Mi a véleményetek arról,hogy az elemi részecskék talán örvények?Az anyag kontinuum ami áramlik.Illetve az Univerzum nagyskálás örvényei nem e az elemi részecskék kinagyított képei,amik az Ősrobbanás első részecskéi voltak.Szóval a Galaxisók a régi idők elemi részecskéinek fényképei.
Voltam ma érdeklődni a tanárnál a kéményes feladat ügyében.
Az átmérő tényleg nem számít, mivel egyenlő lent is és fent is, a huzattal nem kell tehát foglalkozni.
Viszont mondta, hogy a sűrűség nem állandó, lent is és fent is más más a sűrűség.
Ő is ezt a ro1*v1=ro2*v2 képletet említette, hogy ezt is kell használni a bernoulli egyenletben behelyettesítve. De nem tudom hogyan is kellene behelyettesíteni.
Szerintem a kémény átmérője egy megzavaró fölösleges adat.Sok példát ezzel akarnak elbonyolítani,emlékszem ilyen példákra.Akkor lenne fontos a kémény átmérője,ha ez eltérő lenne a tetején és az alján,és ekkor állandó sűrűrségnél v1A1=v2A2 kontinuitási törvénnyel kéne számolni,ahol körkeresztmetszetű kéménynél A1=r12pi az alsó keresztmetszete,és A2=r22pi a felső keresztmetszete.De ebben a példában nem szerepelt a kémyén keresztmetszetének a változása,így szerintem a kontinuitási törvénnyel nem kell számolni.
Igen,de a róv2/2 torlónyomás is sokkal kisebb,mint a p0 légköri nyomás.A p0 erejét egy űrhajós érzi meg,aki az űrben szkafander nélkül menne ki,és olyan változáson esnének át,mint a mélytengeri halak,amikor a horgászok felhozzák a felszínre,mert a testük belsejében levő p0 nyomás és a külső légnyomás(vagy űrnyomás) nyomás között óriási a különbség.De normál körülmények között a légnyomások kopmenzálják egymást,és a torlónyomások számértéke is sokkal kisebb,mint a p0 légnyomás lenne.Így nem tudom,hogy mennyire megalapozott a rógh ponteniális energiából származó sebességcsökkenésnek az elhanyagolása,ami a p0-hoz képest lehet hogy pici,de a róv2/2-hőz képest már nem feltétlenül.(pont ilyen probléma a dD/dt elhanyagolhatóságának a kérdése az elektrodinamikában)
A sűrűséget állandónak vettem,mert nem volt megadva,hogy milyen állapotegyenlet érvényes a folyamatra.
Nem professzionális számítást kell végezni, nem a valós "működést" kell venni, csak a sebesség a kérdés. Az átmérő szerintem meg nem kell, de ez kiderül holnap :) /tartály oldalán lévő lyuk keresztmetszete sem számít kiáramlás sebességének tekintetében, csupán a vízoszlop magassága[aztán lehet számít, mi nem foglalkoztunk vele]/
A statikus huzat kicsit más, ott a kémény alján mérjük a nyomás eltérését a környezetitől (azonos magasságban), lezárt kéményajtóval (azaz nincs áramlás), de meleg füstgázzal.
Ld. 814, a Bernoulli egyenlet, amit használsz, csak ro = áll esetben igaz, ekkor azonban v1=v2, és a képletből csak a nyomás hajszálnyi változása számítható ki.
A gázok kontinuitása így néz ki stacionárius esetben:
ro1v1A1=ro2v2A2
ahol az 1 a kémény alját, a 2 a kémény tetjét jelenti.
A stacionárius azt jelenti, hogy a tömeg nem válétozik a kéményen belül az idő függvényében.
A a kémény keresztmetszete, v a keresztmetszetre merőleges sebesség (erről van szó a példában).
Ha a kémény keresztmetszete nem változik,
ro1v1=ro2v2
A kérdés a ro változása.
ro=p/RT, azaz csak a nyomástól és a hőmérséklettől függ.
Tételezzük fel, hogy a kéményen belül nincs hőközlés.
Ekkor
(p/ro)k=áll.,
ahol k a fajhőviszony.
Kérdés tehát a nyomás változása a kéményen belül.
Itt elágazik a példa, aszerint, hogy változik-e a nyomás a kéményen belül, vagy sem.
Persze változik, a mozgásegyenlet szerint.
A kérdés, hogy ezt figyemelbe kell-e venni a sűrűség kiszámításához.
Kiderül, hogy nem.
Azaz a sebesség lenn ugyananni, mint fenn.
Ismerek egy képletet, ami gázok kontinuitására igaz(állítólag): (v^2*ro/2)+p+ro*g*h=állandó
Ez a képlet (Bernoulli egyenlet: mozgásegyenlet, nem kontinuitás) csak állandó ro sűrűség esetén igaz.
Ha tehát ez igaz, akkor ro1=ro2 lehet csak, és v1=v2.
Ekkor egyenletedből ez jön ki:
p1-p2=rogh=0,04*10*3,6=1,44 Pa.
p2=100 000 Pa, p1= 100 001,44 Pa.
Ezért mondom, hogy a sűrűség szempontjából a nyomás változása elhagyható, a sűrűség állandó.
Ha valaki annyira tudományos és precíz, hogy ezt nem akarja elhagyni, akkor azonban a
(v^2*ro/2)+p+ro*g*h=állandó
képlet nem használható, hanem helyette egy sokkal bonyulultabb képlet kell, de abból is (a számszerű értékekre) főnemesi hajszálon belül ugyanaz jön ki, mint az előbb.
Még egy kérdésem lenne, mégpedig a gázok kontinuitásával kapcsolatban.
Ha adott egy feladat, amiben ismert a kémény átmérője (szerintem ez nem szükséges adat) d=25cm, a kémény magassága: h=3,6m valamint, hogy a kémény tetején 6,4m/s sebességgel áramlik ki a 0,04 kg/m^3 sűrűségű füstgáz. Kérdés a füst sebessége a kémény alján.
Ismerek egy képletet, ami gázok kontinuitására igaz(állítólag): (v^2*ro/2)+p+ro*g*h=állandó
Ezt én felírtam a kémény alsó és felső részére is: (v1^2*ro/2)+p+ro*g*h=(v2^2*ro/2)+p+ro*g*h
A nyomás gondolom kiesik, mivel külön érték nincs megadva, nem is említi a feladat, így szerintem csak a légköri nyomás hat rá, amit egyenlőnek tekintek lent is és fent is.
így marad: (v1^2*ro/2)+ro*g*h=(v2^2*ro/2)+ro*g*h
ebből a bal oldali rész ro*g*h tagja kiesik, mivel h=0 a kémény alján. ==>(v1^2*ro/2)=(v2^2*ro/2)+ro*g*h
A maradt képlettel helyesen kiszámolható a kémény alján a sebesség??
Valóban, az R a (specifikus) gázállandó szokott lenni, ami valóban R=Ru/M, ahol M a móltömeg g/mól, Ru az egyetemes/univerzális gázállandó = 8,314 J/mól,K
Zavaró, hogy a példában a levegő gázállandója szerepel, megadva pedig oxigén van. Ugyanis a levegő móltömege Ml=kb 28,9 g/mól, amiből
Üdv segítséget szeretnék kérni egy feladat megoldásában.
A feladat szövege így szól:
Határozza meg mekkora volt annak az 50 g oxigénnek a térfogata, amelyet 2,5 atmoszféra nyomáson 40°C-ról olyan hőmérsékletre melegítünk, hogy térfogata 60 dm3 lesz? (R=287 J/kg K)
ro=m/v képlettel kiszámoltam a sűrűséget, de innen nem tudok semerre sem elindulni. Az R paramétert sem tudom hogy, mi(fajhőnek néz ki, de azt c-vel szokta jelölni a tanárunk)? Esetleg talán specifikus gázállandó??(R univ/M)??
TV-ben azt láttam,hogy az őzönvízet minden bizonnyal az Antarktiszba csapódó óriási meteorit okozta,ami azáltal hogy felolvasztotta a kontinens egy részének jégpáncálját,azzal olyan nagyon megemlte az óceánok vízszintjét,hogy általános őzönvízeket okozott.
Bár ekkor valószínűleg Afrikából és Amerikából is lettek volna őzönvíz mítószok.De csak a bibliai és summer,és görög őzönvízről hallottam(Midasz király).Elképzelhetőnek tartom,hogy egy hatalmas tenger alatti földrengés okoztí cunami hajtott végre a Mediterrániumban.Az Égei tenger szigetvilága amúgy is eléggé vulkanikus.Azért is valószínű,mert a Krétai kúlturát is egy hatalmas vulkákitörés pusztította el,valószínűleg az akkor keletkező cunami miatt.Vagy gondoljuk el,mire volt képes a Krakataui vulkánkitörés cunamija.
Találtam három kismacskát.Szép feketék,kb. 2-3 hónaposak lehetnek és SZOBATISZTÁK!Nagyon egészségesnek látszanak,vidámak,játékosak.Azt hiszem szukák!Sajnos egyik menhely sem fogadja be őket.Nálunk nem maradhatnak,ezért kérem segítségeteket! Aki tud olyat,aki szívesen örökbe fogadná,az kérem írjon en vagy hívjon fel BÁRMIKOR!
Telefonszám: 30/5517232.(Jóföldiné)
Köszönöm segítségeteket!!!
Nagyon aranyosak,játékosak!:)Kérlek benneteket,ha ismertek az ismerőseitek között olyant,aki szeretne cicát befogadni,és felelőséget tud vállni egy kisállat iránt,akkor ha tudjátok,küldjétek tovább nekik. Sajnos a telefonom nem müködik,de megprobálom javítani,akkor 06309227208.Emailcímem jofzsolt@freemail.hu. Előre is nagyon szépen köszönöm! Zsolti alias Auróra
1.kép:"Nagy amplitudójú tengeri belső hullámok megfigyelhetők űrhajófelvételen.Itt az Atlanti-óceán(balra) Földközi-tengerbe áramló hígabb vize kelt hullámokat miután áthaladt(és felgyorsult)a Gibraltári-szorosban.A belső hullámokat a felszín kapilláris hullámai teszik láthatóvá(www.tanger.8m.com/gibraltar.jpg)."
2.kép:"Nagyskáláú környezeti áramlás az óceánban.Műholdfelvétel a Golf-áramlatról.Miután elhagyja az amerikai kontinenst,az áramlat kígyózó(meanderező)alakzatot vesz fel,melyről mintey 100 km átmérőjű,s töb évig is jól azonosítható gyűrűk szakadnak le.Közülük az áramlástól délre szakadók a környezetüknél hidegebbek és pozitív forgásúak(ciklonálisak),az északiak pedig melegek és negatív forásúak(anticiklonálisak)."
3.kép:"A belső hullámok időnként érdekes felhőalakok kialakulására vezetnek."
Ez az elnevezés egy régebbi korból való,és a foszfor nem az ugyanilyen nevű kémiai elemet jelenti,hanem minden olyan szennyező iont(például rézion),amelyet megfelelő koncentrációban bejutatta foszforeszenciát lehet előidézni.Vagyis amelyek csapdába tudják fogni az elektronokat.Tudomásom szerint a sima foszfort nem is használják erre a célra,hanem csak fémionokat.
Magát a radioaktivitást,annak sebességét,külső fizikai állapotjelzők meváltoztatásával nem lehet befolyásolni,de a radioaktív energia koncentrálásának egyik módjárol már hallottam.Ennek lényege egy foszforeszkáló anyagból készült lemez,amelyet a radioaktív anyag mellé kell helyezni,és az feltölti energiával.Ez következő képpen történik:a radioaktív sugárzás megfelelő részecskéi a lemez atomjaiból elektronokat ütnek ki,amik szaladgálnak az atomok között és addig vándorolnak,amíg nem találnak egy elektronhiányos lyukat ahova beleeshetnek,és újra atomi kötelék biztonsága kerülhetnek.Amikor az elektron a lyukba esik akkor keletkezik a fényenergia.De a lemezbe olyan speciális anyagot juttatnak(foszforoknak nevezik őket),amik az elektronokat elektromos terükkel csapdába kerülnek,és kell várnia egy szomszédos atom hőmozgására ami kiüti a foszfor kötelékéből,és újra vándorolhat,amikor talál magának lyukat.Ennek a kiszabadító ütésnek a valószínűsége a hőmérséklet növekedésével nő.Ez a módszer trükkje:Alacsony hőmérsékleten(pár kelvin) feltöltik intenzív radioaktív sugárzással a lemezt,és elrakják.Nem fog világítani,mert minegyik elektron fogva marad,kicsi annak a valószínűsége,hogy egy szomszédos atom megfelelően nagy hőmozgásával kiüti őt a foszfor kötelékéből.Ha szükség van a lemez energiájára,akkor fel kell melegíteni,és nagy erősségű fényt bocsát ki,amit akár fotocellával elektomos árammá alakíthatnak.
Megdöbbentő, és minden elismerésem, hogy neked sikerült helytállni. Képzeld, én meg úgy gondoltam, hogy mesterképzésen majd biofizikán és elektrodinamikán majd egyszerre ellébicelek, hát, lehet, hogy nem fogom bírni a kettőt egyszerre, de had essek csak pofára.
Hát ez van. De nem lehetne a radioaktivitást felgyorsítani valahogy? Hőmérséklet növeléssel vagy ionimplantációval. Ehhez nem értek sajna, csak tippjeim vannak. A rákos megbetegedés elleni használata egyénként az én fejemben is szöget ütött, mikor még nem hallottam az eljárásról.
