelkületének iskolája. Nem önmagunkkal kezdjük, hanem Istennel: „Szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod…” A keresztény ember első vágya nem az, hogy a saját akarata teljesüljön, hanem hogy Isten legyen jelen a világban és az ő személyes életében. Az igazi imában mindig Istenre és nem önmagunkra figyeljünk.
Aztán jönnek a mindennapi kérések: a kenyér, a megbocsátás, a gonosztól való védelem. Mindez arra tanít, hogy merjünk gyermeki bizalommal fordulni Istenhez, nemcsak a lelki javakért, hanem testünk szükségleteivel is. Nincs túl kicsi vagy túl profán kérés: az Atya gondviselőnk a mindennapokban.
A legnagyobb kihívás talán ez: „bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.” Aki valóban átéli Isten irgalmát, az képtelen gyűlölettel nézni a másik emberre. A Miatyánk tehát nemcsak ima, hanem út, amely Isten felé vezet, és közben átformál minket.
© Horváth István Sándor


Imádság

Atyám, aki a mennyekben vagy, taníts engem egyszerű, őszinte szívvel imádkozni, hozzád fordulni! Ne akarjak szavakkal hatni rád, hanem hallgatni tanuljak, bízni benned, mint gyermek az apjában. Segíts, hogy a te neved legyen fontos számomra, ne a saját dicsőségem! Add meg a mindennapi kenyeret, és még inkább a bocsánat ajándékát, hogy megbékéljek másokkal és önmagammal! Ne engedd, hogy elforduljak tőled, hanem mindig visszatérjek a te ölelő szeretetedbe!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20260618.mp3

Eaglet Creative Commons License 2026.06.17 0 0 8487

2026. június 17. – Szerda

Evangélium

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Vigyázzatok! Jótetteitekkel ne hivalkodjatok az emberek előtt, mert így a mennyei Atyától nem kaptok értük jutalmat. Amikor tehát alamizsnát adsz, ne kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcákon, hogy dicsérjék őket az emberek! Bizony, mondom nektek, ezzel már meg is kapták jutalmukat. Amikor tehát alamizsnát adsz, ne tudja bal kezed, mit cselekszik a jobb kezed, hogy adományod rejtekben legyen, és akkor Atyád jutalmaz meg érte, aki lát téged a rejtekben is. Amikor pedig imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik szeretnek az emberek szeme láttára a zsinagógákban és az utcasarkokon állva imádkozni! Bizony, mondom nektek, már meg is kapták jutalmukat. Amikor imádkozol, menj be a szobádba, és zárt ajtó mögött, a rejtekben imádkozzál Atyádhoz! Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked. Amikor böjtöltök, ne legyetek komorak, mint a képmutatók! Keserű arcot mutatnak, hogy az emberek meglássák rajtuk a böjtölést. Bizony, mondom nektek, ezzel már meg is kapták jutalmukat. Amikor tehát böjtölsz, illatosítsd be hajadat és mosd meg arcodat, hogy az emberek ne vegyék észre böjtölésedet, csak Atyád, aki a rejtekben jelen van! Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked.”


Mt 6,1-6.16-18

Elmélkedés

Jézus a mai evangéliumban figyelmeztet: ne az emberek szeme láttára gyakoroljuk a jót, ne az emberek figyelmét keresve imádkozzunk, ne a dicséretért böjtöljünk. Mert ha a hitünket a mások részéről felénk áradó elismerés tartja életben, akkor nem Istent keressük, hanem önmagunkat akarjuk előtérbe helyezni. Jézus azt kéri, hogy amit a legszentebb szándékkal teszünk, azt rejtetten, a csendben, az Atya színe előtt tegyük.
Három dolgot említ: az alamizsnát, azaz az adakozást, az imádságot és a böjtöt. Ezek nem díszítőelemek a vallási életben, hanem a hit életformáló erőforrásai. De csak akkor, ha nem szerepléshez kötődnek, hanem az Istennel való kapcsolatra irányulnak. A képmutatás nemcsak az önáltatás miatt veszélyes, hanem azért is, mert eltakarja előlünk Isten arcát. Aki a hitéből csak annyit mutat meg, amennyit mások látnak, az nem Istennek, hanem közönségnek él és csak szerepet játszik.
Jézus azt mondja: „Atyád, aki a rejtekben is lát.” Isten nem a látszatra kíváncsi, hanem a szív szándékát nézi. Az ima, a titokban adott adomány, a csendes böjt – mind-mind a hit mélységét mutatják. Nem az elismerésért tesszük ezeket, hanem azért, hogy közelebb kerüljünk Istenhez.
A lelki élet igazi tere nem a nyilvánosság, hanem a belső szoba. Az a hely, ahol becsukódik az ajtó, és egyedül vagyunk az Atyával. Ahol nincsenek elvárások, nincs taps, nincs siker, hanem csak Isten jelenléte és szeretete. Ez az igazi jutalom: nem emberek elismerése, hanem az Atya közelsége, amely formál, megtisztít, és lelkileg újjáteremt.
© Horváth István Sándor


Imádság

Uram, taníts engem csendben, tiszta szívvel veled élni! Ne az emberek figyelmét vagy elismerését keressem, hanem a te tekinteted fényét. Add, hogy imádságom ne szavakban legyen gazdag, hanem bizalomban és őszinteségben! Segíts, hogy jótetteimet ne dicséret reményében tegyem, hanem önzetlenül, szeretetből! Tölts el alázattal, hogy a rejtekben éljem meg a hitet, ahol csak te látsz! Te légy az én titkos örömöm, erőm és jutalmam!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20260617.mp3

 

 

Józsikácska-3 Creative Commons License 2026.03.29 0 0 8486

 

Transzcendens norma és földi főhatalom

A hagyományos katolikus integralista államelmélet és a homeinista velájat-e fákíh összehasonlító vizsgálata

 

Eaglet Creative Commons License 2026.03.23 0 0 8485

2026. március 24. – Kedd

Evangélium

A Sátoros-ünnep alkalmával Jézus így beszélt a farizeusokhoz: „Én elmegyek, és ti hiába kerestek, mert meghaltok bűneitekben. Ahova én megyek, oda ti nem jöhettek.” A zsidók erre tanakodni kezdtek: „Csak nem akarja megölni magát, hogy ezt mondja: Ahová én megyek, oda ti nem jöhettek”? Jézus így folytatta: „Ti innen alulról vagytok, én felülről vagyok. Ti ebből a világból vagytok, én nem ebből a világból vagyok. Azért mondtam nektek, hogy meghaltok bűneitekben, mert nem hiszitek el rólam, hogy ki vagyok: ezért kell meghalnotok bűneitekben.” Erre megkérdezték: „De hát ki vagy te?” Jézus azt válaszolta: „Kezdettől fogva az vagyok, amit mondok is nektek. Sokat kellene még beszélnem rólatok, és ítéletet mondanom felettetek, mert aki engem küldött, igazmondó; én pedig azt hirdetem a világnak, amit tőle hallottam.” De azok nem értették meg, hogy az Atyáról beszél nekik. Végül Jézus azt mondta nekik: „Ha majd felemelitek (a kereszten) az Emberfiát, akkor megtudjátok, hogy én vagyok, és hogy semmit nem teszek önmagamtól, hanem azt hirdetem, amit Atyámtól tanultam. Aki küldött engem, az velem van, és nem hagy magamra, mert én mindig azt cselekszem, amiben ő tetszését találja.” E szavak után sokan hittek Jézusban.


Jn 8,21-30

Elmélkedés

Az evangéliumban feszültség uralkodik. Jézus beszél, de nem értik. Jelen van, de nem ismerik fel. Figyelmeztet, de mintha meg sem hallanák. A farizeusok értetlenkednek: „Csak nem akarja megölni magát?” – miközben Jézus nem a halálvágyról, hanem isteni küldetéséről beszél: eltávozik ebből a világból, visszatér a mennybe, mert az útja az Atyához vezet. Ő más világból jött, más szempontokat képvisel, másként látja az emberi életet, mint mi, akik gyakran csak evilági logika szerint gondolkodunk.
Az igazi lényeg az, amit Jézus háromszor is hangsúlyoz: „meghaltok bűneitekben.” Nem fenyegetés ez, hanem fájdalmas ténymegállapítás. A bűn nem pusztán törvényszegés, hanem vakság, amely elzár bennünket Isten életétől. A bűnben maradni annyi, mint elszakadni a forrástól. De van kiút a bűnből: „Ha majd felemelitek az Emberfiát, akkor megtudjátok, hogy én vagyok”, s ez a kijelentés a megváltást hirdeti.
Jézus a saját kereszthaláláról beszél, arról az óráról, amikor mindenki elhagyja, mégis akkor válik világossá, hogy ő valóban az, akinek mondta magát. A Golgota lesz a felismerés helye. Ott derül ki, hogy ő nem egy megtévedt tanító, nem egy veszélyes szektavezér, hanem az Atyától hozzánk érkezett Megváltó, aki mindig azt cselekszi, amiben az Atya tetszését találja.
Mi most a nagyböjt útján a kereszt felé haladunk. Talán éppen ezekben a napokban kellene jobban elcsendesednünk, és megkérdezni magunktól: felismerem-e őt, mint Megváltót? Tudatosul-e bennem, hogy a bűn nem egyszerű gyarlóság, hanem létkérdés, amely elválaszthat Istentől?
A farizeusok ugyan nem értették meg Jézust, de az utolsó mondatban mégis felcsillan a remény: „E szavak után sokan hittek benne.” Van, aki meghallja szavát, felismeri őt napjainkban is. Közéjük tartozom?
© Horváth István Sándor


Imádság

Uram, Jézus! Olykor én is úgy állok előtted, mint azok, akik nem értettek meg téged. Hallgatlak, de nem mindig értem meg tanításodat. Látlak, de nem ismerlek fel. Néha csak későn sejtem meg, hogy te vagy az, aki megszólítottál. Uram, ne engedd, hogy bűneimben maradjak! Ne engedd, hogy vakságom végleg elválasszon tőled! Nyisd meg a szemem, hogy meglássam a keresztben a te dicsőségedet, és ne rémület, hanem remény ébredjen bennem! Te vagy a szeretet hangja a szívemben. Ne engedd, hogy nélküled járjam tovább utamat! Légy velem a hitem gyengeségében is, mert nélküled nem juthatok az örök életre!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20260324.mp3

Eaglet Creative Commons License 2026.02.18 0 0 8484

2026. február 18. – Hamvazószerda

Evangélium

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: Vigyázzatok! Jótetteitekkel ne hivalkodjatok az emberek előtt, mert így a mennyei Atyától nem kaptok értük jutalmat. Amikor tehát alamizsnát osztasz, ne kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcákon, hogy dicsérjék őket az emberek! Bizony mondom nektek, ezzel már meg is kapták jutalmukat. Amikor te adsz alamizsnát, ne tudja bal kezed, mit cselekszik a jobb kezed, hogy adományod rejtekben legyen, és akkor Atyád jutalmaz meg érte, aki lát téged a rejtekben is. Amikor pedig imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik szeretnek az emberek szeme láttára a zsinagógákban és az utcasarkokon állva imádkozni! Bizony mondom nektek, már meg is kapták jutalmukat. Amikor imádkozol, menj be a szobádba, és zárt ajtó mögött, a rejtekben imádkozzál Atyádhoz! Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked. Amikor böjtöltök, ne legyetek mogorvák, mint a képmutatók! Keserű arcot mutatnak, hogy az emberek meglássák rajtuk a böjtölést. Bizony mondom nektek, ezzel már meg is kapták jutalmukat. Amikor te böjtölsz, illatosítsd be hajadat és mosd meg arcodat, hogy az emberek ne vegyék észre böjtölésedet, csak Atyád, aki a rejtekben jelen van! Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked.


Mt 6,1-6.16-18

Elmélkedés

Hamvazószerdán, a hamvazás rövid szertartásakor csendes figyelmeztetés szól hozzánk: „Emlékezz, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” Nem rémisztő ijesztgetés ez, hanem szeretetteljes ébresztés. A hamu nem csupán a mulandóság jele, hanem az újrakezdés lehetőségéé is. A nagyböjt kezdetén az Egyház meghív, hogy kilépjünk a felszínesség világából és elinduljunk szívünk mélye felé. Érdemes elindulni ezen az úton.
Jézus ma arra hív minket az evangéliumban, hogy ne az emberek elismerésére vágyakozzunk, hanem tekintetünket az Atya titokzatos, de mindent látó szeretetére szegezzük. Három gyakorlatot ajánl számunkra: az alamizsnát, azaz az adakozást, az imát és a böjtöt. Ezek nem látványos szertartások, hanem belső átalakulást hozó cselekedetek, ha valóban őszintén és nem hivalkodóan tesszük őket, nem emberek, hanem egyedül Isten tetszését kiváltva.
A mai világ gyakran harsány, magamutogató, hivalkodó és túlzottan büszke. Jézus viszont azt kéri, hogy menj be a szobádba, zárd be az ajtót, és imádkozz Atyádhoz a rejtekben. A megtérés, az irgalom, a bűnbánat, a remény útja kezdődik el ma.
Az előttünk álló negyven nap ajándék. Ne rohanjunk ebben az időben! Adjunk időt Istennek! Kezdjük kicsiben, csendes imával, őszinte bocsánatkéréssel, lemondással, amely másokat szolgál. Mert ahol szívből fakad az odafordulás, ott megnyílik az út a húsvét világossága felé. Atyánk, aki a rejtekben is lát, már vár minket. A nagyböjt kihívás: ne mások előtt tűnjünk szentnek, hanem váljunk valóban szentté.
© Horváth István Sándor


Imádság

Uram, megváltó Jézus! Most csendben állok előtted. A homlokomon a hamu jele, a szívemben vágy ébred az újrakezdésre. Köszönöm a nagyböjt idejét, a megtérés lehetőségét. Adj bátorságot, hogy lemondjak a zajról, a hiúságról, a büszkeségről, a megszokott kényelemről! Segíts, hogy az alamizsna ne puszta adakozás legyen, hanem szeretetből fakadó önátadás! Taníts meg úgy imádkozni, hogy valóban veled beszéljek és meghallgassalak téged! Add, hogy a böjt ne csupán testi lemondás legyen, hanem eszköz lelkem megtisztulására! Add, hogy a nagyböjtben egyre közelebb kerüljünk hozzád, aki a rejtekben is látsz és szeretsz engem!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20260218.mp3

 

Eaglet Creative Commons License 2026.02.14 0 0 8483

2026. február 15. – Évközi 6. vasárnap

Evangélium

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem tökéletessé tenni. Bizony, mondom nektek, amíg az ég és föld el nem múlik, nem vész el a törvényből egy „í” betű sem, sőt egy vessző sem, amíg minden be nem teljesedik. Aki tehát csak egyet is eltöröl akár a legkisebb parancsok közül is, és úgy tanítja az embereket, azt nagyon kicsinek fogják hívni a mennyek országában. És mindaz, aki megtartja és tanítja őket, igen nagy lesz a mennyek országában.
Majd így szólt tanítványaihoz: „Mondom nektek: ha igaz voltotok nem múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, nem juthattok be a mennyek országába. Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: Ne ölj! Aki öl, méltó az ítéletre. Én viszont azt mondom nektek, hogy méltó az ítéletre mindaz, aki haragszik testvérére. Aki azt mondja testvérének: Te esztelen!, méltó a főtanács ítéletére. Aki pedig azt mondja: Te istentelen!, méltó a kárhozat tüzére. Ha tehát ajándékot akarsz az oltáron felajánlani, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, s menj, előbb békülj ki testvéreddel. Csak aztán térj vissza, hogy bemutasd áldozatodat. Ellenfeleddel szemben légy békülékeny, amikor még úton vagy vele, nehogy átadjon a bírónak, a bíró pedig a börtönőrnek, és a börtönbe vessenek. Bizony, mondom neked, ki nem jössz onnan, míg az utolsó garast is meg nem fizeted.”
„Hallottátok a parancsot: Ne törj házasságot! Én pedig azt mondom nektek, hogy aki bűnös vággyal asszonyra néz, szívében már vétkezett vele. Ha a jobb szemed bűnre visz, vájd ki, és vesd el magadtól. Jobb neked, ha elvész egy testrészed, minthogy egész tested a kárhozatra kerüljön. Ha a jobb kezed visz bűnbe, vágd le azt, és vesd el magadtól. Mert jobb neked, ha egy testrészed vész el, minthogy egész tested a kárhozatra jusson. És ezt is mondták: Aki elküldi feleségét, adjon neki válólevelet. Én pedig azt mondom nektek, hogy aki elküldi feleségét – kivéve hűtlenség esetét –, okot ad neki a házasságtörésre, és aki az elbocsátott nőt veszi feleségül, házasságtörést követ el.”
„Hallottátok, hogy ezt is mondták a régieknek: „Hamisan ne esküdj, és tartsd meg az Úrnak tett esküdet!” Én pedig azt mondom nektek: Egyáltalán ne esküdjetek! Sem az égre, mert az az Isten trónja, sem a földre, mert az lábának zsámolya, se Jeruzsálemre, mert az a nagy Király városa! De még saját fejedre se esküdj, mert egyetlen hajszáladat sem tudod ősszé vagy feketévé tenni. Legyen a ti beszédetek „igen, igen, nem, nem”; ami ettől eltér, az a gonosztól van.”


Mt 5,17-37

Elmélkedés

Jézus új parancsa

A hegyi beszéd a szentírás egyik legjelentősebb tanítása, amelyben Jézus nemcsak erkölcsi elveket hirdet meg újszerűen, hanem rámutat az ószövetségi törvény igazi értelmére. A mai evangélium szerint az Úr egyrészt kijelenti, hogy nem megszüntetni, hanem beteljesíteni jött a törvényt, másrészt meg akarja azt újítani.
Az ószövetségi törvény, amelyet a választott nép Mózes korában kapott Istentől a Sínai-hegyen, lényegre törő módon, mindössze tíz parancsban foglalta össze az Isten iránti és az embertársak iránti helyes magatartásformát. Az idők során ez meglehetősen sok emberek által hozott paranccsal, szabállyal bővült. Ezek az előírások elsősorban az emberi cselekedetekre, a külső viselkedésre koncentráltak, pontosan megjelölve, hogy mit szabad tenni és mit kell kerülni, mi a megtartandó szertartási vagy erkölcsi rend. Jézus azonban azt tanítja, hogy Isten elvárása nem merül ki bizonyos cselekedetekben, hanem az ember szívéig hatol: a szándék, a belső állapot, a gondolat is lényeges.
A törvény beteljesítése azt jelenti, hogy Jézus nem megszünteti a parancsokat, hanem megmutatja azok eredeti, teljes értelmét és célját. Jézus értelmezésében a „Ne ölj!” parancs már nemcsak a gyilkos cselekedetre vonatkozik, hanem a szívben táplált harag, gyűlölet és ellenséges szándék tilalmává válik. Jézus számára a „Ne törj házasságot!” parancs nem csupán egy bűnös testi cselekedetet jelent, hanem már a bűnös vágy is megszegi Isten szándékát.
Az eskü elveszíti értelmét, ha az ember nem igazmondó. Az ószövetségben az eskü a megbízhatóságot volt hivatott biztosítani. Jézus azonban más irányba mutat: a tanítványnak igaznak kell lennie eskü nélkül is. Az eskü teljesen feleslegessé válik, ha a beszédünk és szándékaink egységben vannak.
Az igazi igazságosság nem a törvény betűjének merev megtartása, hanem szívből fakadó engedelmesség Istennek. Ezért mondja Jézus, hogy „ha igaz voltotok nem múlja felül az írástudókét és farizeusokét, nem juttok be a mennyek országába”. Az írástudók és farizeusok pontosan megtartották a törvényt, de gyakran csak külsőleg. Jézus viszont a belső tisztaságot, az őszinteséget, a szív szerinti engedelmességet kéri tőlünk.
Az új parancsolatok alapja a világos erkölcsi értékrend, valamint az Isten országának meghirdetése. Az örömhír nemcsak szabadságra hív, hanem átalakulásra is. Az ember cselekedeteiben és szándékaiban egyaránt Isten gyermekévé válik. Ez pedig csak a Szentlélek erejével lehetséges, aki segít elhagyni a haragot, a helytelen vágyakat, a hamis szavakat, és segít igazi, őszinte szeretetre jutni.
A megbékélés különösen is hangsúlyos és mindig időszerű. Jézus azt kéri, hogy előbb béküljünk ki embertársainkkal, s csak ezt követően lépjünk az oltárhoz, Isten elé. Ez újszerű szemlélet: az emberi kapcsolatok rendezése megelőzi az Istennek bemutatott áldozatot. Istenhez nem lehet úgy közeledni, hogy közben haragot őrzünk szívünkben felebarátaink ellen. A kiengesztelődés az isteni élet része. A keresztény liturgia nem menekülés az emberi konfliktusok elől, hanem a kiengesztelődés ünnepe.
Jézus tanítása tehát átformál, belülről épít fel bennünket, hogy egész lényünk az Istenhez tartozzon. Ez tulajdonképpen az életszentség útja, amikor már nemcsak látni, hallani, érinteni szeretnénk Istent, hanem hasonlóvá akarunk válni hozzá.
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Te nem a törvényt eltörölni jöttél, hanem beteljesíteni és bennünk is beteljesíteni az Atya akaratát. Tisztítsd meg szívünket, hogy ne csak a cselekedeteink, de szándékaink és gondolataink is igazak legyenek! Őrizz meg bennünket a haragtól, a megvetéstől, az ítélkezéstől, és adj békességet, hogy kiengesztelődjünk embertársainkkal! Adj nekünk alázatos szívet, amely képes bocsánatot kérni, megbékélni, tisztán szeretni! Szentlelked vezessen minket a belső szabadság és igazság útján, hogy szívünk, szavaink és tetteink egységben legyenek és téged dicsőítsenek.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20260215.mp3

Eaglet Creative Commons License 2026.02.09 0 0 8482

Katolikusként számomra nem az a kérdés, hogy egy történelmi személyről lehet-e kritikusan beszélni, hanem az, hogy a hitet ne használjuk fel történelmi vagy politikai tévedések igazolására.

A felvetés érthető, a probléma valós, de ez már nem fórumvita, hanem egyházi és közéleti önreflexió kérdése. Részemről itt megállok.

Előzmény: Törölt nick (8481)
Törölt nick Creative Commons License 2026.01.07 0 0 8481

Ez rendben van, én is "lezártam", eszemágában nincs ezt folytatni mint fórumvita...stb,

csak az a baj, hogy a közéletben ez nyitva maradt,

hiszen pont egy katolikus gimnáziumot neveztek el róla, nem tudván, hogy ő volt az ötletadó ott 1920 -ban ?

Előzmény: Eaglet (8480)
Eaglet Creative Commons License 2026.01.01 0 0 8480

Prohászka Ottokár hitbéli és lelkipásztori öröksége nem azonosítható minden közéleti-politikai megnyilvánulásával. Ami megosztást, kirekesztést vagy jogfosztást igazolt, attól egyértelműen el kell határolódni, mert ez nem egyeztethető össze a keresztény tanítással.

A hit nem mentség történelmi tévedésekre. Részemről a kérdést ezzel lezártnak tekintem.

Előzmény: Törölt nick (8479)
Törölt nick Creative Commons License 2025.12.28 0 0 8479

Teljesen egyetértve a topic nyitó írásoddal, de hozzátéve egy súlyos hibát is, amit sokan nem vettek észre:

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Prohászka_Ottokár

 

Ilyen és hasonlóaktól a katolikus egyháznak is kötelessége elhatárolódni,

hiszen ötletadója volt az eszement magyar-magyar megkülönböztetésnek már 1920 -ban,

ami szülte azt a törvényt, amely közrejátszott Magyarország, a magyarok sír felé való indításában.

 

-

Előzmény: Eaglet (-)
Eaglet Creative Commons License 2025.12.23 0 0 8478

2025. december 23. – Kedd

Evangélium

Amikor elérkezett Erzsébet szülésének ideje, fiúgyermeket szült. Szomszédai és rokonai meghallották, hogy milyen irgalmas volt hozzá az Úr, és együtt örült vele mindenki. A nyolcadik napon jöttek, hogy körülmetéljék a gyermeket. Atyja nevéről Zakariásnak akarták hívni. De anyja ellenezte: „Nem, János legyen a neve.” Azok megjegyezték: „Hiszen senki sincs a rokonságodban, akit így hívnának!” Érdeklődtek erre atyjától, hogyan akarja őt nevezni. Atyja írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: „János a neve.” Erre mindnyájan meglepődtek. Neki pedig megnyílt az ajka, és megoldódott a nyelve: szólni kezdett, és magasztalta Istent. Akkor félelem szállta meg az összes szomszédokat, és Júdában meg az egész hegyvidéken erről az eseményről beszéltek. Aki csak hallott róla, elgondolkodva mondta: „Mi lesz ebből a gyermekből? Hiszen nyilván az Úr van vele.”


Lk 1,57-66

Elmélkedés

A karácsony előtti napok evangéliumi szakaszai már elővételezik a megváltás titkát és a megváltott ember örömét. Keresztelő János születése Isten hűségének és az ő emberi sorsokat átformáló kegyelmének egyértelmű jele. Erzsébet öröme túlmutat a személyes boldogságon, magába foglalja a szűkebb család, a tágabb rokonság, egy nép, azaz a választott nép, továbbá az egész emberiség örömét, mindenkiét, aki megérzi, megtapasztalja Isten felé hajló irgalmát.
János születésével nemcsak egy gyermek érkezik a világra, hanem beteljesedik az isteni ígéret, új korszak kezdete közeleg. Zakariás némasága intő jel volt. Most, amikor beteljesedik az angyal által hozott üzenet, boldog édesapaként újra megszólalhat. Ahogy megoldódik Zakariás nyelve, úgy nekünk is karácsonyhoz közeledve lehetőségünk nyílik újra megszólalni: hálát adni, dicsőíteni és magasztalni Istent a megváltás ajándékáért.
„Mi lesz ebből a gyermekből?” – kérdezik a jelenlévő rokonok, és kérdésükben több van, mint puszta kíváncsiság. Csodálkozásuk mögött ott a felismerés: valami különleges történt, amit nem lehet csupán emberi szempontból megérteni. A természet rendje megfordulni látszik: egy idős, meddőnek tartott asszony gyermeket szül. Az új élet, a csodás születés új küldetés, új korszak, új remény kezdetét hirdeti.
© Horváth István Sándor


Imádság

Istenem, életem Ura! Köszönöm, hogy nem felejted el ígéreteidet. Te irgalmas vagy és a legváratlanabb helyzetekben is beteljesíted, amit ígértél. Köszönöm, hogy a csend után újra megszólalhatok, a hála, a hit, és a bizalom szavával fordulhatok feléd. Uram, ahogy Zakariás is megtapasztalta kegyelmedet, úgy én is vágyom arra, hogy új szívet adj nekem, olyat, amely együtt örül másokkal. Segíts, hogy engedelmes legyek, és bátran kimondjam azt, amit te írtál szívembe, te adsz ajkamra! Add, hogy egész életem téged dicsőítsen és legyen tanúságtétel arról, hogy te irgalmas vagy minden emberhez!


Aktuális

Kedves e-vangélium olvasók!

Az utolsó adventi napokra már kiderült, hogy kik fogják a kórházban tölteni az ünnepet. Itt lesz például az a két néni, akik az idősek otthonában szobatársak, s most itt is egy kórterembe kerültek. Itt lesz az életmentő szívműtéten átesett fiatal anyuka akiért 9 éves lánya és 90 éves nagymamája aggódik. Itt lesznek az étkezési zavarral küzdő kamaszok, akik már a karácsonyi bejgli gondolatától is megriadnak, de ha viszek nekik az adventi vásárból egy kis kürtöskalácsot, azt szívesen megeszegetik. Az egyik osztályon itt töltik az ünnepet azok, akik naponta kérik, hogy a doktornő olvasson nekik a könyvemből, s ő természetesen ezt szívesen megteszi. Itt lesz a gyermekkori kedves ismerősöm a szomszéd utcából, a varrónő, aki a kórházkápolna oltárterítőjét készítette, és iskolai osztálytársam édesanyja, aki egész nap csak sírdogál, mert elvesztette gyermekét. Csak néhány példa betegekről, akik advent kezdetén nem gondolták még, hogy szenteste nővérek angyalserege fogja köszönteni őket. A karácsonyt itt töltöm a velük.

A kórházban évente kb. 6000 beteg járul szentáldozáshoz, 1500 részesül a betegek szentségében, és kb. 12 ezer beteggel találkozok. A 22 önkéntes beteglátogató, akik heti 1-2 órában végzik szolgálatukat, 14 ezer beteggel találkozik.

Egy kis ajándékot mindenkinek szeretnék adni. A segítőim már készítik a kis karácsonyi csomagokat. 11000 Ft adományból 5 betegnek jut ajándékcsomag, 5-nek imafüzet és 5-nak imalap.
Akinek van rá lehetősége, kérem, támogassa a karácsonyi kórházi ajándékozást adományával. Köszönöm mindenki jószándékát!
Szép adventi készülődést és áldott karácsonyt!
Szeretettel: István atya - Horváth István Sándor

A kórházi karácsonyra szánt adományát az alábbi módokon tudja elküldeni. Köszönöm a támogatást!

1. Online adomány internetes fizetésre alkalmas bankkártyával:
https://evangelium365.hu/adomanyok

2. Banki utalás:
Számlatulajdonos neve: Evangélium365 Kiadó
Számlaszám: 10400717-50526749-52891010
Közlemény: Kórházi karácsony
 

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20251223.mp3

 

Eaglet Creative Commons License 2025.10.28 0 0 8477

2025. október 28. – Kedd, Szent Simon és Szent Júdás Tádé apostolok

Evangélium

Jézus egyszer fölment egy hegyre imádkozni. Az egész éjszakát Isten imádásában töltötte. Másnap magához hívta tanítványait, és kiválasztott közülük tizenkettőt, akiket apostoloknak nevezett: Simont, akit Péternek is hívott, és testvérét, Andrást; Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant, Mátét és Tamást; Jakabot, Alfeus fiát és a buzgó Simont; Júdást, Jakab fiát, továbbá karióti Júdást, aki később elárulta őt. Azután lement velük, és egy sík mezőn megállt. Ott nagy csoport tanítvány sereglett köréje, és hatalmas tömeg vette körül Júdeából. Jeruzsálemből, Tirusz és Szidon tengerparti vidékéről. Ezek azért gyűltek össze, hogy hallgassák őt, és gyógyulást nyerjenek betegségükből. Meggyógyultak azok is, akiket tisztátalan lelkek gyötörtek. Az egész tömeg érinteni akarta őt, mert erő áradt ki belőle, és mindenkit meggyógyított.


Lk 6,12-19

Elmélkedés

Miután Jézus egész éjszaka imádkozott, tanítványai közül kiválaszt tizenkettőt, akiket apostoloknak nevez el. E cselekedetével létrehozza az apostolok testületét, amelynek az lesz a feladata, hogy tanúságot tegyen róla és hirdesse az evangéliumot.
Milyen szempont szerint választott Jézus? Művelt és tanult embereket keresett? Akkor miért választotta Pétert és Andrást, akik a halászaton kívül talán semmi máshoz nem értettek? Vagy tapasztalt felnőtteket keresett? Akkor hogyan kerül az apostolok közé a tizenéves fiatal fiú, János? Talán rendíthetetlen hitűeket keresett? Akkor miért lett a testület tagja a hitetlen Tamás? Vagy talán köztiszteletben álló személyeket választott? Akkor miért választotta a mindenki által megvetett vámost, Mátét? Vagy legaktívabb tanítványai lehettek apostolokká? Akkor hogyan kerülhetett közéjük a ma ünnepelt buzgó Simon, akiről e helyen kívül egyetlen említést sem találunk az evangéliumban?
A Jézus által választott személyek nem tökéletesek, nekik is vannak gyengeségeik. Az Úr mégis őket választja, s döntése biztosan helyes, hiszen előtte egész éjszaka imádkozott az Atyához. Olyanokat választott, akik pünkösdkor engedik majd, hogy átalakítsa őket a Szentlélek. Jézus nem az emberi hibákra alapozza Egyházát, hanem a jóra kész emberekre, akik átadják neki életüket.
Az Úr engem is kiválaszt. Engedem-e, hogy az általa nekem ajándékozott Lélek átalakítson? Él-e bennem az apostoli lelkület és buzgóság?
© Horváth István Sándor


Imádság

Életünk és szívünk egyetlen királya, Jézus Krisztus! Bátran indulunk követésedre, mert egyedül te vezetsz minket a mennyei Atyához és az örök életre. Te mutatod meg számunkra az üdvösség felé vezető utat. Téged szolgálunk, amikor embertársainknak segítünk, akikben a te arcod vonásait látjuk. Mindent az örök élet reményében teszünk, mert szeretnénk az igazak közé kerülni. Segíts minket, hogy személyes életünkben megvalósuljon Isten uralma és közösségeinkben megvalósítsuk Isten országát!

Eaglet Creative Commons License 2025.10.14 0 0 8476

2025. október 14. – Kedd

Evangélium



Egyik beszéde alkalmával meghívta Jézust egy farizeus, hogy étkezzék nála. Ő el is ment, és asztalhoz telepedett. Amikor a farizeus látta, hogy Jézus étkezés előtt nem mosott kezet, megütközött rajta. Az Úr ekkor így szólt hozzá: „Ti, farizeusok, tisztán tartjátok ugyan a pohár és a tál külsejét, de belül tele vagytok rablással és gonoszsággal. Esztelenek! Hát nem az alkotta a belsőt, aki a külsőt is? Adjátok inkább oda a rászorulóknak azt, amitek van, és akkor majd mindjárt tiszták lesztek egészen!”


Lk 11,37-41

Elmélkedés

Napjainkban természetesnek tartjuk, hogy étkezés előtt alaposan kezet mosunk, s ennek alapvetően egészségügyi oka van, így kerülhetjük el az esetleges fertőzéseket. A bibliai időkben a kézmosásnak az egészségügyi okon túl vallási indoklása is volt. A vallásos zsidó ember, és különösen is a farizeusok szigorúan ügyeltek lelkük tisztaságára és kerülték a tisztátalan dolgokkal való érintkezést. Úgy gondolták, hogy például az edények tisztogatásával eleget tehetnek az isteni akaratnak, s ezzel elkerülhetik, hogy tisztátalanná váljanak.
Ez a zsidó szokás, illetve farizeusi gyakorlat tükröződik a mai evangéliumi jelenetben. Jézus nem figyelt erre, s vendéglátója, egy farizeus számonkéri ezt a mulasztást vendégétől. Válaszában Jézus arra utal, hogy Isten számára nem a külső tisztaság a lényeges, hanem a belső tisztaság, a szív és a lélek tisztasága. Hiába mosogatja ugyanis valaki az étkezéshez használt edényeket, ha vallásossága kimerül ebben, és mit sem törődik például az irgalmasság gyakorlásával. A mi Urunk szerint az Isten iránti tisztelet és szeretet megnyilvánulása az, ha embertársunkkal irgalmat gyakorlunk. Az ilyen jócselekedetek teszik tisztává lelkünket, és tesznek minket Isten szeretett gyermekeivé. Fordulj irgalmas szívvel embertársadhoz és Isten is könyörülni fog rajtad.
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Mély hálát érzünk irántad, hiszen te egészen egyszerű módon, megtört kenyérben adod magadat nekünk. Egyszerű módon adsz lehetőséget arra, hogy veled egyesüljünk. Irántad való szeretetünk jeleként veszünk téged magunkhoz. Változtass, alakíts át minket, hogy áldozat legyünk és neked ajánljuk életünk! Te egy lakomára, közös étkezésre, a veled való egyesülésre hívsz minket, hogy te élj bennünk, amikor evangéliumodat hirdetjük a világban. Segíts minket, hogy az evangéliumhoz méltóan éljünk!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20251014.mp3

Eaglet Creative Commons License 2025.09.28 0 0 8475

2025. szeptember 29. – Hétfő, Szent Mihály, Szent Gábor és Szent Rafael főangyalok

Evangélium

Egy alkalommal: Amikor Jézus látta, hogy Nátánáel közeledik hozzá, így szólt: „Nézzétek, ez egy igaz izraelita! Nincs benne kétszínűség.” Nátánáel megkérdezte: „Honnan ismersz engem?” Jézus így felelt: „Még mielőtt Fülöp hívott volna, láttalak a fügefa alatt.” Nátánáel erre elismerte: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael Királya.” Jézus így szólt: „Azért hiszel, mert azt mondtam: Láttalak a fügefa alatt. Nagyobb dolgokat is fogsz látni ennél.” Majd így folytatta: „Bizony, bizony, mondom nektek: látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, és Isten angyalai fel-alá szállnak az Emberfia felett.”


Jn 1,47-51

Elmélkedés

A mai napon ünnepelt három főangyal, Szent Mihály, Szent Gábor (Gábriel) és Szent Rafael az angyalok rangsorában a többi angyal felett áll.
Szent Mihály, akinek neve annyit jelent: „ki olyan, mint az Isten?”, a mennyei seregek vezére. Az ókori atyák írásaiban és a későbbi keresztény hagyományban Szent Mihály főangyal az Egyház oltalmazójaként, védelmezőjeként jelenik meg, ami arra bátorít minket, hogy a gonosszal vívott küzdelmeink során és a kísértések idején segítségét kérjük.
Gábor főangyallal főként az evangéliumok elején találkozunk, mint aki hírt, üzenetet hoz Istentől. Ő hozza meg a jeruzsálemi templomban szolgálatot teljesítő Zakariásnak a hírt, hogy gyermeke fog születni, aki a Messiás előhírnöke lesz. Szintén ő ismerteti Máriával Isten akaratát, miszerint ő lesz a Megváltó édesanyja. Gábor főangyal emlékeztessen minket arra, hogy érdemes odafigyelnünk Isten küldötteire, akiktől megismerhetjük Isten velünk kapcsolatos tervét, hivatásunkat és küldetésünket.
Rafael főangyal, akinek neve azt jelenti „Isten gyógyít”, egy a hét angyal közül, „aki mindig készen áll, hogy az Úr fölséges színe elé lépjen” (Tób 12,15). Szent Rafael védelmezzen minket a testi és lelki bajoktól, hogy mindenkor készen álljuk mi is az Úr elé lépni.
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus, készséges szívvel hallgatjuk szavadat, amellyel követésedre hívsz minket. Nem akarunk süketként viselkedni, mint akik nem hallják, nem értik szavadat. Keressük saját boldogságunkat és mások életét is boldogabbá szeretnénk tenni. Add, hogy szavadban felismerjük az örök életre vezető igazságot! Erősíts minket, hogy mindig veled éljünk, veled járjuk életünk zarándokútját, s végül megérkezzünk az Atya örök országába.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20250929.mp3

Eaglet Creative Commons License 2025.09.26 0 0 8474

2025. szeptember 27. – Szombat

Evangélium

Az ördögtől megszállott fiú meggyógyítása után a tanítványok csodálattal tekintettek Jézusra. Ő azonban figyelmeztette őket: Véssétek szívetekbe, amit most mondok! Eljön az idő, hogy az Emberfiát az emberek kezére adják. De azok nem értették meg ezt a beszédet, és igazi értelme rejtve maradt előttük. Kérdezni azonban nem merték e szavak értelme felől.,

 


Lk 9,43b-45

Elmélkedés

 

 

A mai evangéliumban Jézus a rá váró szenvedésekről beszél tanítványainak, de csak röviden és általánosságban. Nincs szó szenvedésről és halálról, nincsenek megemlítve azok, akik miatt mindez történni fog, és a feltámadásra sincs utalás. Jézus csupán ennyit mond: „Eljön az idő, hogy az Emberfiát az emberek kezére adják.” Lukács evangélista kiemeli a tanítványok értetlenségét.
Ez az értetlenség majd visszaköszön, amikor a mostani jövendölés beteljesedik. Jézus elfogása és elítélése, majd pedig szenvedése és halála megdöbbenti az apostolokat, akiket úgy fognak érni az események, mintha sosem hallottak volna ezekről Mesterüktől. Félelmükben elmenekülnek az Olajfák hegyéről, nem maradnak Jézus mellett a szenvedés óráiban és a kereszt alatt, az apostolok közül egyedül János lesz ott. Hitük meginog és értelmetlennek látják az elmúlt esztendők eseményeit. Fordulatot a feltámadás hoz számukra, amikor hirtelen minden megvilágosodik, új értelmet nyer mindaz, amit Jézus mellett megtapasztaltak a nyilvános működése során, miközben tanítványaiként mindenhová elkísérték.
Az apostolok viselkedése talán ránk is jellemző. Olykor lelkesen hallgatjuk az Urat, de a szenvedés próbatételt jelent számunkra, akár minket, akár egy hozzánk közel álló személyt érint. Az Úr szenvedésének és kereszthalálának szemlélése, és a feltámadás eseménye új fényben láttatja szenvedéseinket.
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Kereszthalálod mutatja, hogy mit jelent az élet teljes odaadása, az élet szeretetből való feláldozása. A szeretet mértéke csak a teljesség lehet. Ami ennél kevesebb, az önzés. Ha kevesebbet akarunk adni Istennek, akkor önzőek vagyunk és nem ismerjük a mindent odaadó szeretetet. Amikor a szeretetet gyakoroljuk az sosem önmagunk vagy emberségünk feladása, hanem éppen emberségünk legmélyebb megélése, kifejezése. Segíts, hogy értelmünkkel Isten megismerésére törekedjünk, szívünk minden érzését felé irányítsuk és lelkünk minden idegszálával rá figyeljünk. Add, hogy a szeretet valóban belülről, szívünk és lelkünk mélyéről fakadjon!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20250927.mp3

Eaglet Creative Commons License 2025.09.13 0 0 8471

2025. szeptember 13. – Szombat

Evangélium

Egy alkalommal Jézus így szólt tanítványaihoz: Nincs jó fa, amely rossz gyümölcsöt terem, és nincs rossz fa, amely jó gyümölcsöt hoz. Minden fát gyümölcséről lehet megismerni. Nem szednek a tövisbokorról fügét, sem a tüskebokorról nem szüretelnek szőlőt. A jó ember szívének jó kincséből jót hoz elő, a rossz ember pedig a rosszból rosszat hoz elő. Hiszen a szív bőségéből szól a száj! Miért mondjátok nekem: „Uram, Uram!” – ha nem teszitek, amit mondok?
Megmondom nektek, kihez hasonlít az, aki hozzám jön, hallgatja tanításomat, és tettekre is váltja: hasonlít ahhoz a házépítő emberhez, aki mélyre ásott, és az alapot sziklára rakta. Jött az árvíz, rázúdult a házra, de nem tudta azt összedönteni, mert jó alapra épült. Aki viszont hallgatja tanításomat, de tettekre nem váltja, hasonlít ahhoz az emberhez, aki házát alap nélkül építette a puszta földre. Amikor rázúdult az árvíz, háza azonnal összedőlt, és nagy romhalmaz lett belőle.


Lk 6,43-49

Elmélkedés

Jézus nemcsak egykori tanítványaihoz intézi szavait, hanem kifejezetten megszólítja leendő követőit, bennünket is. Nem elég az ő tanítását hallgatnunk, de az sem, ha Urunknak nevezzük őt, mert ostobák vagyunk, ha csupán a fülünknek szól a szava. Azt kéri, hogy tanítását valósítsuk meg életünkben. Ha a szívünkhöz szól tanítása és a mindennapi jócselekedetek gyakorlására ösztönöz minket, akkor bölcsek vagyunk.
A házat építő emberről szóló példabeszéd arra világít rá, hogy nem elegendő, ha megelégszünk Jézus tanításának hallgatásával, hanem életünket erre a tanításra, mint igazságra érdemes alapoznunk. Oktalan és felelőtlen volna részünkről, ha nem engednénk, hogy a mi Urunk tanítása formáljon minket és jócselekedetekre ösztönözzön. Ő nem egyszerűen egy eszmére, egy tanra akar minket tanítani, hanem saját életformájára. Akkor értettem meg igazán szavait, ha életközösségre lépek vele, minden gondolatom az övé, akaratomat átengedem neki, s minden jót érte teszek. Ha nem veszem komolyan szavait, nem veszem komolyan személyét sem.
A házépítés hasonlata ugyanakkor azt is szemlélteti, hogy Krisztus-követésünket és vallásosságunkat nem tekinthetjük földi életünkben befejezettnek, hanem szüntelenül építkeznünk, fejlődnünk, növekednünk kell. Építsünk Krisztusra, fejlődjünk lélekben őbenne és ő növekedjék bennünk!
© Horváth István Sándor


Imádság

Jó Pásztorunk, Jézus Krisztus! Miként egykor kiválasztottad az apostolokat és elküldted őket, hogy a te nevedben tanítsanak és csodákat tegyenek, úgy napjainkban is hívj magadhoz fiatalokat, akik téged és szeretetedet megismerve indulhatnak a világba. Küldj az evangélium hirdetésére, valamint isteni titkaid és csodáid közvetítésére papokat, akik életüket egészen neked szentelik! Add, Urunk, hogy elfogadják és hűséggel teljesítsék hivatásukat mindazok, akiket a papságra vagy a szerzetesi életre kiválasztasz. A te szereteted alakítsa át szívüket, hogy képesek legyenek embertestvéreiknek továbbadni a te jóságodat, irgalmadat és szeretetedet!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20250913.mp3

Eaglet Creative Commons License 2025.09.05 0 0 8470

2025. szeptember 5. – Péntek

Evangélium

 


Egy alkalommal a farizeusok és írástudók így szóltak Jézushoz: János tanítványai gyakran böjtölnek és imádkoznak, és ugyanígy a farizeusok tanítványai is; a tieid azonban csak esznek-isznak. Jézus így felelt nekik: Csak nem foghatjátok böjtre a násznépet, amíg vele van a vőlegény? Eljön az idő, amikor elviszik a vőlegényt: akkor majd böjtölnek. Példabeszédet is mondott nekik: Senki sem hasít ki új ruhából foltot, hogy ócska ruhára tegye. Hiszen így az újat is elszakítja, és az ócska ruhára sem illik az új folt. Senki sem tölt új bort régi tömlőkbe, mert az új bor szétszakítja a tömlőket; a bor kiömlik, és a tömlők is tönkremennek. Az új bor új tömlőbe való: akkor mindkettő megmarad. Aki óbort iszik, nem kívánja az újat, mert azt mondja: Jobb az óbor.


Lk 5,33-39

Elmélkedés

A farizeusok és az írástudók több témában kezdeményeztek vitát Jézussal. Ezek egyike a böjttel volt kapcsolatos, ezt olvassuk a mai evangéliumban. A vallási vezetők, akik a heti böjtre vonatkozó szabályokat maguk is betartották és saját tanítványaikkal is betartatták, a maguk gyakorlatára hivatkoznak, továbbá érvként hozzák fel, hogy a nép körében nagy tekintélynek örvendő Keresztelő János is a böjt megtartását kérte tanítványaitól. Nehezményezik, hogy Jézus tanítványai nem tartják meg a böjtöt. Magatartásuk hátterében az állhat, hogy Mesterük nem kéri ezt tőlük számon. Kérdésük tehát vádként fogalmazódik meg Jézussal szemben, aki véleményük szerint nem tartja tiszteletben a böjtre vonatkozó zsidó törvényeket.
Az Úr három rövid példával felel nekik, s egyúttal visszautasítja vádaskodásukat. Az első példa üzenete világos: a vőlegény és a menyasszony örömteli találkozásához, házasságához nem illik a böjt, mert egyszerűen most nem a böjtölésnek, hanem az örvendezésnek van itt az ideje. A ruházatról és a borostömlőkről szóló hasonlatok kapcsolata a böjtöléshez már nem ennyire egyértelmű, minden bizonnyal azt akarják kifejezni, hogy Jézus személyével új idő kezdődött el, amikor a vallásos gyakorlatokat, köztük a böjtöt is új tartalommal kell megtölteni.
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus! Az általad elküldött Szentlélek bennünk él, köztük lakik, még akkor is, ha jelenlétére, megszentelő tevékenységére olykor nem figyelünk oda. Segíts minket, hogy ráhagyatkozzunk és engedjük, hogy átalakítson minket! Ne engedd, hogy fékezzük a Szentlélek lendületét, hanem segíts abban, hogy hallgassunk sugallataira, csendes útmutatásaira, figyelmeztetéseire és ösztönzéseire! Ébressze fel bennünk az örök élet utáni vágyat!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20250905.mp3

Eaglet Creative Commons License 2025.09.01 0 0 8469

2025. szeptember 1. – Hétfő

Evangélium

Abban az időben Jézus elment Názáretbe, ahol (egykor) nevelkedett. Szokása szerint bement szombaton a zsinagógába, és olvasásra jelentkezett. Izajás próféta könyvét adták oda neki. Szétbontotta a tekercset, és éppen arra a helyre talált, ahol ez volt írva: „Az Úr Lelke van rajtam. Fölkent engem és elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, s hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabaddá tegyem az elnyomottakat, és hirdessem: elérkezett az Úr esztendeje.” Összetekerte az írást, átadta a szolgának, és leült. A zsinagógában minden szem rászegeződött. Ő pedig elkezdte beszédét: „Ma beteljesedett az írás, amelyet az imént hallottatok.” Mindenki helyeselt neki, és csodálkozott a fönséges szavakon, amelyek ajkáról fakadtak. „De hát nem József fia ez?” – kérdezgették.
Ekkor így szólt hozzájuk: „Biztosan ezt a mondást szegezitek majd nekem: „Orvos, gyógyítsd önmagadat! A nagy tetteket, amelyeket – mint hallottuk – Kafarnaumban végbevittél, tedd meg a hazádban is!” Majd így folytatta: „Bizony, mondom nektek, hogy egy próféta sem kedves a maga hazájában. Igazán mondom nektek, sok özvegy élt Izraelben Illés idejében, amikor az ég három évre és hat hónapra bezárult, úgyhogy nagy éhínség támadt az egész földön. De közülük egyikhez sem kapott Illés küldetést, csak a szidoni Cáreftában élő özvegyasszonyhoz. Ugyanígy Elizeus próféta korában is sok leprás élt Izraelben, s egyikük sem tisztult meg, csak a szíriai Námán.” Ezt hallva, a zsinagógában mind haragra gerjedtek. Felugrottak, kiűzték őt a városon kívülre, és fölvezették arra a hegyre, amelyen városuk épült, a szakadék szélére, hogy letaszítsák. De ő áthaladt közöttük, és eltávozott.


Lk 4,16-30

Elmélkedés

Jézus sikertelen názáreti fellépéséről olvasunk a mai evangéliumban. Szent Lukács Jézus nyilvános működésének kezdetére teszi az eseményt, míg ugyanez a történet Máté és Márk művében későbbi időpontban található. Mivel a Lukács szerinti változatban még a tanító út kezdetén vagyunk, ezért Jézus beszéde mintegy programbeszédnek tűnik, amelyben saját küldetéséről ad tanítást. Izajás próféta jövendölését önmagára vonatkoztatja. Ő az, akin nyugszik az Úr Lelke. Kettős megerősítés ez számára. Egyrészt a Szentlélek erejével cselekszik, másrészt ez a Lélek az Úrtól, az Istentől, a mennyei Atyától jön el számára. Jézus tehát korának tanítóival ellentétben nem saját emberi bölcsességét tanítja, hanem azt az örömhírt hirdeti a Lélek erejével, amit az Atyától hozott el nekünk.
Ezek szerint jövetelének az a célja, hogy a Szentlélek erejével szabadulást hirdessen mindazoknak, akik testi vagy lelki betegségben szenvednek, vagy akiket korlátoznak szabadságukban. Jézus jövetelének másik célja, hogy az örömhírt mindenkinek, köztük a szegényeknek is hirdesse. A gazdag emberek ugyanis igyekeznek sok kiváltságot szerezni maguknak, hogy életük minél biztonságosabb és boldogabb legyen. A lélek boldogságát adó evangélium viszont mindenkinek szól.
A beszéd állásfoglalásra készteti a názáretieket. A kezdeti helyeslést követően azonban felháborodnak, a hangulat ellenségesre fordul, szembefordulnak Jézussal. Az ellenségeskedésük odáig fajul, hogy az életére törnek, halálát akarják. Én hogyan hallgatom Jézus tanítását?
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Szívünk nemes szándékával keresünk téged, mert evangéliumodban felismertük az örök élet tanítását. Az evangélium szerint élve akarunk követni téged, mert egyedül a te tanításod és személyed követésre méltó. Nem adjuk életünket látszat-igazságok szolgálatára, hanem evangéliumod teljes igazságát, mint igazi örömhírt akarjuk hirdetni azoknak, akik tévedéseik után életünk értelmét keresik. Ismerjék fel ők is, hogy te vezetsz bennünket az örök üdvösségre!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20250901.mp3

Eaglet Creative Commons License 2025.07.30 0 0 8468

2025. július 31. – Csütörtök

Evangélium

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: „A mennyek országa olyan, mint amikor a hálót a tengerbe vetik és az mindenféle halat összefog. Mihelyt megtelik, a partra vonják, és nekiülve kiválogatják: a javát edényekbe rakják, a hitványát pedig kidobják. Így lesz a világ végén is. Kivonulnak az angyalok, a gonoszokat elválasztják az igazaktól és tüzes kemencébe vetik, ott sírás lesz és fogcsikorgatás. Értitek-e mindezt?” „Igen!” – felelték. Erre így folytatta: „Minden írástudó, aki jártas a mennyek országáról szóló tanításban, olyan, mint a családapa, aki kincseiből régit és újat vesz elő.” Amikor Jézus befejezte példabeszédeit, más helyre ment onnét.


Mt 13,47-53

Elmélkedés

Az Isten országáról szóló példabeszédek közül az utolsót olvassuk a mai napon, amely a tengerbe vetett, és mindenféle, azaz evésre alkalmas és alkalmatlan halakat egyaránt összegyűjtő halászhálóról szól. A hasonlat ugyanazokat a kérdéseket és problémákat veti fel, mint a búzáról és a konkolyról szóló példázat (vö. Mt 13,24-30). Miért engedi Isten, hogy a világban jelen legyen a rossz? Miért engedi, hogy a gonosz veszélyeztesse, rosszra kísértse a jókat?
Első olvasatban úgy értelmezzük a példabeszédet, hogy a jó halak a keresztény hívőket, a rosszak pedig a nem hívőket jelképezik. A világban tehát együtt élnek azok, akik Krisztus követőjeként Isten országának megvalósításán fáradoznak, és azok, akik mit sem törődnek Istennel.
Ezen értelmezési lehetőség mellett érdemes megemlítenünk egy másikat is. Máté evangélista megtapasztalhatta azt, hogy a krisztusi közösségben egyesek példásan és valóban a hit szerint élnek, miközben a közösség tagjai között a bűnös élet útján botladozók is jelen voltak. Talán az előbbiek között lehettek türelmetlenebbek is, akik a közösség mielőbbi megtisztítását, a bűnösök eltávolítását sürgették. Mindez azonban csak emberi ítélet, emberi vélekedés, amellyel szemben Jézus példázata Isten türelmét helyezi előtérbe, illetve azt hangsúlyozza, hogy az ítélkezéshez egyedül Istennek van joga.
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus! Földi küldetésed teljesítése után visszatértél Atyádhoz a mennybe. Tőle jöttél s most hozzá térsz vissza. A mennybemenetel számodra megdicsőülést jelent. Te minden embert a mennybe hívsz és megmutatod nekünk az üdvösségre vezető utat. Segíts, hogy szüntelenül vágyakozzunk az üdvösségre és mindent megtegyünk annak érdekében, hogy halálunk és feltámadásunk után elnyerjük! Mutass nekünk utat a menny felé! Vezess minket az örök életre!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20250731.mp3

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!