Ezen Rovat az Ostoba közterületelnevezések nevű topikomnak az antipódusa .Írj bel- és külföldi vicces , szép , meghökkentő , aranyos és érdekes közterületi avagy földrajzi elnevezéseket .Bon courage !
Nagyon mellélövök, ha azt mondom: ezt a török eredetű helynevet a hódoltság alatt/után betelepülő szerbek (rácok) hozták magukkal? Tabán nevű városrészekben, ilyen nevű utcák környékén ők laktak.
Ismereteim szerint ez az elnevezés a török időkből származik. Tabak vagy tabakos az elnevezés eredete. A Tabán valamennyi településen valamilyen vízfolyás közelében található vagy volt található, mert a tabakosok bőrcserzéssel és kikészítéssel foglalkoztak, amihez sok víz kell.
Sajnálom, rosszul emlékeztem, és gyorsan kijavítom, nehogy félrevezessek valakit. A Tabánnak semmi köze a dohányhoz (tabakhoz), a tabaq-xane (vagy valami ilyenféle) szó cserzőműhelyt, tímárműhelyt jelent, ahogy a budai Tabán helynév oszmán-török eredetének magyarázatában több helyen olvashatjuk.
Kíváncsiságomat az keltette fel, hogy az ország több mint 40 helyén találtam Tabán utcát, teret vagy településrészt. Lehet, hogy ezek már a budai Tabánról kapták a nevüket?
Tabán út/utca/tér nagyon sok magyar településen van, és Tabán nevű városrész is van Bp-en kívül is (többek között Szolnokon, Hódmezővásárhelyen).
A FNESZ szerint a szó oszmán-tötök eredetű (úgy emlékszem, dohányőrlő malmot jelent). Mi lehet az oka annak, hogy ez a teljesen elhomályosult jelentésű szó ennyire kedvelt közterületnévvé vált?
Különösnek tartom, hogy nem szerepelt még eddig a Marx Károly zsákutca :-). Nota bene, a gugli sem ad erre találatot, de még a "Karl-Marx-Sackgasse"-re sem.
(( az milyen lenne , ha valaki tudna a kvász legnyugatabbra való palackozott forgalmazási helyérôl , Kazakhsztánból hozatni kvászt . . .Láttam annó a 30részes Selyemútban , hogy amikor a japók ott voltak vagy 25 éve , még forgalmazták )). De sajátkészítésû fügeborral beszállanék abba a találkozóba .)) (((ma írtam valamit a Lengyelország kultúrhegemón nevû itteni rovatkánkba ))).
Nagyon-nagyon köszönöm , amiket írtál . Jó volna találkozni egyszer Véled . Te hol laksz ? Én Pesten . A Sárkány Szolnokon . Azt kéne , hogy megmérnénk , mi van a kettô között , s annak a TElepülésnek a cukrászdájában . sapirico
A Vértest nem ismerem, még nem jártam benne. A Mátrában ismerek viszont egy olyan helyet, hogy Bagolyirtás. Ott persze nem a baglyokat irtották:), hanem a fákat irtották ki, mielőtt odatelepedtek volna. Azt olvastam, hogy elég melós dolog a tuskókat meg a gyökereket kiszedni, hogy bármire használni tudják a helyét. (Régen volt még a tisztások "kialakitásának" egy másik módja, rendszeresen lehántani a fák kérgét, aztán fölgyújtani az egészet.)
Ó, a Fekete-tenger fontos volt a kereskedő genovaiaknak és velenceieknek. Valamiért inkább a genovaiaknak voltak arra gyarmataik (a Krimben, az Azovi-tenger partján, a mai Törökország tengerpartján stb.). 46°10'16"N 30°19'30" Átnéztem Domokos Pál Péter könyvében (A moldvai magyarság, 2001-es kiadás) a város összes emlitését, a mutató alapján. Semmi nem utal arra, hogy valaha magyarok éltek volna ott. Itt már szó esett róla, hogy a középkori Moldvában a városi polgárság nagyrészt magyar és német volt. Csakhogy Dnyeszterfehérvár még Moldvának is a túlsó szöglete, jellemzően határvár volt, a környékét meg tatárok lakták. Azért DPP igen jellemzően ezt is a "magyar helyek" közé emeli. Egy Reicherstorfer nevű erdélyi szász ugyanis 1541-ben (amikor tehát a város már hatvan éve török kézen volt) bejárta Moldvát, és minden várost a magyar nevén jegyzett föl, ezt pedig úgy mint "Nester Feÿerwar". DPP szerint "Nyilvánvaló, hogy az ily nevekkel nevezett városok lakossága, vagy legalább azok többsége a névadó magyarság." (A "névadó" kifejezés különösen jellemző erre a fajta diskurzusra.) Mai szemmel ez a név az égadta világon semmit nem mond az adott város lakóiról. Azt bizonyitja, hogy Reicherstorfer a nevet magyaroktól hallotta, és hogy a moldvai magyarok látókörében benne volt az adott város, mint ahogy Erdélyben már semmit sem tudtak róla. Nem egy különös esemény, hogy a nevet értelem szerint leforditották (alkalmasint valószinűleg románból). Csak a "Fehérvár"-oknál maradva: nem valószinű, hogy a dalmáciai Biogradnak valaha számottevő magyar polgársága lett volna, a középkorban mégis Tengerfehérvárnak hivták magyarul. Még egy forrás szól a könyvben Dnyeszterfehérvárról, az pedig Andrea Bogoslavic nevű ferences jelentése 1623-ból. Szerinte a Fekete-tenger mellékén "kevés a katolikus, inkább csak Acgermanban [Dnyeszterfehérvár] és Babában élnek. Vannak ragusai kereskedők, a többiek mind, valamint az egész vidék tatár és szakadár, nekünk katolikusoknak ellenségeink az itt élő mohamedánok." Nem világos, hogy ezzel azt akarja-e mondani: a katolikusok raguzaiak. Ettől függetlenül nyilván kerültek oda magyarok, de erről nem nagyon lehet mit mondani.
Fanta sztikus vagy . . .Hogy kerültek ilyen istenhátamögötti helyre genovaiak ? Mik a hely koordinátái ? Térkép ? Éltek benne magyarok ? Ha igen , mikor halt ki a magyar szó ott ?
Mit jelent az a szó , hogy gál ? Igaz , hogy ukránt jelent ? sapirico , a híved
Ez akkor lehetett, amikor három tenger mosta... Komolyan: Dnyeszterfehérvár a Dnyeszter torkolatánál fekvő egykori Akkerman (gagauzul 'fehér vár'). A genovaiak építették erődjét, amely a 14-15. században moldvai végvár volt, aztán a törökök foglalták el. Később az orosz-török háborúkban volt állandó szereplő. Minden nyelven ugyanúgy hívják: a mai hivatalos ukrán neve Bilhorod Dnyisztrovszki, románul Cetatea Albă stb.
Dnyepropetrovszk nem tudom , hogyan jön ide , de a Domokos Pál Péter annó mondta , hogy volt egy dnyesztermenti falunk Dnyeszterfehérvár néven . Sapirico