Volt már ilyen topic, de azt lezárták. És ezzel a lezárással elvették a lehetőséget, hogy a továbbiakban megemlékezzünk Cserfáról. Szerintem ő sem szeretné, hogy egy lezárt topic szóljon róla.
Én is találtam több részletet is. Kiderült a számomra, hogy egy kerékpáros baleset volt, kamion, rosszul kijelölt bicikliút; nameg egy ezt követő performansz, szellembicikli, Hősök tere...
Viszont részleteket nem tudok. Talán nem is lényeges, csak az az emberi kíváncsiság...
Csak annyit tudok, amennyit itt a fórumon olvastam. Meg annyit, hogy nekem nagyon hiányzik. Itt a fórumon pediglen azt olvastam, hogy békésen biciklizett az Attila úton, és akkor történt vele valami. Valami olyasmi, hogy egy arrajáró teherautó alá került. Akartam neki ghostbikeot állítani, de azt állították itt némelyek (akik közelebb álltak hozzá), hogy nem a teherautó okozta a halálát. Mintha biciklizés közben állt volna meg a szive, és úgy történt ez az egész.
De remélhetőleg beQkkant Morzsi is, és ő leírja neked a frankót.
Azért kértem a felvételemet a klubfórumba, hogy ide írhassak. Ennek már jó ideje, de mégis csak most pötyögöm be soraimat ide.
Nem tudom miért, mert maga a gondolat már régóta megszületet bennem.
Először is ha közre lehet adni, örülnék ha megtudhatnám azoktól akik tudják, hogyan és miként távozott közülünk Cserfa.
Én több alkalommal is összetűzésbe keveredtem Cserfával, amely ezen a helyen nem lényeges. Tény hogy gondolatai és szavai hozzájárultak a szellemi edzésemhez. Gondolatait tovább tudtam gondolni, nézeteire rá tudtam csodálkozni és mindig is volt erőm a vitatkozáshoz is.
Érdekes dolog, hogy ennek kapcsán egy valószínűtlen ötlet és gondolat vetődött föl bennem. Megharagított engem valaha Cserfa? Megbántott? Esetleg követett el ellenem felróható dolgot?
Cserfa! Ha bármit vétettem ellened, utólag is bocsánatodat kérem.
Egyúttal Isten színe előtt kijelentem, hogy veled szemben nekem nincsen semmiféle követelésem, s ha Isten úgy itélné meg, hogy Te mégis vétettél ellenem, én azt mondom, nem, és még egyszer nem, Neked velem szemben semmiféle tartozásod nincsen!
Nyugodjál békében, Isten színe előtt, Ábrahám kebelén, nyerjél kegyelmet és megbocsátást.
Mint írtam eddig is, biza CSerfa munkássága immár nem kerülhető meg. Akár beszól a modera, akár nem, akár "beszól" élesebben valamelyik Laci által egykoron megsértett nick, akár nem.
Laci immár a legújabbkori egyháztörténelem része, olyasvalaki, aki 10 éven át mondta itt a páli athéni beszédet. Egyesek legyintettek rá, mások aszonták, hogy majd máskor meghallgatják, míg egy részüket fel/ráébresztett olyasvalamire, amiben végül kincset talál(hat)tak. Olyat, ami Benne biza megvolt, ami attól függetlenül volt benne, hogy nem minden ember érzékelte azt! Mert Pálban sem érzékelte azt mindenki, s Jézusban sem, hisz tömegek utasították el mindkettejüket a követőik nagy száma ellenére.
Elhangzott tehát CSerfa beszéde, ahogyan elhangzott Pálé, s elhangzott Jézusé is. Az a beszéd, amiről Jézus azt mondta, hogy az Ő beszéde lesz a mérce majd az ítélet napján, az lesz a megméretés alapja.
Laci ehhez hozzátett, vagy elvett belőle? Ezt majd fogják vitatni, mert arra való, hisz vitaanyag immár minden szava, ahogyan egykoron is volt, s maga is annak szánva írta, ahogyan mindannyiunk, ha hozzászól(t)unk a témákhoz érdemben. Nem véka alá rejtve írt, hanem nyíltan, szembe keményen az általa gonosznak vélttel, s szelídebben az általa vállalható(k) felé.
3 éve menni akart a fórumról, elege volt belőle. Ennek a klubnak a megnyitásában bízott még, olyan szegletnek szerette volna látni, ahol a sekély nem teszi tönkre a nyitott szellemiségű gondolkodást. Mert lehet nyitott szellemiséggel nyíltan gondolkodni megfelelő közegben. Várni arra, hogy a megalkotott végeredmény az egyszerre tessen az arról véleményt mondó embereknek, s a Szentléleknek is.
Azonban az emberek szelídsége elkopott - szerintem. Egyre kevesebb volt immár a beogadó ember, s egyre több az önösség, a csökönyös önösség, a csakazértsemértekegyet mentalitás. Az elmúlt évek sztem már ennek jegyében teltek, az egymás mellett való elbeszélés jegyében, a régótaideírokTenemonddmegnekemmiahelyes jegyében. És ez fárasztotta el CSerfát is 2005 elejére.
Én tavaly szeptemberben beszélgettem Vele utoljára több órát, többek között erről a témáról is. Felhívott, mert újból írtam ide egy ideig, bízva abban, hogy tudok változtatni egyes emberek - sztem - helytelen nézetein. Sorra vettünk néhány konkrét nagyobb vitát, néhány nagyobb témát, s a végén meglepő dolgot közölt Velem. Azt mondta, hogy voltak olyan hosszúra nyúlt vitái, amiket egész egyszerűen nem tudott másképp lezárni a maga részéről, minthogy közölte a vitapartnerével, hogy "nincs igazad".
Meglepett ez Tőle, Tőle, aki sok-sok időt szánt az írásra, a véleményének a kifejtésére. El is gondolkodtam ezen, s rá kellett jönnöm, hogy Lacit is elszomorította az, hogy annyira megváltoztak az igények a fórum felé, hogy most már általában nem információt akarnak szerezni az ide író nickek, hanem általánosabbá és fontosabbá vált az önigazság(uk/ok) hirdetése. Márpedig így érdemben vitatkozni, beszélgetni nehéz, szinte lehetetlen. El kell jönni, s leverni az út porát a másikkal szemben. Ahogyan Pál sem ment vissza Athénba a kilátásba helyezett második meghallgatás(á)ra.
Azt is mondta ekkor Laci, hogy öröme is van, mert megismerkedett személyesen Villámlóval, Takarítóval, s számos olyan emberrel, akikkel igen terhelt volt már a viszonya itt a fórumon. Nem tom, hogy hogyan telt az elmúlt fél éve, s mi mozgatta mostanság, de azt tudom, hogy szeptemberben nagy öröme volt ezen események miatt.
Minden személyes fórumos ismerőse azt mondta, hogy egészen más ember személyesen, mint amilyennek az itteni szavai alapján gondolták volna. Valahogy úgy voltak Vele sokak, ahogyan Heródes volt Keresztelő Jánossal. Szívesen hallgatta, még ha szembesítette is számos emberi hiányosságával, s kereste is a társaságát, akkor is, ha tudta, hogy biza nem fogja véka alá rejteni a véleményét.
Kezdetnek ennyit írok, s mégegyszer üdvözlöm a topik létrejöttét!
Nekem felbecsülhetetlenül sokat adott például az, hogy velem se áldozta fel sose a meggyőződése szerinti igazságot az udvariaskodás oltárán.
A hiánya ébresztett rá arra, hogy milyen erősen támaszkodtam erre: tudtam, ha baj van velem, azonnal figyelmeztet. Most már magamnak kell figyelnem magamra.
Nekem is nagyon hiányzik, és jó volt olvasni mások megosztott emlékeit róla, más oldaláról is megismerni.
Nem tudom, ezt a topicot meddig fogják megtűrni, de ha beütne a mennykő, oncogito az iwiw-en nyitott egy klubot, hogy ott beszélgethessünk Cserfáról, arról, hogy mire jutott, "ha a Biblia igaz", vagy akár arról, hogy mit adott nekünk a vele való kapcsolat.
