Bajnai szerepe meglehetősen kétes volt a Hajdú Bét öszeomlásában. Óriási károk, sok-sok tönkrement állattenyésztő kísérték, emberi tragédiák (öngyilkosságok), tevékenységének útját, melyben a Hajdú Bét pénzei offshore cégekbe áramlottak. Mint gazdasági miniszter milyen utat fog, és mekkora felelősséggel járni?
"...azért háborogtak, mert "nem látják az alagút végét". A konkrét intézkedések lassan körvonalazódnak, s megjósolni sem lehet, mikor lesz érezhető pozitív hatásuk. A frakció ugyanakkor a legtöbb elképzelésről, tervről és döntésről hamarabb és pontosabban értesül a sajtóból, mint a kormány képviselőitől, ami egyre kevésbé tetszik a honatyáknak.
A legnagyobb vihart Karsai József kavarta, aki a frakcióvezetéstől azt tudakolta: a jövő héten, amikor Bajnai Gordon, a Nemzeti Területfejlesztési Ügynökség vezetője lesz a frakció vendége, megkérdezheti-e tőle, hogy "mikor fizetik ki a gazdáknak azt az ötmilliárd forintot, amivel az általa eladott Hajdú-Bét tartozik nekik". (Lásd keretes írásunkat - a szerk.) Karsai lapunknak azt mondta, tudomása szerint kilenc ember ment tönkre és lett öngyilkos azért, mert a Hajdú-Bét nem fizette ki tartozását nekik.
Karsai szerint hathatós intézkedések hiányában "rövidesen éhen döglik kilencmillió baromfi az országban, és háromezer forint lesz egy kiló hús". A takarmánykeverőknek máris anyagi gondjaik vannak, miután a madárinfluenzára hivatkozva a bankok kezdik beszüntetni a finanszírozásukat - mondta.
Karsai hangsúlyozta: a gyűlésen elhangzottakat nem a nyilvánosságnak szánta, le is akarta az egészet tagadni, de egy újságíró az orra elé dugta a magnóját, és lejátszotta neki a zárt ülésen elmondottakat.
Bajnai Gordont lapzártánkig nem sikerült elérni.
...A Hajdú-Bét válságai
A Hajdú-Bét évekig Magyarország egyik legnagyobb baromfitermelő, -feldolgozó és értékesítő cége volt, de 1998-ban az orosz válság miatt a csőd szélére került. A Wallis Rt. 1998-ban szállt be a cégbe, s 1999-ben szerezte meg a többségi tulajdonrészt. 2001-ben a Wallis vezérigazgatója Bajnai Gordon volt. 2001-ben a cég mérlege már újra pozitív volt, de 2003-ra ismét válságba került, mert az exportárak 40 százalékkal estek. A Hajdú-Bét nem tudott fizetni a beszállítóknak, majd önmaga ellen kért felszámolást, amely jelenleg is tart. (K. Zs.) /Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. június 27"
Baló - nem véletlenül - elmulasztotta feltenni a kérdést, az újdonsült miniszternek a HAJDÚ-BÉT "eredményes" gazdálkodásáról a a vasárnapi kormányTV adásban, pedig időszerű lett volna.
"Magyar Hivatalos Közlönykiadó Üdülőszállók Igazgatósága mintegy két és fél esztendőn keresztül visszabérelte a villát. A bérleti díj éppen egybeesett az erre az időszakra szóló lízingdíjjal.
" Képviselői klub - . Az Aldo Kft 1994-ben egy hároméves futamidejű, 13 millió forintos lízingszerződéssel privatizálta a Budapest, Szalay u. 4. szám alatti ingatlan egy részét. Kevesebb mint három hónappal később egy állami cég, a Közlöny és Lapkiadó Kft. tíz évre bérbe vette az ingatlant, hogy itt működtesse az országgyűlési képviselők klubját. A bérbevevő állami cég több mint 100 millió forint értékben felújította az ingatlant és tíz év alatt összesen 116 millió forint bérleti díjat is kifizetett."
Jól emlékszem, hogy ebben az időben Liszkay volt a kiemelt cégek vezérigazgató helyettese , aki, mint jogász, az ilyen ügyeket intézte ?
Bocs., de most a Gordonkáról van szó, nem a becsapott libatenyésztőkről.
Amit leírtál igaz is lenne, ha ilyen egyszerű lett volna. Tudod, amikor Te leszerződsz, és szerződés értelmében teljesíted a mennyisége, nem tudsz mit vcsinálni, mint leadni vagy elpusztítani. HA az elsőt választod, valami reményed még lehet, hogy egyszer majd megkapod a pénzed, de a másod választásnál még remény sencs, vagy veszteség.
Na, persze ezt most nagyon leegyszerűsítettem, de a lényeg (az egyéb jogi és szakmai csűrés-csvarást kihagyva) ez.
Gordonka viszont tudott/tudhatott/ arról, hogy olyan cégbe ugrik be, ami csőd előtt áll. Vajh' miért ugott bele mégis?!
Aha. # Cégek - Gyurcsány Ferenc jelenleg tizenhat cégben érdekelt tulajdonosként. Korábban harminchárom másik vállalatban volt tulajdonrésze, öt társaságban pedig vezető tisztséget töltött be.
# Állami források - A Gyurcsány Ferenc tulajdonosi körébe tartozó cégek – a miniszterelnök tulajdonosi jogviszonyának időszakaiban – legalább 505 millió forintnyi állami forráshoz jutottak. Ebből 490 millió megrendelésekből, 15 millió állami támogatásokból származott. A pontos összeg a hiányos adatszolgáltatás miatt nem ismert.
# Hitel - Az Altus Rt.-ből és a GPS Kft.-ből álló konzorcium 1995-ben 705 millió forintért privatizálta a Motim Rt.-t. Az árhoz 700 millió forint hitelt adott a Magyar Hitel Bank Rt., melynek igazgatósági elnöke akkor Apró Piroska, Gyurcsány Ferenc jelenlegi anyósa volt. A Motim Rt. ugyanakkor még privatizálása előtt részesedést szerzett a GPS Kft.-ben, melynek törzstőkéjét 340 millió forinttal megemelte.
# Jövedelem - Gyurcsány Ferenc jövedelme 2003-ban 81 millió forint, 2004-ben pedig 100 millió forint volt. Ebből 2003-ban 72 millió forintot, 2004-ben pedig 86 millió forintot tett ki az Altus Rt.-től származó osztalék. Gyurcsány - a jelentés szerint - 2003-ban úgy jutott a 72 millió forintos osztalékhoz, hogy arról egy jogszerűtlen felhatalmazás alapján született döntés. Ezt az állapotot azóta sem orvosolták.
# Balatonőszöd - Gyurcsány Ferenc egyik vállalata, az Aldo Kft. 1994. január 26-án tízéves futamidejű, 30 millió forintos lízingszerződéssel szerezte meg a balatonőszödi kormányüdülő egyik villáját. A szerződés futamideje alatt egy állami cég, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Üdülőszállók Igazgatósága mintegy két és fél esztendőn keresztül visszabérelte a villát. A bérleti díj éppen egybeesett az erre az időszakra szóló lízingdíjjal. Az értékesítésre az engedélyt a Miniszterelnöki Hivatal akkori helyettes államtitkára, Szilvásy György adta meg. Szilvásy néhány évvel később maga is tulajdonos lett az ingatlant megszerző Aldo Kft.-ben.
# Képviselői klub - . Az Aldo Kft 1994-ben egy hároméves futamidejű, 13 millió forintos lízingszerződéssel privatizálta a Budapest, Szalay u. 4. szám alatti ingatlan egy részét. Kevesebb mint három hónappal később egy állami cég, a Közlöny és Lapkiadó Kft. tíz évre bérbe vette az ingatlant, hogy itt működtesse az országgyűlési képviselők klubját. A bérbevevő állami cég több mint 100 millió forint értékben felújította az ingatlant és tíz év alatt összesen 116 millió forint bérleti díjat is kifizetett.
# Értékbecslések - A Szalay u. 4. szám alatti ingatlan egy másik része is az Aldo Kft., majd az Altus Rt. tulajdonába került. Az Altus Rt. által készíttetett értékbecslés alapján 1994 májusában az Aldo Kft. 16 millió forintért megvette az épület hatodik és hetedik emeletén található óvoda- és bölcsőde helyiségeit. Ezeket négy hónappal később – egy másik értékbecslés alapján – már 45 millió forintért apportálták az Altus Rt-be.
# Kapcsolatok - Gyurcsány Ferenc jelenlegi és volt cégeinek egyes tulajdonosai, illetve tisztségviselői az állami szférában is magas pozíciókat töltöttek be, akár állami vállalatok vezetőiként, akár állami tisztségviselőként. A jelentés Szilvásy György, Kiss Elemér, Szabó Pál, Dobrev Klára, Apró Piroska nevét említi, akik állami tisztséget is betöltöttek és tisztséget kaptak a Gyurcsány Ferenc tulajdonosi körébe tartozó cégeknél.
# Nemzeti Tankönyvkiadó - Míg az állami tulajdonú Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációs eljárása során az első fordulóban 4,2 millió forint volt a legmagasabb ajánlat, addig a végső győztes Láng Kiadó és Holding Rt. 3,21 milliárd forintot fizetett, amely összeggel a második pályázati fordulóba be sem került volna. „A meghallgatások alapján az állami kézben is sikeresen működő kiadó eladásának egyetlen indoka az volt, hogy Gyurcsány Ferenc és Erdős Ákos, a Láng Kiadó és Holding Rt. elnök-vezérigazgatója között korábban üzleti kapcsolat állt fenn.”
# Építkezés - A Gyurcsány Ferenc családtagjainak tulajdonában álló budapesti villán a Fittelina Kft. által elvégzett luxusberuházások kapcsán adócsalás gyanúja merült fel, melyet a vizsgálóbizottság tisztázni nem tudott, ugyanis kormánypárti képviselők elutasították az ügy napirendre vételét.
Nem kell a melléduma! Fleto kapitalista, tőkéje van befektetve neki X helyen. Másnak egy cégben, még másnak meg talán többtucat ország sokszáz vállalkozásában.
Fleto nem a cégeiből lépett ki, azaz nem a tulajdonlásból, felajánlva azokat Szent Antalnak, hanem azok irányítását adta megbízható munkatársai kezébe.
Ez baj? Netán Orbánéba kellett volna adnia?
Nem tudom, milyen haszonnal dolgoznak, felvirágoztak, vagy tönkrementek.
A gánti bányának milyenek a mutatói, és milyenek voltak Vityka regnálása előtt, utána?
Ezen neked mit kell bizonyitani? Milliomos, milliárdos vállalkozók miért vállalnakel állami vezető poziciókat, és főleg ott ahol dől a pénz? Na miért? Gondolkodj el ezen. Ferkónak "csak" 43 cége volt/van. Miért kell ennyi cég? Nem tőzsdei befektetéses cégek. Ilyen a világon nincs, csak olyan orzságokban ahol a pénzt mosogatják. Ezt hogy lehet bizonyitani? Ferkó 2004-ben még csak 190 milliót keresett, 2007-ben 900 milliót, miközben Miniszterelnök. Miből , ha állitólag kilépett a cégeiből?
Na, ez egy nagy marhaság (bocs.!), mi köze ehhez az említett személyeknek?
Ha a szomszédom lop, az nem jelenti azt, hogy én is lophatok, ugye?!
De talán legjobban azok a "libások" tudják elmondani, akik totál csődbe mentek és a mai napig sem kaptak egy fityinget sem. Gordonkáék viszont, amint látjuk, nem nagyon rokkantak bele anyagilag ebbe a csődbe.
"...Bajnai köztudomásúan már a zuhanásban lévő gépre, cégbe ült bele. Nem az ő felelőssége, hogy padlót fogtak."
Már bocsánat, mi a fenének ül be egy zuhanásban lévő cégbe?- csak nem azért, mert akkor már nem is olyan feltünő, ha tovább zuhan a cég, egészen addig, amíg az utolsó fitying is Gordonkáék zsebében landol.
Persze, hogy hülyeség, de hangulatot kelteni, sejttetni, ahelyett, hogy felelősséggel állítanának nagyon megfelel. Bajnai köztudomásúan már a zuhanásban lévő gépre, cégbe ült bele. Nem az ő felelőssége, hogy padlót fogtak.
Die Presse (diepresse.com) A konzervatív osztrák napilapban Peter Bognár Egy palota panellakásáron című cikkében ismerteti a budapesti postapalota eladásához kapcsolódó korrupciógyanút. Furcsa dolgok történnek Magyarországon. Március elején négymilliárd forintért eladták az 1925-ben épült postapalotát. A győztes végül a WPR Primus Kft. lett, mely a Wallis ingatlancsoport tagja. A megfigyelők hitetlenül dörzsölték a szemüket, mert a Wallist 2000 és 2005 között Bajnai Gordon mostani gazdasági miniszter vezette, aki a miniszterelnök egyik legközelebbi bizalmasa, akivel 1990–92 között az első üzleteit bonyolította, akivel később együtt emelkedtek milliárdossá. Az ügy másik pikáns részlete Szabó Pálhoz kapcsolódik, aki a legfrissebb kormányátalakítás óta közlekedési és energiaügyi miniszter. Mint a véletlen akarta, Szabó előtte a Magyar Posta élén állt, s meghatározóan befolyásolta a postapalota Wallisnak történő eladását. A cselekvő személyek mellett még valami szembetűnő volt, az alacsony ár. Kovács Zoltán fideszes képviselő kiszámolta: a postapalota négyzetméterára nagyjából megfelel egy átlagos panellakásénak.
Hajdú-Bét-ügy: jogegységi eljárást kezdeményezett az LB 2008. május 8. 00:02
// <![CDATA[
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
// ]]>
Magyar Nemzet Jogegységi eljárást kezdeményezett a Legfelsőbb Bíróság (LB) gazdasági tanácsa a Hajdú-Bét vagyonjogi perében. Azt kell eldönteni, minek minősül az a megállapodás, amellyel az egyik bank a felszámolás elrendelése előtt fél áron megkapta a cég több mint 4 milliárd forint értékű 22 ingatlanát.
Az egykor Bajnai Gordon jelenlegi önkormányzati és területfejlesztési miniszterhez köthető, baromfitermelő és -feldolgozó debreceni részvénytársaság 2002. szeptember 4-én hitelszerződést kötött a Raiffeisen Bankkal. A hitel fedezeteként 7 milliárd forint értékben jelzálogjogot jegyeztetett be 22 ingatlanára. Nem sokkal ezután többek kérésére a debreceni bíróság elrendelte a Hajdú-Bét felszámolását. A cég ez ellen fellebbezett, majd a székhelyét áthelyezte Kecskemétre, és itt felszámolást kért maga ellen. A bíróság 2004. január 29-én elrendelte a felszámolást.
