Ezen Rovat az Ostoba közterületelnevezések nevű topikomnak az antipódusa .Írj bel- és külföldi vicces , szép , meghökkentő , aranyos és érdekes közterületi avagy földrajzi elnevezéseket .Bon courage !
a Dunára merőleges utcának: Átusz utca. Ha betiltják az átúszást, akkor Visszaúsz utca. Ha ezt is tiltják, akkor Megátusz utca. Ezen sokáig fognak gondolkodni, mit is tiltunk meg? A nagy Megátusz, kinek is a költője (ha az egyáltalán), jobb ha nem tiltjuk.
A Kancsendzönga alacsony területekről látható (l. itt), így a környéken lakóknak viszonylag régóta kialakulhatott az a képzete, hogy öt csúcsa van. Azonban nem vagyok meggyőződve arról, hogy nem azért látunk mi is öt jelentős csúcsot, mert a helyiek ezt a képzetet örökítették ránk. A 3D-s topológia alapján szerintem lehetne több és kevesebb csúcsot is számolni (l. itt). Az ötös szám pedig a véleményem szerint nem független attól, hogy ez a hindu (így buddhista) tipológiában egy kitüntetet szám: vö. az öt érzék, Buddha öt szabálya, öt tanítvány, öt rendje stb.
A tibeti nyelv szigorúan egy szótagos szavakból áll, de annyira, hogy az elő- és utóképzők is puszta mássalhangzók ebben a nyelvben. Így nem meglepő, hogy a négy szótagos nevet négy összetételi tag alkotja. Ez egyébként a magyarban is lehetséges lenne (ha a nyelv tolerálná az ilyen összetett jelöletlen összetételeket), vö. „nagy-hó-öt-tár”.
A tibeti nyelv helyesírása fonetikus, de egy régi állapot őrzött meg, amelyben az elő- és utóképzők miatt bonyolult szerkezetű mássalhangzó-torlódásos szótagok vannak. Ezzel szemben mára a beszélt nyelv egyszerűsítette ezeket a szótagokat, és az eltérő mássalhangzó-torlódások eltérő zenei hangsúlyviszonyokat eredményeztek: hasonlóképpen, mint a kínaiban, csak ott az ideografikus írás miatt nem szembesülünk a régi állapottal. Szintén a kínaival párhuzamos az, hogy a nyelvjárások szóban egymás számára kölcsönösen érthetetlenek (mivel a régi bonyolult szótagok eltérően egyszerűsödtek), miközben az írásos alak azonos. Emiatt – mint a kínai esetén – valójában inkább több nyelvről van szó, mint egy nyelv nyelvjárásairól.
Az átírásban tehát két utat járhatunk: a klasszikus írásos forma átbetűzését vagy a kiejtett hangsor magyar fonetika szerinti átírását. Mivel a nyelvjárások nem egységesek, a kiejtés szerinti átírást a leginkább normának tekinthető lhaszai dialektusra alapozzák. Ez alábbiakban megadom a hegy nevének tagjait az írásos forma magyaros átbetűzésével, valamint fonetikai átírással a lhaszai ejtésüket (a zenei hangsúly nélkül):
A szótag eleji zöngés betűk hehezetlen ejtést jelölnek, a zöngétlen párjuk hehezettet. A hehezetlen zárhangok bizonyos nyelvjárásokban bizonyos hangsúlyviszonyok közt zöngés ejtésűek lehetnek: ez teszi az első és a harmadik tag ilyen különbségét.
Az angol Kan(g)chenjunga [kæŋ.tʃen.dʒʌ.ŋə] és a magyar Kancsendzönga [kɒn.tʃɛn.dzø.ŋgɒ] egyaránt jó átírásai a tibeti [kaŋ.tɕʰen.ts̬øʔ.ŋa] névnek, hiszen természetesen a befogadó nyelv diktálta hanghelyettesítéssel kell élni. Az egyetlen meglepő az angol j [dʒ] lehet, de a [dz] hang szokatlan az angolban, így itt is indokolt a hanghelyettesítés. Ezt erősíti, hogy ez a változás a nepáliban (és a hindiben) is megtörtént, vö. कञ्चनजङ्घा [ka.ɲtʃa.n(a).dʒa.ŋ.ɡʱa:]. Az angolok pedig délről érkezve ismerték meg a környéket. Nepáli befolyásra utal az angol Kanchenjunga forma is a ng helyetti n-nel.
A közelmúltbeli hegymászótragédia okán előtérbe került a Kancsendzönga hegynév. Kiss Lajosnál angolos átírásban szerepel (Kanchenjunga). Mint a FNESz-ban olvashatjuk, a név tibeti eredetű, jelentése "a nagy hó öt kincseskamrája", utalással az ott található öt hegycsúcsra. A név több szempontból is érdekes. A névadást illetően szellemesnek találom a 'kincseskamra' jelentésű elemet. Egyáltalán mióta tudják a nepáliak/tibetiek, hogy öt (jelentős) csúcs van 8000 m fölötti magasságban (ha tényleg annyi van)? Az is érdekes, hogy a tömény jelentéstartalomhoz képest a név nem hosszú. Érdekes lenne tudni, hogy a magyaros átírásnak az angolos átíráshoz képest mutatkozó különbségeinek mik az okai. Az értelmes magyar elemekre bontható magyaros átírás vicces asszociációkat kelthetne, de hát most a tragédia után ezzel aligha illendő tréfálkozni.
Nagyon mellélövök, ha azt mondom: ezt a török eredetű helynevet a hódoltság alatt/után betelepülő szerbek (rácok) hozták magukkal? Tabán nevű városrészekben, ilyen nevű utcák környékén ők laktak.
Ismereteim szerint ez az elnevezés a török időkből származik. Tabak vagy tabakos az elnevezés eredete. A Tabán valamennyi településen valamilyen vízfolyás közelében található vagy volt található, mert a tabakosok bőrcserzéssel és kikészítéssel foglalkoztak, amihez sok víz kell.
Sajnálom, rosszul emlékeztem, és gyorsan kijavítom, nehogy félrevezessek valakit. A Tabánnak semmi köze a dohányhoz (tabakhoz), a tabaq-xane (vagy valami ilyenféle) szó cserzőműhelyt, tímárműhelyt jelent, ahogy a budai Tabán helynév oszmán-török eredetének magyarázatában több helyen olvashatjuk.
Kíváncsiságomat az keltette fel, hogy az ország több mint 40 helyén találtam Tabán utcát, teret vagy településrészt. Lehet, hogy ezek már a budai Tabánról kapták a nevüket?
Tabán út/utca/tér nagyon sok magyar településen van, és Tabán nevű városrész is van Bp-en kívül is (többek között Szolnokon, Hódmezővásárhelyen).
A FNESZ szerint a szó oszmán-tötök eredetű (úgy emlékszem, dohányőrlő malmot jelent). Mi lehet az oka annak, hogy ez a teljesen elhomályosult jelentésű szó ennyire kedvelt közterületnévvé vált?
Különösnek tartom, hogy nem szerepelt még eddig a Marx Károly zsákutca :-). Nota bene, a gugli sem ad erre találatot, de még a "Karl-Marx-Sackgasse"-re sem.
(( az milyen lenne , ha valaki tudna a kvász legnyugatabbra való palackozott forgalmazási helyérôl , Kazakhsztánból hozatni kvászt . . .Láttam annó a 30részes Selyemútban , hogy amikor a japók ott voltak vagy 25 éve , még forgalmazták )). De sajátkészítésû fügeborral beszállanék abba a találkozóba .)) (((ma írtam valamit a Lengyelország kultúrhegemón nevû itteni rovatkánkba ))).
Nagyon-nagyon köszönöm , amiket írtál . Jó volna találkozni egyszer Véled . Te hol laksz ? Én Pesten . A Sárkány Szolnokon . Azt kéne , hogy megmérnénk , mi van a kettô között , s annak a TElepülésnek a cukrászdájában . sapirico
A Vértest nem ismerem, még nem jártam benne. A Mátrában ismerek viszont egy olyan helyet, hogy Bagolyirtás. Ott persze nem a baglyokat irtották:), hanem a fákat irtották ki, mielőtt odatelepedtek volna. Azt olvastam, hogy elég melós dolog a tuskókat meg a gyökereket kiszedni, hogy bármire használni tudják a helyét. (Régen volt még a tisztások "kialakitásának" egy másik módja, rendszeresen lehántani a fák kérgét, aztán fölgyújtani az egészet.)
Ó, a Fekete-tenger fontos volt a kereskedő genovaiaknak és velenceieknek. Valamiért inkább a genovaiaknak voltak arra gyarmataik (a Krimben, az Azovi-tenger partján, a mai Törökország tengerpartján stb.). 46°10'16"N 30°19'30" Átnéztem Domokos Pál Péter könyvében (A moldvai magyarság, 2001-es kiadás) a város összes emlitését, a mutató alapján. Semmi nem utal arra, hogy valaha magyarok éltek volna ott. Itt már szó esett róla, hogy a középkori Moldvában a városi polgárság nagyrészt magyar és német volt. Csakhogy Dnyeszterfehérvár még Moldvának is a túlsó szöglete, jellemzően határvár volt, a környékét meg tatárok lakták. Azért DPP igen jellemzően ezt is a "magyar helyek" közé emeli. Egy Reicherstorfer nevű erdélyi szász ugyanis 1541-ben (amikor tehát a város már hatvan éve török kézen volt) bejárta Moldvát, és minden várost a magyar nevén jegyzett föl, ezt pedig úgy mint "Nester Feÿerwar". DPP szerint "Nyilvánvaló, hogy az ily nevekkel nevezett városok lakossága, vagy legalább azok többsége a névadó magyarság." (A "névadó" kifejezés különösen jellemző erre a fajta diskurzusra.) Mai szemmel ez a név az égadta világon semmit nem mond az adott város lakóiról. Azt bizonyitja, hogy Reicherstorfer a nevet magyaroktól hallotta, és hogy a moldvai magyarok látókörében benne volt az adott város, mint ahogy Erdélyben már semmit sem tudtak róla. Nem egy különös esemény, hogy a nevet értelem szerint leforditották (alkalmasint valószinűleg románból). Csak a "Fehérvár"-oknál maradva: nem valószinű, hogy a dalmáciai Biogradnak valaha számottevő magyar polgársága lett volna, a középkorban mégis Tengerfehérvárnak hivták magyarul. Még egy forrás szól a könyvben Dnyeszterfehérvárról, az pedig Andrea Bogoslavic nevű ferences jelentése 1623-ból. Szerinte a Fekete-tenger mellékén "kevés a katolikus, inkább csak Acgermanban [Dnyeszterfehérvár] és Babában élnek. Vannak ragusai kereskedők, a többiek mind, valamint az egész vidék tatár és szakadár, nekünk katolikusoknak ellenségeink az itt élő mohamedánok." Nem világos, hogy ezzel azt akarja-e mondani: a katolikusok raguzaiak. Ettől függetlenül nyilván kerültek oda magyarok, de erről nem nagyon lehet mit mondani.