A veszteséges társadalombiztosítási rendszer a járulékfizetések elkerülése miatt a feketegazdaság egyik motorjává vált. Az állam által megkövetelt kényszerszolidaritás kudarcot vallott.
A veszteséges gazdálkodás egyik oka ugyanis, hogy a jelenlegi rendszer nem tudja kirostálni azokat, akik - bár követelni fogják a tisztes járandóságot - a befizetéseikkel nem járulnak hozzá a nyugdíjrendszer pénzügyi egyensúlyához.
Hiba összemosni a társadalmi biztonság fogalmát a társadalombiztosítással. A hazai nyugdíjrendszer jelenleg ugyanis kettős funkciót tölt be: nyugdíjat biztosít és szociálisan támogat.
Természetetesen ezek az emberek nem győzik szidni majdan az aktuális kormányzatot, ha a ninimálbér után megállapítják a nyugdíjukat.
Így van. És mivel az aktuális kormányzatnak szüksége lesz a szavazataikra, természetesen nem a minimálbér alapú befizetéseik alapján fogják megállapítani a nyugdíjaikat, mert az hideg vízre se volna elég, hanem annál jóval magasabbra. És megintcsak a tisztességes befizetők rovására.
professzorkám ! hajlott korodra való tekintettel nem küldelek el melegebb éghajlatra, de agysebész biztos nem lehetsz -és ez stílusodból már messziről üvölt.
54 éves korban hogy merészelnek még a szüleid élni, egyáltalán ?
Tíz hosszú év. és akkor már őket is el kell tartani másoknak. A legjobb idő az ajánlott kísérlethez. Hagyj nekik megélhetésre, rezsire 30 ezret, a többit szívd el. Az legalább majd meglátszik rajtad, ha már az esetlegesen elvégzett nyolc osztálynak sajna semmi jelét nem mutatod.
Megítélésem szerint két olyan dologról nem igazán esett szó, ami igen nagy gond.
1./ Vannak olyan vállalkozók, akik állítólag minimál béren élnek, ugyanakkor a havi telefonszámlájuk magasabb mint a minimál bér, a benzinköltségről nem is beszélve.Természetetesen ezek az emberek nem győzik szidni majdan az aktuális kormányzatot, ha a ninimálbér után megállapítják a nyugdíjukat.
2./ A foglalkoztatottság valahol a bányászbéka seggének színvonalán mozog.
A két fenti probléma megoldása megítélésem szerint sokat segítene a megoldásban.
DE : a szociálisan rászorulókról, illetve a Magyarországon egyedülálló méreteket öltött leszázalékolt rétegről nem a nyugdíj alap kellene hogy gondoskodjon.
Igen, ez egy nagy dilemma az egész világon. Nem vagyok egy nyugdíj rendszer szakértő (gondolom egyikünk sem), mégis azt hiszem a többség (hangsúlyozom a többség, nem mindenki) annyi nyugdíjat kellene kapjon, amennyit munkával eltöltött élete során jövedelme alapján joggal kaphat. Ebbe beleértem azt is, hogy amennyit saját magáról gondoskodott - ez több mint 60%-a kellen legyen a nyugdíjának- és amennyit a későbbi generációk finanszírozása céljából az állami nyugdíj alapba befizetett - ez kb. 40%-a kellene legyen a nyugdíjának. DE : a szociálisan rászorulókról, illetve a Magyarországon egyedülálló méreteket öltött leszázalékolt rétegről nem a nyugdíj alap kellene hogy gondoskodjon.
Ld 37. Azzal pl., hogy a kötelező nyugdíjbiztosítás intézményét erősítette, a magánbiztosítás térnyerésével szemben. Így tovább erősödött a nyugdíjjal kapcsolatos ellátás és a szociális ellátás összefonódása is.
Ebbe: „megfontolandó lenne a kötelező nyugdíjbiztosítási rendszer lépcsőzetes felszámolása. Az első ránézésre radikálisnak tűnő lépés megteremtené a feltételeit a sokak által követelt paradigmaváltásnak. A jelenlegi rendszer egyik rákfenéjét lehetne így kimetszeni: a felosztó-kirovó szisztéma potyautas magatartásra csábító voltát. …” „a szolidaritási és a biztosítási elemek szétválasztása. Hiba összemosni a társadalmi biztonság fogalmát a társadalombiztosítással - fogalmazta meg egy tanulmányában Bokros Lajos. Pedig mi most pontosan ezt tesszük. A hazai nyugdíjrendszer jelenleg ugyanis kettős funkciót tölt be: nyugdíjat biztosít és szociálisan támogat. „
Mondjuk a Horn féle, svájci mintájú többpilléres nyugdíj rendszert - mely éppen, hogy csak elindult- kár volt a következő kormánynak szétbombázni. Inkább tovább kellett volna fejleszteni. (pl. amiről itt te is beszélsz)
Ehhez meg kell nézni, hogy melyik kinek előnyösebb?
Mert a jelenlegi előnyös a potyautasoknak, és a mindenkori hatalomnak, amely rövidtávú politikai céljai (szavazatszerzés) elérése érdekében tetszőlegesen játszadozhat a számokkal, a jelenlegi, és múltbéli befizetők rovására.
A létrehozandó rendszernek egyértelműen a járulékfizetőket kell szolgálnia.
a gond az, hogy az átmeneti időszakban dupla járulékot kéne fizetniük az aktívaknak+ több gyereket is kéne nevelniük, mivel a tőkefedezeti is bedől 1,3-as termékenységi rátánál, a megtakarítások inflálódása miatt.
Amint azt mindenki tudja, az állam rossz gazda. Akkor miért az államkasszába fizetjük az adónkat? Magyar Köztársaság helyett legyen Kovács István országa.
A gond ott van hogy ahhoz hogy a B-ben kapj valamit a végén (már ha nem csődöl be a biztosítód, amire azért 40+ év alatt azért bőven van esély) legalább annyit kell befizetned mint amit ma a felosztó-kirovóba. Ugyanakkor az átmenet miatt ez utóbbiba is be kell fizetni, három millió nyugdíjas nem halhat éhen csak azért hogy a magánbiztosítóknak legyen mivel meglépni bedőlés után. Azaz egy ilyen átalakítás során a rendszer betonkeményen veszteséges lesz mindkét oldalon: azaz a felosztó-kirovó hajlamosabb lesz a veszteségre (mivel a befizetések egy része megy a magánnyugdíjbiztosítók zsebébe), illetve ez utóbbiaknál sem fog igazán gyűlni a tőke, mivel a befizetések egy része a felosztó-kirovóba megy. Ugyanakkor állam bácsi ennél többet már nem tud újraelosztani. Egy megoldás lenne a gödörből való távozásra: ha nagyobb lenne a torta, azaz sikeresebb gazdaságpolitika -> több egy főre eső GDP. De az ország az utóbbi 6 évben finoman szólva nem erre megy. Innentől kezdve ugyanaz a helyzet mint az eü reformmal: lehet a fekáliát gyúrogatni de ettől nem lesz jobb a helyzet, sőt.
Ebben a szép liberális világban mindjuk azt, hogy mindenki annyi nyugdíjt kap alapból, hogy éhen ne halljon (cc.25000/hó), a maradékot meg oldják meg. Szép fokozatosan be lehet ezt vezetni...
