Sziasztok! A segítségeteket szeretném kérni. El tudnátok mondani, hogy mi kell egy energiamérlegbe? Célirányosan egy kazán hatásfokának a megállapításához? Gondolom alapjaiban annyi lehet, hogy pl. faaprítékos kazánnál , hány kg fa megy be, annak mennyi a fűtőértéke stb. másik oldalra meg mennyi hőt termelt... De ha hivatalosan készítenek ilyen mérleget, akkor mi mindent vesznek számításba? & elméleti, vagy mért adatok szerint? Előre is köszi! Zsuzsa
Elírtam tegnap, mert a kompressziós hőszivattyú valóban 1 kWh befektetett
energia felhasználásával "csak" 4 kWh energiát szivattyúz át, de a kimenetéről
lefelejtettem hozzáadni az ott megjelenő 1 kWh energiát, így helyesen a kimeneten nem 4 kWh hanem helyesen E=5 kWh energia jelenik meg. Így a gázmotoros generátor 70%.os hatásfokával E=3,5 kWh jelenik meg
Ha jól emlékszem ez a hatásfok (elméleti) a tüzelőanyagcellánál is csak 102-103 % közeli érték volt ahol olvastam, de ez nem hőerőgép, hanem direkt kémiai energy villamos energy átalakítás.
A kalina ciklus esetén kevergetnek különböző összetételű ammónia víz elegyeket hőrekuperálásra, de itt hőerőgépként csak a Carnot megközelítése az eredmény és nem több.
Gondolom arról hallottál már hogy 1 liter víz 1200 liter ammónia gázt képes
(azt hiszem, 0 fok körül, de ez az adat nem biztos, meg kellene nézni pontosan! )
elnyelni, de ha melegítik, akkot nagy nyomással felszabadul.. ha ekkor a környezetnek átadhatja a hőjét és lehülve újra elnyekletjük a vízben akkor
vákumot termel.. a vákum és a nagynyomású rész közé folytószelepet
téve a hirtelen kitáguláskor lehül, ezzel javítja az oldhatóságot..
Ezt a folyamatot az abszorpciós hűtőgépek, valamint null energiás
tengeralattjárók éveken át használták, pedig csak allig nagyobb a thermodinamikai hatásfoka 120%-nál.
A kompresszoros hűtőgépekben 1 kWh befektetett energiával, 4 kWh energiát lehet kivonni a környezetből. Az így kapott hővel gázmotort hajtva a 4 kWh energia
csak 70%-os hatásfokkal alakítható át elektromos energiává.
Így csak 2,8 kWh nyerhető ki 1 kWh befektetéssel.. Így ennek a hatásfoka sem
haladja meg a 280%-ot..
Ezért gondolom, hogy ha a H cella lehül a működés közben, akkor a környezete
fogja "rátukmálni" a hőt.. és ez az energia hozzáadódik a kémiai energiához, akkor akár a cella hatásfoka is lehet nagyobb mint 100%..
Valahol olvastam, hogy a tüzelőanyag cella esetében elméletileg lehetséges 100% feletti hatásfok is lehetséges. Mielőtt valaki az orvos teamot (pld dr House-ét) hívná, a környezet hőenergiájából szed energyt=feszültséget magába a rendszer. Ki tud erről többet, vajon jól emlékszem erre a dologra?
Miután felvázoltad a tenzió-nyomás összefüggést, nem csodálom hogy a humor lebontása a szövegről és világos +fogalmazások felfogása gondot jelent neked.
A parciális nyomás és a tenzió nem ugyanaz. A parciális nyomás nem additív simán, főképp nem nagy nyomáson.
Vergőcc azé keversz ide más dolgokat.
A geometriából adód minimális tenzió különbség csak mikroszkópikus méretben fog elhanyagolható hőmérséklet különbséget létrehozni, aminek nagyon lassú anyagáramát a gőztérben egy ellenkező hőáram fogja ellensúlyozni.
A hajtóerő a jobban görbült felület. amit kinyerhetsz enerigiát az maximum a diszperzgálásra (ha a tenzió szerinted a nyomástól függ akkor gondolom a diszperzió szót meg kell nézned valahol) fordított munkád lesz, de az is csak hő formájában. Abból te annyire kicsi hőmérsékletkülönbségen (izoterm desztilláció tudod?) ugyan te nem szecc ki munkát. (mon+ a *inted hőmérséklet különbséget és + +mondom a Carnot 6ásfokát) Az első főtételt nem sérti (tudod energiamegmaradás te tenzió/nyomás) a második főtételt sem, mert ha létre is jőn mikroszkópikus hőmérséklet különbség az a görbült felülettő van, nem magától.
Vagyis a 2. főfogás első +fogalmazását nem sérti. A másikat sem, mert a hajtóerőd elfogyván, újra kell diszpergálnod a cuccot (tudod a diszpergálccság foka a felaprózódoccságtól függ mint a tenzió a nyomástól)
Vagyis nem lesz zárt ciklusú géped, munkát kő Belefektetned, amennyit nem tucc visszanyerni utána.
Minek nyekerex ha ennyire nem érted a termodinamikát? Mongyuk az az igazság ez a top erre született, de a rutinosabb rókák akiket már odaégettem, ide sem merik dugni az orrukat, csak ijjen félműveltek mint te.
Na jó, nem ennyire egyszerű feladatod volt! Tényleg, nem öt sorból, hanem:
" Nem beszéltünk forráspontról! Ha tényleg vegyész lennél, akkor tudnád, hogy a tenzió nem függ a felület nagyságától, hanem kizárólad a
- az anyagi jellemzőktől
- hőmérsélettől
- nyomástól
-- és! a felület alakjától! - és minő véletlen pont erről az alaki hatásról szól az izotermikus desztilláció."
Hét egész sorból álló szöveget kellett volna megértened, megjegyezned, és amint lárom csak ez nem ment.. Mert csak négy sor a jelenlegi kapacitásod határa.
Akkor ha talán két részre osztanád a hét sornyi anyagot.. Akkor mindkét rész
külön-külön beleférne az olvasólépességed határai közé! Próbáld meg! Megéri!
"a tenzió nem függ a felület nagyságától, hanem kizárólad a
- az anyagi jellemzőktől
- hőmérsélettől
- nyomástól"
Ezt nem te írtad?
Te az iskolában nem tanultad mi a tenzió? tenzió, tenzió, ismételgesd! Hátha rájössz mit jelent! Másrész az 1mm-es vizcseppel arra utaltam, hogy nem sík a felület. Olvasni tudsz, de nem érted ami oda van írva, csak ismétled magad mint a papagáj. Mondd meg mennyi lesz a hőmérsékleti eltérés a vízszintes és az 1mm-es csepp között! Milyen sebességű lesz a párolgása 20 fokon az 1 mm-es cseppnek? Ugye csak a levegőbe beszélsz, adatokat nem tudsz?
Izotermikusnak akkor nevezték el a folyamatot, amikor méh csak egy tizedes pontossággal tudtak hőmérsékletet mérni. Ha legalább létezett volna Beckman hőmérő, akkor már másként nevezték volna el.
Amint látom, te csak szeretnéd, hogy vegyésznek higgyenek.
És valóban te olvasni sem tudsz, hiszen csupán felsoroltam, hogy
mitől függ a tenzió nagysága, és mitől nem függ, miután a hozzászólásodból
Még olvasni sem tudsz. Ki beszél a felület nagyságáról? Én nem. A felület alakjától függ de annyira kicsi mértékben, hogy nem is adják meg. Azért izotermikus desztilláció. Vagyis hőmérséklet különbség nélkül megy a folyamat. Na szevasz! Vitatkozzon veled egy nyelvész, aki elmagyarázza neked mi az izotermikus.
