Kedves Olvtársak!
Sokunk problémája, hogy szeretnénk a pénzecskénket lehetőleg úgy elkölteni, hogy abból elsősorban saját honfitársainknak legyen haszna. Jó dolog az erről tanúskodó kis, nemzetiszín kacsó egyes termékeken, meg nézzük a vonalkódokat is, hogy 599-essel kezdődnek-e. De ha mindezeket külföldi tulajdonban álló hipermarketekben vesszük meg, akkor egy kereskedelmi lánc végén kapcsolódunk be az értékesítési folyamatba. Így elsősorban a kereskedelmi láncot, pontosabban a lánckereskedelemben részt vevő multikat és kiskereket gazdagítjuk, nem a termelőket, a gyártókat.
Kérek mindenkit, ha tud olyan hazai mezőgazdasági őstermelőt, aki jó minőségű, netán bio termékeket állít elő és árul, ossza meg velünk az elérhetőséget! Ha tud valaki olyan ipari termelőt, gyártson akár cipőt, akár ruhát vagy bútort, aki saját design alapján, saját termékeit gyártja és forgalmazza, ossza meg velünk az információkat! Jó is, rossz is érdekel.
Célom az lenne, hogy lerövidítsük a láncot, és vagy eleve a gyártóktól, a termelőktől szerezzük be, ami kell, vagy legalább az első kereskedelmi láncszemtől a sokadik helyett, egy árrés megfizetésével. Az is jó lenne, ha kis klubocskák jönnének létre, hogy ha valaki pestiként pl. Baján jár amúgy is, az egy autóval ne csak magának hozzon pár fürt kiváló fűszerpaprikát és fokhagymát, hanem másoknak is.
Köszönöm a hozzászólásokat előre is!
Csót:
b
Marmalade.hu | 2011. augusztus 31. 15:30 | 0 komment
Magyar termelői piacot nyitottak meg szerdán Budapesten, a X. kerületi Liget téren, ahol kizárólag magyar gazdák által termelt és feldolgozott termékeket árusítanak. A Ligeti téri piac jelmondata: Amit eszel, azzá leszel!
A Magyar Piac Szövetkezet szervezésében augusztus 31-én nyitja meg kapuit Budapest első kizárólag magyar gazdák által termelt termékeket árusító piaca. A Liget téri Piac, a magyar termelők piaca, a hét minden napján várja a garantáltan friss élelmiszerre vágyó fővárosi lakosokat.
Régi probléma látszik megoldódni a Liget téri piac nyitásával, hiszen a magyar őstermelőktől származó termékek ha nem is hiánycikknek, de legalábbis nehezen beszerezhető élelmiszereknek számítottak eddig mondta el Konrád Istvánné, a Magyar Piac Szövetkezet elnöke.
Budapest X. kerületében, a jól megközelíthető Liget téren nyílik a Magyar Piac Szövetkezet szervezésében létesített, magyar gazdák által termelt termékeket, valamint feldolgozott élelmiszereket árusító helyi piac.
A piac a hét minden napján várja a vásárlókat, akik a folyamatos nyitva tartás mellett, friss, egészséges, magyar földben termett termékekből, illetve jó minőségű, hazai élelmiszerekből vásárolhatnak kedvező áron, kulturált környezetben.
Helyszín: Budapest, X. kerület, Liget tér, a Korponai és az Állomás utca sarka, a buszvégállomással szemben
Sárgarépatúra Pesthidegkúti piac, ahol minden az, aminek látszik 2011. július 30. 00:00
Kruppa Géza
A máriaremetei kegytemplom mögötti cserkészház kertjében minden második szombaton a környékbeli őstermelők vagy 35-40-en kínálják portékájukat. A hangszóró diszkréten népzenét sugároz. Az alkalmi standokon alig néhány órája fejt tej, nemes penésszel befuttatott sajtok, hajnalban kikapkodott, még harmatos friss zöldség, foszlós kalács, hosszan érlelt, márványerezetű sonka, lédús őszibarack, kecsketejsavós, finom mértékletességgel illatozó háziszappan, miegymás kínálja magát. Itt nincs helyük holmi rafinált ízfokozóknak, színezékeknek, fényező bevonóknak, csomósodásgátló, trükkös segédanyagoknak. Minden az, aminek látszik. Az árusok mosolya is őszinte.
Magyar Nemzet Hiába fogadkozott a világ húsz legnagyobb gazdasági hatalma, köztük az Európai Unió is, hogy megvédik a szabad kereskedelem elvét, a válság hatására egyre több, a nemzeti gazdaságot védő lépéseket tesznek. Bár a G20-ak (a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az EU-t tömörítő szervezet) a tavalyi szöuli találkozón kőbe vésték a protekcionizmus elleni harcot, a recesszió elhúzódásával mégis vámokkal, behozatali kvótákkal, árfolyamgyengítéssel és a hazai vállalatoknak nyújtott támogatásokkal próbálják kedvező helyzetbe hozni saját gazdaságukat.
Nézd, az idei hideg, esős nyár miatt a balatoni vendéglátóipar gyászolhat. Nem cikizni kell őket az erőlködésért, hanem tisztelni!
Amúgy meg a Balcsira és annak marketingjére hiába költenek sokat, ha hülyékre bízzák a költést. Tudomásul kell venni, hogy ez egy speciális adottságú hely, és nem abban kell versenyezni az Adriával meg a görög szigetekkel, amiben azok úgyis jobbak. Ha valakinek az jelenti a nyaralást, hogy tengeri herkentyűket zabál Szicíliában, akkor az oda fog menni, és slussz. Ha valakinek az jelenti a romatikát, hogy Szantorinin nézi a naplementét Fira kilátópontjáról, vagy a Mamma Mia filmet követve Szkopeloszra meg Zakinthoszra viszi a nőjét, az nem fog a Balcsira jönni.Akinek az a tuti, hogy fizikai állóképességének határait feszegeti, az úgyis elmegy sziklát mászni a Dolomitokba, könnyűbúvárkodni Egyiptomba, még tán mélytengeri búvárkodásra is benevez.
Ebből kellene kiindulni:
Kik azok, akik a Balcsit választhatják?
Számos olyan réteget lehet találni, amelyről elmondható, hogy a Balcsinak jó esélye van náluk.
A) Azok, akik okkal félnek a hepatitisztől. Már az A és a B is elég kellemetlen, de a C az igazi nehézfiú, azt nem lehet gyógyítani. Márpedig a Fölközi tenger vize elég szennyezett, és a tengeri herkentyűket nem sütik-főzik rongyosra, hogy finom legyen. Sokszor olyan rövid ideig tartó hőkezelést kapnak csak, hogy a kórokozók nem pusztulnak el. Tehát, aki nagyon kényes az egészségére és félti a gyerekét is, annak irány a Balcsi! (Azt a barmot, aki a Zimmer Feri című, az országimázst hatékonyan romboló filmet a turisztikai előirányzatból pénzelte, effektíve a tökénél fogva húzatnám végig az Andrássy úton...) Hangsúlyozandó, hogy a Balcsi vize ivóvíz minőségű. Magyarul, ha itt belekortyol a gyerek, az nem tétel. Ha azonban Szícíliánál, az nem biztos, hogy csak ízre rossz...
B) Azok, akiknek kicsi, úszni nem vagy alig tudó gyerekük van. A Balcsi ideális hely a kicsiknek, és tökéletesen alkalmas hely arra, hogy a szüleik megtanítsák őket úszni. A lehető legélvezetesebb módon, a lehető legkevesebb kockázattal. Kiabálós úszómesterek, türelmetlen úszásoktatók és a klórtól kivörösödött, gyulladt szemek nélkül. Sok mókával, türelemmel és szeretettel. Gyakorlatilag a fél Balcsi-parton sokáig sekély a víz, végig a déli oldalon...
C) Azok, akik a lehető legkevesebb sérüléssel szeretnék megúszni a nyaralást. A Balatonban nincsenek medúzák, tengeri sünök, cápák, sziklás partszakaszok, veszélyes barlangok. A tengerhez képest szinte veszélytelen hely.
D) Azok, akik - különösen Skandináviából - nem akarják kockásra ülni a seggüket az autóban, míg végül elérnek a Mediterráneumba.
E) Azok, akik szeretnének kicsit várost is nézni, kirándulgatni, folyón hajózni, ilyesmi. Nemcsak annyit akarnak, hogy döglenek a napon.
F) Azok, akiknek túl fehér és érzékeny a bőre, ezért a kíméletlen görög napsütésben még októberben is képesek leégni.
Magyarul hangsúlyozni a veszélytelenséget, a kulturális látnivalókat, azt, hogy a nagyszülős-unokás nyaralásnak is megvannak a maga szépségei. Gondoljunk csak bele: egy elöregedő társadalom az európai! A fiataloknak, a sportolni vágyóknak, a csajozósoknak már annyi hely ajánlgatja magát, hogy teljesen felesleges beszállni a tülekedésbe. A kisgyerekes családoknak kilóg a segge a gatyából, mindenki a CHF-hitele törlesztésével van elfoglalva. Kinek van pénze nyaralni?
?
?
?
Igeeen, Ön nyert! A (skandináv, finn, skót, ír) nyugdíjasoknak! Plusz az északi vidéken nagy divat, hogy a férfiak és az idősek is jócskán kiveszik részüket a gyermekeik és unokáik neveléséből, tehát abszolút indokolt lenne szerencséltetni őket egy kiadósabb kampánnyal. Arra visszarévedni, hogy milyen jó volt, mikor még a németek jöttek családilag összeröffenni, nincsen értelme. Nekik már snassz, DDR-ízű a Balcsi. Más lett a divat arrafelé. De nemcsak németek vannak az EU-ban, hahó!
Másrészt hosszú út vezet(het) ahhoz, hogy a Balaton újra olyan csáberővel bírjon -és itt főleg a külföldi tursitákra gondolok-, mint régen. Hogy ezt hogyan lehet elérni azt nem tudom, mert laikus vagyok. De, hogy valami erőlködés szagot érzek a Balaton környékén - az is biztos.
Voltunk ma a hévízi és a gyenesdiási termelő piacon. Csodálatos mindkettő, csak ajánlani tudom, ha a környéken jártok.
A Hévízi valamivel nagyobb, több áru van, a korábban linkelt hvg cikk nagyon jól megfogta a lényeget.
Vettünk finom áfonyás sajtot, tótszerdahelyi kiwi lekvárt, házi barackos-mákos rétest, "Bio-apó"-tól manna rax "fényszeletet", stb. és persze Isteni a káptalantóti mangalica parasztkolbász és a díjnyertes füstölt májasuk.
"Izgalmas kezdeményezés bontogatja szárnyait Szekszárdon: egy nonprofit kft. olyan boltot indít, amelyben kizárólag a környező településeken előállított termékeket forgalmaznak majd. A tervek szerint az üzlet jövő tavasszal indul, és egyfajta közösségi térként is működik majd.
Szekszárdon a Nefelejcs közben a régi ingatlanrészek bontásával kezdődött meg 2011 június végén annak a boltnak az építése, amely uniós támogatással jöhet létre mintegy 30 millió forintból. A beruházás gazdája, az Eco-Sensus Nonprofit Kft. látványos és újszerű, ugyanakkor a helyi tradíciókra építő, azokat újraélesztő kiviteli tervet kért és kapott.
A helyitermék-előállítók és vendéglátó szakemberek szakmai tapasztalataira építő, azok bevonásával létrejövő üzlet egyedi ajándékokat kínáló turisztikai látványosságnak sem lesz utolsó. Az összesen 60 nm elárusító térrel, saját parkolóval rendelkező bolt a tervek szerint 2012 tavaszától szolgálhatja ki a vásárlókat. Ettől függetlenK
A projekt a környékbeli tudatos fogyasztók mellett a helyi, kézműves termékeket előállítók, mezőgazdasági kistermelők, a megyében működő biogazdaságok körében is népszerűvé válhat. Az elmúlt évek európai és hazai jogszabály-változásainak eredményeként egyre több helyen növekszik a helyi termékek aránya a lakossági fogyasztásban. A jogszabályi könnyítések mellett közösségi forrásokból indított infrastruktúrafejlesztés segíti a termelők és fogyasztók közvetlen kapcsolatának építését, a környezetbarát, helyi termékek piacának fejlesztését. A fejlesztés eredményeként 2012-től Szekszárd lakossága lényegesen könnyebben juthat a fenntarthatósági követelményeknek is megfelelő helyi termékekhez.
A beruházást végrehajtó Eco-Sensus Kft. szerint az élelmiszer behozatal helyett a szén-dioxid kibocsátást és környezeti terhelést csökkentő, a gazdálkodóknak jobb megélhetést biztosító helyitermék-rendszereket szükséges fejleszteni, mert ez a termelőknek biztos bevételi forrást és méltányos árakat, a fogyasztóknak jó minőségű, friss, szezonális és egészséges helyi élelmiszert jelent.
A térségi márkaépítést is magában foglaló "Fenntartható helyiélelmiszer-rendszer fejlesztése Szekszárdon és térségében" című projekt keretében a Szekszárd környéki helyi termék előállítók saját emblémát is kapnak, hogy köztes felvásárló nélkül, közvetlenül értékesített árujuk könnyebben azonosítható legyen a boltok polcain. A rendszer részei lesznek a térségben régi hagyományokkal rendelkező többgenerációs családi vállalkozások, üzemek, a borvidék hagyományaihoz kapcsolódó helyi termék előállítók is.
Csillag Péter projektvezető a Pénzcentrum.hu-nak elmondta: a bolt egy nagyobb program része, melynek során a térség termelőit, élelmiszer-előállítóit fogják össze, például termékvédjeggyel, online adatbázissal. Az adatbázisban mintegy 200 helyi termelő szerepel, ennek alapján kiadnak kézikönyvet is, amelyben félszáz termelő kap megjelenést.
A tavasszal induló üzletben kizárólag kistérségi, megyei élelmiszereket forgalmaznak majd, a későbbiekben elképzelhető, hogy nem-élelmiszer termékek (például kézműves iparcikkek) is megvásárolhatóak lesznek. A boltot ugyanakkor egyfajta közösségi térként képzelik el, kóstolókkal, kiállításokkal, de külön figyelnek például a kisgyermekes vásárlókra is. Mivel az üzlet a város frekventált helyén épül, a szekszárdiak mellett a tolnai értékek iránt érdeklődő turistákra is számítanak.
Az árképzésben fontos szerepet játszik majd, hogy a termék szállítására keveset kell költeni, igaz, a nagy láncok áraival nem tud és nem is akar versenyezni a bolt. Csillag Péter szerint minimális technikai árréssel dolgoznak majd, leginkább a környezeti terhelés csökkentésére helyezik a hangsúlyt.
Az ECO-SENSUS Közhasznú Nonprofit Kft. egy éve Tolna megyében reprezentatív felmérést végzett, hogy megismerje a megyében élő emberek jelenlegi élelmiszervásárlási és fogyasztási szokásait.
Mint a felmérésből kiderült, a Tolna megyében élők harmada nagyrészt helyi élelmiszert fogyaszt, s kétharmadunk számára fontos, hogy Tolna megyei termék kerüljön az asztalára. Vásárláskor erről alaposan tájékozódik, döntését nem bízza a véletlenre.
A tolnaiak jellemzően megbíznak a helyi élelmiszerben, és jobb minőségűnek is tartják. A nem városi háztartások inkább a helyi boltot látogatják, míg a gyermekes háztartások bevásárlói többet járnak piacra. A megyében élőkre igen magas arányban (10 százelék fölött) termelik meg maguknak az alapvető élelmiszereket. A Tolna megyei, nem városban élő családokra jellemző leginkább az önellátás.
Bajban a magyar üzletlánc? Sorra zárnak be a boltok
Minden jel szerint egyre kevésbé működik a szociális boltok modellje Magyarországon. A két évvel ezelőtt nyílt boltoknak mára alig több, mint a fele maradt életben.
A koncepciót életre hívó Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) adatai szerint országban körülbelül 130 szociális bolt nyílt 2009 óta, közülük mintegy 70 maradt talpon. Örvendi László, a szervezet alelnöke márciusban azt nyilatkozta: elképzelhető, hogy átalakítják a rendszert. Egy elképzelés szerint a gazdaáruházakban a termelők saját áruikat kínálhatnák, ám az egy ilyen rendszer kialakulásához több évre van szükség.
A Magosz által létrehozott szociális boltok eredeti célja, hogy a magyar termelőket közvetlenül juttassa piachoz, és így a magyar árukat olcsóbban vehessék meg az emberek. Egybehangzó vélemények szerint a koncepcióval a legnagyobb baj az, hogy nincs elég termelő a bolt környezetében, és sokszor a minőséggel is gond van. Közrejátszik az is, hogy a multinacionális láncok üzleteivel rendkívül nehéz versenyezni."
Azt már csak én teszem hozzá, hogy "amagyar termelők közvetlen piachoz juttatása" papíron ugyan lehetett a Magosz által létrehozott szociális boltok eredeti célja, de ehhez képest a valóság legtöbb esetben sajnos az lett, hogy a magosznyikok rokonyait és csókosait betették a boltokba mindenféle beosztásokba. Azok meg kereskedni nem tudtak, viszont loptak ezerrel. Na, így nem is lehet mást, csak csődbe menni.
Ahol rendes, kereskedelemhez és marketinghez értő embereket vettek fel, nem sógorkoma alapon, ott megy is a bolt.
