http://index.hu/gazdasag/magyar/ham080304/
A közgazdaságtannak triviális válasza a használat és a költség összekötése, így minden ilyen önrész jó. A tandíj ráadásul azért is közgazdaságilag megalapozott, mert a felsőoktatásban szerzett diplomával szerzett egyéni jövedelem meghaladja a diploma társadalmi hasznát.
azzal tök egyetértek, hogy nem okos dolog az emberek nettó jövedelmét az általuk betöltött pozícióban megtermelt hozzáadott értékhez kapcsolni (olvastam Szathmáry Sándor "Hiába" című könyvét, brrr), ezért tartom elfogadhatónak a progresszív adózást, ami a társadalmi szolidaritás egyik eleme (a közjavakhoz nagyobb mértékben járulnak hozzá a magasabb keresetűek).
de hogy előre büntessük azokat, akik hajlandóak 4-5-6 évvel elhalasztani aktív pénzkereső pályájuk megkezdését, és a megszerzett ismeretek segítségével elért jövedelmükből csupán SZJA-ban vastagon megfizetik taníttatásuk költségeit (bónusz: GDP) az kicsit erő, különösen, hogy egyébként is sokkal kevesebb (reál)diplomásunk van-lesz, mint az utolérni (még) remélt nyugaton.
Valószerűtlen púpot a háton Valószerűvé tenni kell. Méghozzá úgy, hogy világnak Hátát hajlítni kell egy púpig el.
És ha egy gigászi gerinc is hajlik, Richard-nak púpja nagy mintát követ. Meggörbedt időben meggörbedt férfi Legelső divatfi még lehet.
Viszkető háttal bámuljuk őt, Idők hajlását felismerők, Mert Richard király a nagy vég előtt Négy felvonásra divatba jött.
E kies hazában mutass nekem Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William! E kies hazában mutass nekem Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William!
Vegyük azt az esetet, hogy lineáris adózás van és ez minden jövedelem fajtát értint. Egy termék értékesítésekor keletkező adóbevétel mennyisége nem függ attól, hogy diplomások hada segítségével állították elő vagy kevesebb bérű segédmunkásokéval, mert ez utóbi esetben bár nagyobb lesz a vállakozó nyeresége, de ennek adóterhelése megegyezik a többiével, tehát az állam ugyanannyit kap. Vagyis az hogy önmagában több adót fizet be a diplomás nem okoz társadalmi többletet. Ez akkor válik pozitív externáliává, ha progresszív adózással állunk szemben (és feltesszük, hogy a diplomásokat érinti ez alapvetően). Vagyis csak azt a töbletet kell nézni, amit az átlagos kulcs felett befizet.
biztosan sokan elmentek, de az általuk befizetett SZJA-ról nem tudok.
ha csak azokat számoljuk, akik itthon maradtak, azok is BŐVEN többszörösen megfizetik a felsőoktatásra fordított pénzt, pusztán az SZJA befizetések révén (merthogy ezentúl sok másfajta adóból is többet fizetnek).
Azt, hogy kell-e a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj, majd a választók eldöntik március 9-én
A választók azt nem tudják eldönteni, hogy ezek kellenek-e, illetve szükség van-e rájuk, legfeljebb azt, hogy akarnak-e közvetlenül vizitdíjat, kórházi napidíjat és tandíjat fizetni. Ha nem, akkor közvetve fogják mindezeket fizetni, akár járnak háziorvoshoz, akár nem, akár ápolják őket kórházban, akár nem, akár járnak egyetemre vagy főiskolára ők maguk vagy valamelyik hozzátartozójuk, akár nem. Máskülönben egyre szarabb szolgáltatásokat nyújtanak majd a háziorvosok, a kórházak, az egyetemek és a főiskolák. Szerintem nem ártana abba az irányba elindulni, hogy nagyjából mindenki maga fizessen azért, amit használ vagy igénybe vesz, akkor talán adót és járulékot is csökkenthetünk egyszer.
én alapból nem látom, hogy itt a cél az elsorvasztás lenne elég khm ötlet... inkább politikai ideológia hátterét látom, de ez régi vitánk már...
sok magyar köszöni jól van és nem sűlyed, sok magyar meg sajnos ugyanabban az életvitelben érzi jól magát, ezért mondom, hogy szociokultúrális probléma...
elég komoly a népességkeveredés a városokba... falvakba nem annyira...
csak hogy hasogassam a szőrszálat: idén kb 1600 mrd az SZJA bevétel.
Az SZJA bevallást benyújtók jövedelmének eloszlásáról elfogadható hisztogramom kb 2005-ből van, amkoris kb 1200 mrd volt az éves SZJA bevévétel. a befizetett SZJA pedig így néz ki (vízszintes tengelyen a havi bruttó kereset KHUF-ban, függőlegesen az SZJA bevétel mrd HUF-ban)
Az állami kiadás a felsőoktatásra 220 md ft. Ha ezt az összeget nem éri el a diplomások magasabb bérkülönbözetéből adódó SZJA különbözet, akkor ez negatív externália lesz az ebből kimaradóknak. A teljes nettó SZJA bevétel 1800 md ft.
Vagyis azt állítja, hogy összességében a tisztán állami finanaszírozás negatív extenálát eredményez. Vagyis hiába fizet a magasabb adózó többet, a nem egyetemre járó meg mégtöbbet.
... ha pedig ezen a ponton kiderül, hogy ez nem így van (márpedig), akkor vagy az eredeti állítás volt téves, vagy az ide vezető gondolatmenet.
Az értelmiség társadalmi haszna NEM CSUPÁN pénzzel mérhető!!!
Elég baj az nekünk, hogy a korábbi, más néven Hamecz -féle etalon már nem is tart igényt az értelmiségtől a közösségi feladatok ellátására, hanem megelégszik az államkasszabéli szaldóval.
Te a pillanatnyi állapotot fotóztad le , az én agymenésem pedig olyan, hogy rögtön a trendet keresi a folyamatokban.
Nem az a baj, hogy a cigányok átlaga felfejlődhetne az átlagszinvonalra és a tehetségesebbek, szorgalmasabbak is a maguk helyére, hanem az a trend bontakozik ki a "liberális" politikából, hogy a magyarok süllyedjenek a cigányság eredeti állapotánál is mélyebbre mind szellemileg, mind életvitelükben, miközben a cigányság politikailag "megbízható" személyiségei kapnak egy gyorstalpaló kiképzést a CEU-n, a foximaxról már jólismert módszerrel és eredménnyel a panduri feladatok ellátásához.
Ami Pétervásárán történt, az mindenki előtt nyilvánvalóvá tehetné a "liberálisok" valódi célját a cigánysággal. Csak ettől nem éppen felemelkedni fognak a szerencsétlenek, hanem ők lesznek a bűnbakok egy okvetlen bekövetkező elszámoltatásnál.
Társadalmi haszon = egyéni hasznok összessége (piaci jövedelem) + externáliák.
Externália = pozitívak (magasabb adófizetési képesség, magasabb szellemi szint) - negatívak (a költségeket mindenki állja).
Vagyis azt állítja, hogy összességében a tisztán állami finanaszírozás negatív extenálát eredményez. Vagyis hiába fizet a magasabb adózó többet, a nem egyetemre járó meg mégtöbbet.
nem feltétlenül, bár engem érdekelt volna a mögötte levő okfejtés is.
abban merek vitatkozni vele, hogy a magasabb jövedelmű diplomások meglehetősen magas adóterhelésben már kifizetik ennek az árát, méghozzá a tandíjnál sokkal magasabb összegben.
" A tandíj ráadásul azért is közgazdaságilag megalapozott, mert a felsőoktatásban szerzett diplomával szerzett egyéni jövedelem meghaladja a diploma társadalmi hasznát."
Egy közös pont a te agymenésedre még én vagyok kiváncsi... :)
viszont a vita itt jogos...
jelenleg a roma lakosság gyermekeinek kb. 1/10 esélye van közép iskolába ill. egyetemre jutni...
a pozitív diszkrimináció itt helyén való... ha akar akkor támogatni kell akár pozitívan... ez még nem jelenti, hogy el is végzi sikeresen veszi az akadályt, de ha 70-80% sikeres akkor már ők minőségit léptek a etniaki társaikhoz képest...
a romák integrálása nélkül nekünk "magyaroknak" annyi... ez tény...
és ez nem hátrányos, ill. minimálisan... ha veszünk 80 ezer felvételizőt mennyi lehet a pozitívan diszrkiminált... 100?-1000? (én 200-300-ra saccolom) na lássuk csak ez 0,37% kb...
ennyi bele kell, hogy férjen, ha tömeges lenne jogos lenne a porbléma...
1. nem személyeskedem, alább volt pár böszme hozzászólásod (a fidesz csak felélte a bokros csomagot stb) amelyek elég karakteresen jelzik az érzelmi elkötelezettséget.
2. nem erről beszéltem.
3. lehetetlen célokból nincs hiány, de aztán valahogy mégse sikerül.
4. én nem tudom, mire gondolt, de ha az állami alkalmazottak fizetésével lenne gond, akkor nem az egyetemi tandíjjal kéne ezt konpenzálni.
Én jelentőségét abban látom, hogy az átlag feletti jobbos olvtársaknak okoz némi kongitív disszonanciát ez a népszavazás vs racionális elemzés és valamiképpen ez tovább hat.
Nem túlságosan érdekel ugyan Hameczmester agymenése, de teveled lenne egy icipici vitám:
//"....pozitív diszkrimináció lényeg, a jelenleg egyre növekvő, nem szocializálódott, magas szaporodási rátájú, segélyen és családi ellátáson élő szegény/etniaki népcsoportból a lehető legtöbb gyereket szocializálni, beilleszteni, hasznos és jól képzett/tanult álampolgárrá nevelni, hogy az ő gyerekik már ne tremeljék újra=növeljék ezt a réteget...."/
Valóban icike-picike tévedés, de az egész lényeget érinti. Ugyanis a pozitív diszkriminácó legszebb bája, hogy egyáltalában nem szegénységi, rászorultsági, hanem kimondottan etnikai kritériummal megalkotott, azaz RASSZISTA törvény!
Hiszen ha a gazdasági bajokat MINDENKIRE EGYFORMÁN érvényesen gazdasági eszközökkel, a kulturális bajokat pedig kulturális eszközökkel (vagyis mindent a maga helyén!) akarná felszámolni, egyáltalában szükség sem lenne ilyen törvényre.
Ugyanis NYILVÁNVALÓ, hogy az érintett népcsoport külön törvény nélkül is, automatikusan a hátrányos helyzetének megfelelő létszámban részesülne a különféle felzárkóztatási programokból, támogatásokból, lett légyen az anyagi, vagy helyzethezjuttatási előny.
Így viszont etnoszelektívvé tették az egészet, ami különösen most válik szembetűnővé, hogy az etnikai pozitív diszkriminácó mellett a nem érintett "etnikumoku" hátrányos helyzetüeket (már ez az elnevezés ils hülyeség, hiszen ebben az esetben kimondottan a MAGYAR NEMZETRŐL VAN SZÓ!!!) kezdik monetáris törvényekkel kizárni mindenféle FELZÁRKÓZTATÁSBÓL!
"Azt, hogy kell-e a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj, majd a választók eldöntik március 9-én, a kormányzat dolga pedig az a továbbiakban, hogy a választópolgárok döntését végrehajtsa, a kialakult helyzetre pedig a döntéssel szinkronban lévő megoldást találjon."
Valóban igaz, csak az a probléma, hogy népszavazásból, illetve az azt szentesítő törvényből nem lesz pénz. Azt valahonnan el kell venni.
Mi bármit eltörölhetünk népszavazással vagy törvénnyel, az nem oldja meg az alpvető problémákat. S itt nemcsak azokról a 300 Ft-okról van szó, hanem az elvről.
Ha mi népszavazással keresztbe verhetünk bármilye gazdaságpolitikai döntést, ez azt jelenti, hogy nem lehet megbízni a magyar gazdaságban (még annyira sem mint eddig) Ha mi sikereresen keresztbeteszünk a stabilizációnak, az arra utal, hogy nincsenek komoly szándékaink az ország gazdaságának rendbetételére, azaz nincsenek komoly szándékaink a felvett kölcsönök visszafizetésére.
S ez érthetően némi bizalmatlanságot ébreszt a hitelezőkben. S ha a hitelezők bizalmatlanok, illetve még a mostaninál is bizalmatlanabbak, abból semmi jó nem származik.
Jelenleg is kétszerakkora kamatot fizetünk az államkötvényekre mint más megbízható országok. Ha ez tovább nől, bejelenthetjük a csődöt.
én ezt úgy értelmeztem, hogy a munka nélküli megélhetést biztosító források csökkentéséve többen kínálnák fel a munkaerejüket a munkapiacon.
Igen, de ott van az előző mondat, ami kicsit "árnyalja" a képet:
Ha valaki a járulékcsökkentés után is megakarja tartani a legjobb embereit, a csökkentést, vagy annak jelentős részét kénytelen lenne átadni bérben.
Nem egyszerűen arról van szó, hogy többen jelenjenek meg a munkaerő piacon, hanem a legjobb emberek is kapjanak "konkurenciát". Én azt veszem ki, hogy első sorban a kiemelkedő (?) szaktudással rendelkezőket látná szívesen a munkanélküliek között.
