Beton fölé 2-6 vagy akárhány centi (ami befér, akár 10-20 centi is) xps vagy lépésálló nikecell, értse aki ahogy akarja, rá egy min 1( vagy2-3) mm vastag vaslemez a pufi alsó tartógyűrűjénél 10-20 cm-el nagyobb átmérőben,hogy elossza a terhelést, hogy ne legyen pogácsaszaggató belőle,oszt jónapot. Persze a purhabos kifújás oké, de középpen némelyik tartálynál csak fél-1 cm hely van, olyan alacsony a tartógyűrű.
Az 1000 lityis alatt a 2 cm vastag (csak ennyi fért be) nem ment össze, mert nem pontszerű a terhelés, hanem kb fél négyzetméter, azaz 5ezer négyzetcenti, minden egyes négyzetcentire kb 230 g esik egy 1000-es pufi vize+150kg önsúllyal számolva(tudom nem önsúly,öntömeg).
Aki ráér,kiguglizhatja a szigetelőanyagok terhelhetőségét kg/cm, meg hogy mekkora terhelésnél mennyire megy össze. És ha összemegy egy kicsit, akkor mi van. semmi. kicsit nagyobb a hőátadás, DE ALATTA VAN.
Még mindig jobb, mintha csak a betonon állna, mert a beton azért elég jó hővezető: bár ha a cél a padlófűtés megvalósítása a kazánházban, akkor oké... sőt akár geotermikus energia visszatáplásról is lehet szó...:-)
Beton alá rakni esetleg új építésnél lehet, csak ezért fölverni a régit,és újrabetonozni...hát nem túl költséghatékony,mert a teljes kazánháznál érdemes alászigetelni, (mivel a beton jó hővezető) ha nem akarjuk az anyaföldet fűteni.
Egyébként az egyik pufim alatt lépésálló nikecell ( ilyen kockás-mintás,vagy lábazatszigetelő volna?) van (fehér) a másik alatt valami világoskék színű kemény hablemezszerű akármi,amit lépésállónak adtak. Mindkettő jó.
Persze hogy szét lehet és ha teljessen viztelenítetted (hütti a forrasztást nem melegedne fel kellökép)
és lepucoltad a cínt folyasztószerrel bekened elkezded melegíteni a folyasztószer jelegzetes ezüstös lessz és már tolhatod is az új cint.Érzéssel a kivántak szerint :)
Szét lehet a lágyforrasztott kötést szedni és újra összeforrasztani? A pufferkört kellene rákötnöm a meglévő 22 mm-es réz rendszerre, de eléggé benszülöttre csinálták anno. Csak forrasztással tudom bontani.
A baloldali könyök helyett kellene raknom egy T-t a falsikkal párhuzamosan az előremenőhöz (a falon túlról jön a gázkazántól; lásd a másik képet). Ott van egyéként egy félhollandis kötés a kazán gömbcsapján.
Illetve a fenti jobboldali könyöknél, vagy a lent jelölt szakaszon a visszatérőhöz. Itt van egy forrasztott félhollander (?), de ezzel se sokra megyek.
Ragasztott hosztoldott gerendákat csak speciális ( általában extrém) áthidaláskor használunk. vagy utolagos tartófal kiváltásra, vagy ha látható marad az áthidaló szerkezet. Vagy ha valóban nincs a födém gerenda alatt vázszerkezetes válaszfal. Ha a 60 centis kiosztású, korábban leírt méretű válaszfal a födém gerenda alatt van, soha nem használunk ragasztott gerendákat. Ez árba igen megnyomná a költségeket...
Az oké, hogy műszárított, gyakorlatilag egyenként ellenőrzött faanyagról van szó.
De ugyan úgy pontszerű terhelésnek számít egy puffertartály a padláson svédországba is.
Természetesen nem csak a gerenda méretezése számít bele a statikai dolgokba, hanem a ráhelyezett nútolt, ragasztott csavarozott réteglemezes padló szerkezet is. Nem is hinné az ember ez mennyit számít a gerendához képest is...
Igen valóban szigorodtak 2011-ben a statikai szabványok. Ettől valószinűleg nem is igen lehet eltérni egy egy tagországban. De van rengeteg olyan dolog ami másként működik hazánkban.
Családi ház szintjén otthon gyakorlatilag terror van Svédországhoz képest.
De korábban pont veled beszéltük itt a pórfödém kálváriámat. Nos Svédországban, tűzvédelem szempontjából ( esetleg) csak keresztmetszet növelést írnak elő. nem úgy mint otthon, hogy szimplán nem engedik. Tudom, kifejtetted már, hogy engedik, csak rossz tervezőt,tűzvédelmist, hatóságot fogtam ki. De nem offoljuk tovább a puffer topikot. Mégha valóban fontos kérdésről is alakult itt ki beszélgetés
Azt azért hozzátehetnéd, hogy az általatok használt faanyag valószinűleg ragasztott/hossztoldott, nem pedig olyan, hogy a rigó még előtte való nap fütyült rajta, mint itthon. Egy ragasztott szerkezetből még 30 méteres fesztávú csarnokszerkezetet is csinálnak, viszont egy 15x15-ös fenyő gerenda az önsúlyától behajlik 6 méteren.
És ne keverjük már össze a lakótér miatti hasznos terhet a pontszerű teherrel, amit egy ekkora puffer jelent...
(egyébként a statikusi szabvány az EU-s szabályozás átvétele után (2011) szigorodott meg jelentősen, kivételesen nem a hülye magyarok találták ki)