Miután mindenféle rendszámmal foglalkozó topic-kal találkoztam, de olyannal nem ami az 1990 előtt kiadott rendszámokkal, azok történetével foglalkozik, vettem a bátorságot, egy ilyent nyitni.
Arra kérem az ide írókat, az általuk feltett rendszámokkal kapcsolatban a lehető legtöbb információt, képet, évjáratot tegyék fel.
Gyanúsítottak monogramjait is pillanatok alatt fel lehet oldani, vannak oldalak, ahol szándékosan nem törődnek ezzel. Ettől még az van, amit írtam, a kitakarás ma már alap. Messze vagyunk már attól az időtől, amikor az Orczyn siklott villamos vezetőjének a személyi igazolványát mutatták a TV-ben vágóképként.
Régebbi kép, összehasonlításképp. A kisindexesnek van hátsókerék fedlemeze, a nagyobb indexlámpásnak nincs. A kisindexes volt a korábbi, ilyen volt a púpos Warszawákon (M20 és 201) és a Nysa N59, N61 és 501-eseken. A nagyobb index később jött ki (1964-65.), ez nem volt Warszawákon, hanem a 203 és 223-ason a legnagyobb, a lapos volt, ahogy a Nysa 521 és 522-eseken. A Nysa 502-esen és az utolsó évekbeli ('89-91.) Nysákon is a későbbi Zuk index volt. Lenti képen a Nysa 501-esen még kisindex van, az 502-esen már a Zuk későbbi, nagyobb indexe.
Én is a 2. szerinti változatra gyanakszom. Esetleg azzal kiegészítve, hogy a busz üzembentartója is "érzékeny" lehetett. Ezért lehetett olyan sürgős a rendszám eltakarása is.
Ez túl kicsi veszteség ahhoz, hogy átvigye a sajtó ingerküszöbét.
2./ Esetleg a busz utasai érzékeny utasok voltak.
Nem személyükben érzékenyek hanem beosztásukban.
Nem mindig célszerű kiírni, hogy az X tartomány rendőrségi*** alkalmazottjainak egy kis csoportja és családtagjaik, hazafelé közúti baleset részesei voltak.
*** = a rendőrség szó, behelyettesíthető, ügyészséggel, hadsereggel, politikusokkal, akármivel akiknek nem hiányzik a népszerűsítés.
A Burgasz-Kiskunfélegyháza = 1050 km = 2 buszvezető idejébe belefér.
De !
Ide a rozsdás bökőt, hogy ők nem csak Kiskunfélegyházig akartak jönni, hanem vagy Budapestig és ott váltást kapnak, ez kb. 20-30%, vagy inkább hazáig (ez kb. 70% valószínűségű) végig négykezesben akartak menni.
Sajnos még ma is képesek magán autóbusz vezetők négykezesben 1200 km-nél messzebbre menni, egy nyeletre.
Bíznak abban, hogy nem buknak le.
Nem attól félnek (pedig attól kellene), hogy megölik magukat vagy utasaikat, hanem attól, hogy megbuknak.
Mi anno 1992-1998 között a 2000 km körüli (+/- 300 km) utakra már akkor hatkezesben jártunk.
Akár 2 x 10 órát is mehettek volna aznap,de ha már elhasználták az engedélyezett 10 órát akkor is 2 x 9 órát mehettek volna. Ha szerencsém van egy Tata-Nyíregyháza simán belefér 9 órában,az 620 Km.
Már lusta vagyok követni a megengedett vezetési időkre vonatkozó előírásokat. De kérdezem, hogy ez az út két gkv. munkaidejébe belefér? Hozzátéve, hogy a útvonaltervező személygépkocsira és nem autóbuszra számította ki a menetidőt.
Négyóránkénti váltással számolva a kezdő, induló sofőr harmadszor ült be.
Harmadik négyórásának a végén elbóbiskolt.
Lehajtott a síma útról.
Van ilyen.
A négyórásokat azért vezették be, azért írták elő, hogy tessék pihenni, aludni akkor amikor Te épp nem vezetsz.
Ha nem pihensz mikor rád kerül a pihenés sora, hanem beszélgetsz tovább az épp vezető társaddal vagy az utasokkal, akkor törvény szerűen bekövetkezik ez, ami bekövetkezett.
És mindíg hajnalban (4 óra 15 kor) amikor az egész busz és társad is alszik.
Előhozakodom egy nem idevaló kérdéssel. De úgy vélem, hogy az ismeretségi körömön belül talán itt van esély arra, hogy esetleg választ kapjak rá.
Kb. egy hete baleset történt Kiskunfélegyháza közelében egy lengyel autóbusszal. Ez a sérültek nagy száma miatt közfeltűnést keltőnek minősül. Ám a nyers tényen (árokba hajtott és oldalára borult) kívül semmi további részlet nem került nyilvánosságra az okokról. Sőt, feltűnő titkolózást is vélek felfedezni az ügyben. Annyit közöltek, hogy Bulgáriából haladt Lengyelország felé. A busz rendszámát a közzétett fényképeken gondosan kitakarták. Az üzembentartóról egy szó sincs sehol. Azóta pedig teljes kuss van róla. Az általam megtalált lengyel internetes írásokból annyi derül ki, hogy az utasok zöme sziléziai és néhányan lubliniak. A telephelyéről is csak sejtelemesen közölték azt, hogy a bielsko-bialai ügyészség vizsgálódik az ügyben.
Nagyon kíváncsi vagyok, hogy miért tért le az útról az autópálya igen enyhe bal kanyarulatában, kifogástalan útviszonyok között? Kis piros autó leszorította? Elaludt, rosszul lett, vagy a vezetéshez nem tartozó dolgokkal foglalkozott a gkv.? Netán épp helyet cseréltek menet közben? Esetleg a diktatúra ármánya űzte az útárokba?
Szánalmas volt az a rendőri kinyilatkoztatás, amely egy lengyel „személyszállító autóbuszról” szólt. Ám ez nem elég, mert még írott formában is megtaláltam ezt a szóösszetételt. Magamban már megfogalmaztam a „tűzoltásra szolgáló tűzoltóautó”, a „nadrágtartásra szolgáló hózentróger”, a „levesevésre való evőkanál”, a „rendfenntartásra alkalmazott rendőr” és az „értelmes beszédre képes szóvivő” jelzős szerkezeteket.
A hátsó sárvédő kialakításában látok némi különbözőséget. Nem tudom eldönteni, hogy melyik változat volt a sorozaton belül a korábbi és melyik a későbbi.
Város területén belüli közlekedésre elvileg lehetett kérni még öt év türelmi időt, így lehetett a BKV-nál még egészen 2000-ig régi rendszámokkal futkározni (hogy ez mondjuk miért volt megengedett az agglomerációban is nekik, az jó kérdés). A rendőrség és a honvédség megint más tészta, előbbi a régi sorozatot folytatta új formátumban, utóbbi pedig még a 2000-es években is használta a régi plaketteket.