Ha te csak ezért jársz (jártál) a felsőoktatásban akkor inkább járjál az SZDSZ-be. Vagy zsinagógába. Vagy bélyeggyűjtő körbe. Vagy akárhová ami erre megfelel de neked sokkal kevésbé fáradságos, nekünk meg nem jár azzal a veszéllyel, hogy te fogsz minket gyógyítani, tanítani, hidat tervezni.
A sebészprof. a kérdésedre ezt válaszolná: Kétségtelen, hogy 10 perc alatt megtanítható, hogyan kell egy vakbelet kioperálni. De bizony 5 év kell ahhoz, hogy megtanítsuk, hogy mi a teendő, ha a mütét közben valami komplikáció lép fel.
A felsőoktatás lényege azoknak a szakmáknak/tudományoknak az ápolása, amik nem tanulhatóak/taníthatóak meg középiskolában (vagy az általános műveltség elsajátítására fordítható idő veszne el). Ilyen azért van.
Persze van olyan, hogy a hallgató nem tanulási céllal jelentkezik az egyetemre/főiskolára, csak lébecolni. Van néhány olyan intézmény is, ahol ezt büntetlenül lehet csinálni. Ezért nem csak az érettségi, de a diploma általános értéke is csökken, ellenben ahogy az érettséginél, a diplománál is számítani kezd, hogy melyik iskolában végzett az illető. Ezzel az intézmények versenyhelyzetbe kerülnek, és van is lehetőségük vonzóvá válni.
Egy középiskola nehezen teheti meg, hogy bizonyos szakterületek országosan elismert szaktekintélyei oktassanak ott. Középiskolából jellegzetesen sok van, még a tematikusakból is. Nincs annyi kiemelkedő szakember. A felsőoktatási intézményekre jellemzőbb, hogy a hallgatók messziről is eljárnak, mert valamilyen téren az ország legjobbja ott tanít.
hát ennek, amit ideírtál, se füle, se farka nincs.
nevezz meg, kérlek, néhány gazdagok által létesített és látogatott magángimnáziumot, amelyik lenyomja a Fazekast, Radnótit, Apáczait, vagy akár az egyházi Piarista gimit.
Hát, kis ország vagyunk, sodródunk a fejlett országokkal. Nagyrészt ezért.
A másik ehhez kapcsolódó dolog az, hogy ha már lehetősége van válogatni az adott cégnek, hogy diplomás vagy "csak" érettségizett Jolikát vegyen fel excel táblákat feltölteni, akkor előbbit fogja jó eséllyel. Ez újabb nyomást jelent arra, hogy Jolika elvégezzen valami büfé-szakot és odabiggyessze azt a CV-jébe.
inkább az a kérdés hogy a felső gazdag befolyásos 10 százalék önző igényeihez igazítják e a felsőoktatást ? vagy a reform iránya kollektiv egész társadalomra kiterjedő előnyöket tosz fel a céltáblájára ?
az egy burzsuly önző szar tendencia hogy a hatalmat megszerzi államit lerohasztja , az érettségit lenyomja és aztán jön bokrosés hőbörög hogy ez ez a szar sokba van ...piacositani kell nincs más út , aztán a magángimiben ahol elit újjratermeli magát ott van színvonal hohó nem ám hogy linkeskedünk közben a hazdag réteg érdeke az is hogy amott ne legyen konkurrencia az állami csak rohadjon le, termeljen hülyéket vagy ne is emelje fel őket a versenyképesség szintjére
Az ember 18 éves korára testileg és szellemileg felnőtté válik, tehát miért nem a középiskola adja a szakmát?
A középiskola ad szakmát. Ha nem is mindeggyik. Akinek ilyen igénye van, az válasszon megfelelő iskolát.
Ha valaki 18éves korára képes megszerezni kellő tudást, ám áldásom rá.
Egyébként a probléma nem annyira nevetséges, amennyire annak tűnik. Itt tulajdonképpen egy igen súlyos ellentmondás van. Mire valaki megszerzi a szükséges ismereteket, tapsztalatokat és pozíciót ahhoz, hogy kiemelkedő szellemi tevékenységet végezzen (pl. magas szintű kutatás), részben elveszti szelmi rugalmasságát és alkotó készségét. A fizikát forradalmasító új ötletek igen jelentős része meglehetősen fiatal (egyetemista) szerzőtől származott.
Lehet, hogy szerencsés dolog lenne, hogy kiemelkedő tehetségeket 20 év alatt jelentős lehetőségekhez jutassanak, részint a felesleges sallangok mellőzésével, részint egy lényegesen felgyorsított oktatással.
Véleményem szerint egy jó képességü, (tehát nem zseni) gyerek játsza képes legalább 2 évet nyerni az éretségiig, a tananyag rostálása nélkül is, megfelelő oktatási program mellett. S ez a kétévi, vagy nagyobb nyereség, sokat jelentene a fentiek szempontjából.
Akik meg 9-10 év alatt végzik el az 5 éves iskolát, azok azt hiszem teljesen értéktelenek, mint értelmiségiek.
A felsőoktatás részben azért termeli ki a képzett embereket, hogy később ők legyenek a felsőoktatás alapja. Ilyen értelemben belterjesnek nevezhető, hiszen önmagát reprodukálja.
Az az érzésem a felsőoktatással kapcsolatban, mint a segélyezéssel. Ha elkezdünk segélyezni, az előbb-utóbb kitermeli azokat, akik abból akarnak megélni. A felsőoktatás is elkezd magáért létezni. Csak azért járnak oda, hogy járjanak.