Folytatódik a Minolta Dynax9 öröksége az Alpha 900 Sony DSLR rendszerében!
Legyen ez a topik ennek a váznak és hozzá kapcsolódó fotótechnikai kérdéseknek fóruma! Végre MA bajonettel is 36x24 felület érzékelőben!
Azért is szeretem a cRAW-ot mivel láthatóan gyorsabban elboldogul a 4G ram és proci a gépben egy LR tömeges cRAW->JPEG konverziónál. Az 1/3-al kisebb adatállomány file-ként igen nagy mérvű főleg ezres kép nagyságrendnél.
Ha nagyon szeretnél file-t nem most de küldhetek neked nivel hetente vagy tolok egy tucatot.
"Technikai" okok miatt keresek cRAW-ot. Kíváncsi vagyok, a számítógépem hogy tudja kezelni ezeket. A RAW-ot már próbáltam: hát eléggé belassul vele. Gondolkozok, hogy előbb-utóbb esetleg beszerzek egy A850/900-at, és a technikai hátteremet igyekszem felmérni.
Iylen sem volt, még Biztos van it csiholni pl. a fotó üzemmód alatti AF sebességen, de alapvetően semmiben nem kell szégyenkeznie a jelenlegi konkurens modellekkel szemben.
Sőt ha a beépített technológiát és szolgáltatásokat nézzük, erőesen feledja a lécet a későbbi termékeknek.
Pláne olyan szolgálatatások területén amit OVF prízmás keresővel majdhogynem lehetetlne fizikailag megvalósítani.
Nem nagyon, mert mindenhol teljes RAW mérettel apelláltak.
Lehet van ilyen oldal, de nem ismerem.
Mi érdekelne a témában?
Mert jó ideig RAW-ban, majd két éve cRAW-ban készítem képállományaimat az A900-al.
Az ok egyszerű, a lépfeldolgozás közben és azt követően az égvilágon semmi előnyt nem tudtam kicsikarni a közel 40 megás RAW-ból az ugyanott készült 25 megás cRAW-hoz képest.
Tehát a tárhely drága és a gép puffere is jobban használható sorozatnál dobtam a RAW üzemmódot váltva cRAW-ra.
Az A99 esetében már maga a gyár eldöntötte a kérdést, eleve RAW-nak hívja a 25 megás alapvetően cRAW-ot.
Ők is megállapították amit én fentebb írtam.
Egy digi technológus porgramozó matekos ismerős magyarázta el kb. 1bit színmélység ami a cRAW-al veszik. De azt műszer méri csak és a felhasznált megjelenítők fotónyomatok, monitorok végképp nem adnak vissza, mivel a cRAW -ból képzett digi képállomány java is odavész a megjelenítő technológiák szűkebb határai miatt.
Tehát nem tudom mire vagy kíváncsi, de én és láthatóan a gyár is a cRAW-ra szavazott!
Köszönöm. Tényleg egy egész követ lehetne szentelni a témának, de úgy gondolom, hogy ami a számomra fontos volt az kiderült. Vagyis ott volt az orrom előtt, de egy más összefüggésben is segítettetek látni a dolgot.
A következőre jutottam: Arról van szó, hogy az A700-as képe fizikailag nem más, mint az a900 lapkájának 24x18 méretű területére vetített kép azonos érzékelő-szegmensekkel.
Itt a lényeg! Ha azonos a technológia, akkor kb. azonos minőségű képet kapunk változatlan felszerelés és távolságok mellett. Azért csak kb, mert más a firmvare, és a JPG képekre nézve a szoftver pl.: DRO. meg miegymás.
Még egy valami, ami leesett. Ha az A700-al azonos képkivágást szeretnénk elérni az A900-on, akkor közelebb kell lépnünk (ettől fog lecsökkenni az élességi tartomány). A másik lényeges dolog pedig itt jön! Az A700-al azonos képkivágású képet alkotó A900-as gépen pontosan kétszer annyi fényállatka befogadására képes azonos méretű szenzor-szegmens áll a rendelkezésre. Ettől, szerintem valóban részlet és tónusgazdagabb képet kaphatunk 24x36-os lapkánál.
Hozzáteszem, hogy élesben tesztelni sosem volt módom az a900-at. Csak amit a szalon engedett, kint az utcán, és bent, mesterséges fénynél. Olyan körülmények között olyan volt az a900 iso2500-a, mint az a700 iso1000-re kb. (második csalás, hogy nem a nyers képeket néztem, hanem a szokásos feldolgozás és zajszűrés után. A végeredmény érdekelt. :))
Mert az A700 fele akkora szenzor területen, fele akkora felbontást hozott mint az A900.
Tehát viselkedésben azonosak voltak pl. dinamika átfogásban és zajhatárban.
Az új A77 APS és ff A99 SLT páros azonos felbontású nem azonos lapka felülettel.
Az ff egyenlőre még mindíg nagyon költség igényes (kivéve ha mint kollégáim sok régi menetes orosz és DDR CZ obikat is használnak), és szélesebb spektrumu tele obi parkot igényel. Valamivel nehezebb a teljes szet (bár nem jelentősen).
Az APS egy régi háborús film szabvány és főleg a Canonnak köszönhetően az iszonyat drága ff szenzor előállítási költség miatt hozták be a kisformátumú fényképezőgépekbe.
Mai napig nem lenne elterjedt a DSLR fotózás ha ezt nem lépik meg.
A szuper olcsónak most kihirdetett Nikon D600 is 620 ezer Ft. Annó az A850 is 570 körül volt.
Ez az átlag nyugati ember számára is visszatartó erő.
Az obikról nem beszélnék, hisz sok felhasználóknak ott fittyednek filmes időszakból az ff-re alkalmas objektívei.
Tehát az APS szenzor szememben a kényszer szüleménye a piaci követelmények miatt.
Ugyan akkor vonatkoztatás kérdése, a mai szenzorok APS-ben 16-18 mpx körül minden igényt kielégítenek, sőt rakat kedvező tulajdonságuk is van. A fő mindenképpen tele irányban. Költséghatékonyabban van meg egy fényerős azonos tele képkivágás mint ff-ben.
Ettől függtrelen mi konzervatív fotósok az 1920-as évek Leica kisfilm 24x36-os nevezzük 35-ös film méretét tartjuk a kisformátum referencia felületének. 80 éve erre épül minden. Szeretjük úgy érezni ha egy 28-as objektívet tekerünk fel akkor az tényleg 28-as látószög hatást adjon. De mondom ez csak fejen belüli beágyazódás. Egy újabb felhasználónak lehet referencia az APS vagy akár Oly 4/3.
A fő lényeget leírtad, egy ff lapkán azonos generációjú szenzor estében azonos felbontás mellett, mindig jobb jel zaj viszonyt és részletet kapunk. Ez a fizika. Amiért én kötődöm hozzá a nagylátó irány. Hiába készítenek APS-re kitűnő 10mm-es vagy még durvább 8mm-es nagylátókat ott fizikailag már több a kompromisszum a lencse hibákat tekintve.
Míg ff-ben egy jó fényerős 16mm-es álatlánosan gyönyörű képet produkál teljes felületen.
Úgy fogalmaznék, hogy PS-en 17-16-ól lefele már erősen forszírozottak a lancsék és ekkor még csak 24mm körüli ff érzetről beszélünk.
Igen a másik a mélység ami néha előny néha hátrány mindkét méretnél. Azért háttteret mosni jobban szeretünk, mint teljes mélységű tájfotók tucatját. Tehát ff, mert egy kevésbé féynerős objektívnél is jó a hatás, míg APS esetében egy jobb fényerejű mondjuk 50 vagy 35-ös obinál mérsékeltebb az élmény. Persze ma már utómunkákkal ezt lehet pótolni, de észrevétlen megoldáshot iszonyat PS készség szükségeltetik. FF-en ezt helyben megcsinálja az otika. Azonban nagy telénél a hatás azonos képkivágásnál pont fordítva hat. Az ff-nél ha gyenge fényviszonyok között vagyunk néha kevés a pár cm mélység élesség. Ott az APS a nyerőbb.
Felhívom a figyelmet azonos képkivágásról beszélünk. Az objektívek ugyan azt hozzák fizikailag akár ff, APS, 4/3 vagy bridge érzékelőt teszünk mögéjük! Csak adott kép kivágásunk változik.
Egy középformátumú eszköznél még 5,6-os rekesznél is elképesztő a háttérmosás. De macrózásnál pont hátrány.
Elsőre ennyi, igazából neked kell megtapasztalnod és belőni melyik felület szolgálja jobban igényed. Az ff vázak előnye van APS crop üzemmód is rajtuk. Fordítva nam lehetséges. Az A900-on nyomok egy APS crop-ot és lesz egy A700 üzemű 12mpx-es kamerám. Persze minek?
Az utóbbi időben sok időt töltöttem azzal, hogy utána nézzek, milyen előnyei vannak a 24x36mm képkockás gépeknek az APS-C –hez képest. (A700<=>A900.) A különböző fizikai paraméterek és nagyobb lapka miatt megnövő látószög, a lecsökkenő mélységélesség… nyilvánvalóak. Elsősorban angol nyelvű oldalakon találtam tesztképeket, cikkeket is.
Örülnék, ha Ti is elmondanátok, miben látjátok a full frame gyakorlati előnyeit Tudom, hogy nincs jó meg rossz választás és az a legnagyobb kérdés, hogy mire akarom használni a fényképezőgépet, de épen ezért fordulok hozzátok mielőtt beleélem magam egy full frame SONY gép beszerzésébe. Köszönöm.
Nem hiszem az A77-nek ekkorák a file-i. Szerintem eleve kicsit tömörítik. Az A900-on a cRAW valóban ekkora, viszont közel 40 a tömörítetlen.
Szerintem az A77 és A99-ben is ezért hagyják ki, mert alapból préselik 25-re.
Azért valószínű, hogy nekik vagy majd az Adobe LR SW. íróinak pl. egy gép miatt ne kelljen két dekódolási metódust kidolgozniuk. Továbbá ne képedjenek el a felhasználók. A 40 és 25 között 1000-es nagyságrendnél brutál a tároló kapacitás igény közötti különbség.
Sehol nem említik és mutatják a cRAW-ot, de boldog lennék ha észrevételed igaz lenne.
Köszi. Szerintem is a ligában van. Brutál sokoldalú.
Szerintem szándékosan laposítottak.
Szép lassan elkezdik átírni nem csak a technológiát hanem a design-t is a jövő gépeihez, hisz tényleg feleslegessé válik az 1940-es évektől megszokott dudor, illetve laposabb is elég az OLED apró TV-hez.
Apró lépéseken át vezet a teljes metamorfózis.
Lehet 4 év múlva az A9 már tényleg a zárat és tükröt is felejti.
Szakik szerint a jövő digi gépei egy cső lesz az érzékelő előtt ahol a szenzor csinál mindent.
Lásd a dual AF 102 pontja.
Miként itt már jósoltam az A bajonett marad az egyetlen mechanikai elem a vázon.
Most nekem is esett az állam egy újabb video depriew-ot tekintve. Szóval elöl az AF állító tárcsa helyésre kerülő silent video menü vezérlő, fotó üzemmódban gyors menü lapozó és állítás választó. Kicsit olyan funkcióval mint a Canon nagy tárcsái hátul.
Tehát EVF-ben kukucskálva tűző napon is sec-pec beállítható minden és még nem is aretál és pörcög a gomb.
Tulajdonképpen három vezérlőtárcsánk van. Nem semmi.
Még pár nap kutakodás és agyilag már nem is fogom az elképesztő sok apró komfort lépést, melyet a síma spec nem mutat.
Ezzel a géppel nagyon is lehet majd együtt élni, noha tárgy :-)
Kicsit közönyösen vártam noha nekem fontos hír volt, de felpaprikázott. Ez nem egy felhízlalt A77 az előzetes hírekkel szemben, hanem egy totál felvételezést támogató segédeszköz.
Most jön a lerágott csontunk: ff obi park upgrade és bővítés sürgősen!!!!
A jó váz önmagában még nem nyer meg magának sok felhasználót.
Az ff vonalon vagy APS_C-ről váltnak vagy ezer éve még a film korszakát is beleértve ff-en fotózik a delikvens. Ez mit jelent? Azt, hogy megrögzött rendszer lojális felhasználó sok cuccal.
Iszonyat nehéz átrántani ebben a szegmensben a felhasználókat.
Ha így próbálkoznak jó úton járnak.
Ezek nem D3100 és A37 társai, ahol a rendszerváltás vagy új beszerzése egy vázból és kitobiból állnak.
Mindegy egyenlőre :-) most a MkIII és D800 nem csal sok írígységet arcomra miért nincs ez vagy az alpha-ban? Elképesztő. Na nyomozok még ezer apró mini ficsőrt rejtegethet.
ezt azért így nem jelenteném ki, eltelt azóta 4 év.
az A900 megjelenésénél eleve nagy volt a hallelujah h végre ekvivalens értéken lehet használni a régi filmes obikat. meg sokan kételkedtek, hogy lehetséges-e egyáltalán full fram stabilizált ézékelőt csinálni.
tényleg a Sony erre kicsi rágyúrhatna, tovább fejleszteni a váz stabilizátort, ahogy pl. az Olympus tette az E-M5-tel.
Én úg érzem, ez egy sokkal jobban sikerült masina, mint az a900 volt. Nagyon sajnálom, hogy nem örökölte meg azt a prizmaházat, persze, az SLT nem indokolja, hogy ott legyen, de kamuból is elférhetett volna. :) Az iso vakuapapucs már nagyon kellett, az AF bődületesnek ígérkezik, a változtatható af range pedig hű, kicsit álleejtős számomra. :) A kereső szuper, az első kósza tesztképek ígéretesek, és drága, de még így is a másik kettő alá árazott, pedig szerintem felért melléjük mostmár minden téren. Nekem nagyon szimpi. :)
Nem jobb gép hisz egyik gép sem jobb a másiknál. A fotográfusok szívéhez kerül közelebb egy-egy db megszokásból. Én az A900-nak 4 év alatt téynleg nagyon sokat köszönhetek akár anyagilag, de inkább fotózás felvételezés örömöt és iszonyat megbízhatóságot kisebb korlátai ellenére.
Pont alább korrigáltam Zolkónak írt válaszomban inkább másik gépnek fogom nevezni.
Gömböt és Kockát nehéz összehasonlítani, ahogy az A99 spect. olvasom annyira más a gép szemlélete felépítése és tudása. Nem is szabad egy 2008-as és 2012-es masinát így összevetni "melyik a jobb"?
Akkor 2008 őszén az A900 volt számomra a legideálisabb váz a piacon és kevés dologban hagyott hiányérzetet.
Az A99-nél azt látom pár hiáynérzetem korrigálták (mintha tényleg a Sony most figyelt volna a felhasználókra) és mégkevesebb hiányérztem marad (cRAW, sRAW :-( )
Mindkét géppel ugyan azt a petyusos képanyagot készítem el. A 4 év annyit hozott a munkastílusban és köztes lehetőségekben az A99 nagyobb mozgásteret és mégkreatívabb szabadságot ad majd.
Hú nagy szavak :-)
De pl. 4 év a számítástechnikában nagy idő, miként a digi fotó világban is. De ne feledjük 10 éve egy PDF előadásom a munkahelyemen egy win98-on elkészítve egy akkori gépen egy fikarcnyival sem volt rosszabb, mint a mostani win7-en és elég ütős munkahelyi laptopon írt újabb hasonló munkám.
A fotós nem változik esetleg ha fiatal fejlődik csak a technikai kütyük változnak körülöttünk és teszik komfortosabbá vagy néha ellenkezőleg életünk, munkánk.
Persze, hogy jobb tedd egymás mellé az A900 és az A99 pedigréjét. Nincs sor amiben nem előrelépés az új masina (ok cRAW), viszont van vagy 40 sor új szolgáltatása is.
De fentiek okán relatív uygan azon felhasználási területen nem jobb mint az A900. A képeim ugyan olyanok lesznek A99-el is :-)
Tudom nem erre vágytál, de nem tudok anti szubjektív gépösszehasonlítást eszközölni.
