Régen a hírszerkesztők diplomás emberek voltak és régen egy diplomás ember pontosan ismerte azoknak a szavaknak a jelentését, amiket használt.
Charles Zentai kapcsán minden előkerül egy veretes baromság, az "emberiesség elleni bűncslekmény".
Ma az Index főcímében is olvasható. Sajnos.
A halotti beszédből lehet, hogy további jelentéseket lehetne idézni :-P
Egy szó azt jelenti, amire használják, nem azt, ami benne van a szótárban (hagyomány vagy egyéb okokból).
Az 'emberiesség' szót szerintem is az hívta életre, hogy a mai köznapi magyart beszélők egy része számára az emberiség szó nem fedi le ezt a jelentéstartományt.
Ettől még amit a végén írsz, abban teljesen egyetértünk - ezt a szót én éppúgy borzalmas kreálmánynak tartom. Ha a jelentést nagyon pontosan akarjuk hozni, igazából 'emberség' vagy 'emberségesség' lenne, de szerintem teljesen fölösleges szenvedni ezzel, mert magára a bűncselekményre az 'emberiség elleni' egy ideje már bevett kifejezés volt.
Az emberiség szó kettős jelentésének alátámasztásához érdemes felütni egy magyar értelmező szótárt, ezért idéztem be az 1862-es kiadást, de az aktuálisban is benne van. Egyébként nem arról van szó, hogy a 'crimes against humanity'-re kéne új magyar fordítást találni, az 'emberiség elleni bűncselekmény' kategóriája háborús és béke elleni bűncselekményekkel kiterjesztett 'crimes against humanity' fogalomra ma is létezik. A zavart az okozza, hogy - többnyire nemzetközi hír fordításakor - generálisan az 'emberiesség' szót alkalmazzák, pedig az a részhalmazra is zavaró elnevezés.
Ha mindenképp el akarunk térni az 'emberiség' szó használatától a 'humanity' fordításakor az 'emberség' egyébként nekem is jobban hangzik, mint az 'emberiesség'. Ugyanakkor a 'crimes against humanity'-ben a 'humanity' több angol nyelvű értelmező szótárban eleve az emberiséghez, mint emberek csoportjához kötődik, tehát szerencsésebb azt emberiségként fordítani.
Az emberiség-emberiesség vitában az emberiesség használata mellett érvelők érve az, hogy a 'crimes against humanity'-re alkotott 'emberiség ellenes bűncselekmény'-ként magyar szabályozás nem fedte le a teljes 'crimes against humanity'-ként azonosított bűncselekmény fajtákat, így a nemzetközi jogban újonnan kodifikált eseteket érdemes volt megkülönböztetni, mint az emberiség ellenes bűncselekmények részhalmazát, ez lett az 'emberiesség ellenes bűntett'. Az érvelésben az sántít, hogy a nyelvi fogalom egyre tágabb értelmezése és a nemzetközi jog táguló kodifikációja között nyilván az angol nyelvben is folyamatosan megvan a rés, mégis jól elvoltak a létező fogalom használatával - sok különböző definíció mellett. Az 'emberiesség' szó beemelése a magyar jogi anyagba így úgy tűnik nemcsak nyelvi szempontból mesterkélt.
Magyarban az 'emberiség' és az angolban a 'humanity' ugyanúgy kettős értelemmel bír: (emberek összessége, illetve az embert emberré tevő tulajdonságok összessége).
Épp ez az, hogy a magyarban a második jelentés nem igazán van benne ebben a szóban - legalábbis én nem érzem, és a google-ön rákeresve az első jópár oldalban nem is volt ilyesfajta találat.
Ha ezt szeretném kifejezni, leginkább az "emberség" szót használnám.
A 'crimes against humanity' szöveghű fordítása 'emberiség elleni bűncselekmények'. Magyarban az 'emberiség' és az angolban a 'humanity' ugyanúgy kettős értelemmel bír: (emberek összessége, illetve az embert emberré tevő tulajdonságok összessége).
A szöveghűség éppen a kétértelműség átültetésén keresztül jelenik meg, amit az 'emberiesség' szó már nem hordoz. Ugyanakkor talán éppen ez a kifejezés szépsége: azzal, hogy az egyetemes emberi értékek ellen történik egy bűntett, azzal az egész emberiséget éri támadás.
A humanity szó kettős értelmezése az angol nyelvi értelmezésben sem kiforrott a 'crimes against humanity' -ben a 'humanity'-t egyes angol források hol a 'people in general', hol a 'value of being human' jelentéséhez kötik. Egyik jelentést sem lehet 'emberiességnek' fordítani.
Ha jogi nyelvet nézzük az 'emberiség elleni bűncselekmény' és 'az emberiesség elleni bűntett' is létező és eltérő fogalom a magyar jogrendszerben úgy, hogy mindkét kifejezés a crimes against humanity fordításából származik. A genocide/népirtás például része az angol 'crimes against humanity' nyelvi fogalomnak, de mivel a nemzetközi jogban már korábban megjelent a genocidium bűncselekményként, így a magyar jogban is megjelent korábban, így nem része az újabb keletű 'emberiesség elleni bűntett' kategóriának.
Mindennek azért van jelentősége, mert a nemzetközi- angol nyelvű - híreket olvasó és a magyar közönségnek azt lefordító hírszerkesztő számára így nem lehet biztos útmutatásként adni azt, hogy mindent ami 'crimes against humanity'-ként szerepel egy sajtóhírben lefordítható 'emberiesség elleni bűntett' -nek. Ha laikusként nem szeretne félrefordítást, helyesebbnek tűnik 'emberiség elleni bűncselekmény'-nek fordítani a 'crimes against humanity' fogalmát, élve azzal, hogy az emberiesség elleni bűntettek az emberiség elleni bűncselekmények részhalmazát képezik. A fenti nyelvi példa alapján nyelvileg is ez tűnik a helyesebb megoldásnak, számomra meglepő módon 150 éve is így értelmezték ("véteni az egész emberiség ellen"):
1862 Magyar nyelv szótár:
"(em-ber-i-ség) fn. tt. emberiség-ét. 1) Azon tulajdonságok öszvege, melyek az embert, mint olyat illetik. Ezt hozza magával az emberiség. Némely vadnépek kevés jeleit viselik az emberiségnek. 2) Emberek öszvege. Véteni az egész emberiség ellen. Az emberiség céljai, erény és boldogság. Különbözik tőle: emberség, l. ezt."
Szerintem az emberiség nem "sok ember, embertömeg", hanem az emberi faj, az emberek összessége, azaz minden ember az utolsó szálig. Aki az emberiség ellen követ el bűnt, az olyan bűnt követ el, aminek sértettje valamilyen értelemben az egész emberi faj. (Ehhez nem kell direkt módon "tömegeket" bántani, bár nyilván az a jellemző.)
Az emberiesség esetében az értelmezésed szerintem helyes, de attól, hogy ez egy viselkedésminta, absztrakt fogalom, léteznek olyan cselekedetek, amik nem felelnek meg neki, és adott jogrendben ezek lehetnek büntetendőek. Ahogy van pl. szemérem elleni bűntett is.
Nem olvastam el az összes kommentet, de amelyeket elolvastam, nem voltak meggyőzőek.
Nos:
Emberiség - sok ember, embertömeg
Emberiség elleni bűntett: sok ember, embertömeg elleni bűntett.
Emberiesség - ez egy viselkedésforma, csakúgy, mint: fukarság, falánkság...
Egy viselkedésforma ellen nem lehetséges bűntettet végrehajtani. Sem 'fukarság elleni bűntett", sem "falánkság elleni bűntett", így "emberiesség elleni bűntett" nem létezik.
Tehát az, hogy "emberiesség ellen elkövetett bűntett" NEM értelmezhető.
Igen..., a média tele van - elvileg - magasiskolát végzett szakemberekkel, de sajnos - épp az előbb hallottam megint a helytelen verziót egy hírcsatornán.
Sziasztok! Nekem lenne egy konkrét példám erre az emberiség versus emberiesség problémára:
Tételezzük fel, hogy béke időben -akár ma- a kormányunk egy olyan tevékenységet folytat, amelynek célja ártatlan civilek kiirtása és kifosztása. Az áldozatokat NEM etnikai, vallási, nyelvi, nemi vagy hasonló, hagyományosan diszkriminációs alapnak minősített tulajdonságok miatt ítélik kiirtásra, hanem azért mert bizonyos kombinált PSZICHOGENETIKAI tulajdonságokkal bírnak (átlagosnál magasabb intelligencia vagy szépség, ami párosul átlagosnál magasabb erkölcsiséggel, kreativitással, gazdag lelkiséggel, illetve öntudatossággal, önálló gondolkozásra és cselekvésre való képességgel), és ezeket a kombinált pszichogenetikai tulajdonságokat vagyon, szellemi tulajdon vagy befolyásos munkakör kíséri.
Az áldozatok kiirtását a polgári és katonai titkosszolgálatok vezénylik le a háttérből, a rendőrség és bíróságok feladata pedig a bejelentések/felejlentések LEPLEZÉSE. Magát a kiirtást civilek bevonásával valósítják meg, akik megkísérlik öngyilkosságba kényszeríteni az áldozatokat egy sor előre megtervezett és az áldozat pszichológia profiljára szabott katonai pszichikai hadviselési taktikázással (pszichoszomatikus kínzás), amiket az elkövetők ÖSSZEHANGOLTAN ÉS RÉSZFELADATOKRA LEOSZTOTTAN VALÓSÍTANAK MEG. A taktikázások főként pszichoszomatikus kínzás taktikázások, de a terrorholokauszt csoportok/közösségek alkalmaznak nemi erőszakot, szexuális szadizmust, életveszélyes fenyegetéseket, kifosztást, gyilkossági kisérleteket (pl. fék megbuherálása, mérgezés, közútról való leszorítás kísérlete stb.), társadalmi izolálást, de facto gazdasági szegregációt, gyermekek elszakítását, más országokból való kitiltást, hivatalos ügyek szabotálását és beleegyezés nélküli terhesség megszakítást vagy meddővétételt stb. is. A taktikázások ÉVEKEN ÁT folynak, vagy mindameddig a célszemélyeket öngyilkosságba nem kényszerítették vagy más módon meg nem gyilkolták.
Lényegében államilag folytatott szisztematikus erőszakról, egy leplezetten végrehajtott holokausztról és vagyoni kifosztásról beszélünk.
Egy ilyen esetben emberiség elleni vagy emberiesség elleni bűnről lenne szó? Én összezavarodtam a terminológiát illetően, mert az angolnyelvben a "humanity" kifejezést emberiségre (az emberiség mint egész) és emberiességre (emberséges bánásmód) is alkalmazzák.
Akkor rágjuk szájba ezredszer is: az emberiség elleni bűntett és az emberiesség elleni bűntett két különböző fogalom, két különböző jogi tényállás. Ez egy. A kettő, meg hogy nyelvi ügyekben akkor kezdődik, ha nem is a bölcsesség, de egy bizonyos szintű értelem, amikor az ember fölismeri, hogy a szavak jelentését nem ő definiálja, hanem a beszélő közösség egésze. Akár tetszik, akár nem.
Már megint az "emberiességet" mantrázzák, éppen a Hírtévé Civil Kaszinóban, amivel kiakasztanak engem, de máshol is hallottam a napokban, pl. az ATV-n is. Na szóval, szerintem:
emberiség = az emberek összessége itt a Földön
emberség = normális, humánus viselkedés más embertársainkkal szemben
emberiesség = emberi viselkedés nem emberekkel (állatokkal) szemben
ez utóbbi meghatározás egyéni, nem kiforrott véleményem, inkább csak kérdezem a többiektől, szerinttetek is lehet-e helytálló?
Mindesntre szerintem egyértelműen a médiában rossz a szóhasználat, és kifejezetten csakis EMBERISÉG elleni búntettekről kéne beszélni, bár ez kissé anakronisztikus pártnyugdíjasok kapcsán emlegetni, bár persze, ki húzza meg a határt, hány ember elpusztí(tta)tásától számít emberiség elleni bűntettnek. 1 milliótól? 100 ezertől? 10 ezertől? ezertől, száztól?
Na majd pont az Országh-szótártól fogok hasra esni... Hát akkor már inkább Karl Jasperstől és Hannah Arendttől, akik szerint a humanity "emberiesség"-ként való értelmezése, amely a német törvényben szerepel ("Verbrechen gegen die Menschlichkeit", a "Verbrechen gegen die Menschheit" helyett) eufemisztikus, mert a nácik milliók megsemmisítésével igenis az egész emberiség elleni bűncselekményeket követtek el, nem pedig csupán az emberiesség követelményét sértették meg.
Mindazonáltal ez sem teljesen meggyőző álláspont. Ha ugyanis ez így is lenne, akkor eufemizmus ide vagy oda, "emberiség elleni" bűncselekmények címén kevesebb háborús bűnöst lehetne üldözni, mint az emberiesség megsértése alapján, tehát csak az igazi tömeggyilkosokat, az egyéb extrém elkövetőket viszont már nem. Ekként nem biztos, hogy eufemizmusról van szó, hanem inkább a crimes against humanity kiterjesztő értelmezésének terminológiai megtámogatásáról.
Attól tartok, kétszeresen is félreértésben vagy. Először is itt nem preskriptív, hanem deskriptív jellegű diskurzus folyt. Másodszor szvsz az emberség szigorúbb etikai normáknak való megfelelést (pl. segíts a rászorulónak), egyfajta altruizmust jelent, ehhez képest viszont az emberiesség a minimális, elemi szintű etikai elvárások, egyszersmind nemzetközi jogszabályok tekintetében értelmezhető (pl. ne tömeggyilkolj).
És egy "embertelen" cselekedetnél mi "sérül"? Mi "vész el"? Az emberiség vagy az emberiesség?
Helyes a logika! Egy embertelen cselekedetnél valóban az emberiesség sérül, csakhogy a hatályos magyar büntetőjog nem nagyon szankcionálja az embertelen cselekedeteket.
Ezzel szemben felsorol olyan megnyilvánulásokat, amit valami spéci fokozás következtében az egész emberiség elleniség szintjére emel.
Embertelen dolog például télvíz idején, szakadó esőben utcára tenni egy sokgyermekes családot, még akkor is, ha jogszerűtlenül tartózkodtak az adott ingatlanban, a cselekmény meg nemhogy büntetendő, hanem kifejezetten jogszabályok alapján hajtják végre, mondjuk egy önkormányzat, rendőri segédlettel. Ez pl. szerintem kifejezetten az emberiesség elleni cselelkmény, de nem bűncselekmény.
Nekem is ez lenne a logikus. Emberiség elleni bűncseleménynek meg az számítana, ha valaki addig robbantgatna atomtölteteket, amíg az egész légkör el nem szennyeződik, vagy kiirtaná pl. az összes elefántot. (Az egész emberiséget megfosztva ezzel e faj tanulmányozásától, szeretetétől, hasznaitól.)
Nekem anno az emberiesség verzió mellett érvelő előadóm volt.
Szerinte ha jobban meggondoljuk, akkor az egész emberiség ellen meglehetősen nehéz lenne bűncselekményt elkövetni (mert hát hogyan?), így ez az értelmezés pongyola. Létezik azonban egy emberiességi követelmény, amelyet kirívóan embertelen cselekedetek megsértenek, s ezzel az emberiességet alacsonyabb nívóra süllyesztik, az egyetemes emberi erkölcsi szintet csökkentik, a benne való hitet rongálják, a rá való támaszkodás esélyét eljátsszák, s ezzel emberietlen cselekedetek elkövetésére ösztönöznek másokat is (pl. a károsultakat (hja, ilyet lehet? akkor majd én is, nesze nektek!). Például emberies cselekedet, ha egy amúgy elkerülni nem sikerült háborúban az ellenség harci erejének megtörésére koncentrálunk és nem pedig a civilek közt vérengzünk, aminek a háború kimenetele eldöntéséhez nincs köze; ennek megszegése pedig embertelen. Ez olyan bűn, ami ellen fel kell lépni, ha azt várjuk el, hogy az emberek emberies, nem pedig állatias módra cselekedjenek.
1961 (pontosabban 1962. július 1., ha jól emlékszem) előtt elvileg a Csemegi-kódex, tehát az 1878. évi V. törvénycikkel kihirdetett első magyar Btk. volt hatályban módosításokkal, de valamikor az 1950-es évek elején a Csemegi-kódex általános részének helyébe egy új törvény lépett, így az 1961-es Btk. hatályba lépését megelőző kb. 10 évben a Csemegi-kódexnek csak a különös része (amely az egyes konkrét bűncselekmények tényállásait és büntetési tételeit taglalta) volt módosításokkal hatályban.
A háborús bűncselekmények üldözéséről már 1945 januárjában miniszterelnöki rendeletet adtak ki, amely azonnal hatályba lépett, és amelyet 1945 szeptemberében az ún. népbírósági törvény (1945. évi VII. törvény) törvényerőre emelt.
Na elkezdtük gombolyítani a harmadik (vagy többedik) vitaszálat. Nem hiszem, hogy bárki, aki tisztességes ember, könnyeket hullajtana a kivégzett vagy börtönbüntetésre ítélt háborús főbűnösökért. Szvsz két szkeptikus kérdés merülhet fel az ő felelősségre vonásukkal kapcsolatban.
1) Nem lett volna-e jobb felakasztani őket, csak úgy, és akkor nem sérült volna a nullum crimen sine lege, ill. a nulla poena sine lege elve? Ez az opció tudtommal akkoriban felmerült, épp a súlyos jogi aggályok alapján.
2) Miért nem vonták felelősségre pl. a szovjet oldalon is a háborús bűnösöket. E tekintetben valóban a vae victis elve érvényesült. Abba a vitába azonban nem akarok belemenni, hogy vajon jobb lett volna-e, ha az USA a sorsára hagyja a Szovjetuniót (szerintem nem).
Minden vágyam ilyen gyorsan teljesüljön: részben meg is válaszoltad a kérdést, hogy mi volt a mai Btk. előtt. Azért részben, mert még mindig érdekelne az 1947 és 1961 közötti törvényre. de ez csak kíváncsiság.
sem a párizsi békeszerződés nem mérvadó Pontosítsunk: szerintem nem az, és csak a crimes against humanity kifejezés fordítása tekintetében.
mi a fenéből induljunk ki. Fogalmam nincs, de tényleg. Szívem szerint azt mondanám, hogy a tényleges használatból. Ezel csak az a baj, hogy valószínűleg nem igazol engem, a gugli szerint az "emberiség elleni" vs. "emberiesség elleni" aránya 26 800/11 000, vagyis 70,9%/29,1%, a majd harminc százalék pedig sokkal több annál, amit még hibának mernék nevezni.
Egyébként nem értem, mi az a 30 éves magyar szöveg? 30 évvel ezelőtt még nem volt emb. elleni bűcselekmény? Úgy értem, hogy a Btk. 30 éves. Arra én is kíváncsi lennék, hogy előtte mi volt, illetve a „jogelőd” törvényben hogyan szerepelt a kérdéses bűncselekmény-csoport.
Jó a párhuzam! Azon is jól el lehet vitázni, mit értsünk pontosan azon, hogy ne paráználkodj... :)
Vissza a jogi szövegezéshez: Állítólag Napóleon mondta, hogy a jó alkotmány tömör és homályos. Tanításait - mint látjuk - később is alkalmazták. Viszont őt eszükbe se jutott kivégezni ez ellenfeleinek.
A hatályos magyar jogi terminológia megítélésére nézve természetesen mérvadó a párizsi békeszerződés és a hatályos Btk. szövege is. Mi azonban nem jogalkalmazó jogászként, hanem kritikailag elmélkedünk a jogi terminológia bizonyos konkrét problémáiról. Ez két különböző tevékenység. A jogászok ezt a kritikai hozzáállást általában nem szokták gyakorolni, mert ők, hogy úgy mondjam, nem elméledni, hanem dolgozni akarnak, és munkájuk során a rendelkezésre álló szabályokból kell kiindulniuk. Mi viszont itt kötetlenül elmélkedünk, ehhez is jogunk van.
Ami a 30 évvel ezelőtti törvényt illeti: az 1978. évi IV. törvénnyel született meg a módosításokkal ma is hatályos Btk., amelynek itt tárgyalt megoldását Yogival egyetértve én is vitathatónak tartom.
A korábbi Btk., az 1961. évi V. törvény X. fejezete még "A béke és az emberiség elleni bűncselekmények" címet viselte. Ez a korábbi cím tehát teljesebb volt, de a háborús bűncselekményekre ez a teljesebb cím sem utalt. Érdekes lenne tudni, mi volt az indokolás annak idején, tehát 1978-ban az 1961-es fejezetcím megváltoztatásához, de a DVD-jogtárban pillanatnyilag nem találom az 1978-as törvényjavaslat indokolását (pedig valszeg benne van).
nem tudom, hogy miért állítod azt, hogy a párizsi békeszerződés 6. cikkében trehány lenne a megfogalmazás Nem állítom, inkább csak hangot adok az érzésemnek. Azért, mert csak megnevezi a bűncselekményeket, de az azokra vonatkozó törvényeket vagy az illetékes hatóságot nem nevezi meg, egyáltalán, a bűncselekményeket nem definiálja. Körülbelül annyira részletezi a dolgot, mint a Tízparancsolat (igaz, hogy az a maga helyén hibátlan fogalmazás, mindenesetre hasonlóan tömör).
Meg praktikusan is vitatható, hogy ezek általánosan érvényes szabályok lennének személytől, helytől és időponttól függetlenül, mivel érdekes módon csak a vesztesekre alkalmazzák, nem hallottam még ilyen eljárásról Drezda, Nagaszaki, indián rezervátumok, búr koncentrációs táborok, az ukrajnai mesterséges éhínség, a katyni mészárlás vagy Guantanamo kapcsán. (Tudom, ezek mind vitatható esetek.) Ez inkább az íratlan "jaj a legyőzöttnek" paragrafusba foglalása.
Most már csak az a kérdés, hogyha sem a párizsi békeszerződés nem mérvadó, sem a Btk nem megbízható, akkor mi a fenéből induljunk ki. Az első nemzetközi szinten, a második pedig Magyarországon szülte meg ezt az izét. Kicsit olyan érzésem van, mintha a szülőktől el akarnánk venni a jogot, hogy nevet adjanak a gyereknek...
Egyébként nem értem, mi az a 30 éves magyar szöveg? 30 évvel ezelőtt még nem volt emb. elleni bűcselekmény?
A jogfilozófusok a visszaható hatályú nürnbergi és tokiói törvénykezést azzal igyekeztek indokolni, hogy vannak bizonyos elemi, íratlan természetjogi normák, amelyek alapján a háborús bűntettek nem maradhattak megtorlás nélkül. Ezek a természetjogi normák mindenkor, tehát 1945 előtt is léteztek, 1945-ben ezeket nem megalkották, hanem csak konstatálták és írásba foglalták. Ilyen értelemben a nemzetközi katonai törvényszékek eljárása nem jelentett visszaható hatályú törvénykezést. Természetesen ez a természetjogi érvelés pozitivista jogászi nézőpontból vitatható.
A Btk. rendszerére vonatkozó diagnózist illetően igazad van. Köszönöm ezt a megvilágosító észrevételedet. Miután azonban elismered, hogy a nemzetközi jogban három csoportba sorolják ezeket az krudélis tetteket, nem tudom, hogy miért állítod azt, hogy a párizsi békeszerződés 6. cikkében trehány lenne a megfogalmazás: szerintem inkább azt lehet mondani, hogy az említett trichotómia már ott, már akkor szabatosan jelentkezik.
Vagyis ha jól értem, legalább abban egyetértünk, hogy nem feltétlenül szerencsés a Btk.-ban főcímként alkalmazni, idevonva minden bűncselekményt, ami fegyveres konfliktusok alkalmával előfordulhat.
