Bajnai szerepe meglehetősen kétes volt a Hajdú Bét öszeomlásában. Óriási károk, sok-sok tönkrement állattenyésztő kísérték, emberi tragédiák (öngyilkosságok), tevékenységének útját, melyben a Hajdú Bét pénzei offshore cégekbe áramlottak. Mint gazdasági miniszter milyen utat fog, és mekkora felelősséggel járni?
3. a wallis átpakolta a raiffesenes kölcsönöket egy általa alapított ingatlanos kft-be, azzal a megkötéssel, hogy a kölcsönök visszafizetéséért kezességet vállal
4. a wallis eladta a Hajdú-Bétnek a sokmillíárdos (talán 13mrd?) adóssággal bíró ingatlanos kft-t, azzal a megkötéssel, hogy a kölcsönök visszafizetéséért továbbra is kezességet vállal
5. a Hajdú-Bét - talán az ügylettől nem függetlenül - erősen megroggyant
6. a raiffeisen kölcsönt adott a Hajdú-Bétnek, melyet jelzáloggal fedezett a Hajdú-Bét vagyontárgyaira
7. a Hajdú-Bét nem fizet a kistermelőknek
8. felszámolási kérelmet nyújtanak be a Hajdú-Bét ellen
9. a cégbíróság elrendeli a felszámolást. Az időpont a raiffeisen kölcsönszerződésétől számítva kevesebb mint 1 év - ennek azért van jelentősége, mert hiába fedte le magát a bank jelzáloggal, ha a követelés 1 évnél frisebb mint a felszámolás elrendelése, akkor nem élvez(ett) a bank elsőbbséget a többi követeléssel szemben!
10. a Hajdú-Bét megtámadja a cégbíróság által elrendelt felszámolást, egyúttal megváltoztatja székhelyét - hogy egy másik megye cégbírósága alá tartozzon
11. az új cégbíróság észleli, hogy a cég ellen felszámolás van folyamatban, ezért jelzi, hogy nem illetékes
12. közben kiderül, hogy a cég székhelyét megváltoztató közgyűlés valójában nem lett megtartva, a közgyűlési határozatot visszadátumozták (a székhelyváltoztatási kérelmet a felszámolás elrendelése után pár nappal adta be a Hajdú-Bét!); a rendőrség szerint nemlétező faxszámról jött az egyik Hajdú-Bét kisebbségi tulajdonos visszaigazolása a közgyűlési meghívóra!
13. az új cégbíróság mégis elfogadja, hogy ő az illetékes
14. a Hajdú-Bét elfogadja, hogy ellene felszámolási eljárás indult, fellebbezési jogáról lemond - az új cégbíróságnál, a réginél fellebbezett a felszámolás ellen!
15. közben lejárt az egyéves határidő, mihelyt az új cégbíróság illetékesnek találta magát, azonnal átírják a jelzáloggal terhelt ingatlanokat a raiffeisen nevére (4 nagyértékű telephely közül kettőt, karácsony este! történik meg a földhivatali bejegyzés!)
16. a bank azonnal eladja mélyen áron alul a telephelyeket baromfi-ágazatban érdekelt vállalkozók részére (pletykák szerint bajnai gordon jóbarátai)
17. bank megkapja a másik két telephelyet is, amit szintén elpasszol bagóért
19. bíróság megállapítja, hogy a bank a valós érték egyharmadáért, feléért passzolta el a telephelyeket, egyben kötelezik a kár megtérítésére
20. bíróság kimondja, hogy nem lényeges melyik cégbíróság az illetékes a felszámolási eljárásban, mert a követelések kielégítésére úgysem elég a vagyon - nem foglalkoznak azzal, hogy bajnaiék manővere megváltoztatta a kielégítési sorrendet!!! azaz a bank jut előbb a pénzéhez a beszállítók előtt
21. 9 termelő öngyilkos lesz
22. az egyik integrátor pletykák szerint megzsarolja a bankot, hogy borítja a "bulit", mert kezében van az új cégbíróság közleménye arról, hogy nem illetékes az ügyben, mert már felszámolási eljárás van a Hajdú-Bét ellen - a bank enged, fizet: elkerülendő a pert, az integrátor kussol, elkerülendő a hosszas utánajárást
Pixikém, vajon a Demokrata ellen indult már helytreigazítási per emiatt? szerinted mire kellett a ciprusi offshore cég?
"Hogyan alakult a cég tulajdonosi szerkezete? Kik játszottak szerepet a válság idején a Hajdú-Bét életében? A Hajdú-Bét Baromfifeldolgozó és Értékesítő Rt. egyik tulajdonosa a csőd kezdetén a Wallis Rt. volt, amelynek irányításában Bajnai Gordon jelenlegi nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszternek kulcsszerep jutott: ő volt a cég egyik igazgatósági tagja, emellett vezérigazgatói címmel is rendelkezett. A Wallis Rt. egészen 2002 áprilisáig változó mértékű, olykor jelentős befolyással rendelkezett a Hajdú-Bétben. Ugyanekkor, 2002 áprilisának elején jelentős befolyást szerzett a Hajdú-Bétben a Vitonas Ltd., az a Cipruson, Limassolban bejegyzett offshore cég, amelynek kézbesítési megbízottja ekkor ugyancsak Bajnai Gordon volt. A Wallis ezt követően kiszállt a Hajdú-Bétből, de az adóparadicsomban bejegyzett offshore cég, a Vitonas befolyása mindvégig megmaradt. Sőt. Közvetlenül a 2004. január 22-én bejelentett csőd előtt, vagyis 2002. április 25-től egészen 2003. december 12-ig többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezett a néhány héttel később felszámolás alá kerülő cégben..."
Ferencünk szerint az nem bűn, ha valaki egy offshore cég ügyvezetője. és igaza is van!:)
Index, 2006. 07. 03. 16:22
"Hajdú-Bétről a parlamentben
Font Sándor fideszes képviselő Bajnai Gordonnal kapcsolatban tett fel azonnali kérdést a miniszterelnöknek. Font azt tette szóvá, hogy - amint azt megírtuk - Karsai József szocialista képviselőt egy öngyilkossá lett parasztember fia felhívta telefonon, és azt kérdezte, hogyan lehet, hogy 10 ezer milliárdos EU-s támogatások fölött az a Bajnai Gordon diszponál, aki a csődbe vitt Hajdú-Bét tulajdonosának egyik vezetője volt.
Font szerint a Hajdú-Bét pénzei offshore cégekbe áramlottak, és Bajnai is egy ilyen offshore cég vezetője volt. A képviselő azt kérdezte, hogy Gyurcsány tervei szerint az offshore cégekbe menekült emberek fogják-e ellenőrizni az EU-s milliárdokat.
A kormányfő viszontválaszában azt kérte Fonttól, hogy valamilyen kézzel fogható dologgal vádolja meg Bajnait, mert az, hogy egy külföldön bejegyzett cég vezetője valaki, az még nem bűn. "Tessék eljárást indítani!" - szólította fel Gyurcsány Fontot."
Dobra verik a tanyát – tönk szélén a Hajdú-Bét áldozata
Nem egészen ötmillió forint adó- és banki tartozás miatt rövidesen dobra kerül Vajda Bálint egykori nyírmártonfalvi gazda tanyája. A valaha nyolcezer libát nevelő férfi ellen tavaly indított felszámolási eljárást az APEH, többek között azért, mert Vajdáék bt.-je adós maradt annak a bevételnek az áfájával, amit soha ki nem fizetett nekik az akkoriban Bajnai Gordon által vezetett Wallis baromfi-feldolgozó társasága, a 2004 óta felszámolás alatt lévő Hajdú-Bét.
Részletek a Magyar Nemzet 2009. február 6-i számában.
"...azért háborogtak, mert "nem látják az alagút végét". A konkrét intézkedések lassan körvonalazódnak, s megjósolni sem lehet, mikor lesz érezhető pozitív hatásuk. A frakció ugyanakkor a legtöbb elképzelésről, tervről és döntésről hamarabb és pontosabban értesül a sajtóból, mint a kormány képviselőitől, ami egyre kevésbé tetszik a honatyáknak.
A legnagyobb vihart Karsai József kavarta, aki a frakcióvezetéstől azt tudakolta: a jövő héten, amikor Bajnai Gordon, a Nemzeti Területfejlesztési Ügynökség vezetője lesz a frakció vendége, megkérdezheti-e tőle, hogy "mikor fizetik ki a gazdáknak azt az ötmilliárd forintot, amivel az általa eladott Hajdú-Bét tartozik nekik". (Lásd keretes írásunkat - a szerk.) Karsai lapunknak azt mondta, tudomása szerint kilenc ember ment tönkre és lett öngyilkos azért, mert a Hajdú-Bét nem fizette ki tartozását nekik.
Karsai szerint hathatós intézkedések hiányában "rövidesen éhen döglik kilencmillió baromfi az országban, és háromezer forint lesz egy kiló hús". A takarmánykeverőknek máris anyagi gondjaik vannak, miután a madárinfluenzára hivatkozva a bankok kezdik beszüntetni a finanszírozásukat - mondta.
Karsai hangsúlyozta: a gyűlésen elhangzottakat nem a nyilvánosságnak szánta, le is akarta az egészet tagadni, de egy újságíró az orra elé dugta a magnóját, és lejátszotta neki a zárt ülésen elmondottakat.
Bajnai Gordont lapzártánkig nem sikerült elérni.
...A Hajdú-Bét válságai
A Hajdú-Bét évekig Magyarország egyik legnagyobb baromfitermelő, -feldolgozó és értékesítő cége volt, de 1998-ban az orosz válság miatt a csőd szélére került. A Wallis Rt. 1998-ban szállt be a cégbe, s 1999-ben szerezte meg a többségi tulajdonrészt. 2001-ben a Wallis vezérigazgatója Bajnai Gordon volt. 2001-ben a cég mérlege már újra pozitív volt, de 2003-ra ismét válságba került, mert az exportárak 40 százalékkal estek. A Hajdú-Bét nem tudott fizetni a beszállítóknak, majd önmaga ellen kért felszámolást, amely jelenleg is tart. (K. Zs.) /Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. június 27"
Baló - nem véletlenül - elmulasztotta feltenni a kérdést, az újdonsült miniszternek a HAJDÚ-BÉT "eredményes" gazdálkodásáról a a vasárnapi kormányTV adásban, pedig időszerű lett volna.
"Magyar Hivatalos Közlönykiadó Üdülőszállók Igazgatósága mintegy két és fél esztendőn keresztül visszabérelte a villát. A bérleti díj éppen egybeesett az erre az időszakra szóló lízingdíjjal.
" Képviselői klub - . Az Aldo Kft 1994-ben egy hároméves futamidejű, 13 millió forintos lízingszerződéssel privatizálta a Budapest, Szalay u. 4. szám alatti ingatlan egy részét. Kevesebb mint három hónappal később egy állami cég, a Közlöny és Lapkiadó Kft. tíz évre bérbe vette az ingatlant, hogy itt működtesse az országgyűlési képviselők klubját. A bérbevevő állami cég több mint 100 millió forint értékben felújította az ingatlant és tíz év alatt összesen 116 millió forint bérleti díjat is kifizetett."
Jól emlékszem, hogy ebben az időben Liszkay volt a kiemelt cégek vezérigazgató helyettese , aki, mint jogász, az ilyen ügyeket intézte ?
Bocs., de most a Gordonkáról van szó, nem a becsapott libatenyésztőkről.
Amit leírtál igaz is lenne, ha ilyen egyszerű lett volna. Tudod, amikor Te leszerződsz, és szerződés értelmében teljesíted a mennyisége, nem tudsz mit vcsinálni, mint leadni vagy elpusztítani. HA az elsőt választod, valami reményed még lehet, hogy egyszer majd megkapod a pénzed, de a másod választásnál még remény sencs, vagy veszteség.
Na, persze ezt most nagyon leegyszerűsítettem, de a lényeg (az egyéb jogi és szakmai csűrés-csvarást kihagyva) ez.
Gordonka viszont tudott/tudhatott/ arról, hogy olyan cégbe ugrik be, ami csőd előtt áll. Vajh' miért ugott bele mégis?!
Aha. # Cégek - Gyurcsány Ferenc jelenleg tizenhat cégben érdekelt tulajdonosként. Korábban harminchárom másik vállalatban volt tulajdonrésze, öt társaságban pedig vezető tisztséget töltött be.
# Állami források - A Gyurcsány Ferenc tulajdonosi körébe tartozó cégek – a miniszterelnök tulajdonosi jogviszonyának időszakaiban – legalább 505 millió forintnyi állami forráshoz jutottak. Ebből 490 millió megrendelésekből, 15 millió állami támogatásokból származott. A pontos összeg a hiányos adatszolgáltatás miatt nem ismert.
# Hitel - Az Altus Rt.-ből és a GPS Kft.-ből álló konzorcium 1995-ben 705 millió forintért privatizálta a Motim Rt.-t. Az árhoz 700 millió forint hitelt adott a Magyar Hitel Bank Rt., melynek igazgatósági elnöke akkor Apró Piroska, Gyurcsány Ferenc jelenlegi anyósa volt. A Motim Rt. ugyanakkor még privatizálása előtt részesedést szerzett a GPS Kft.-ben, melynek törzstőkéjét 340 millió forinttal megemelte.
# Jövedelem - Gyurcsány Ferenc jövedelme 2003-ban 81 millió forint, 2004-ben pedig 100 millió forint volt. Ebből 2003-ban 72 millió forintot, 2004-ben pedig 86 millió forintot tett ki az Altus Rt.-től származó osztalék. Gyurcsány - a jelentés szerint - 2003-ban úgy jutott a 72 millió forintos osztalékhoz, hogy arról egy jogszerűtlen felhatalmazás alapján született döntés. Ezt az állapotot azóta sem orvosolták.
# Balatonőszöd - Gyurcsány Ferenc egyik vállalata, az Aldo Kft. 1994. január 26-án tízéves futamidejű, 30 millió forintos lízingszerződéssel szerezte meg a balatonőszödi kormányüdülő egyik villáját. A szerződés futamideje alatt egy állami cég, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Üdülőszállók Igazgatósága mintegy két és fél esztendőn keresztül visszabérelte a villát. A bérleti díj éppen egybeesett az erre az időszakra szóló lízingdíjjal. Az értékesítésre az engedélyt a Miniszterelnöki Hivatal akkori helyettes államtitkára, Szilvásy György adta meg. Szilvásy néhány évvel később maga is tulajdonos lett az ingatlant megszerző Aldo Kft.-ben.
# Képviselői klub - . Az Aldo Kft 1994-ben egy hároméves futamidejű, 13 millió forintos lízingszerződéssel privatizálta a Budapest, Szalay u. 4. szám alatti ingatlan egy részét. Kevesebb mint három hónappal később egy állami cég, a Közlöny és Lapkiadó Kft. tíz évre bérbe vette az ingatlant, hogy itt működtesse az országgyűlési képviselők klubját. A bérbevevő állami cég több mint 100 millió forint értékben felújította az ingatlant és tíz év alatt összesen 116 millió forint bérleti díjat is kifizetett.
# Értékbecslések - A Szalay u. 4. szám alatti ingatlan egy másik része is az Aldo Kft., majd az Altus Rt. tulajdonába került. Az Altus Rt. által készíttetett értékbecslés alapján 1994 májusában az Aldo Kft. 16 millió forintért megvette az épület hatodik és hetedik emeletén található óvoda- és bölcsőde helyiségeit. Ezeket négy hónappal később – egy másik értékbecslés alapján – már 45 millió forintért apportálták az Altus Rt-be.
# Kapcsolatok - Gyurcsány Ferenc jelenlegi és volt cégeinek egyes tulajdonosai, illetve tisztségviselői az állami szférában is magas pozíciókat töltöttek be, akár állami vállalatok vezetőiként, akár állami tisztségviselőként. A jelentés Szilvásy György, Kiss Elemér, Szabó Pál, Dobrev Klára, Apró Piroska nevét említi, akik állami tisztséget is betöltöttek és tisztséget kaptak a Gyurcsány Ferenc tulajdonosi körébe tartozó cégeknél.
# Nemzeti Tankönyvkiadó - Míg az állami tulajdonú Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációs eljárása során az első fordulóban 4,2 millió forint volt a legmagasabb ajánlat, addig a végső győztes Láng Kiadó és Holding Rt. 3,21 milliárd forintot fizetett, amely összeggel a második pályázati fordulóba be sem került volna. „A meghallgatások alapján az állami kézben is sikeresen működő kiadó eladásának egyetlen indoka az volt, hogy Gyurcsány Ferenc és Erdős Ákos, a Láng Kiadó és Holding Rt. elnök-vezérigazgatója között korábban üzleti kapcsolat állt fenn.”
# Építkezés - A Gyurcsány Ferenc családtagjainak tulajdonában álló budapesti villán a Fittelina Kft. által elvégzett luxusberuházások kapcsán adócsalás gyanúja merült fel, melyet a vizsgálóbizottság tisztázni nem tudott, ugyanis kormánypárti képviselők elutasították az ügy napirendre vételét.
Nem kell a melléduma! Fleto kapitalista, tőkéje van befektetve neki X helyen. Másnak egy cégben, még másnak meg talán többtucat ország sokszáz vállalkozásában.
Fleto nem a cégeiből lépett ki, azaz nem a tulajdonlásból, felajánlva azokat Szent Antalnak, hanem azok irányítását adta megbízható munkatársai kezébe.
Ez baj? Netán Orbánéba kellett volna adnia?
Nem tudom, milyen haszonnal dolgoznak, felvirágoztak, vagy tönkrementek.
A gánti bányának milyenek a mutatói, és milyenek voltak Vityka regnálása előtt, utána?
Ezen neked mit kell bizonyitani? Milliomos, milliárdos vállalkozók miért vállalnakel állami vezető poziciókat, és főleg ott ahol dől a pénz? Na miért? Gondolkodj el ezen. Ferkónak "csak" 43 cége volt/van. Miért kell ennyi cég? Nem tőzsdei befektetéses cégek. Ilyen a világon nincs, csak olyan orzságokban ahol a pénzt mosogatják. Ezt hogy lehet bizonyitani? Ferkó 2004-ben még csak 190 milliót keresett, 2007-ben 900 milliót, miközben Miniszterelnök. Miből , ha állitólag kilépett a cégeiből?
