""...akarom mondani HÍR TV-re azért nem mindenki kapcsol. Max akkor ha az ott elhangzó lózungokon akar egy jót röhögni.""
Én pl. az un. közTvt nem nézem, mert már valójában nem köz, hanem egy kormány propaganda gépezet, ahol ha nem a regnáló hatalmat ajnározzák éppen, akkor valami nagyon hitvány lagzilajcsi- szetû nagyon giccses dajdajozás zajlik.
Az Orbán interjút csak azért volt szerencsém látni mert egy topik-társ idôben jelezte a mûsor kezdését.
Persze azt írta ég Orbán, szerintem meg azóta az ô pofája ég, mert az interjú igen nívós volt.
Sajnos neki muszály elmennie a köz TV-be, mert azt több magyar nézi. A fidesz akarom mondani HÍR TV-re azért nem mindenki kapcsol. Max akkor ha az ott elhangzó lózungokon akar egy jót röhögni.
1. Elveszített választásokat követően, az ügyvezető kormányzati időszak alatt aláírtakat!!! (Utánunk a vízözön, legyen a haveroknak...-módon aláírtat...)
2. Felelős kormányzat csak akkor vág bele egy ekkora építkezésbe, ha már minden részlet előkészített (megfelelő előtanulmányok elkészítése, terveztetés), és meg tudja hozzá teremteni a forrást!!!
Szerinted most, a gaz Orbán kormány után 6 évvel minden OK a metróberuházás körül?????
Az általam hozzáférhető írásokból nem derül ki egyértelműen, hogy Orbán hogyan vélekedett az összegről, csupán ezt találtam:
Szerda reggel 2000 aug. 2.
Hollós János: Ha már szóba hozta a kormányülést, akkor - legalábbis számomra - meglepő döntés született a Nemzeti Színház részvénytársaságként való működtetéséről. Eddig ki sem szivárgott, hogy létezik ilyen elképzelés is. Ez a színház világában furcsa megoldás.
Orbán Viktor: Furcsa talán Magyarországon, nemzetközi példák azért léteznek. A színházi világ üzleti részében közel sem vagyok otthon annyira, hogy kellő magabiztossággal nyilatkozhassam, de a szakértők szerint egyre gyakoribb jelenség az, hogy gazdasági társaság formájában próbálják működtetni azokat a színházakat, amelyekről előre látható, hogy rentábilisak. Ezt az utat járjuk most mi is. Nem minden szivárog ki előre. Magam is meglepődtem egyéb ként, hogy ez idáig még az újságokban sem találkoztam ezzel a hírrel. Ám régóta dédelgetett gondolat, többször megírt előterjesztés. A kormány persze most foglalkozott vele először, de mind a kormánybiztos, mind a kultuszminiszter többször beszélt már róla. Úgy látom, hogy a Nemzeti Színház ügye is olyan, amelyet meg kellett harcolni, meg kellett vívni, de most már lassan, végre túljutunk a nehezén, minden figyelmünket az épülo színháznak szentelhetjük, és készülhetünk a nyitóelőadásra. Az is megválaszolandó kérdés, hogy mi lesz az.
Hollós János: És hogy fog működni ez a részvénytársaság? A magyar gyakorlatban van arra példa, hogy közintézmény részvénytársaságként működik, lásd a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, de mindenki kifogásolja, hogy nincs igazi tulajdonosuk. A felállított társadalmi kuratóriumok képtelenek a tulajdonosi szerep betöltésére. Ki lesz a részvénytársaság tulajdonosa?
Orbán Viktor: Az állam.
Hollós János: Tehát ez egy egyszemélyes részvénytársaság?
Orbán Viktor: Igen, és az állam a tulajdonosa. Kuratóriumosdit nem áll szándékunkban játszani. A színház az államé lesz, a működtetés minden felelősségével, de a tulajdonos a működtetés formájaként egy gazdasági társasági formát választott.
Tehát a politika akarta igazán, a szakma elfogadta ezt a jó 15 milliárdos ajándékot, majd mikor egy másik színű politika a kormányváltás után mást akart, nem az Erzsébet teret, a szakma ezt is tudomásul vette, és hagyott veszni vagy hárommilliárdot a földszín alatt és nem bánta, hogy egy szintén 43-as kollégánk dél-Pesten felépít egy másik Nemzetit. Mikor a színházmegnyitást a politika siettette és a választási küzdelem részévé tette, ő megsértődött, a társulat pedig tekintélyes gázsikért eljátszotta egyenes adásban a Tragédiát. Ott áll, meg lehet nézni, lehet mutogatni: ezt sikerült építenünk a 21. század elején. A tervezés során tudomásul vettük a ki tudja milyen magas költségeket, (az árak nem nyilvánosak, hiszen PPP- beruházásról volt szó), elfogadtuk az ósdi kukucskaszínház-eszmét, és még konzultációkon is részt vettünk a tervekről; láthattuk terepasztalon a makettet. És nem sikítottunk, nem tiltakoztunk – mint ahogy nem sikítottunk és nem tiltakoztunk az Erzsébet téri gödör létrejöttén sem. Az is megvan 200 méterre innen, ha jól kinézünk valamelyik ablakon, tán odalátni, itt raktuk le az alapkövet 9 éve, aztán itt temettünk be egy modern, európai épületet és színházeszmét. Most szép park a van helyén, apró garázs, és alig használható, vitatott tulajdonú kultúrpince. Afféle szégyengödör, kedves kollégák. És a Magyar Nemzeti Színház ott áll a Soroksári úton – szépnek, európainak, korszerűnek alig nevezhető - aki ült a nézőterén, tudja, milyen a csapnivaló akusztika, aki állt a színpadán, tudja, mi a reménytelen küzdelem. Ismerem, ültem lent és álltam fent: ez valóban a 19. század, áll középen a színész, szemben a közönséggel – oldalra fordulni nem szabad – és tagoltan, lassan, éles hangon deklamál. Szóval a Nemzeti megvan, (a szakma egy része amúgy bojkottálja), működik nagy elszánásokkal egy kitűnő 43-as barátom igazgatásában, nagyszerű társulattal, kényelmes öltözőkkel, tágas társalgókkal és óriásinak tűnő költségvetéssel – és nem fog épülni színház Budapesten, nemhogy a mi életünkben, de még a gyerekeinkében sem, hiszen mást, mint Nemzetit, nem fognak nekünk építeni, azt pedig felhúzták, ott van, tessék használni. Kedves kollégák, valamit nagyon elszúrtunk.
Valahogy a számok nem azt mutatják,hogy olyan nagyon nyer volna az ország.
Nem is csodálom,hogy Demján szegényedve köpköd a mostani kormányra,
nemkapta meg a tervezett országgyűlési központ építését.
Ha megkaptavolna,most csontignyalna:
"Érvelésük szerint a húszezer négyzetméteres Nemzeti Színház 2002-es árakon, áfával, épülettel, színpadtechnikával egészében 15 milliárd forintba kerül, a kétszer akkora (40 ezer négyzetméteres, speciális hangversenytermi technikát is tartalmazó) kulturális tömb építési költsége pedig 31 milliárd forint. (Az összköltségből a múzeum 7,4 milliárd, a Hagyományok Háza 8,2 milliárd, a Nemzeti Filharmónia pedig 15,6 milliárd forinttal részesedik.) ...
A kulturális tömb A Modern Magyar Művészeti Múzeum építésének ötletével a Trigránit kereste meg tavaly az államot. A kormány vevő volt a javaslatra. Az idén világossá vált, hogy a Nemzeti Filharmónia is olcsóbban felépíthető és üzemeltethető a múzeummal egy tömbben, mint a méregdrágán felújítható Erkel Színház helyén. Az intézményegyüttes állami kívánságra kiegészült a Hagyományok Házával, amelyben az Állami Népi Együttes és különböző folklóresemények találnak otthonra. A kulturális tömböt 31 milliárd forintból a Duna Sétány Székház Kft. építi és adja bérbe az állam által alapított üzemeltető társaságnak, amely saját bevételéből fizeti a bérleti díjat. Az üzlet megtámogatására a kormány vállalt legfeljebb 52 milliárdos garanciakeretet, amely magában foglalja a tíz év alatt fizetendő bérleti díj mellett az áfát és a hitelkamatokat is.
a nem 1998-as, hanem a tényleges végső belekerülési ár:
Az összesített kimutatások szerint a beruházásra bruttó 19,3 milliárd Ft-ot fordítottak, amelyet a visszaigényelt áfa tartalom tett lehetővé. ÁFA nélkül a beruházás nettó költsége 15,5 milliárd Ft volt.
még ez is messze van az 1998-as 20milliárdos előző kormány-féle ártól. ami 2002-ben mennyi is lett volna? ca. 24-25milliárd, 2002-es áron.
