Mi a véleményetek arról,hogy az elemi részecskék talán örvények?Az anyag kontinuum ami áramlik.Illetve az Univerzum nagyskálás örvényei nem e az elemi részecskék kinagyított képei,amik az Ősrobbanás első részecskéi voltak.Szóval a Galaxisók a régi idők elemi részecskéinek fényképei.
Visszatérve a homokzsákhoz, azt hiszem nem tudsz elszakadni a ballisztikus inga problémájától, amikor is egy felfüggesztett testbe ami lehet éppen homokzsák is lőnek bele. Ha ez a homokzsák a talajon hever, akkor már a tapadási surlódás miatt sem fog arrébbcsúszni, ha belefúródik a lövedék. Felesleges végtelen nagy tömegűnek elképzelni.
Megtudtam,hogy a virtuális részecskék nem igazi részecskék.Arról van szó,hogy amikor egy atomi rendzsert,mondjuk egy molekulát független atomokra bontunk,akkor hiányzik belőle a kölcsönhatás.Valójában egy molkeulában a részecskék teljesen összefonodnak,nem lehet tudni,hogy ez-e a proton vagy ez e az elektron része az atomnak.Mégis,ha sorbafejtünk akkor az első tagok a független részecskék viselkedését tartalmazza(energiáit),mintha szabadon lennének,és a többi tagja a sorfejtésnek negatív energiájú és úgy tekintenek rá mintha részecske lenne,valójában csak a sorfejtés magasabb rendű tagjainak összege.Ezek a virtuális részecskék,amik csak leírási eszközök,negatív energiatagot erre ruházzák fel,de nem valóságos részecske,mert ha nemrelativisztikus közelítésben a negatív energiából kiszámítjuk a virtuális részecske lendületét akkor képzetes lendületet kapunk.A teret egy változó és egy sztatikus részre kell bontani.A változó részhez rendeljük a valós részecskéket a sztatikus részhez pedig a virtuális részecskéket.De valójában a valóságos összetett atomi rendszer állapotának sorfejtésének első tagja a független közelítés részecskéi a valós részecskék a magasabb energiatagokhoz pedig a virtuális részecskét rendelik.De a virtuális részecskék nem léteznek,sohasem lehet megfigyelni őket,mert a kölcsönhatásos leírásának a független részecskés leírásától való eltérését figyelembe vevő korrekció.
a hőtágulás törvénye a szilárd testek hosszúságváltozására:
l=l0(1+alfa dT),ahol l a dT-vel magasabb hőmérséklet miatti hőtágulás utáni új hossza a rúdnak,l0 az eredeti hőmérsékleten(a hőtágulás előtti) hossza a rúdnak,dT a hőtágulást előidéző hőmérsékletkülönbség:
körülbelül alfa=1/3 10-5 1/Cfok.Nem tudom melyik anyagé lehet,mert nincs függvénytáblázatom.A rézét találtam meg könyvben:alfa=1,4 10-5 1/Cfok.Szerintem valamilyen öntött vasé lehet,aminek a hőtágulása kisebb lehet,mint a rézé.Ezért lehet talán,hogy olyan helyen ahol a mechanikai tulajdonságok fontosak,ott a vasat használják,a rezet áramvezetőnek használják.
Szerintem itt a homokzsák tömegét végtelen nagynak tekintik.Ezzel alójában könnyebb a feladat,mert csak a termodinamikára van szükség,a mechát nem kell figyelembe venni.Ha nem lenne végtelen a tömege,akkor ez egyben mecha feladat is lenne.
"Nincs számológépem,ezért nagyon sokat kerekítettem."
Egy ilyen gep van a kezeid alatt, es ezt le mered irni? Szegyen. Tudod te mi mindent lehet ezzel a geppel kiszamolni, amivel most szoveget szerkesztesz?
Ú..emberek! Ácsi. homokzsákost én is megcsináltam. :D Először is. az a kérdés, hogy mekkora hő keletkezik...és megolvad-e az ólom, vagy ki is jelenti, hogy megolvad.
"Egy 2,2g-os ólomlövedéket belelőnek egy homokzsákba 150m/s-os sebességgel."
Ebben a mondatban van az összes információ a homokzsákról. Felróható a feladat szövegezőjének, nem adta meg egyértelműen a homokzsák helyzetét. Ilyenkor mit tehetünk, a legegyszerűbb esetet tételezzük fel, a zsák egy fal tövében hever, vagy része egy nagyobb homokzsák kupacnak, nem mozdul el, nem vesz át semmit a lövedék mozgási energiájából.
Ahoz hogy a lövedék teljesen lelassuljon a homokzsáknak sokkal nagyobb tömegünek kell lennie,mint a lövedéknek.A tapasztalattal azért nem fér ez össze,mert a lövedék mozgási energiájának csak egy része alakul át hővé,nagy része a homokzsák mozgási energiájává szokott alakulni.Ahoz,hogy tényleg a lövedék teljesen lelassuljon,de a homokzsák ne térüljön ki,a homokzsáknak végtelen nagy tömegünek kell lennie,a lövedék belsejében kell a hőnek felszabadulnia,mert ha a homokzsák is felmelegedne akkor ki is kéne mozdulnia.Mert ha a homokzsáknak végtelen a tömege(de véges méretű),akkor az atomjainak is végtelen tömegünek kellene lennie vagyis hőmozgást sem tudna felvenni.
Ezt a mondatot - ami nyilván elírás - kifogásoltam.
Egyébként én inkább így fogalmaznék: A homokzsákba fúródó lövedéket a homokkal való surlódás állítja meg, a homokzsák surlódási munkája egyezik meg a lövedék becsapódás előtti mozgási energiájával, ami a szöveg szerint teljes mértékben a lövedék belső energiáját növeli, tehát hővé alakul.
De a homokzsáknak nulla a mozgási energiája és a homokzsáknak az ütközés után nulla lesz a sebessége.Az ólom lassul le,szóval az ólomban alaku át a mozgási energia hőenergiává.Az más kérdés,hogy ez a hőenergia elvezetődik a homokzsákba is.
Nincs számológépem,ezért nagyon sokat kerekítettem.De ha pontosan kiszámolód szerintem kijön a 39,95 gramm/mol,ami az argonnak a moláris tömege,és egyatomos gáz.Meg általában a feladat íróiba nem sok kreativitással rendelkeznek,így eleve biztos,hogy a legismertebb nemesgázra gondolnak.
Aki meg tudja oldani, az pls. segítsen! bartalosl@gmail.com-r küldje el! Nagyon fontos lenne! Thx
FIZIKA II. KF 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT B MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK 2007.DECEMBER 6. EHA kód:……………………….Név:………………………..………… g=9,81m/s2; R=8,314J/kg·mol; k=1,38·10-23J/K; 1 atm=105 Pa Moxigén=32g/mol; Mhélium = 4 g/mol; Mnitrogén = 28 g/mol; Mneon = 20 g/mol; ρvíz=103 kg/m3
2. Egy 2,2g-os ólomlövedéket belelőnek egy homokzsákba 150m/s-os sebességgel. Feltételezve, hogy fékezéskor az összes súrlódási munka a lövedék belső energiáját növeli, mennyit emelkedik a hőmérséklete? (ólom fajhője 130J/kg) 15% 3. Melyik az az egyatomos gáz, amelyikből 0 oC-on és 810,6kPa nyomáson 2,1212g-nak a térfogata 1,49 liter? 15% 4. Vízszintes síkban lévő csőrendszer egy A1 = 25cm2 keresztmetszetű darabja A2 = 20 cm2 keresztmetszetű részhez csatlakozik, melyből a víz kifolyhat a szabadba (p0 = 1atm). Mekkora nyomás szükséges az első csőben ahhoz, hogy a víz a második csőből v2 = 5 m/s sebességgel áramoljon ki? (ρvíz= 103kg/m3) 15% 5. A talajban végzett mélyfúrások azt mutatják, hogy a Föld hőmérséklete 30 méterenként 1 oC –kal emelkedik. Mennyi hő sugároz ki a talaj négyzetméterenként és másodpercenként, ha a hővezetési tényező 0,8 W/ oCm? 15% 6. 4 g normál állapotú (1 atmoszféra nyomású, 273K hőmérsékletű) He gáz nyomása változatlan térfogat mellett felére csökken. Milyen típusú állapotváltozásról van szó? Rajzolja fel a folyamat p-V diagramját és adja meg a gáz által végzett munkát? 20% (c=3,161 kJ/(kg*K)) FIZIKA II. KF 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT C MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK 2007.DECEMBER 6. EHA kód:……………………….Név:………………………..………… g=9,81m/s2; R=8,314J/kg·mol; k=1,38·10-23J/K; 1 atm=105 Pa Moxigén=32g/mol; Mhélium = 4 g/mol; Mnitrogén = 28 g/mol; Mneon = 20 g/mol; ρvíz=103 kg/m3 1. A 3m hosszúságú rúd 0,091cm-t nyúlik, miközben hőmérséklete 60 oC –ra emelkedett. Milyen anyagból készült a rúd? 15% 2. Milyen magasra lehet felemelni egy 2t tömegű testet azon az energián, mely 8dm3 térfogatú 100 oC hőmérsékletű víz 25 oC-ra való lehűlése során felszabadul? (cvíz = 4,2 kJ/(kg*oC)) 15% 3. Légsűrítővel 70 liter levegőt pumpálunk egy 6 literes tartályba, állandó hőmérsékleten. Mennyi lesz a végső nyomás ha eredetileg 1 atm volt? 15% 4. Egy 20cm/s sebességgel vért szállító ér átmérője 0,5 cm. Az ér két 0,3 cm átmérőjű érré ágazik szét. Mekkora ezekben az erekben a véráram sebessége? 15% 5. Egy 4 cm vastag 25cm x 25cm méretű lemez két oldala között 40 oC a hőmérséklet-különbség. Mennyi hő jut át a lemezen óránként, ha a hővezetési tényező 0,0105W/cmoC? 15% 6. 64g oxigént 3 atmoszféra nyomáson 30oC-ról olyan hőmérsékletre melegítünk, melynek térfogata 35 dm3 lesz. Milyen típusú állapotváltozásról van szó? Rajzolja fel a folyamat p-V diagramját és adja meg a gáz által végzett munkát? 20% (cp-oxigén = 916,9 J/(kg*K)) FIZIKA II. KF 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT D MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK 2007.DECEMBER 6. EHA kód:……………………….Név:………………………..………… g=9,81m/s2; R=8,314J/kg·mol; k=1,38·10-23J/K; 1 atm=105 Pa Moxigén=32g/mol; Mhélium = 4 g/mol; Mnitrogén = 28 g/mol; Mneon = 20 g/mol; ρvíz=103 kg/m3 1. Milyen hőmérsékleten lesz azonos a Celsius és a Fahrenheit skálán leolvasott éték? 15% 2. Összeöntünk 20 kg , 40 oC –os és 40 kg, 95 oC –os vizet. Az egyensúly beállta után mennyi lesz a közös hőmérsékletük? 15% 3. 100 liter nitrogéngázt 27 oC-on és 1 atm nyomáson beletöltenek egy kezdetben üres 5 liter térfogatú tartályba. Mennyi lesz a gáz nyomása, ha közben a hőmérséklete 17 oC-ra csökken? 15% 4. Vízszintes síkban lévő csőrendszer egy A1 = 15cm2 keresztmetszetű darabja A2 = 10 cm2 keresztmetszetű részhez csatlakozik, melyből a víz kifolyhat a szabadba (p0 = 1 atm). Mekkora nyomás szükséges az első csőben ahhoz, hogy a víz a második csőből v2 = 5 m/s sebességgel áramoljon ki? (ρvíz= 103kg/m3) 15% 5. A talajban végzett mélyfúrások azt mutatják, hogy a Föld hőmérséklete 28 méterenként 1 oC –kal emelkedik. Mennyi hő sugároz ki a talaj négyzetméterenként és másodpercenként, ha a hővezetési tényező 0,8 W/ oCm? 15% 6. 20 g 1 atmoszféra nyomású, 300K hőmérsékletű Ne gáz nyomása változatlan térfogat mellett felére csökken. Milyen típusú állapotváltozásról van szó? Rajzolja fel a folyamat p-V diagramját és adja meg a gáz által végzett munkát? 20% (c=3,161 kJ/(kg*K))
1. Egy 60cm x 50cm alapterületű és 40 cm magasságú akváriumot teletöltünk vízzel. Mekkora erőt fejt ki a víz a medence fenekére? Mekkora a nyomás a fenéken?
(ρvíz= 103kg/m3) 15%
A teljes nyomás:p=p0+ph=104000Pa
2. Mekkora sebességgel áramlik ki a folyadék egy 45 cm magas tartályból, ha a nyílást a tartály oldalának aljára helyeztük? 15%
A Torricelli képletet kell alakalmazni:v=gyökalatt(2gh)=gyökalatt(2 szer 10m/s2 0,45m)=3m/s
3. Összeöntünk 10 kg , 20 oC –os és 50 kg, 90 oC –os vizet. Az egyensúly beállta után mennyi lesz a közös hőmérsékletük? 10%
"2. Vízszintes síkban lévő csőrendszer egy A1 = 15cm2 keresztmetszetű darabja A2 = 10 cm2 keresztmetszetű részhez csatlakozik, melyből a víz kifolyhat a szabadba (p0 = 1 atm). Mekkora nyomás szükséges az első csőben ahhoz, hogy a víz a második csőből
"3. Milyen magasra lehet felemelni egy 1t tömegű testet azon az energián, mely 2dm3 térfogatú 100 oC hőmérsékletű víz 25 oC-ra való lehülése során felszabadul?"mt=1000kg
Egy köbméter víz tömege 1000 kg.2 dm3-é mv=2kg.Q=mvcdT=2kg szor 4000 J/kg K ször 75 K=60000J
A gravitációval végzett munka:W=mt g h,ebből h=W/mt g=60000J/1000kg 10m/s2=6m
Próbáld ki, ha windows az op. rendszered.
