Mi a véleményetek arról,hogy az elemi részecskék talán örvények?Az anyag kontinuum ami áramlik.Illetve az Univerzum nagyskálás örvényei nem e az elemi részecskék kinagyított képei,amik az Ősrobbanás első részecskéi voltak.Szóval a Galaxisók a régi idők elemi részecskéinek fényképei.
1.kép:"Nagy amplitudójú tengeri belső hullámok megfigyelhetők űrhajófelvételen.Itt az Atlanti-óceán(balra) Földközi-tengerbe áramló hígabb vize kelt hullámokat miután áthaladt(és felgyorsult)a Gibraltári-szorosban.A belső hullámokat a felszín kapilláris hullámai teszik láthatóvá(www.tanger.8m.com/gibraltar.jpg)."
2.kép:"Nagyskáláú környezeti áramlás az óceánban.Műholdfelvétel a Golf-áramlatról.Miután elhagyja az amerikai kontinenst,az áramlat kígyózó(meanderező)alakzatot vesz fel,melyről mintey 100 km átmérőjű,s töb évig is jól azonosítható gyűrűk szakadnak le.Közülük az áramlástól délre szakadók a környezetüknél hidegebbek és pozitív forgásúak(ciklonálisak),az északiak pedig melegek és negatív forásúak(anticiklonálisak)."
3.kép:"A belső hullámok időnként érdekes felhőalakok kialakulására vezetnek."
Ez az elnevezés egy régebbi korból való,és a foszfor nem az ugyanilyen nevű kémiai elemet jelenti,hanem minden olyan szennyező iont(például rézion),amelyet megfelelő koncentrációban bejutatta foszforeszenciát lehet előidézni.Vagyis amelyek csapdába tudják fogni az elektronokat.Tudomásom szerint a sima foszfort nem is használják erre a célra,hanem csak fémionokat.
Magát a radioaktivitást,annak sebességét,külső fizikai állapotjelzők meváltoztatásával nem lehet befolyásolni,de a radioaktív energia koncentrálásának egyik módjárol már hallottam.Ennek lényege egy foszforeszkáló anyagból készült lemez,amelyet a radioaktív anyag mellé kell helyezni,és az feltölti energiával.Ez következő képpen történik:a radioaktív sugárzás megfelelő részecskéi a lemez atomjaiból elektronokat ütnek ki,amik szaladgálnak az atomok között és addig vándorolnak,amíg nem találnak egy elektronhiányos lyukat ahova beleeshetnek,és újra atomi kötelék biztonsága kerülhetnek.Amikor az elektron a lyukba esik akkor keletkezik a fényenergia.De a lemezbe olyan speciális anyagot juttatnak(foszforoknak nevezik őket),amik az elektronokat elektromos terükkel csapdába kerülnek,és kell várnia egy szomszédos atom hőmozgására ami kiüti a foszfor kötelékéből,és újra vándorolhat,amikor talál magának lyukat.Ennek a kiszabadító ütésnek a valószínűsége a hőmérséklet növekedésével nő.Ez a módszer trükkje:Alacsony hőmérsékleten(pár kelvin) feltöltik intenzív radioaktív sugárzással a lemezt,és elrakják.Nem fog világítani,mert minegyik elektron fogva marad,kicsi annak a valószínűsége,hogy egy szomszédos atom megfelelően nagy hőmozgásával kiüti őt a foszfor kötelékéből.Ha szükség van a lemez energiájára,akkor fel kell melegíteni,és nagy erősségű fényt bocsát ki,amit akár fotocellával elektomos árammá alakíthatnak.
Megdöbbentő, és minden elismerésem, hogy neked sikerült helytállni. Képzeld, én meg úgy gondoltam, hogy mesterképzésen majd biofizikán és elektrodinamikán majd egyszerre ellébicelek, hát, lehet, hogy nem fogom bírni a kettőt egyszerre, de had essek csak pofára.
Hát ez van. De nem lehetne a radioaktivitást felgyorsítani valahogy? Hőmérséklet növeléssel vagy ionimplantációval. Ehhez nem értek sajna, csak tippjeim vannak. A rákos megbetegedés elleni használata egyénként az én fejemben is szöget ütött, mikor még nem hallottam az eljárásról.
Ezért lehetett az,hogy Rutherford sohasem hitt abban,hogy a radioaktivitást nem fogják tudni az emberek energiatermelésre felhasználni.A halála után fedezte fel Otto Hahn és Fritz Strassman az urán maghasadást,és ezt először még ők sem akarták elhinni,sokáig azt hitték,hogy biztos tévesen elemezték a bárium jelenlétét(bárium csak úgy lehetet az uránban ha feltételezik azt,hogy az urán felhasadt).Mégis kiadták az eredményt,bár nagyon féltek attól,hogy nevetségessé vának.Azóta vannak atomreaktorok,de az általa visszamaradt atomhamu továbbra is haszontalan termék,sajnos...
Amikor kezdtem az egyetemet még 140-en voltunk Rengeteg barátot megismertem,aztán jött a vizsgaidőszak és rengetegen kiestek.Abból az évfolyamból márcsak olyan harminc diák maradhatott.Az akkori barátaimból cak egy valaki maradt benn.Egy nolcvan valahány éves elektronika tanár mondta,hogy nézzünk jobbra a két szomszédunkra,és balra a két szomszédunkra,és jövőre abból csak egy fog maradni.Igaza is lett.
Sajnos az átjelentkezéssel már elkéstem.Már ez az ötödik évem az egyetemen.És ebben a félévben is 34000 Ft-ot kellett befizetnem(előzőben is),és már úgy vagyok vele,hogy ezért is mindenképpen maradnom kell.
Erről nem voltak ilyen pontos információim, habár régebben foglalkoztam a radioaktivitással is, és a kiégett fűtőelemeket akartam energia előállításra használni. Meghökkentő eredményre jutottam: a világ összes fűtőelem készletének a 200 millió szorosa lenne elég, hogy egy 100 W-os villanykörtét üzemeljen, az igaz, hogy az idők végezetéig üzemelne.
Köszönöm a jó kívánságokat, én is remélem, hogy jól fog sikerülni, sajnos tavasszal amiatt nem igen lesz időm se tudományos lapokat olvasni, se fórumozni. Te nem gondoltál arra véletlenül, hogy esetleg a BME-re kéne átjelentkezni. Nem tudom miért halogatják a vizsgáidat, bár van egy sejtésem (egy prof. ismerősöm mondta, hogy az egyetemek megpróbálják minél hosszabb időre bent tartani a diákokat.) És lehet, hogy a BME-n ez nem annyira gyakorlat, bár nem tudom.
"de egyébként a hidrogén 1s pályájának elektronja is mindig áthalad a protonon, és az atom "határánál" a lokális impulzus csökkenése miatt ívelten "visszafordul"."
Egyes atomok elektronbefogásos béta bomlása is azért valósulhat meg,mert az elektronnak van valószínűsége arra,hogy az atommagban is előforduljon,bár ez nagyon pici,de az ilyen béta bomlás éves vagy méghosszabb felezési idejét tudja biztosítani.Az ilyen sugárzás béta bomlása csak antineutrinoból áll.
Örülök,hogy Veled is levelezhetek!:)Áron mesélt Rólad.
Igazából azért,mert az egyetemen kifizetetlen tartozásom volt,és így nem tudtam felvenni a tantárgyaimat.A csekkeket befizettem,de az ETR nem hajlandó elfogadni.Nem tudom mikor lesznek a vizsgáim,és így nem is idegesítem magam a vizsgaidőszakkal,hanem inkább fórumozok.
Benézek a filozófia topicba,hogy beszélgessem Veled,igazából a történelem topicon,és a sporton nem is írtam sehova.Van egy kedves lány ismerősöm aki filozófusnak készül,és a Debreceni ELTÉRE jár,és sokat mesélt a filozófiáról.Csak Angyalföldön lakik albérletbe,és nem tudott rendszeresen leutazni.Sajnos nem tudom felvenni Vele a kapcsolatot,pedig sokat probáltam,hátha Ő is csatlakozni a filózófia topicba íráshoz.De lehet,hogy olvassa ezeket a sorokat,mert mondtam,hogy Auróraként szoktam ide irogatni.
A BME-re jelentkeztél?Sok sikert kívánok a felvételihez!A Hubbard modellről még nem hallottam,a Poynting-vektorról tudnék mesélni.Ez az elektromágneses áramsűrűségvektor.
Igen hallottam,legalábbis a Marx György könyvekben olvastam róluk.(Atomközelben,Életrevaló atomok).Ez az atomok leírásának a nulladik közelítése.
Sajnos ezket nem ismerem.Amiről írtam,a Poynting vektoros magyarázat azt Simonyi:Villamosságtanból olvastam.
Sok sikert kívánok az érettségidhez és a felvétleidhez!
deltaE(mozg): amit átad a gyorsított elektron a kötési elektronoknak, feltételezhető, hogy a protonnal és a neutronnal nem tud ütközni a nagyon eltérő tömegek miatt, de egyébként a hidrogén 1s pályájának elektronja is mindig áthalad a protonon, és az atom "határánál" a lokális impulzus csökkenése miatt ívelten "visszafordul".
Van ennél egy mégnagyobb probléma:A vezetési elektron,ahoz hogy a kristályrácsban terjedhessen,ahoz el kell érnie az ionizációs energiát.De ahoz elég nagy elektromos feszültség kell,a tapasztalat azonban az,hoy egy kis ellenállású kristály már nagyon pici energiájú áramot is vezet.
A megoldás az,hogy az elektronok terjedése a fémkristályban klasszikus fizika szemszögéből nézve lehetetlenség,a kvantummechanika törvényei szükségesek a megértéséhez.Az elektron minden egyes impulzusállapotához egy síkhullámot kell rendelnünk,és ezek az elektronsííkhullámok,már alagúteffektussal ki tudnak szabadulni az atomi kötelékből,annak ellenére,hogy nem rendelkeznek az atomi ionizációs energiával,vagyis klasszikus fizikailag nem juthatnának ki az atomból.Az alagúteffektussal kiszivárgó elektronhullámok egy tökéletesen szabályos kristályrácsban minden ellenállás nélkül terjedhet,éppúgy mint a vákuumcsőben levő elektronok.De ha van a kristályban rácshiba,például diszlokáció,vagy vakancia,vagy idegen atom,akkor az elektronhullámok azon szóródik,és ez okozza a kristály ellenállását.Ilyen szennyezés másféle mélységű potenciálvölynek felel meg,mint a kristályrács többi atomja,és ekkor az átmenő hullámon kívűl visszaverődő hullám is fellép.Ez térben gömbhullámként továbbhaladó szóródó elektronhullámnak felel meg,ez gyengíti interferencia utján az akadálytalanul haladó síkhullámokat,ez tünik úgy,hogy az áram lassulást szenved.A szennyezések kristálybeli ellenállásától függ a szóródások erőssége,és az ebből származó elektromos ellenállás nagysága.Az elektronhullámok az alagúteffektus révén "utattörnek maguknak" és átjuthatnak a kristályon.Az elektronokhoz tartozó különböző impulzusú(vagy hullámszámú) síkhullámvonulatainak interferenciája-mint moduláció-a hullámcsomag,ami csoportsebességgel halad,ez úgy viselkedik mint egy részecske,de még interferára képesek(szemiklasszikus).De ha a rácsrezgések elkenik a vivőjelek hullámzását,és csak a moduláció gröbéje marad meg,akkor teljesen visszakapjuk a részecsketulajdonságot(dekoherencia).
A vezetőbe a Joul-hő nem az elektronok ütközése során jön létre,hanem a vezetőt körbefogó elektromágneses térből szállítja a vezetőbe a Poynting vektor.Erre merőlegeses folyik az áram,mert az elektromágneses térerősség hajtja,ami a Poynting vektorra(energiáram)irányára merőleges.Hasonlít ez arra,hogy a jéghegyek nem arra sodrodnak a tengeren,amerre a szél fúj,hanem arra merőlegesen(Nansen megfigyelése).A matematikája ugyanaz a két jelenségnek,csak a szélnyírást kell az elektromos térerősséggel,az Ekmann-transzpotot(a tenger felső határrétegében kialakuló átlagolt vízáramlást) a Poynting-vektorral helyettesíteni.
Először is köszönöm szépen,hogy látsz benne fantáziát!:)Igazából az Einstein-de Haas kísérletnél a spin hatására a vashenger mágneses térben elfordul.A spin a részecskék mozgásától független perdület,ami szerintem a nyugalmi energiából származik.Ez szerintem csak úgy lehet,hogy a részecskék örvények,aminek a mozgsásától függetlenül,a kialakulásukhoz szükséges feltétel az,hogy forómozgással rendelkezzenek.Ez az egyetlen dolog,ami szerintem bizonyítja azt,hogy a spin ténylegesen forgás lehet.(emellett persze még ott van Bethe forgótárcsás kísérlete,amivel a cirkulárisan polarizált fény perdületét mutatták ki,amelyről kiderült,hogy a foton egyes spinje makroszkópikus perdületté alakul.
Ez az örvénykép nem olyan,hogy egy részecske végez benne örvénylő mozgást,vagyis a mostani gondolatom ez.Pont olyan örvénynek képezem,mint amilyenek a ciklonok vagy a repülőgépről leválló indulási örvények.Amikor indítottam ezt az oldalt,akkor arra gondoltam,hogy esetleg a galaxisok örvényei az ősrobbanás utáni pillanatok atomjai csak a tér tágulása felnagyítota őket.
Ez az örvénykép folyton változik,minden párbeszédnél alakul egy kicsit.Nincs erre semmi bizonyíték,nem állítom azt,hogy tényleg ez a valóság.De mint elméleti kérdés érdekes lehet,és a célom az,hogy mások fantáziáját is felkeltsem.
Emellett az oldal a makroszkópikus örvények,pl. tornádok,ciklonok,galaxisok stb. otthona is lehetne.Vitaminek Hurrikánok és tornádók topicjához hasonló lehetne.
Apropó, erősen furdalja az oldalunkat, hogy a tömegdefektus számottevő megnyilvánulásakor is kevésnek bizonyul a vezetési elektron ütközéséből származó energia a Joule-hő keletkezésére. Nektek mi a véleményetek róla.
dE = E(mozg) * 4*m1*m2/(m1négyzet+m2négyzet) a lendület és energiamegmaradásból származtatva
Van benne fantázia, de nem merném állítani. Mi késztetné arra, hogy örvényként viselkedjen? Egy számítógépes program egy Wigner-Seitz cellába került nagy sebességű elektront 3D-s centrális-cirkuláris hurok pályájúnak modellezte. Az elektrongyorsítók pedig nagyon ritkán mutatják be a szétszóródó részecskék örvényes mozgását, a pályák legtöbbször egyértelmű hozzárendeléssel leírhatók.
"Kérlek segítsetek!!!Rakjátok ki ti is,aki olvassa!
Ignéczi Jani*** (846) Üzenek VALAKI SEGÍÍÍTSEN NEM TUDTOK VKIT AKINEK VAN OLYAN ANYA KUTYÁJA AMEIK JELEN PILLANATBAN IS NEVEL KISKUTYÁKAT???? VAN 4 GYÖNYÖRÜ AMSTAFF KISKUTYA AKIK MA ESTE FÉL 12 KOR SAJNA ÁRVÁN MARADT MERT MEGHALT AZ ANYJUK SÜRGÖS LENNE MERT IGY NEM BIRJÁK 1-2 NAPTOL TOVÁBB..........."
Ha valaki tud segíteni,akkor legyen szíves írjon erre az oldalra és továbbitom Neki!Aki nincs regisztrálva az a jozmaat@freemail.hu emailcímre.
A Szilveszter azért is érdekes,mert amikor kis rakétákat lőnek ki,akkor a sípoló hangjukat a rakéta mögött kialakuló Kármán-féle örvényút okozza.A hangmagasságból meg lehet határozni,hogy milyen időperiodúsban válnak le a rakétákról,és ezzel a méretűk is megbecsülhető(ehez a hangmagasság is kell).
Szerinted,ha lemehetnék az elektron méretének a tartományba,akkor mit láthatnánk?Vagy ne is probáljuk meg elképzelni,hogy mi az elektron,mert az álatunk ismert makroszkópikus világ hasonlatai közül egyik sem olyan,ami a mikroszkópikus világhoz stimmelne?
Én meg arra gondolok, hogy az elektron az egy elektron, a mezőoszcillátor meg csak egy hasonlat egy közelítés.
Nem ismerünk semmi olyan dolgot, ami minden tekintetben visszaadná az elektron tulajdonságait. Hasonlatokkal és közelítésekkel megismerhetetlen, csak úgy ismerhető meg, ha meg mérjük a tulajdonságait és a viselkedéset.
Az lesz az elektron. Nem érdekelnek az oszcillátorok.
Mi a különbség az atomi oszcillátorok és a mező oszcillátorok között?
Vegyünk egy véges térfogatú rezonátort,amiben az elektromágneses hullámok állóhullámrendszere alakul ki.Ha a Coulomb-mértéket használjuk(divA=0)és a rezonátor belsejében a Coulomb-erő potenciálja nulla(fi=0),akkor a vektorpotenciálra hullámegyenlet teljesül:d2A/dt2=c2 nabla2A.
A vektorpotenciál hullámai között csak azok valósulhatnak meg,amelyek a rezonátor falán levő fizikai eredetű határfeltételeknek tesznek eleget:ezek választják ki a módusokat és azok omegal sajátfrekvenciáit.Az l indexszel különböztetjük meg a különböző helyfüggésű és/vagy különböző polarizációjú módusokat(egy állóhullám két egymásra merőleges lineárisan polarizált hullámot alkothat.Mivel egy állóhullám két haladó hullám interferenciája,így egy módus valójában négyféle haladó hullám interferenciája,mert kétféle polarizációs irányba állóhullám alkot egy egészet.Ez adja a négyes szorzót a Rayleigh-Jeans-Planck tövény levezetésénél).
A módusok különválnak,és független harmonikus oszcillátorok mozgásegyenletét kapjuk:
d2Al/dt2=-omegal2Al.
Tudjuk,hogy Coulomb-mértékben:E=-dA/dt,B=rotA
Ezekből megalkotható az elektromágneses tér Hamilton-operátora:
Hasonlítsuk össze az elektromágneses mező Hamilton-operátorát az atomi-oszcillátorokével:epszilon0 helyébe egy m tömeget gondolunk,akkor minden tag pontosan a harmonikus oszcillátor energiája,kifejezve az Al koordinátával és az dAl/dt sebességgel.Akkor viszont,px=mdx/dt analógiájára
pil=epszilon0dAl/dt az Al koordinátához tartozó kanonikusan konjugált impulzus.
A harmonikus oszcillátornál igaz a következő kommutációs reláció:
<pi,xj>=hvonás/i deltaij,ahol deltaij az egységtenzort szimbolizáló Kronecker-delta.Ez igaz az elektromágneses mező kanonikusan konjugált koordinátájára és impulzusára is.
<pil,Al>=hvonás/i deltaij
Hamilton-operátor sajátértékei:
E=szumma(l)hvonás omegal(nl+1/2)
az l-eik módusban nl foton található,ezek energiájából tevődik össze a szabad elektromágneses mező energiája.
Most toljuk ki a rezonátor falait végtelenbe,és a végtelen térfogatú rezonátor vektorpotenciál-hullám módusait vizsgáljuk.Véges térfogatú rezonátor esetén az l egész értékeket vehetett fel,az eltérő módusok energiája között ugyanúgy azonos nagyságú energiaközök vannak,mint az atomi oszcillátoroknál.Amint nő a rezonátor térfogata,egyre inkább csökken az eltérő energiák közötti energiaközök nagysága,és végtelen térfogatú rezonátornál ez nullára csökken(mert az alaphang frekvenciája nullához tart,és a felharmonikusok frekvenciája az alaphang frekvenciájának egész számú többszöröse lehet).Ilyenkor a rezonátor spektruma folytonos lesz,mindenféle frekvenciájú hullámmódus megengedett lesz(a spektrum nem diszkért Fourier-sort,hanem folytonos Fourier-integrált fog tartalmazni,és az alaphang a nulla lesz).Ekkor a módusokat jelölő l index már nem csak egész szám lehet,hanem folytonos értékeket is felvevő változó.És a mátrixos Kronecker-deltából függvényes Dirac-delta lesz(delta(x-x')),ami az egységfüggvényt szimbolizálja.x és x' nem egyenlő az x-irányú koordinátával,itt egy tetszőleges folytonos változó.Ilyenkor a kommutációs reláció a következő lesz:
<pi(x),A(x')>=delta(x-x')
Ekkor a mező-oszcillátor energiája:
E=integrál(minusz végtelentől végtelenig){hvonás omega(n(x)+1/2)}dx=végtelen lesz.Ez érthető,mivel ha az állóhullámmódusnak egy pici energiája is van akkor abból az energiára végtelen jön ki,mert végtelen térfogatú rezontárban kontinuumsok állóhullám van.Véges térfogatú rezonátor megszámlálhatóan végtelensok módusa energiájának összege még konvergálhat véges összenergiához,de ha kontinuumsok módus van,amelyek közül mindeegyik rendelkezik valamekkora nem nulla energiával,akkor a módusok energiáinak összege biztosan divergálni fog,vagyis az összenergiájuknak végtelennek kell lennie.
ha n(x)=0 akkor
E=integrál(minusz végtelentől végtelenig){1/2 hvonás omega(x)}dx=végtelen,vagyis a vákuumenergia végtelen.Ezt úgy lehet kiküszöbölni,hogy csak véges térfogatú rezonátor elektromágneses hullámaival foglalkozunk.
az atomi-oszcillátorok gerjesztései a fononok,a mező oszcillátorok gerjesztései a fotonok.Az atom-oszcillátorok tömege a hagyományos tömeg,míg a mező oszcillátoroké az epszilon0,a vákuum dielektromos állandója.(Régebbi könyvekben azt írták,hogy a vákuum dielektromos állandójának nincs semmiféle fizikai relativitása.Ez éppolyan tévedés,mint az,hogy a paritásszimmetria jelenségével csak a kvantummechanika atomi jelenségeiben találkozhatunk.De csatolt ingák makroszkópikus méretűek,amik mozgásában a paritás szimmetria szerepet játszik.Az atomok is úgy viselkednek,mint csatolt ingák.)Persze csak akkor ez a tömege,ha a rezonátorban vákuum van.Ha valamilyen szigetelő közeggel töltjük ki,akkor az epszilon0-át az epszilonr relatív dielektromos állandóval kell megszorozni,vagyis a szigetelő közeg hatása az,hogy megnöveli a mező oszcillátorok tömegét.
Az atom oszcillátorok koordinátái a hagyományos térbeli koordináták lehetnek:x-,y-,z-koordináták.Míg a mező oszcillátorok koordinátái a vektorpotenciál Al módusai,amiből végtelen sok lehet,mert az l index elmehet a végtelenig(nem engedem meg,hogy a rezonátor térfogata végtelen legyen,és így az l index egész szám marad).Szóval ennek semmi köze sincs a térbeli koordinátákhoz.A mező-oszcillátorok szempontjából egyáltalán nem számít a térbeli irány,csak az számít,hogy az eredő vektorpotenciál függvény milyen vektorpotenciál-módusokból rakható össze.Eddig tartott az amiről könyvekből hallottam.
Szerintem a vektorpotenciál-koordináták és a térbeli koordináták ellentéte azzal lehet kapcsolatban,hogy a mező oszcillátor végtelenül pici tartományban helyezkedik el,ahol értelmetlen a kitérés fogalma.A kitéréshez kell egy infinitezimálisan kicsi környezet,ahol nincsen másik oszcillátor.Ez a mező-oszcillátoroknál nem teljesül,mert kontinuumot alkotnak.Míg az atom-oszcillátorok egy globális(atom-méretű) tartományban helyezkednek el,aminél így a kitérés fogalma értelmezve van.Valójában az atom-oszcillátorok(lehetnek atomok,molekulák,protonok,neutronok,elektronok,kvarkok,stb.)is mező-oszcillátorok gerjesztései,amik azon kívűl még oszcillátorok is,vagyis nekik is vannak gerjesztéseik.Ha egy gerjesztés oszcillátorként viselkedik,akkor ahoz globális tartomány tartozik(aminek a térfogata nem nulla,vagyis az oszcillátornak van kiterjedése,nem pedig egy pont,mint a mező oszcillátor),ahol van értelme kitérésről beszélni,mert a mező oszcillátorok szórásukkal a gerjesztésekhez bizonytalansági felhőt rendelnek,vagyis nem lesznek pontszerűek.Jellemző rájuk a határozatlansági relációmáltal előírt kvantumnyüzsgésnek a méretet meghatározó jelensége(ami miatt az elektront nem lehet az atommag belsejébe tömöríteni,csak egy sokkal nagyobb tömegű részecskét lehet,mert a tömeg mérsékli a nyüzsgést),míg a mezőoszcillátorokra ez nem teljesül,mert azok mindig pontszerűek.Az atom-oszcillátorok a mező-oszcillátorok azon gerjesztései,amik maguk is oszcillátorok,és rájuk már nem lehet használni az Al vektorpotenciál-koordinátákat,mert nem lokálisak.Ehelyett nekik maradnak az x-,y-z-koordináták.
Marad egy nyitott kérdés:Miért léteznek fermionok,hiszen a ha az elemi részecskék mindegyike éppolyan gerjesztés,mint a fonon,akkor mindegyik elemi rézecskét azonos energiaállapotba lehetne jutatni,vagyis bozonoknak kéne lenniük.Ehelyett léteznek feles vagy félegész spinű részecskék,amikből csak egyetlen lehet egy energiaállapotban,vagyis teljesül rájuk a Pauli-elv.Ez a kérdés leredukálható arra,hogy mi okozza a feles spin létezését.Mert,ha ezt sikerülne megmagyarázni,akkor a fermionrejtély is megoldódna.Mert,ha csak egész spinű részecskék léteznének akkor csak bozonok lennének és akkor nem lenne baj a mező-oszcillátor elmélettel,viszont ekkor nem léteznének magasabb energiahéjak alapállapotú elektronoknál és az atomokat jellemző periodusos rendszer nem lenne periodikus.Nem léteznének kémai kötések.
Arra gondolok,hogy feles spinű részecske a mező oszcillátor rendellenes állapota.Legtöbbször a mező oszcillátorok mozgásának anharmonikussága sokkal kisebb a lineáris részhez képest.Ekkor haználható a perturbációszámítást,és az ekkor megjelenő tagokat,úgy lehet tekinteni,mint a gerjesztések között kölcsönhatás hat.Ez lép fel a héliumatomban is,amikor a két elektron egymással való kölcsönhatás úgy viselkedik,mint a csatolt ingában a két inga közé felfűzött súly,ami a csaotlást megtermeti,vagyis a kölcsönhatást.Enélkül az elektronok úgy mozognának egymástól függetlenül,mintha két hidrogénatomot egymásra vetitenék.De ilyenkor az elektronok közötti kölcsönhatás a mozgásukat (inkább állapotúkat)összecsatolja,és megjelenik közöttük ugyanaz a csatolási energia,mint amit a kettősingában a két inga egymás között cserélget,és ami lengésük lebegéükben nyilvánul meg.Csak ezt a kvantummechanikában kicserélődési energiának hívják.De ez a leírás csak addig érvényes,amíg az oszcillátorok anharmonikussága sokkal gyengébb a linearitásukhoz képest.Ha az oszcillátorok erősebben anharmonikussá válnak,akkor már a rezgésükre nem alakmazható a perturbációszámítás,mert a perturbációs sor divergálni fog,és az oszcillátor kaotikus rezgést fog végezni.Szerintem ezt simitja el a feles spin jelensége.Mint az egyetlen ruhaeloszlást mosó mosógép,kiméletlenül elkezd rángatozni,aztán egyenletesebben rezeg és aztán aztán újat úgrik.Ilyen felrúgás tekinthető talán fermion gerjesztésnek,amiből csak egy lehet egy energiaállapotban.Annak ellenére,hogy mosógép felrúgás megjósolhatatlan,mégis mindig azonos erősségű,és talán a modógép átlagos energiájánál másfélszer nagyobb az energiája(ezt az otthoni mosógéppel megfigyeltem,aminek baj van a kitámasztásával).Ez magyarázhatja,hogy a feles spin mindig feles.
