Egyrészt másfél évvel korábbi volt a legutolsó hozzászólás, másrészt adjál egy linket arról, hogy ki mit mondott, kérlek, mert így elég rejtélyes a megjegyzésed. (nyilván ki lehet deríteni, kutatni, de egyszerűbb, ha nem egy feladványt posztolsz :) ).
A biogáz/CO2 - nekem is pont ez jutott az eszembe, hogy talán nem lenne az olyan nehéz elkülöníteni a CO2-t (és az egyéb gázokat) a keletkező CH4-től.
még a wikin is ezt írják: "Számos technológia létezik, melynek segítségével a biogázban található szén-dioxidot és egyéb olyan gázokat le lehet választani, melyek eltávolítása után a földgáz minőségével egyező ún. biometánt kapunk. A biometán, amennyiben megfelel az MSZ 1648-ban közölt földgáz minőségi paramétereknek, a földgáz hálózatba betáplálható. Magyarországon még nem valósítottak meg biogáz tisztító berendezést és földgáz hálózati betáplálást."
Máskülönben pedig, ha a biohulladékot hagyják magától elbomlani, akkor szintén CO2 keletkezik.
Jut eszembe: ilyenkor - ha jól emlékszem - nem keletkezik (ennyi) CH4, igaz?
Ez érdekes, elég sokan állították, hogy át kell variálni a battai finomító rendszerét, hogy nem urali olajat is fel tudjon dolgozni, és hogy ez nem kis munka, egy év nem elég hozzá.
Biogáz csak hulladék kezelési megoldás primer energiahordozóként nem jöhet számításba, mert a metanobaktériumok jelentős CO2 mennyiséget (30-40% CO2 a biogáznak) gyártanak a szerves anyagok lebontásakor.
Kőolaj sokkal nagyobb probléma mint azt egyesek állítják mert a MOL és a TVK is urali olajra van tervezve. Kőolaj embargó esetén mindkettő leáll és a rá épülő hazai vegyiparnak is kakukk.
Ahogy írtad a stratégiai készlet 1 mrd m3 . Ez lenne a maximum tárolási kapacitásunk? Kevésnek tűnik, főleg annak türkében, hogy emlékeztem olyan állításra, hogy egy hónapra (vagy hosszabb időre is) biztosítható az országos földgázfelhasználásunk a tartalékokból. Vagy ezt csak a lakossági célú felhasználásra értették?
1.6 mrd m3 volt a hazai földgáz termelés is.
Tegyük fel, hogy kb 7 mrd m3 fogy a téli 3 hónapban, az naponta ~77 millió m3-t jelent. Azaz ez túl sok ahhoz, hogy csak a tárolókból ki lehessen szolgálni. Akkor úgy tűnik, hogy plusz tárolási kapacitást kell létesíteni, építeni, ha a lentebb vázolt módszerre akarnánk áttérni.
A metán gyártáshoz szükséges CO2-höz persze a legjobb módszer az erőművekben keletkezett füstgéáz használata, valóban.
A biomasszából gyártott metán is teljesen jó. A metanizálásnál ott is fel lehet használni napenergiát a melegítéshez.
A metán bevonása a kérdés (folyamatos energiaellátás megoldása külső függés és/vagy fosszilis CO2 eregetése nélkül) megoldására új lehetőségeket teremt.
Arra azért vigyázni kell, hogy ne járjunk úgy, mint a "Priest" sorozat kisvároskája (nem spoilerezek :D ).
Co2 a gázmotorok füstgáza, vagy erőművek füstgázából való kimosással olcsóbban nyerhető ki, mint kriogén eljárással.
Amin vagy membrán technikával.
Szárítás után szállítható.
Vannak földtani készleteink is, de ahhoz csak akkor nyúlnék, ha megfelelő metán tartalmuk is van, és a Co2-ből képzett metán erőműbe kerül, ahol a Co2 visszanyerhető.
De mind ezekhez komolyabb kormányzati szándék kell.
Az a gond, hogy 2012 óta próbálkozunk az alternatív források elfogadtatásával.
Sikertelenül.
Mo-n egy kis állami segítséggel komoly biogáz potenciált lehetne létrehozni az általad leírtak mellett.
Amihez kellenek a gyomírtások, a szerveshulladék ( fű és efyéb nyesedék) gyűjtése, a komposztálgató háztartási hulladékkal együtt ( ott viszont tesztelni kell antibiotikumra).
A megújulók tárolásában is nagy szerepük lehetne a metanizálással. Azaz mikor felesleges energia van a rendszerben, akkor a gázmotorok füstgáza, hidrogén segítségével metánná alakítható. Ez pedig tárolható, akár helyben is, kiegyensúlyozásra is tökéletesek.
A kérdéseidre a válaszok:
- stratégiai készlet: 600-1000 millió m3.
- napi 10-20 millió m3 kitárolási kapacitással. Ez nem bővíthető.
A hidrogén földgázhoz keverésével kapcsolatban van egy hír, fejlesztéssel és használatával kapcsolatban.
"... a Miskolci Egyetem a hidrogénipart tekintve részt vesz a zöld hidrogén előállítását és földalatti tárolását célzó Akvamarin projektben. ..."
"... Az Akvamarin Projekt keretében jelentős innovációs értéket képviselő fejlesztés valósul meg Magyarországon, ugyanis egy olyan rendszer kialakítása és legfeljebb 24 hónapon belüli megvalósítása kezdődik meg, mely a megújuló forrásokból megtermelt villamos energia "fölöslegét" használva hidrogént állít elő.
Az így előállított hidrogént aztán a kardoskúti föld alatti tároló berendezései használják – jelentősen csökkentve az üzemelés szén-dioxid-kibocsátását -, de a közeli célok között szerepel az is, hogy - a földgázszállító rendszerben, szigorú biztonsági előírások mellett a földgázhoz keverve - a végfogyasztókhoz is eljusson. ..."
Gyakorlatilag hasonló, mint amit leírtam korábban, de nem metánnal, hanem hidrogénnel.
Az egyértelmű, hogy tiszta hidrogént nem lehet bevezetni a földgáz szállító rendszerbe, de belekeverni lehet:
"... Amennyiben a hidrogéntermelés gazdaságilag kifizetődővé válik, a FLUMEN keretében vizsgált tíz százalékos bekeverési arány elérése ..."
CO2-t lehet szerezni a levegő lehűtésével, cseppfolyosítás útján (aránylag sok energia kell hozzá), a keletkező hulladékhőt lehet használni a másik lépéseknél (pl. termikus vízbontáshoz).
Lenne egy ötlet, amit akár Magyarország is meg tudna valósítani. Csak egy ötlet, nem feltétlenül a MEGOLDÁS, szóval így beszélhetünk róla.
Probléma:
A földgázzal jelenleg gondok vannak, több szempontból is (ellátás bizonytalansága a háború miatt, fosszilisként rossz CO2 kibocsátást jelent).
Adottságok:
A földgázra ugyanakkor jól kiépített elosztó rendszerünk van, és a földgázra épülő erőművi kapacitásunk is van.
Vannak stratégiai földgáz tárolóink.
(Kérdés: Mekkora a kapacitásuk? Növelhető ez más kitermelt kutak bevonásával?)
Adottság és annak korlátai:
A megújuló energiatermelési kapacitásunk növekszik, de a megújulók által termelt energia nagy mértékű és hosszú távú eltárolása nem megoldott. Mivel hazánk földrajzi adottásgai olyanok, hogy nincsenek nagy hegyeink (egy bizonyos détumtól kezdve..), ezért a SZET-ek építése sem igazán lenne jó erre.
Ötlet:
nagy mértékű megújuló energiatermelési kapacitás növeléssel (főleg napelem) az így termelt (elektromos) energiát használhatnánk arra, hogy a földgáztárolóink közelében metángyártásra használnánk az áramot, és a megtermelt metánt a meglevő fölgázvezetékeken eljuttatnánk a felhasználókhoz, valamint a fölös termelt mennyiséget betárolnánk a tározókba.
Amikor a megújulók termelése alacsony (télen), a tárolt gázzal tudnánk áramot is termelni, valamint a gáz-felhasználókat ellátni.
Ez egy évszakos, nagy kapacitású energiatároló rendszer lenne.
A meglevő elektromos és gázvezeték hálózatot lehet használni, bár lehet, hogy némi bővítési igény jelentkezne a metángyártó üzemek felé.
Előnyök:
Meglevő infrastruktúra használata. A meglevő földgáz fűtési rendszerek további használata.
Optimalizáció fűtés terén:
Fűtésre inkább jobb lenne hosszabb távon az elektromos hőszivattyús (akár levegős, mint a fűtő klímák) fűtő rendszerek használata, mert ott a megújulók által termelt áram a meténgyártás veszteségei nélkül használható, de még ha a metán direkt vagy gázturbinás erőműben 30-40%-os hatásfokkal gyártott árammal hajtott fűtést vetjük össze, akkor is egy 3x-os hatásfokú hőszivattyús fűtés veri a gázkazánt.
Negyezer meter melyen nalunk is haromszaz fok feletti a homerseklet, csak nincs viz ami feljojjon. A hatasos foldenergias eromuvek eseteben meg ezer meternel nem melyebben kb ezer fokos magma talalhato.
azt ugye vágod, hogy egy hőerőgép hatásfoka elsősorban a bemenő magasabb hőmérséklet, és a kilépő alacsonyabb hőmérséklet hányadosától függ (kelvinben)
ami miatt egy klasszikus szenes hőerőmű hatásfoka kb 30-40%, a geotermikusé (ahol a belépő T kb 150 fok 300-400 helyett) az meg 10-15%...
ebből ott lehet áramot termelni, ahol eleve 300 fokosan jön fel, és Magyarország nem ilyen
Hol szaprodnak ezek a rejtett eroforrasok? Pl.ket harom millio kutyat meg macskat setaltatas helyett lehetne aramtermelo mokuskerekben futtatni, meg persze egy ket millio sportolo emberket is:-)
"Magyarország földhőtermelési potenciálja – nem számítva az aktív vulkáni területeket – a világ legjobbjai közé tartozik."
Ez magában elég szépen hangzik, de sajnálatos módon áramtermelést csak az aktív vulkáni területeken lehet gazdaságosan végezni, nekünk marad a termálfürdő, meg a termál fűtés.
