faszéndarab, kagylóhéj, csigaház volt a kormeghatározás tárgya."
Akkor bizonyára a korabeli (7000 éves) faszénnel grillezték a kagylókat és csigákat, amelyeknek 7000 éves váza (héja, háza) megmaradt, és ékesen bizonyítja az ősi kultúrát.)
"Fénykorukban az építmények valószínűleg gazdagon festettek voltak, és lenyűgöző látványt nyújthattak már messziről is. A területről kevés lelet került elő, amiből arra következtetnek, hogy nem laktak bennük folyamatosan."
We also recovered a seashell from a cairn near the dated mustatil, which we dated to explore the chronology of the abundant cairns of the area. Samples were sent to Waikato Radiocarbon Dating Laboratory for dating.
Well, ebben igazad lehet, mert a C14 a légkörben a napsugárzás hatására keletkezik, de hosszú távon jó közelítéssel állandó. Ha mégsem, nos, akkor persze kell kalibráció. De. Millióféle azért nem kell. A kalibrációval semmi baj sincs, sokféle egyéb méréshez (titrálás, vezetőképesség-mérés, stb.) szükséges, ettől ezek még jó és pontos módszerek lehetnek.
Napsugárzás hatására: C12=> C14; T1/2 = 5730 év (0,16 MeV, β-sugárzó) - Légkörben ez az arány állandó - Élőkben is állandó, amíg él - Halál után C14 bomlik, C12 stabil - Az arány változásából a lelet kora meghatározható. - A módszernek korlátai vannak (50-60 E évnél régebbi minták nem becsülhetők pontosan, mert a háttérzajhoz képest itt már gyenge a jel). - Meghatározott mennyiségű minta szükséges! (Részletesebben lásd: wiki)
És most egy kis elmélet: (Arrhenius egyenlet) - A reakció „k” sebességi állandója a következő tényezőkből áll. - k = A*exp(-E/RT2) o E: aktiválási energia o A: preexponenciális tényező
- Mindkét oldal természetes alapú logaritmusát véve a jobb oldali kitevő lehozható: - lnk = lnA – E/RT2*lne (lne = 1, eggyel pedig nem szorzunk, így) - lnk = lnA – E/RT2
A gyakorlati képlet bizonyítása: Elsőrendű reakcióról van szó, az elsőrendű bomlási reakció differenciálegyenlete, a sebességet a kiindulási anyag koncentrációjára vonatkoztatva: V = d[C]/dt = -k[C] Ha a kiindulási koncentrációt C0-al jelöljük, akkor ennek az egyenletnek a határozott integrálja t0-tól t-ig, ill. Co-tól Ct-ig: co∫ctd[C]/[C] = -k*to∫tdt; ha t0 = 0, akkor az ∫lnf(x) = f’(x)/f(x)-et felhasználva: ln[Ct] – ln[C0] =-kt. ln[Ct]/[C0] =-kt és így [Ct]/[Co] = e-kt [Ct]=[Co]*e-kt, ezt akartuk bebizonyítani. A k és a felezési idő: k-t kifejezve: és áttérve 10-es alapú logaritmusra: k = 2,303/t*log[Co]/[Ct], A felezési idő így: ([Ct]/[C0] = ½ -ből adódóan) T1/2 = ln2/k = 0,693/k
És most számoljunk! Van egy leletünk, a mért sugárzás 72%-a az élőnek. Mekkora a lelet kora, ha tudjuk, hogy a bomlási állandó (λ) = 5730 év? A képlet: A = A0*exp-λt. A0 = 1 A = 0,72 λ = 5730 t = ? Várom a megoldásokat. Üdv.
Honnan vannak az állítások? Belinkelnéd? És mi az, hogy több millió éves leleteket vizsgálva néhány tízezer évesnek adódott... Ha ismernéd a radiokrbon módszer alapjait és korlátait, ezt be sem linkelted volna ide. A légnyomás egyik egysége a bar. Az ellenállásét tudod... + Vas megyei tanúhegy (=Ság). Üdv
A C14-es módszer anomáliái? több millió éve zárt, háborítatlan kőzetben talált faanyag mindössze néhány tízezer évesnek adódott
egy vulkántól alig néhány kilométerre lévő fákból vett minta több tízezer évesnek adódott
ugyanez az öregedés volt tetten érhető nagyvárosi fákból vett mintákon.
a 785 évvel ezelőtt épült angliai oxfordi kastélyból származó habarcsról azt állapították meg, hogy 7.370 éves.
frissen megölt fókákat 1.300 évesnek állapítottak meg, 30 éve meghalt fókákat pedig 4.600 évesnek.
élő csigák korát 2.300 évesnek mutatták ki.
élő fákból kivágott fadarabokat pár nap múlva 10.000 évesnek határoztak meg.
radiokarbon módszerrel egy mumifikálódott pézsmaszarvas fejbőre alatti izomszövetet 24.000 évesnek állapították meg, míg ugyanazon állat hátsó lábáról való szőrt pedig 17.200 évesnek (kissé hosszú életű állat lehetett!)
egy mamut szőréről azt mutatták ki, hogy 26.000 éves, míg közvetlenül a tetem fölött levő tőzegről azt, hogy 5.610 éves.
Radiocarbon dating: "The difference is the 14C reservoir age for coastal water at the west coast of Norway during the mid-Younger Dryas and equals 610 -655 yr. This is 230 yr older than the reservoir age for the Bolling/Allerod and for the present day in this area." [Bondevik, S et al.: The marine 14C age of the Vedde Ash Bed along the west coast of Norway. Journal of Quaternary Science (2001) 16 (1) 3-7]
Akármilyen meglepő a Hampel-A és -B sírok kapcsán tett korábbi tud. felfedezés, D. E. tévedései kapcsán egészen más elméletekkel is találkoztam. S az sem világos előttem, hogy miért kell a pozsonyi csatát egy Salamon uralkodása idején ideérkező, alacsonyabb kulturájú, kisebb lélekszámú néphez kötni, főként, hogy akkoriban a territoriális összetartozás volt a meghatározó, és nem a nemzeti öntudat."
