A Cár bomba a légkörben lett felrobbanva, a Cannikin 1800m-rel a föld alatt. (Jól ledugózva)
Az 5MT valóban pcsafüst a Föld mozgási energiájához képest, de ugye van egy mondás, hogy a hurrikánok egy trópusi lepke szárnycsapásával kezdődhetnek, és itt egy instabil rendszerről van szó.
Számomra nem meggyőző. Már addig is abban az irányban mozgott a pólus, és számos más nukleáris kísérlet is volt. Akár a Cár-bombára is rá lehetne fogni. De ami alul történik, ahhoz ezek a hidrogénbombák játékszerek.
"Comparison of sample radioactivity values and their corresponding collection dates (days since zero time) with information contained in classified documents concerning the amounts and kinds of radioactivity expected to be produced by the Cannikin explosive confirm the presence of isotopes whose half-lives are similar to those calculated and used to produce curve A in figure 14. Thus, one may infer that the distribution of radioactivity in the aqueous phase is similar to the distribution of all radioactivity produced by the explosion."
Mi van egy kilométeres medence közepén robbantva? Egy km, erősen energiaelnyelő közeg megtétele után még egy hidrogénbomba felületi energiasűrúsége sem tolerálhatatlan.
Szerintem surprising jó ötlet és működne is. Politikailag nem igazán vihető keresztül, továbbá a 1J hőből jó ha 0.3J áram lesz, de ahhoz is kb. 1000 fokosra kell melegíteni a cuccot.
Nem tudom, miért pont CaH2-et hoztál. Simán vízben is fel lehetne robbantani a bombát.
Egy 10kT-s, de akár már jóval kisebb töltet is képes a fúziós bomba begyújtására.
Érdekes mérnöki feladat lenne annak megoldása, hogy a keletkező energia lehetőleg minél nagyobb része jöjjön létre hő és minél kisebb része lökéshullám formájában. Valószínűleg nagyon jó rengéscsillapító közegre volna szükség, emiatt víz kiesik mivel abban kiválóan terjed minden. Talán gumi, de az meg bomlik.
Ja, eztán próbálja valaki Iránt lebeszélni a békés célú termonukleráris programjáról. Bk meredek dolgokat tud kitalálni, de ez egy kicsit meredekebb...
Szerintem azért gondolkodik kalciumhidridben, mert nem fejleszt gázt, nagy a képződéshője, reverzibilisen visszaalakul. Már ha a hidrogén oldódik a kalciumban, ami nagyon valószínű. Ha mésszel dolgoznál a vizgőz mindent szétvetne. Ha pedig csak azt az 1 megatonnát robbantja, akkor ha nem veti szét az egészet, nem fúj ki, akkor az a végeredménye hogy kap egy hatalmas hőkapacitású olvadékot.
Bár 1000 fokot tartósan szerintem az acél nem fog kibírni, ha meg más fémből csinálja, isznyatos ár jön ki. Egy atomreaktor sokkal olcsóbb. Ennek akkora a beruházási költsége ami sokszorosa egy atomreaktornak. Igaz fúziós energiát termelne.
Ha jól értem ipari minőségű kalciumhidridből kellene majd 8 millió tonna. Gondolom fémkalcium kellene, aminek eletrolizálásához Paks teljes egyévi kapacitása, ha nem több kellene. Igaz csak egyszer. A felszabaduló hidrogén ami a kalciumhidrid bomlásakor keletkezik nem dobja szét az egészet? Vagy oldódik a fémben?
A gömb alján meg gyűlne a nagy aktivitású hulladék? Nem meredek ez egy kicsit?
Arról nem is szólva hogy ha a 100 milliós fokos cucc a közepében csak egy helyen fújjon ki, abban a pillanatban kilukadt a gömböd és elleőrizhetetlenül jut ki a sugárszennyezés. Ez így eléggé nagy hülyeségnek tűnik.
Ezt megpróbálták atombombával, sziklaüregeben robbantottak, majd a képződő hővel akartak áramot csinálni. De nem nagyon jött be, főleg a sugárszennyezés miatt.
Tudtommal ez a CaH2 kurva drága, nem is használják nagyon, annak ellenére, h kiváló redukálószer. Nem is beszélve az előállítása során jelentkező 'apró' problémákról, mint öngyulladás. Oltott-mésszel nem menne a dolog, abból van dögivel? :)
No meg egy 1Mt-ás bomba szintén drága mulatság, nem is beszélve az irgalmatlan mennyiségű acélról, meg egyéb finomságokról, mint nemesgáz-turbinák (bár hatásfokban jók).
A hőleadás mennyi idő alatt valósulna meg? Tényleg képes a cah2 elviselni azt a lökés -és hőhullámot? Tudom, tudod, 100millió C-ról és iszonyatos nyomásokról beszélünk...
Na és mi tartja egyben ezt a gömböt?:) A csoda?Akkor már egyből a végtelen energiát kérd a tündértől, fölösleges szórakozni a bombákkal.
Másik kérdés, hogy hol tárolnád el ezt az energiát? Ugyanis ezt az energiamennyiséget pár másodperc alatt össze kéne gyűjteni, és el kébne raktározni. Miyléen technológia alkalmas erre?
Korrózió meg nincs, mert a CaH2 erősen reduktív, vagyis az acélköpeny nem fog korrodálni. Belülről nem. Tudom ez a reaktor a terroristák álma. De egy ilyen rendszerrel amiből annyi energiát veszek ki amennyit akarok egyszerre, az alternatívok sokkal nagyobb szerepet kaphatnak? Nincs szél? Nincs napsütés?
Nosza bedobunk egy-két megatonnát és dől az energia...
Ráadásul fúziós cucc, szinte korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre.
Kollégák! Tudom ez a gondolat nagyon eretnek és sokan nekem esnek ezért, de azért jáccunk el a gondolattal!
Vegyük egy paksi blokk hőtermelését 2GW-nak, az éves szinten 6.3e+16 Joule. Ha csinálok egy 100 méter sugarú acélgömböt, ami 4.18e+6 m3 és ezt megtöltöm kalciumhidriddel, aminek sűrűsége 1.9 g/cm3, mólsúlya 42.09, képződéshője 176 kJ/mol hőkapacitása durván 50 J/mok/K, olvadáspontja 816 C, bomláspontja 900 C akkor 200 fokról 1000 fokra ez a rendszer 4e+16 Joule energiát képes felvenni.
1 Megatonna TNT 4.5e+15 Joule.
Ha ezt a gömböt porózusan megtöltöm CaH2-vel, hogy a lökéshullámot elnyelje és így ne vesse szét a gömböt csak belekell dobni egy fúziós bombát, mondjuk egy 1 megatonnást és az egy hónapig paksi blokknyi hőt adna ki magából Hogy ne aktiválódjon fel a Ca a rendszerben, bórhidriddel venni körül a bombát, mert az megfogja a Li6+n = He + T majd D +T = He+n reakció elszökő neutronjait. Lehet hogy ebben a robbanásban esetleg már a B11+p=3He reakció is termelne energiát. A BH3-at gázként visszakapnánk, mert annyk forrpontja alacsony. Utána csöveket az olvadékba és nemezgázzal hajtott turbinákkal kivenni az energiát. Sok csövet belesüllyeszteni, hagyni hogy körülötte megszilárduljon a CaH2, ami így porózus marad, ha más nem a csövek helye. Kihúzni a csöveket és mehet a következő robbantás. Fúziós csúcserőmű. Na mit szóltok? Oltári nagy baromság? Ha az acélköpenyben hötésre szolgáló furatok is vannak, akkor a hűtőből jövő gázt így lehet előmelegíteni. 1 méteres acél köpeny mögött mögött meg kit érdekelnek a hasadási hulladékok? Ráadásul sokkal kevesebb hasadó anyag kerül így felhasználásra mint egy atomerőműben.
