Folytatódik a Minolta Dynax9 öröksége az Alpha 900 Sony DSLR rendszerében!
Legyen ez a topik ennek a váznak és hozzá kapcsolódó fotótechnikai kérdéseknek fóruma! Végre MA bajonettel is 36x24 felület érzékelőben!
Miért kell már megint új portrémarkolatot vennie a pro felhasználónak 100 pénzért, noha tök hasonló. Sőt az A99 gomb struktúrájához béna is, mert az A900 gombjaihoz illeszkedik. (Az új markolatot csak képen láttam.)
Nekem nagyon nem jön be a Nikonos/Pentaxos expo gomb körüli On/Off kapcsoló. Lehet így egy újjal indítani és exponálni, de eltűnt a Minoltákon és eddigi DSLR alphákon megszokott zseniális kis vájat az expo gombnak.. A Canoné hasonló, de hátrébb kényelmetlen helyen. Gond nélkül kapcsoltam bal kézzel az On gombot ha kellett éveken át. Aki témaizgulós, úgy is készenlétben tartja gépet. Elvesztettük az apró ergonómikus expo gombot!
Expo után képet x secundumig csak a keresőben lehet visszanézni automatikus üzemmódban, de ott zavaró ha folyamatos a munka. Ha a hátsó keresőre pillantunk max. azonnali menu vagy élőkép látszik. Nem állítható a klasszikus hátsó panel gyors visszanézésre. Totál zavaró az eddigi gyakorlatomhoz.
Ha lövöldözök maradok a keresőnél. Ha gyors kontroll kell rápillantok a TFT-re. Ok az EVF már előre végeredményt mutat, de témám közben változik mire elkészül a felvétel.
Amiért sokan mérgesek vagyunk, még dedikált gombra sem tehető ki a stabi kapcsolás!
Az összeszerelés minőségi, profi gumírozással, de az A900 robosztusabb fémesebb darabnak érződik. A hátsó vezérlőtárcsa kisebb átmérőjű és határozatlanabb recsegős mint az A77-en, az A900 szép nagy tárcsájához képest. Hátul nagy újhoz nagyobb tárcsa dukál.
Az A77 10f/sec miért ment össze 6f/sec-re. Szinte semmi előny az A900 5f/sec-hez.
Igaz én rendre 3f/sec-re vissza is korlátozom J
Elfáradtam van egy csomó apró dolog még, de ennyi bőven elég.
Konklúzió: Nem érzek mérhetetlen vágyat A99 másodgéphez, ahhoz drága nem használnám ki.
Az A900-tól nem vagyok képes megválni a fentiek okán nekem jobban fekszik. Persze én csak telefonnal videózom. A képi különbség újabb 4 évig nem indokolja a váltást, főleg a stúdióban alacsony ISO-n ahol az OFV-el briliánsabb dolgozni. Inkább egy zárcsere és redundanciának ott van kollégám A850-ne baj esetén és tervezek egy NEX6-ot másodgépnek, melyet családom is használ akár videózásra, tehát ki lesz használva.
Az A99 ettől független egy zseniális sokrétű eszköz, örülök a gyártó eme nagy dobásának az FF vonal megy tovább. A fentiek csak szőrözés egy konzervatívtól, de 900 ezer Ft-ért én egy nekem testhez állóbb masinára vágyom.
A pletyka szerint 2014-re tolták a titokzatos pro FF gép bedobását és a döbbenetes pletykák szerint hibrid EVF/OVF lesz 36-os szenzorral! Két évig gyűjtöm tovább lémet és kivárok.
Az A900/850 egy bizonyos felhasználáshoz (sajátom) úgy tűnik még több évig megfelelő eszköz.
Ha mint minden magyar ember nem lennének financiális gondjaim, azonnal vennék egy A99-et másodgépnek, inkább esemény, akció fotózáshoz, fényszegény helyekre, új 60-as vakuval. Az A900 akkor is maradna műteremi munkára és művészkedéshez akár a 25 éves CZ20-as M42 obimmal vagy az MAF1,4/50-el.
Annyira nem ír itt senki már, ezért leírtam teljesen szubjektív próbám megállapításaim!
Lassan a saját blogom marad ez az oldal. De amíg az A900-am aktívan használom, életben tartom. Tehát még min. 4 év J
megnéztem most a dpreview-n az A99-A900 magas iso-s összevetést, és megerősíti, amit te is látni véltél. 1600-ig nincs különbség, 3200-on minimális (de látható). 6400-on már látványos.
engem is érdekel a véleményed (rumoskukacfrímélponthu), vagy - ha ide nem is engedi bekopizni, persze lehet több hsz-re osztva is - feltöthetnéd pl. dropbox-ra, és onnan publikus linket csinálhatsz.
sosem lesz A99-em, ha lenne is ennyi pénzem, inkább elutaznám, de számomra elég nagy csalódás, hogy az AF mezőket ennyire középre zsúfolták. már megint - mint az A900 esetében. mert így csinálhatnak bármilyen fasza AF rendszert, ha a mozgó témámat úgysem tudja lekövetni. ez állóképnél és videónál is komoly hiányosság szerintem.
Azért is szeretem a cRAW-ot mivel láthatóan gyorsabban elboldogul a 4G ram és proci a gépben egy LR tömeges cRAW->JPEG konverziónál. Az 1/3-al kisebb adatállomány file-ként igen nagy mérvű főleg ezres kép nagyságrendnél.
Ha nagyon szeretnél file-t nem most de küldhetek neked nivel hetente vagy tolok egy tucatot.
"Technikai" okok miatt keresek cRAW-ot. Kíváncsi vagyok, a számítógépem hogy tudja kezelni ezeket. A RAW-ot már próbáltam: hát eléggé belassul vele. Gondolkozok, hogy előbb-utóbb esetleg beszerzek egy A850/900-at, és a technikai hátteremet igyekszem felmérni.
Iylen sem volt, még Biztos van it csiholni pl. a fotó üzemmód alatti AF sebességen, de alapvetően semmiben nem kell szégyenkeznie a jelenlegi konkurens modellekkel szemben.
Sőt ha a beépített technológiát és szolgáltatásokat nézzük, erőesen feledja a lécet a későbbi termékeknek.
Pláne olyan szolgálatatások területén amit OVF prízmás keresővel majdhogynem lehetetlne fizikailag megvalósítani.
Nem nagyon, mert mindenhol teljes RAW mérettel apelláltak.
Lehet van ilyen oldal, de nem ismerem.
Mi érdekelne a témában?
Mert jó ideig RAW-ban, majd két éve cRAW-ban készítem képállományaimat az A900-al.
Az ok egyszerű, a lépfeldolgozás közben és azt követően az égvilágon semmi előnyt nem tudtam kicsikarni a közel 40 megás RAW-ból az ugyanott készült 25 megás cRAW-hoz képest.
Tehát a tárhely drága és a gép puffere is jobban használható sorozatnál dobtam a RAW üzemmódot váltva cRAW-ra.
Az A99 esetében már maga a gyár eldöntötte a kérdést, eleve RAW-nak hívja a 25 megás alapvetően cRAW-ot.
Ők is megállapították amit én fentebb írtam.
Egy digi technológus porgramozó matekos ismerős magyarázta el kb. 1bit színmélység ami a cRAW-al veszik. De azt műszer méri csak és a felhasznált megjelenítők fotónyomatok, monitorok végképp nem adnak vissza, mivel a cRAW -ból képzett digi képállomány java is odavész a megjelenítő technológiák szűkebb határai miatt.
Tehát nem tudom mire vagy kíváncsi, de én és láthatóan a gyár is a cRAW-ra szavazott!
Köszönöm. Tényleg egy egész követ lehetne szentelni a témának, de úgy gondolom, hogy ami a számomra fontos volt az kiderült. Vagyis ott volt az orrom előtt, de egy más összefüggésben is segítettetek látni a dolgot.
A következőre jutottam: Arról van szó, hogy az A700-as képe fizikailag nem más, mint az a900 lapkájának 24x18 méretű területére vetített kép azonos érzékelő-szegmensekkel.
Itt a lényeg! Ha azonos a technológia, akkor kb. azonos minőségű képet kapunk változatlan felszerelés és távolságok mellett. Azért csak kb, mert más a firmvare, és a JPG képekre nézve a szoftver pl.: DRO. meg miegymás.
Még egy valami, ami leesett. Ha az A700-al azonos képkivágást szeretnénk elérni az A900-on, akkor közelebb kell lépnünk (ettől fog lecsökkenni az élességi tartomány). A másik lényeges dolog pedig itt jön! Az A700-al azonos képkivágású képet alkotó A900-as gépen pontosan kétszer annyi fényállatka befogadására képes azonos méretű szenzor-szegmens áll a rendelkezésre. Ettől, szerintem valóban részlet és tónusgazdagabb képet kaphatunk 24x36-os lapkánál.
Hozzáteszem, hogy élesben tesztelni sosem volt módom az a900-at. Csak amit a szalon engedett, kint az utcán, és bent, mesterséges fénynél. Olyan körülmények között olyan volt az a900 iso2500-a, mint az a700 iso1000-re kb. (második csalás, hogy nem a nyers képeket néztem, hanem a szokásos feldolgozás és zajszűrés után. A végeredmény érdekelt. :))
Mert az A700 fele akkora szenzor területen, fele akkora felbontást hozott mint az A900.
Tehát viselkedésben azonosak voltak pl. dinamika átfogásban és zajhatárban.
Az új A77 APS és ff A99 SLT páros azonos felbontású nem azonos lapka felülettel.
Az ff egyenlőre még mindíg nagyon költség igényes (kivéve ha mint kollégáim sok régi menetes orosz és DDR CZ obikat is használnak), és szélesebb spektrumu tele obi parkot igényel. Valamivel nehezebb a teljes szet (bár nem jelentősen).
Az APS egy régi háborús film szabvány és főleg a Canonnak köszönhetően az iszonyat drága ff szenzor előállítási költség miatt hozták be a kisformátumú fényképezőgépekbe.
Mai napig nem lenne elterjedt a DSLR fotózás ha ezt nem lépik meg.
A szuper olcsónak most kihirdetett Nikon D600 is 620 ezer Ft. Annó az A850 is 570 körül volt.
Ez az átlag nyugati ember számára is visszatartó erő.
Az obikról nem beszélnék, hisz sok felhasználóknak ott fittyednek filmes időszakból az ff-re alkalmas objektívei.
Tehát az APS szenzor szememben a kényszer szüleménye a piaci követelmények miatt.
Ugyan akkor vonatkoztatás kérdése, a mai szenzorok APS-ben 16-18 mpx körül minden igényt kielégítenek, sőt rakat kedvező tulajdonságuk is van. A fő mindenképpen tele irányban. Költséghatékonyabban van meg egy fényerős azonos tele képkivágás mint ff-ben.
Ettől függtrelen mi konzervatív fotósok az 1920-as évek Leica kisfilm 24x36-os nevezzük 35-ös film méretét tartjuk a kisformátum referencia felületének. 80 éve erre épül minden. Szeretjük úgy érezni ha egy 28-as objektívet tekerünk fel akkor az tényleg 28-as látószög hatást adjon. De mondom ez csak fejen belüli beágyazódás. Egy újabb felhasználónak lehet referencia az APS vagy akár Oly 4/3.
A fő lényeget leírtad, egy ff lapkán azonos generációjú szenzor estében azonos felbontás mellett, mindig jobb jel zaj viszonyt és részletet kapunk. Ez a fizika. Amiért én kötődöm hozzá a nagylátó irány. Hiába készítenek APS-re kitűnő 10mm-es vagy még durvább 8mm-es nagylátókat ott fizikailag már több a kompromisszum a lencse hibákat tekintve.
Míg ff-ben egy jó fényerős 16mm-es álatlánosan gyönyörű képet produkál teljes felületen.
Úgy fogalmaznék, hogy PS-en 17-16-ól lefele már erősen forszírozottak a lancsék és ekkor még csak 24mm körüli ff érzetről beszélünk.
Igen a másik a mélység ami néha előny néha hátrány mindkét méretnél. Azért háttteret mosni jobban szeretünk, mint teljes mélységű tájfotók tucatját. Tehát ff, mert egy kevésbé féynerős objektívnél is jó a hatás, míg APS esetében egy jobb fényerejű mondjuk 50 vagy 35-ös obinál mérsékeltebb az élmény. Persze ma már utómunkákkal ezt lehet pótolni, de észrevétlen megoldáshot iszonyat PS készség szükségeltetik. FF-en ezt helyben megcsinálja az otika. Azonban nagy telénél a hatás azonos képkivágásnál pont fordítva hat. Az ff-nél ha gyenge fényviszonyok között vagyunk néha kevés a pár cm mélység élesség. Ott az APS a nyerőbb.
Felhívom a figyelmet azonos képkivágásról beszélünk. Az objektívek ugyan azt hozzák fizikailag akár ff, APS, 4/3 vagy bridge érzékelőt teszünk mögéjük! Csak adott kép kivágásunk változik.
Egy középformátumú eszköznél még 5,6-os rekesznél is elképesztő a háttérmosás. De macrózásnál pont hátrány.
Elsőre ennyi, igazából neked kell megtapasztalnod és belőni melyik felület szolgálja jobban igényed. Az ff vázak előnye van APS crop üzemmód is rajtuk. Fordítva nam lehetséges. Az A900-on nyomok egy APS crop-ot és lesz egy A700 üzemű 12mpx-es kamerám. Persze minek?
Az utóbbi időben sok időt töltöttem azzal, hogy utána nézzek, milyen előnyei vannak a 24x36mm képkockás gépeknek az APS-C –hez képest. (A700<=>A900.) A különböző fizikai paraméterek és nagyobb lapka miatt megnövő látószög, a lecsökkenő mélységélesség… nyilvánvalóak. Elsősorban angol nyelvű oldalakon találtam tesztképeket, cikkeket is.
Örülnék, ha Ti is elmondanátok, miben látjátok a full frame gyakorlati előnyeit Tudom, hogy nincs jó meg rossz választás és az a legnagyobb kérdés, hogy mire akarom használni a fényképezőgépet, de épen ezért fordulok hozzátok mielőtt beleélem magam egy full frame SONY gép beszerzésébe. Köszönöm.
Nem hiszem az A77-nek ekkorák a file-i. Szerintem eleve kicsit tömörítik. Az A900-on a cRAW valóban ekkora, viszont közel 40 a tömörítetlen.
Szerintem az A77 és A99-ben is ezért hagyják ki, mert alapból préselik 25-re.
Azért valószínű, hogy nekik vagy majd az Adobe LR SW. íróinak pl. egy gép miatt ne kelljen két dekódolási metódust kidolgozniuk. Továbbá ne képedjenek el a felhasználók. A 40 és 25 között 1000-es nagyságrendnél brutál a tároló kapacitás igény közötti különbség.
Sehol nem említik és mutatják a cRAW-ot, de boldog lennék ha észrevételed igaz lenne.
Köszi. Szerintem is a ligában van. Brutál sokoldalú.
Szerintem szándékosan laposítottak.
Szép lassan elkezdik átírni nem csak a technológiát hanem a design-t is a jövő gépeihez, hisz tényleg feleslegessé válik az 1940-es évektől megszokott dudor, illetve laposabb is elég az OLED apró TV-hez.
Apró lépéseken át vezet a teljes metamorfózis.
Lehet 4 év múlva az A9 már tényleg a zárat és tükröt is felejti.
Szakik szerint a jövő digi gépei egy cső lesz az érzékelő előtt ahol a szenzor csinál mindent.
Lásd a dual AF 102 pontja.
Miként itt már jósoltam az A bajonett marad az egyetlen mechanikai elem a vázon.
Most nekem is esett az állam egy újabb video depriew-ot tekintve. Szóval elöl az AF állító tárcsa helyésre kerülő silent video menü vezérlő, fotó üzemmódban gyors menü lapozó és állítás választó. Kicsit olyan funkcióval mint a Canon nagy tárcsái hátul.
Tehát EVF-ben kukucskálva tűző napon is sec-pec beállítható minden és még nem is aretál és pörcög a gomb.
Tulajdonképpen három vezérlőtárcsánk van. Nem semmi.
Még pár nap kutakodás és agyilag már nem is fogom az elképesztő sok apró komfort lépést, melyet a síma spec nem mutat.
Ezzel a géppel nagyon is lehet majd együtt élni, noha tárgy :-)
Kicsit közönyösen vártam noha nekem fontos hír volt, de felpaprikázott. Ez nem egy felhízlalt A77 az előzetes hírekkel szemben, hanem egy totál felvételezést támogató segédeszköz.
Most jön a lerágott csontunk: ff obi park upgrade és bővítés sürgősen!!!!
A jó váz önmagában még nem nyer meg magának sok felhasználót.
Az ff vonalon vagy APS_C-ről váltnak vagy ezer éve még a film korszakát is beleértve ff-en fotózik a delikvens. Ez mit jelent? Azt, hogy megrögzött rendszer lojális felhasználó sok cuccal.
Iszonyat nehéz átrántani ebben a szegmensben a felhasználókat.
Ha így próbálkoznak jó úton járnak.
Ezek nem D3100 és A37 társai, ahol a rendszerváltás vagy új beszerzése egy vázból és kitobiból állnak.
Mindegy egyenlőre :-) most a MkIII és D800 nem csal sok írígységet arcomra miért nincs ez vagy az alpha-ban? Elképesztő. Na nyomozok még ezer apró mini ficsőrt rejtegethet.
ezt azért így nem jelenteném ki, eltelt azóta 4 év.
az A900 megjelenésénél eleve nagy volt a hallelujah h végre ekvivalens értéken lehet használni a régi filmes obikat. meg sokan kételkedtek, hogy lehetséges-e egyáltalán full fram stabilizált ézékelőt csinálni.
tényleg a Sony erre kicsi rágyúrhatna, tovább fejleszteni a váz stabilizátort, ahogy pl. az Olympus tette az E-M5-tel.
