Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2020.11.22 0 0 1926

Ha az alapfeltevés ellentmondásra vezet, akkor el kell vetni.

Vagy a síkhullámot, vagy pedig a határozott sebességet.

 

Habár a ködkamrában mozgó elektron nyoma arra utal, hogy a sebességének határozatlansága nem túl nagy. Különben körök helyett mindenféle cifra alakzatokat látnának.

Előzmény: szabiku_ (1925)
szabiku_ Creative Commons License 2020.11.19 0 0 1925

>Akár azonnal. Repülési idővel nem is kellene számolni.

 

#Ezt miből gondolod? A terjedéséhez akkor is idő kell.

Előzmény: Törölt nick (1924)
Törölt nick Creative Commons License 2020.11.08 0 0 1924

A kvantumelmélet bevezető kurzusain beszélnek olyan marhaságokat, mint a deBroglie síkhullám.

 

Vegyünk egy CRT elektronágyúját, és célozzuk meg velez ar ernyő egy pontját.

Ha az elektronnak határozott lendülete lenne, akkor (térben és időben) végtelen kiterjedésű síkhullám lenne.

Akkor előfordulhatna, hogy az elektron az ernyő helyett a Hold felszínét találja el. Vagy a szomszéd galaxisban detektálják. Akát azonnal. Repülési idővel nem is kellene számolni. Mellesleg az elektroncsöveket soha nem cserélték volna ki tranzisztorokra sem - emiatt. Az elektron repülési ideje nem okozna felső határfrekvenciát az erősítő számára, és nem keletkezne konvolúciós torzítás.

Sőt, időben bármikor bekövetkezhetne a határozott lendületű elektron detektálása. Akár a múltban is.

 

De sajnos ilyen furcsaságokat nem tapasztalunk. Ezért fel kell tételeznünk, hogy az elektron egy véges tartójú hullámcsomag.

De akkor hogyan értelmezhető egy kristályon az elektron diffrakció egyetlen részecskével?

Amikor nyaláb helyett mindig csak egy-egy elektron vesz részt a (hónapokig tartó) kísérletben?

Előzmény: Astrojan (1922)
jogértelmező Creative Commons License 2020.11.05 0 0 1923

Jó, és azt milyen kísérlet igazolja, hogy az alkotórészei pontszerűek?

 

Mert a kérdés erre vonatkozott.

Előzmény: Törölt nick (1921)
Astrojan Creative Commons License 2020.11.05 0 0 1922

Az elektron egy térben szétkent valószínűség, hullámfüggvény.

 

Látod, ilyen hülyeségekkel vannak tele a fizikakönyvek. Neem, nem a kémiakönyvek, a kémikusok ennél okosabbak, bízom benne, hogy ekkora baromságot nem mondanak.

 

Esetleg mondhatnak például valami ilyesmit: az elektront a matematikus beállítottságú fizikusok hullámfüggvénynek képzelik és ezeket a függvényeket gyorsítják a ciklotronban. Amikor a függvények eléggé felgyorsultak akkor a falhoz csapják a függvényeket. A számtanfüzettel együtt.

Előzmény: Törölt nick (1921)
Törölt nick Creative Commons License 2020.11.05 0 0 1921

Az elektron egy térben szétkent valószínűség, hullámfüggvény. Ezt bármelyik kémia könyvben megtalálod.

Viszont minden szórási kísérlet pontszerű hatásközpontot mutat. Az ütközés egy pontban történik, nem pedig egy szétkent pacában.

Vannak nem szórási kísérletek is. Ezek nem tudják megmutatni az elektron helyét. Az ilyesmit construct kölcsönhatás nélkülinek nevezi, de nem az elnevezés a lényeg.

Előzmény: jogértelmező (1920)
jogértelmező Creative Commons License 2020.10.31 0 0 1920

"Az elektron alkotórészei pontszerűek,"

 

Ezt milyen kísérlet igazolta?

Előzmény: Astrojan (1919)
Astrojan Creative Commons License 2020.10.31 0 0 1919

Az elektronnak nincs hullámfüggvénye. Hullámfüggvényünk nekünk van, mi találtuk ki azért, hogy megpróbáljuk leírni az elektron viselkedését. Tehát a hullámfüggvény biztosan láthatatlan, mert nincs olyan.

 

Az elektron alkotórészei pontszerűek, igen apró energiarészecskék, így nem csak egy pont.

 

Ez a tórusz felület amit bejár az egyik pontszerű kvantum, elmosódhat olyan értelemben amint ez a fénysebességű keringés valahogy zavart kelt a környező gravitonsugárzásban és ezt a zavart érzékeljük amikor megpróbálunk egyedi elektront megfigyelni. Vélhetően ezt a zavart próbálja leírni a hullámfüggvény a matematika nyelvén.

Előzmény: Törölt nick (1918)
Törölt nick Creative Commons License 2020.10.31 0 0 1918

Az elektron hullámfüggvénye is láthatatlan. Amikor látható, az csak egy pont.

Előzmény: jogértelmező (1917)
jogértelmező Creative Commons License 2020.10.30 0 0 1917

" Szélforgóval ki lehet-e mutatni a gravitonszelet?"

 

Ha a láthatatlan rózsaszín egyszarvú nem tolja bele a szarvát, akkor igen.

Előzmény: jogértelmező (1914)
pk1 Creative Commons License 2020.10.30 0 0 1916

Milyen mérlegre? A részletek itt fontosak.

Előzmény: Astrojan (1915)
Astrojan Creative Commons License 2020.10.30 0 0 1915

Igen. Ráteszed a mérlegre.

Előzmény: jogértelmező (1914)
jogértelmező Creative Commons License 2020.10.30 0 0 1914

Szélforgóval ki lehet-e mutatni a gravitonszelet?

http://manokucko.hu/szelforgo-keszites/

Előzmény: Astrojan (1913)
Astrojan Creative Commons License 2020.10.30 0 0 1913

Én a tündérekre és a manókra gondoltam volna.

 

 

1911, Ha már így bejöttél az utcámba, akkor tessék, add meg a kedvedre való mérési utasítást 1 köbdeciméter 4 C fokos, tiszta víz, a H2O súlyának mérésére mérleggel.

 

A szigorú feltételeid között elvégezve a mérést, ha a mérleg mutat valamit akkor azzal bizonyítottad a gravitonok létezését. Mert a mérést erre a célra találtam ki.

 

Tudod, csak el ne felejtsd: Az a tulajdonság vagy objektum létezik, amelyhez egyértelmű és reprodukálható mérési utasítást tudunk adni.

Előzmény: jogértelmező (1912)
jogértelmező Creative Commons License 2020.10.30 0 0 1912

" Ha igen akkor nyomja a graviton a Föld felé a vizet."

 

Vagy pedig a láthatatlan rózsaszín egyszarvú nyomja. Há nem, há mér?

Mitől egyértelmű, hogy graviton nyomja?

Előzmény: Astrojan (1910)
construct Creative Commons License 2020.10.30 0 0 1911

"Fasza"

?

Ezek szerint neked fogalmad sincs, mit jelent az egyértelmű mérési utasítás.

Mert amit te ide írtál csak egy próféta "fasza".

Ahogy lóbálod, az pedig a te perverziód.

Előzmény: Astrojan (1910)
Astrojan Creative Commons License 2020.10.30 0 0 1910

Az a tulajdonság vagy objektum létezik, amelyhez egyértelmű és reprodukálható mérési utasítást tudunk adni.

 

Fasza. Akkor ezzel el is fogadtad a graviton létezését: a mérési utasítás = mérlegre tegyél egy köbdeciméter 4 fokos vizet. Nézd meg a mérleget mutat e valamit. Ha igen akkor nyomja a graviton a Föld felé a vizet.

 

Reprodukálható.

Egyértelmű.

 

Na persze az idiótáknak a térgörbítés jön be.

Előzmény: construct (1909)
construct Creative Commons License 2020.10.30 0 0 1909

Amatőr bölcselkedők kedvenc időtöltése kinyilvánítani, hogy melyik fogalom jelöl létező és melyik nemlétező dolgokat.

A fizikában ezt nem efféle kinyilatkoztatások alapozzák meg, hanem mérési utasítások. Az a tulajdonság vagy objektum létezik, amelyhez egyértelmű és reprodukálható mérési utasítást tudunk adni.

A közel pontszerű testek tömege létező tulajdonságot jelöl, mert mérési utasítást tudunk adni a meghatározására.

Két ilyen test térbeli távolsága létező tulajdonság, mert egyértelmű mérési utasítást tudunk adni rá. (A közöttük lévő legrövidebb útvonal alkotta egyenes hosszát.)

Három ilyen test közötti térbeli szögek létező tulajdonságok, mert egyértelmű mérési utasítást tudunk adni rájuk. (A pontok közötti legrövidebb útvonalak alkotta egyenesek között mérjük.) Meglepő, hogy az így megmért szögek összege szinte mindig 1800 -ot ad. Még meglepőbb, hogy ez azért mégse mindig van így, egyes nagyon nagy háromszögek szögösszege nagyobb, más nagyon nagy háromszögeké pedig kisebb ennél.

Ebből következik, hogy az egymástól nagyon nagy távolságra lévő testek közötti legrövidebb útvonalak egyenesei bizonyos körülmények között elgörbülhetnek. Ezt nevezik a tér göbülésének.

A fizika tudománya az ilyen mérésekkel definiált fogalmakat tekinti valóságosnak, senki nem foglalkozik egyes próféták kinyilatkoztatásaival, akkor se ha azok olyan ütős nevet választottak maguknak, mint pl., Astrojan, KozmoJani, vagy akár UniverzumMegmondóJános.

Előzmény: Astrojan (1905)
Törölt nick Creative Commons License 2020.10.30 0 0 1908

Minden modell zárt és véges.

Ezzel szemben a világ (esetleg) minden szempontból kimeríthetetlen - habár ez nem biztos.

Előzmény: jogértelmező (1907)
jogértelmező Creative Commons License 2020.10.29 0 0 1907

Olyan gondolati konstrukciókat használunk, amilyenek beváltak. A többi megmaradt neked.

Előzmény: Astrojan (1905)
Mungo Creative Commons License 2020.10.29 0 0 1906

Ezzel valamelyik ezós topikban kellene csillognod. Amit itt összehablatyolsz az továbbra is baromság. Ezt a trollkodást valahol a rejtélyesben folytathatnád, nem kellene mindenáron az épelméjűek közé furakodni. Attól hogy vallásos áhítattal mantrázod a marhaságot, még nem lesz igaz.

Előzmény: Astrojan (1905)
Astrojan Creative Commons License 2020.10.29 -2 0 1905

Na akkor a korrektség terhére tegyük hozzá, hogy

 

- a nemlétező gondolati konstrukciót görbíted

- a nemlétező gondolati konstrukciót fújtad fel

- a nemlétező gondolati konstrukció tágul

- a nemlétező gondolati konstrukció keletkezett az Ősrobbanással amit téridőnek titulálsz

- nemlétező gondolati konstrukció van a BH belsejében, amit szingularitásnak vízionálsz

- nemlétező gondolati konstrukció tartja össze az atommagot

- még gondolati konstrukciód sincs miért nem esik bele a héjelektron az atommagba

- nemlétező kvarkok építik fel a nemlétező neutronokat és az egyébként létező protonokat

- nemlétező sötét energia gyorsítja az Univerzum tágulását, ami ettől aztán nem gyorsul

- ecetr.

 

A létező baromságaidra koncentrálhatnál inkább, Bingó

Előzmény: Mungo (1904)
Mungo Creative Commons License 2020.10.28 -1 4 1904

...hogy a gravitonok sebessége sokkal sokkal nagyobb mint c.

 

A korrektség miatt ehhez tedd hozzá mindig, hogy az Astrojani fejében létező gravitonok ilyenek.

Mellesleg meddig akarsz még itt nyáladzani a baromságaiddal?

Előzmény: Astrojan (1903)
Astrojan Creative Commons License 2020.10.28 -4 0 1903

Na ehhez én is gratulálok, kapsz egy piros pontot.

 

Jó, akkor egészítsük ki azzal ami már mindenkinek világos lehet rajtad kívül, tehát

 

az általam (régebben) használt c2 jelölés a gravitonok sebességére mindig, MINDIG egy kb 1Mc sebességet jelöl képletesen, jelképesen, ami egy becslés. A c2 jelölés csupán azt szemlélteti, hogy a gravitonok sebessége sokkal sokkal nagyobb mint c.

 

Nna, egyéb kekec?

Előzmény: jogértelmező (1902)
jogértelmező Creative Commons License 2020.10.28 0 2 1902

"Tegyük hozzá, hogy a c2 jelölés mindig, MINDIG egy kb 1Mc sebességet jelöl képletesen, jelképesen, ami egy becslés."

 

E=mc2 tehát így értendő: E=mMc

Gratulálok!

Előzmény: Astrojan (1900)
jogértelmező Creative Commons License 2020.10.28 0 0 1901

"sajáterő" helyett én inkább ownikus muszkulitást mondanék, mert az sokkal tudományosabb.

Előzmény: szőrinszálán (1899)
Astrojan Creative Commons License 2020.10.28 -4 0 1900

Úgy van, ezt nem ártana tisztába tenni magukban a nagy gondolkodóknak (vannak itt ilyenek?).

 

Tegyük hozzá, hogy a c2 jelölés mindig, MINDIG egy kb 1Mc sebességet jelöl képletesen, jelképesen, ami egy becslés.

Előzmény: szőrinszálán (1899)
szőrinszálán Creative Commons License 2020.10.28 0 0 1899

Ha és amennyiben a tömeggel rendelkező testek között nincs téridő, vagy távolságot „manipuláló”kapcsolat, akkor azok a „sajáterő”kiterjesztéseikkel érintkeznek egymással? Egy sajáterőből lévő láthatatlan „rúddal” tolják, vagy láthatatlan „kötéllel”húzzák egymást?

Amennyiben a testek sajáterőinek forrása a c2 sebességgel száguldó gravitonokból származik, úgy minden relatívmozgás egy abszolút sajáterőből, a VÉGTELEN erőből ered. Az ERŐ legyen veled!:)

Előzmény: jogértelmező (1897)
Astrojan Creative Commons License 2020.10.28 -1 0 1898

Ok, aggódtam, hogy viccelsz, de nem. Te csak egyszerűen nyomi vagy.

 

a kövek súlyát a saját árnyékolásuk eredményezi és pont emiatt nevezik a gravitációt ma már nyomónak.

 

Nem, a kövek súlyát nem a saját árnyékolásuk okozza, de te a gravitáció természetét képtelen vagy felérni ésszel.

 

Ha a diadalívet nem nyomná a földhöz piszok erősen a rázúduló gravitonsugárzás, akkor elrepülne, mert a Föld forog.

 

Nalátod, a vaktyúk is talál szemet.

Előzmény: jogértelmező (1896)
jogértelmező Creative Commons License 2020.10.28 0 0 1897

Ha a diadalívet nem nyomná a földhöz piszok erősen a rázúduló gravitonsugárzás, akkor elrepülne, mert a Föld forog. Legalábbis Astrojan megváltó elmélete szerint ennek így kell lennie. Meg van mentve a fizika, mert így már logikus!

Előzmény: jogértelmező (1896)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!