"ahogy Lukács Béla mondta: a végső valósággal nem vagyok beszélőviszonyban."
Az "ő dolga"..! ;-/
***** Kapál az asszony meg az embör, és egyszer csak aszongya az asszony: - Halja kend ?! - No ?! - szól vissza az embör. - Az mondják, hogy állapotos a szomszédasszony ! - Az ű dóga ! - mondja erre az embör. - De azt is mondják, hogy magától ! - Az én dógom ! - válaszol az embör. - Hát akkó' velem mi lesz ?! - A maga dóga ! - zárja le az embör.
1. A centrifugális erő nappal leszorít a Földre, éjszaka pedig felfelé emel.
2. A Nap vonzóerejének a változását is figyelembe kell venni, mert nappal ez nagyobb, mint éjszaka, mert nappal közelebb vagy a Naphoz. És az iránya is fordított, mint a centrifugális erő esetében, mert a Nap vonzóereje nappal emel fel, és éjszaka szorít le.
„Persze ez 'szemlélet' kérdése, mert ahhoz, hogy valamiben hullámok keletkezhessenek és haladhassanak, ahhoz az "alapstruktúrának" 'rugalmasnak' kell lennie. Kérdés, hogy milyen módon ? 'Geometriailag', vagy 'tulajdonság'-ban... ?!”
Szerintem, az alapstruktúra, a végtelen nagy potencia (erő) végtelen sok parányira felaprózva.
Ez a struktúra „pezseg”, mint a szikvízben a buborékok. Előbukkannak, majd feloldódnak. ;-)
„Mert ugye az is 'elképzelhető', hogy az "alapstruktúra" elemei 'szikla-szilárd' méretűek, soha nem változtatják meg alakjukat semmilyen 'behatásra', és valójában amit mi 'fény'-nek, e.m. hullámoknak, mágneses térnek, sőt! 'anyagnak' 'erzékelünk', az csupán, az "alapstruktúrában" 'tovagyűrűző' tulajdonság-változások...”
Az alapstruktúra elemeinek (téridő-kvantum) mérete, alakja, folyton változó, de a maximális térfogata, és a létezési, vagy sajátideje állandó. Azonban van egy tulajdonsága, ami a szinergia, együttműködési képesség. Azok a lokálisan együttműködő elemek, alkotják az elemi részecskéket, hullámcsomagokat, amiket anyagnak tekintünk. „ (az csupán, az "alapstruktúrában" 'tovagyűrűző' tulajdonság-változások...”
"Az alapstruktúra hullámzik. Ennek a rezgéseit érzékeljük részecskeként. Vagy nem. Ki tudja ?"
Szerintem nem az "alapstruktúra hullámzik", hanem "alapstruktúrában" terjednek az e.m. hullámok. ;-)
Persze ez 'szemlélet' kérdése, mert ahhoz, hogy valamiben hullámok keletkezhessenek és haladhassanak, ahhoz az "alapstruktúrának" 'rugalmasnak' kell lennie. Kérdés, hogy milyen módon ? 'Geometriailag', vagy 'tulajdonság'-ban... ?! ;-)
Mert ugye az is 'elképzelhető', hogy az "alapstruktúra" elemei 'szikla-szilárd' méretűek, soha nem változtatják meg alakjukat semmilyen 'behatásra', és valójában amit mi 'fény'-nek, e.m. hullámoknak, mágneses térnek, sőt! 'anyagnak' 'erzékelünk', az csupán, az "alapstruktúrában" 'tovagyűrűző' tulajdonság-változások... ;-)
"Az elektromágneses sugárzáshoz nem kell semmiféle összenyomható közeg."
Nem kell, hogy összenyomható legyen, de valamilyen közeg mégiscsak kell, mert az EM sugárzás hullámokból áll (lásd pl. interferencia), és a semmi ugye nem tud hullámozni.
"Transzverzális hullám esetén a hullámhossz bármekkora lehet. Terjedés irányban azonban az amplitudó nem lépheti át a hullámhosszat. Elvileg."
Milyen "elvek" szerint... ?! Mert szerintem az e.m.-es "transzverzális hullám" 'paramétereit' nem "elvek" határozzák meg, hanem a 'éter'/"fényközeg" tilajdonságai... ! ;-)