Folytatódik a Minolta Dynax9 öröksége az Alpha 900 Sony DSLR rendszerében!
Legyen ez a topik ennek a váznak és hozzá kapcsolódó fotótechnikai kérdéseknek fóruma! Végre MA bajonettel is 36x24 felület érzékelőben!
A99 vs A900 vagy inkább kell e másod gépnek az A99?
Köszönöm a Sony Szalonnak a lehetőséget és baráti légkört, hogy ott kotnyeleskedhettem az A900-al meglesni az új tesót. Mivel a régi masinában nincs is és fotográfia orientált vagyok a video funkciókkal nem kívánok itt foglalkozni. Nem is értek hozzá van az A99-ben és kész.
Állítólag most a legjobb megoldásokkal VSLR-ben.
Szubjektív véleményem nem teszt csak gyakorlati mélyreható próba, mekkora az
előrelépés felhasználásomban az A99-el kezemben?
A napokban került fel a DXO-ra az A99. Ilyen még soha nem volt a 6. helyet bitorolja overall-ban az A99. előtte új Nikonok és KF gépek. Utána Nikonok és Pentax K-k. A C5DMkIII és 1Dx igencsak hátrébb. A Sony szenzorok évének mondhatjuk 2012-őt ha a kizárólag mérések alapján összeállított DXO listát nézzük!
Tehát az A99 szerintük is egy igen ütős masina. Hátránya amin döbbentem a D600-hoz viszonyítva, míg ott 2500 ISO körül addig az A99 esetében 1550 ISO körül határozták meg a használható zajhatárt. Színmélységben, dinamika átfogásban ott van a szeren.
Nem csak én az ottani kommentelők is megkérdőjelezték az A900-hoz képest
mindösszegy 100-as az ISO előny
Classical fúúúl frém a képen classical CZ2,8/20 M42 -el nézve 19cm közelpontból A900-on. A kép csak illusztráció a 27 éves DDR termék barja a versenyt mai SSM motoros 500 ezres társaival! :-)
Na de mentem a szalonba RAW-at és direkt JPEG-et lőni paralell a két géppel zajszűrés nélkül. Döbbentem. Otthon nézegetve még a RAW csomagolásokat is az A900 igazából tényleg nem szenved hátrányt érzékenységben. Egy tény 3200-nál az A99 már használhatóbb egy hangyavesényit, de alatta szét nagyítva sem látok szignifikáns különbséget. Tehát lehet a flip up tükör mégsem lett volna hülyeség a Sony-tól az A99-ben felzárkózva a D600-hoz.
Persze az is éppen 2/3 fényérték többlet. Tehát miként sok helyen olvashattuk az SLT ennyit vesz le ez igaz.
Egy fényképezőgépet alapvetően számomra még mindig a képminősége határoz meg elsősorban. és a kezelhetősége. Ha ezt nézem csak eszem ágában nincs A99-et vennem az A900 további 4 évig hasonlóan kiszolgál, ami a DXO-n kora ellenére még mindig a 23. hely körül ácsingózik.
A színmélysége amit nehéz a szemlélő által fiziológiailag érzékelni abban és a 1,5 EV-el szűkebb dinamika átfogásban szerényebb új jövevény FFtársaitól.
Ezért nem érdemes dobni egy 700 ezer fölötti árú kamerát! Olcsóbb a zár csere mint 900-ért egy A99.
Más, mikor beléptem az A900-al az eladó kollégák kézbe kérték, noha két éve még árusították. Megjelenésre még mindig nagyobb a respektje mint új társának!.
Meglepett, hogy a tök sötét helyszíni lépcsőházban alig zajos kivilágosított komponálásra alkalmas keresőképet mutatott, az A900 gyönyörű OVF-ben csak sejteni lehetett ott lépcsők vannak. Erre nagyon kíváncsi voltam ebben, jelesre vizsgázott az OLED.
Az A77 esetében már áradoztam az új lehetőségekről ezt most csak jelezném (keresőben hisztogram, a végső kép előzetes mutatása, adatok, segédrácsok, képvisszanézés a keresőben, fókusz peaking MF-ben, a napon, naplementés képnél nem sül ki a retinánk az UV-től ect. ect.
10x-es belenagyíthatóság a keresőben, élőkép magas szinten sőt nincs is más J
Egyedülálló tekerentyűs kijező. Nekem a levehető remote TFT lett volna az igazi nagy dobás!
A dual SD slot zseniális ma már alap egy pro gépben.
A masina nagyon kézre áll.
Halk lágy zárkioldás az A900 háborús lövéshangjához képest.
A 15bitnyi színmélység sok tartalékot ad a képfeldolgozásnál.
Az AF üzemmódok a csoportba rendezés, kontraszt mezők nagyon penge.
Hihetetlen kézre szabható 4 dedikálható funkció gombbal és a két vezérlőtárcsa mellé a tekerentyűs aretálás nélküli első vezérlőtárcsával. A mélység élesség ellenőrző gomb sokkal okosabb elhelyezése.
Tetszett a KMD 7D-re hajazó üzemmód választó tárcsa (szinte azonos) és az ergonómikusabb hátsó döntött vezérlő tárcsa. 100-ra a 7D kényelmét és megjelenését idézi, A régi új vaku papucs strapás és sok jövőbeni lehetőséget rejt sok érintkezőjével.
Egy a lényeg minden rá és belekerült az A99-be ami napjaink gyakorlati újítása és könnyíti a fotós munkáját (a videósét is)!
De ez mennyire lényeges a klasszikus gyakorlatban?
Hát annyira, hogy az A900 mellett nem indokolt beújítani. Aki most lép be A bajonett ff-be és nem RX1-et vesz, Ok evidencia és a mai technikai szintnek kitűnő váza.. Fog még több díjat kapni nem csak a Depriew gold kategóriáját.
De……
Képileg Nekem csalódás, a 12,3 EV helyett 14EV dinamika átfogás ritkán jelenthet valamit a munkában. Csalódás, mert az A900 képállománya most is meggyőző és ott választhatok teljes RAW-ot is ha akarok, az A99-ben csak cRAW van noha RAW-nak hívják. Ez szőr száll hasogató munkánál 1bitnyi hátrány.
Az AF mezők (19db fázis elvű) nemhogy szélesebb de vertikális irányban még szűkebb is mint az A900 két szélsője lefedett területben!
Mert nem dual procis mint az A900 és ez bizony a kártyaírási sebességben érezhetően visszalépés, jó magam próbája alapján is.
Mert tutkó az EVF, de kisebb és kicsit remeg is gyors svenknél és bizony a finom árnyék részletek a nagy kontrasztvisszaadás miatt nem látszódnak a keresőben.
A képalkotásba is beleszóló porosodó tükör. Az állandóan szellőztetett szenzor.
Idétlen kis méretű JPEG felbontások. Az A900 24,12,6 mpx helyett mely munkáimnál kompatíbilis volt az A700 vagy 7D másodgépeimmel 24,10,4mpx-el lehetőség ?
AF gyorsaság csavaros obikkal és SSM-el is az újabb A900 fv-el azonos, nem éreztem különbséget. A követő fókuszban a szűk AF mező miatt sem markáns az előny a régi 9 mezőshöz képest. Talán érzékenyebb a mozgásokra és lehet objektum követést kijelölni.
De mit érünk vele, ha a téma az AF pontok mezőjéből egy villanás alatt kimozdul. Ugyan azt, mint az A900-al, elveszítjük a fókuszt.
Miért kell már megint új portrémarkolatot vennie a pro felhasználónak 100 pénzért, noha tök hasonló. Sőt az A99 gomb struktúrájához béna is, mert az A900 gombjaihoz illeszkedik. (Az új markolatot csak képen láttam.)
Nekem nagyon nem jön be a Nikonos/Pentaxos expo gomb körüli On/Off kapcsoló. Lehet így egy újjal indítani és exponálni, de eltűnt a Minoltákon és eddigi DSLR alphákon megszokott zseniális kis vájat az expo gombnak.. A Canoné hasonló, de hátrébb kényelmetlen helyen. Gond nélkül kapcsoltam bal kézzel az On gombot ha kellett éveken át. Aki témaizgulós, úgy is készenlétben tartja gépet. Elvesztettük az apró ergonómikus expo gombot!
Expo után képet x secundumig csak a keresőben lehet visszanézni automatikus üzemmódban, de ott zavaró ha folyamatos a munka. Ha a hátsó keresőre pillantunk max. azonnali menu vagy élőkép látszik. Nem állítható a klasszikus hátsó panel gyors visszanézésre. Totál zavaró az eddigi gyakorlatomhoz.
Ha lövöldözök maradok a keresőnél. Ha gyors kontroll kell rápillantok a TFT-re. Ok az EVF már előre végeredményt mutat, de témám közben változik mire elkészül a felvétel.
Amiért sokan mérgesek vagyunk, még dedikált gombra sem tehető ki a stabi kapcsolás!
Az összeszerelés minőségi, profi gumírozással, de az A900 robosztusabb fémesebb darabnak érződik. A hátsó vezérlőtárcsa kisebb átmérőjű és határozatlanabb recsegős mint az A77-en, az A900 szép nagy tárcsájához képest. Hátul nagy újhoz nagyobb tárcsa dukál.
Az A77 10f/sec miért ment össze 6f/sec-re. Szinte semmi előny az A900 5f/sec-hez.
Igaz én rendre 3f/sec-re vissza is korlátozom J
Elfáradtam van egy csomó apró dolog még, de ennyi bőven elég.
Konklúzió: Nem érzek mérhetetlen vágyat A99 másodgéphez, ahhoz drága nem használnám ki.
Az A900-tól nem vagyok képes megválni a fentiek okán nekem jobban fekszik. Persze én csak telefonnal videózom. A képi különbség újabb 4 évig nem indokolja a váltást, főleg a stúdióban alacsony ISO-n ahol az OFV-el briliánsabb dolgozni. Inkább egy zárcsere és redundanciának ott van kollégám A850-ne baj esetén és tervezek egy NEX6-ot másodgépnek, melyet családom is használ akár videózásra, tehát ki lesz használva.
Az A99 ettől független egy zseniális sokrétű eszköz, örülök a gyártó eme nagy dobásának az FF vonal megy tovább. A fentiek csak szőrözés egy konzervatívtól, de 900 ezer Ft-ért én egy nekem testhez állóbb masinára vágyom.
A pletyka szerint 2014-re tolták a titokzatos pro FF gép bedobását és a döbbenetes pletykák szerint hibrid EVF/OVF lesz 36-os szenzorral! Két évig gyűjtöm tovább lémet és kivárok.
Az A900/850 egy bizonyos felhasználáshoz (sajátom) úgy tűnik még több évig megfelelő eszköz.
Ha mint minden magyar ember nem lennének financiális gondjaim, azonnal vennék egy A99-et másodgépnek, inkább esemény, akció fotózáshoz, fényszegény helyekre, új 60-as vakuval. Az A900 akkor is maradna műteremi munkára és művészkedéshez akár a 25 éves CZ20-as M42 obimmal vagy az MAF1,4/50-el.
Annyira nem ír itt senki már, ezért leírtam teljesen szubjektív próbám megállapításaim!
Lassan a saját blogom marad ez az oldal. De amíg az A900-am aktívan használom, életben tartom. Tehát még min. 4 év J
megnéztem most a dpreview-n az A99-A900 magas iso-s összevetést, és megerősíti, amit te is látni véltél. 1600-ig nincs különbség, 3200-on minimális (de látható). 6400-on már látványos.
engem is érdekel a véleményed (rumoskukacfrímélponthu), vagy - ha ide nem is engedi bekopizni, persze lehet több hsz-re osztva is - feltöthetnéd pl. dropbox-ra, és onnan publikus linket csinálhatsz.
sosem lesz A99-em, ha lenne is ennyi pénzem, inkább elutaznám, de számomra elég nagy csalódás, hogy az AF mezőket ennyire középre zsúfolták. már megint - mint az A900 esetében. mert így csinálhatnak bármilyen fasza AF rendszert, ha a mozgó témámat úgysem tudja lekövetni. ez állóképnél és videónál is komoly hiányosság szerintem.
Azért is szeretem a cRAW-ot mivel láthatóan gyorsabban elboldogul a 4G ram és proci a gépben egy LR tömeges cRAW->JPEG konverziónál. Az 1/3-al kisebb adatállomány file-ként igen nagy mérvű főleg ezres kép nagyságrendnél.
Ha nagyon szeretnél file-t nem most de küldhetek neked nivel hetente vagy tolok egy tucatot.
"Technikai" okok miatt keresek cRAW-ot. Kíváncsi vagyok, a számítógépem hogy tudja kezelni ezeket. A RAW-ot már próbáltam: hát eléggé belassul vele. Gondolkozok, hogy előbb-utóbb esetleg beszerzek egy A850/900-at, és a technikai hátteremet igyekszem felmérni.
Iylen sem volt, még Biztos van it csiholni pl. a fotó üzemmód alatti AF sebességen, de alapvetően semmiben nem kell szégyenkeznie a jelenlegi konkurens modellekkel szemben.
Sőt ha a beépített technológiát és szolgáltatásokat nézzük, erőesen feledja a lécet a későbbi termékeknek.
Pláne olyan szolgálatatások területén amit OVF prízmás keresővel majdhogynem lehetetlne fizikailag megvalósítani.
Nem nagyon, mert mindenhol teljes RAW mérettel apelláltak.
Lehet van ilyen oldal, de nem ismerem.
Mi érdekelne a témában?
Mert jó ideig RAW-ban, majd két éve cRAW-ban készítem képállományaimat az A900-al.
Az ok egyszerű, a lépfeldolgozás közben és azt követően az égvilágon semmi előnyt nem tudtam kicsikarni a közel 40 megás RAW-ból az ugyanott készült 25 megás cRAW-hoz képest.
Tehát a tárhely drága és a gép puffere is jobban használható sorozatnál dobtam a RAW üzemmódot váltva cRAW-ra.
Az A99 esetében már maga a gyár eldöntötte a kérdést, eleve RAW-nak hívja a 25 megás alapvetően cRAW-ot.
Ők is megállapították amit én fentebb írtam.
Egy digi technológus porgramozó matekos ismerős magyarázta el kb. 1bit színmélység ami a cRAW-al veszik. De azt műszer méri csak és a felhasznált megjelenítők fotónyomatok, monitorok végképp nem adnak vissza, mivel a cRAW -ból képzett digi képállomány java is odavész a megjelenítő technológiák szűkebb határai miatt.
Tehát nem tudom mire vagy kíváncsi, de én és láthatóan a gyár is a cRAW-ra szavazott!
Köszönöm. Tényleg egy egész követ lehetne szentelni a témának, de úgy gondolom, hogy ami a számomra fontos volt az kiderült. Vagyis ott volt az orrom előtt, de egy más összefüggésben is segítettetek látni a dolgot.
A következőre jutottam: Arról van szó, hogy az A700-as képe fizikailag nem más, mint az a900 lapkájának 24x18 méretű területére vetített kép azonos érzékelő-szegmensekkel.
Itt a lényeg! Ha azonos a technológia, akkor kb. azonos minőségű képet kapunk változatlan felszerelés és távolságok mellett. Azért csak kb, mert más a firmvare, és a JPG képekre nézve a szoftver pl.: DRO. meg miegymás.
Még egy valami, ami leesett. Ha az A700-al azonos képkivágást szeretnénk elérni az A900-on, akkor közelebb kell lépnünk (ettől fog lecsökkenni az élességi tartomány). A másik lényeges dolog pedig itt jön! Az A700-al azonos képkivágású képet alkotó A900-as gépen pontosan kétszer annyi fényállatka befogadására képes azonos méretű szenzor-szegmens áll a rendelkezésre. Ettől, szerintem valóban részlet és tónusgazdagabb képet kaphatunk 24x36-os lapkánál.
Hozzáteszem, hogy élesben tesztelni sosem volt módom az a900-at. Csak amit a szalon engedett, kint az utcán, és bent, mesterséges fénynél. Olyan körülmények között olyan volt az a900 iso2500-a, mint az a700 iso1000-re kb. (második csalás, hogy nem a nyers képeket néztem, hanem a szokásos feldolgozás és zajszűrés után. A végeredmény érdekelt. :))
Mert az A700 fele akkora szenzor területen, fele akkora felbontást hozott mint az A900.
Tehát viselkedésben azonosak voltak pl. dinamika átfogásban és zajhatárban.
Az új A77 APS és ff A99 SLT páros azonos felbontású nem azonos lapka felülettel.
Az ff egyenlőre még mindíg nagyon költség igényes (kivéve ha mint kollégáim sok régi menetes orosz és DDR CZ obikat is használnak), és szélesebb spektrumu tele obi parkot igényel. Valamivel nehezebb a teljes szet (bár nem jelentősen).
Az APS egy régi háborús film szabvány és főleg a Canonnak köszönhetően az iszonyat drága ff szenzor előállítási költség miatt hozták be a kisformátumú fényképezőgépekbe.
Mai napig nem lenne elterjedt a DSLR fotózás ha ezt nem lépik meg.
A szuper olcsónak most kihirdetett Nikon D600 is 620 ezer Ft. Annó az A850 is 570 körül volt.
Ez az átlag nyugati ember számára is visszatartó erő.
Az obikról nem beszélnék, hisz sok felhasználóknak ott fittyednek filmes időszakból az ff-re alkalmas objektívei.
Tehát az APS szenzor szememben a kényszer szüleménye a piaci követelmények miatt.
Ugyan akkor vonatkoztatás kérdése, a mai szenzorok APS-ben 16-18 mpx körül minden igényt kielégítenek, sőt rakat kedvező tulajdonságuk is van. A fő mindenképpen tele irányban. Költséghatékonyabban van meg egy fényerős azonos tele képkivágás mint ff-ben.
Ettől függtrelen mi konzervatív fotósok az 1920-as évek Leica kisfilm 24x36-os nevezzük 35-ös film méretét tartjuk a kisformátum referencia felületének. 80 éve erre épül minden. Szeretjük úgy érezni ha egy 28-as objektívet tekerünk fel akkor az tényleg 28-as látószög hatást adjon. De mondom ez csak fejen belüli beágyazódás. Egy újabb felhasználónak lehet referencia az APS vagy akár Oly 4/3.
A fő lényeget leírtad, egy ff lapkán azonos generációjú szenzor estében azonos felbontás mellett, mindig jobb jel zaj viszonyt és részletet kapunk. Ez a fizika. Amiért én kötődöm hozzá a nagylátó irány. Hiába készítenek APS-re kitűnő 10mm-es vagy még durvább 8mm-es nagylátókat ott fizikailag már több a kompromisszum a lencse hibákat tekintve.
Míg ff-ben egy jó fényerős 16mm-es álatlánosan gyönyörű képet produkál teljes felületen.
Úgy fogalmaznék, hogy PS-en 17-16-ól lefele már erősen forszírozottak a lancsék és ekkor még csak 24mm körüli ff érzetről beszélünk.
Igen a másik a mélység ami néha előny néha hátrány mindkét méretnél. Azért háttteret mosni jobban szeretünk, mint teljes mélységű tájfotók tucatját. Tehát ff, mert egy kevésbé féynerős objektívnél is jó a hatás, míg APS esetében egy jobb fényerejű mondjuk 50 vagy 35-ös obinál mérsékeltebb az élmény. Persze ma már utómunkákkal ezt lehet pótolni, de észrevétlen megoldáshot iszonyat PS készség szükségeltetik. FF-en ezt helyben megcsinálja az otika. Azonban nagy telénél a hatás azonos képkivágásnál pont fordítva hat. Az ff-nél ha gyenge fényviszonyok között vagyunk néha kevés a pár cm mélység élesség. Ott az APS a nyerőbb.
Felhívom a figyelmet azonos képkivágásról beszélünk. Az objektívek ugyan azt hozzák fizikailag akár ff, APS, 4/3 vagy bridge érzékelőt teszünk mögéjük! Csak adott kép kivágásunk változik.
Egy középformátumú eszköznél még 5,6-os rekesznél is elképesztő a háttérmosás. De macrózásnál pont hátrány.
Elsőre ennyi, igazából neked kell megtapasztalnod és belőni melyik felület szolgálja jobban igényed. Az ff vázak előnye van APS crop üzemmód is rajtuk. Fordítva nam lehetséges. Az A900-on nyomok egy APS crop-ot és lesz egy A700 üzemű 12mpx-es kamerám. Persze minek?
Az utóbbi időben sok időt töltöttem azzal, hogy utána nézzek, milyen előnyei vannak a 24x36mm képkockás gépeknek az APS-C –hez képest. (A700<=>A900.) A különböző fizikai paraméterek és nagyobb lapka miatt megnövő látószög, a lecsökkenő mélységélesség… nyilvánvalóak. Elsősorban angol nyelvű oldalakon találtam tesztképeket, cikkeket is.
Örülnék, ha Ti is elmondanátok, miben látjátok a full frame gyakorlati előnyeit Tudom, hogy nincs jó meg rossz választás és az a legnagyobb kérdés, hogy mire akarom használni a fényképezőgépet, de épen ezért fordulok hozzátok mielőtt beleélem magam egy full frame SONY gép beszerzésébe. Köszönöm.
