Angolperje taposástűrő és gyorsan kikel, de nem terjed mert bokros növésű. A vörös csenkesz tarackos, jól terjed, hosszú életű és bírja az árnyékolást. A réti perje napfény igényes, tarackosan terjedő, hosszú életű strapabíró, magról nehezen telepíthető. Együtt szép pázsitot adnak.
Legelterjedtebbek a kálium-klorid tartalmú mûtrágyák, melyek a kloridra nem érzékeny kultúráknál eredményesen használhatók. A növényfajok egy része kloridérzékeny, ezeknél a kálium-szulfát használata indokolt. A kloridtûrõ-képesség a felhasznált adagnak is függvénye, így pl. a burgonya keményítõképzõdését kedvezõtlenül befolyásolják a nagy kálium-klorid adagok. Kloridérzékeny növényfajok: dohány, piros ribizli, egres, málna, szamóca, komló, bokorbab, uborka. dinnye, paprika, hagyma, tûlevelûek, virágok. disz- és üvegházi növények. Feltételesen kloridtûrõk: burgonya, szõlõ, lucerna, magvas gyümölcsök, fekete ribizli, paradicsom. karalábé, egyes káposztafélék, borsó, saláta, spenót. Kloridtûrõk: gabonafélék, kukorica, repce, füvek, sárgarépa, zöldhagyma, cékla, retek, cikória. Kloridkedvelõk: cukorrépa, takarmányrépa, zeller, spárga. Réten és legelõn szükségessé válhat, a szarvasmarhák magnézium- és nátriumigényének biztosítására. a magnézium-, illetve nátriumtartalmú káliummûtrágyák felhasználása, a talaj Mg- és Na-ellátottságától függõen.
"tûlevelûek, virágok. disz- és üvegházi növények" -tehát csak a fűre megy!!
samubá (igaz, homokos talaj és új vetés esetén irta) Hagyományosból ammóniumnitrát vagy pétisó mehet 2 deka négyzetméterenként áprilistól szeptemberig minden hónap elején. Az egyenletes szórásra vigyázni kell, mert éget vagy tarka zöld foltos lesz. Komplex műtrágya október elején téli feltöltésre az NPK 15-15-15 jelzésűből 4 deka négyzetméterenként.
120 nm a fű a legújabb mérés szerint :) (
kb 3deka ment ki (3 feltöltés a kéziből) nem standard eljárás, de a sűrítéshez próba. ( a tartóst megin ki fogja mosni az idő, ha oylan lesz) ha napsütésesre forful, legközelebb K túlsúly kell!!!
A kivit a szőlőtől eltérő módon kell metszeni, ugyanis a vízszintesen növő, egyéves szálvesszőkön hozza termését. Ezért nem a vesszők kurtításával - ahogy a szőlő rövid csapos metszésénél megszokott - kell a termésszabályozást végezni. A szárközeli első néhány rügy ugyanis terméketlen vagy vakrügy, és termést hozó vegyes rügyek csak a szálvessző távolabbi részein (5-6. rügy) vannak. Ezért a kivi metszése csak ritkításból, hajtásválogatásból álljon! A letermett vesszőket kell lecserélni az ilyen vesszők tövéből kihajtó éves vesszőkkel. A porzó kivit nem kell metszeni, csak
Hazájuk Délkelet-Ázsia. Többségük epifita életmódú, gyökereivel a fák lombkoronaszintjében megtapad a fa kérgén. Nem élősködők, táplálékukat fotoszintézissel állítják elő. Alkalmazkodtak a tápanyagszegény környezethez, a vizet pedig a gyakori esőzések biztosítják. Gyökereik is asszimilálnak, mint sok más orchidea-félénél. Tibetben él olyan Phalaenopsis is, amelyik levéltelen, és szaprofiton (korhadéklakó). A nemesítés alapja a fehér, kerekded virágú P. amabilis volt. Később a P. stuartiana és a többi faj fokozatos bevonásával újabb fajtákat nemesítettek. Jelentősek a Doritis nemzettséggel keresztezett hibridek is.
A kereskedelemben kapható orchideák közül a Phalaenopsis-ok tarthatók talán a legkönnyebben az ember számára is kellemes, egyenletes hőmérsékletű helyen. Vegetatív növekedésük elsősorban a nyári félévben jellemző, de lehet folyamatos is. Virágzási időszakuk pont fordítottan, a legtöbb fajtának a téli időszakban van. Legnagyobb választékban november és április között kínálják őket a boltokban. Tartós virágzásúak, és ha a virágszárról csak a levirágzott szárrészt távolítjuk el, a rajta lévő rügyekből más időszakban is újabb virágok fejlődnek.
Milyen fajták kaphatók?
Nagy választékban kaphatók, köszönhetően a mindig megújuló, folyamatosan változó nemesítési irányzatoknak. Volt, hogy a hosszú szár, a nagy virág, a fehér szín volt a cél. Létrehoztak világos és sötétebb árnyalatú rózsaszín, sárga, zöldessárga, csíkozott, színes erezetű, lekerekített, vagy éppen csillag alakú virágokat. A virágok és a szár mérete is változó. Van olyan, amelyiknél a virágszár már a fővirágzáskor is elágazó. Az újabb fajták között akár barnás árnyalatúak is lehetnek, és egyre többször látni olyat is, amelyiken a szirmokon szőrözöttség, szemölcsszerű kitüremkedés figyelhető meg.
Csak a boltban szép...
Egyre többen vásárolják őket, de a hazavitt növények közül sajnos sok elpusztul. Ezt megelőzendő, alaposan figyeljük meg, mennyire egészséges a tő. A levelek normális esetben kemények, merev tartásúak, bár hajlításra nem törnek meg. A gyökerek-ha kevés is van-, szárazon szürkésfehér, nedvesen zöldes árnyalatúak. Amikor növekedésben vannak, a végük 1-2,5 cm hosszan elkeskenyedő, világoszöld, vagy vöröses. A kifejlődött gyökérvég lekerekített. Ha ezek nem igazak a kiszemelt növényre, meg kell találni az okot. Rendszerint csak kezelési hiba, amit könnyen helyrehozhatunk.
Vízhiány
Az első jel, amit legkönnyebben észre vehetünk, amikor a levelek lógnak. Ennek jó esetben csak az az oka, hogy késik az öntözés. Ilyenkor a gyökérzet egészséges, az ültetőközeg természetesen-száraz. Nincs más dolgunk, mint öntözni, és amíg rendbe jön, párás helyre tenni a növényt. Hiányában a célnak megteszi egy nejlonzacskó, amibe lecsöpögés után belehúzzuk a cserepet. A száját kössük be, legfeljebb a virágszár maradjon szabadon. 3-10 nap múlva a Phalaenopsis újra a régi.
Túlöntözés
A lankadt levél lehet túlöntözés következménye. Ekkor a gyökerek megpuhultak, és sárgásak. A túlöntözött növényt legjobb, ha kivesszük óvatosan a cserepéből, megvizsgáljuk, hogy a teljes gyökérzet elhalt-e? Eltávolítjuk az elpusztult részeket, és visszaültetjük feketefenyőkéreg-zúzalékba, vagy az eredeti közegébe. A virágokat vágjuk le. A nyirkos közeget csak akkor öntözzük újra, ha kezd kiszáradni. Ez esetben feltétlenül zacskózzunk. Meleg, világos helyen, fejlettségi állapottól, fejlődési fázistól függően 1-6 hónap alatt regenerálódik a tő. Teljes gyökérpusztuláskor sajnos kis esély van a sikerre.
Csigajárás
A levelek árulják el először a csigák jelenlétét. Akkor gyanakodhatunk rájuk, ha a legfontosabb öntözési szabályt, hogy a közeg mindig nedves legyen, kiszáradás és vízben állás nélkül, betartjuk, és mégis kókadt a növény. Leginkább házas, 3-5mm-nél nem nagyobb, barna vagy fekete csigák károsíthatnak. A gyökereket, elsősorban a növekvő gyökérvéget, vagy a tőből frissen hajtó virágszárat fogyasztják. Nem nehéz tőlük megszabadulni, de folyamatos odafigyelés szükséges. Merítsük vízbe a cserepet egészen a tetejéig. Az állatok felmásznak a cserép szélére, a felső gyökerekhez, és az alsó levelek tövébe. Nagyon nehéz őket észre venni, sokszor megbújnak a levelek között. Maradéktalanul úgy gyűjthetjük össze a csigákat, ha néhányszor ismételjük a fenti módszert, legcélszerűbb az öntözésekor.
Nincs elég gyökér
Megfelelő öntözés mellett, és kártevőktől mentes ültetőközegben is lehetséges, hogy a növény kókad. Öntözés után valamelyest javul az állapota, de ez átmeneti. Egy idő múlva a kinyílt virágok szirmai sem feszülnek ki. Valószínűleg kedvezőtlen a gyökérzet és a lombozat aránya. Ilyenkor üvegházban, vagy a már említett zacskóban, mivel a magas páratartalom miatt a párologtatás lecsökken, megszűnnek a tünetek. Pár hónap múlva, mikor a gyökérzet kellően kifejlődik, a normális lakókörnyezetben is jól érzi magát a Phalaenopsis.
Túltáplálás
Gyökérpusztulást, levélfoltosodást okozhat a túlzott műtrágyázás. A gyökerek érzékenyek a felhalmozódott tápsókra. Megelőzhető, ha a tápoldatot csak nagy hígításban alkalmazzuk, és levéltrágyaként. Így is felvehető a növény számára a szükséges tápanyag.
Mi van a páratartalommal?
A Phalaenopsis szobai nevelése nem megoldhatatlan. Aki kitartó és odafigyel, az a második, harmadik próbálkozás után nem vall kudarcot. A növény tartásának egyetlen, egy átlagos lakásban nem adott feltétele a magas páratartalom. A tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy az erős, bőséges gyökérzettel rendelkező töveknek ez sem gond. Sokan nevelik mindenféle párásító módszer nélkül sikerrel, még panelházak száraz levegőjében is, ezt az egyik legszebb virágú szobai cserepest. (forrás: www.kertpont.hu)
