ez a topic azt a célt szolgálja, hogy összegyűjtsük azokat a wiki oldalakat, ahol a magyar történelemmel kapcsolatban fals adatok találhatóak, és esetlegesen javítsuk azokat, de szigorúan a tényekre hivatkozva.
A Wikipédia nagyjából annak mentén bővül, hogy valakit annyira felidegesít az aktuális szöveg silánysága, hgoy megcsinálja dühében. Annak mentén a legritkább esetben, hogy nekiállít valaki mást maga helyett megcsinálni. Azt a valaki mást ugyanis vajmi ritkán érdekli a dolog, mert el van foglalva a saját idegesítő szócikkével.
A jelenség úgy is ismert, mint "magad, uram, ha szolgád nincs".
a wikipedia megint adomanyt gyujt, mondvan, hogy nonprofit, nincs reklam stb. stb.
Lehet, hogy vannak elvek, de szemely szerint itt-ott egyaltalan nem zavarna par szoveges reklam. Mivel ott van a topon elkepzelheto, hogy gyulne a penz rendesen.
Meg siman lehetne szelektalni, tehat nem kell gagyi sampon reklam meg hasonlo.
A wiki számomra teljesen elbonyolított! Tudna valaki segíteni abban, hogy küldhetek járőrt egy lapra, vagy vehetek rá valakit, aki jogosult jóváhagyni a lapot, hogy nézzen már rá több hónap után?
A legmerészebb eljárásban azonban Kende Péternek volt része. Hogy melyiknek, az nem kérdés: mindkettőnek.
A szócikk már a címében is jelentős veszélyeket hordoz azon számítógépes rendszerek számára, melyek jelzik ismerőseink ünnepeit: félő, hogy a rendszer összeomlik, amikor a szócikk címében megjelölt Kende nevéhez ér, hiszen neki két születésnapja is van. A fotón ugyanis az 1952 februárjában született szociológust-esszéírót látjuk, de, mint kiderül, a nyolcvankét éves, történész Kende Péter születési időpontja szintén az övé:
„Kende Péter (Budapest, 1927. december 26.)zsidó szociológus és politikai esszéista”.
Ez azonban még hagyján: a fotón látható Kendének a saját életútja eseményei mellett egy párizsi emigráció jeles napjait is vállalnia kell, ugyanakkor annak szellemi hozadékai nélkül! A szócikkben ugyanis az életrajz a történész-társadalomtudósé, az életmű viszont kizárólag a jogász-publicistáé: a szócikk az általa tárgyalt és montírozott Kendét megfosztja a társadalomtudós összes cikkének és könyvének listájától. És ráadásul milyen bonyolultan teszi mindezt!
Életútja elején még látjuk, hogy „1956-ban újságíróként részt vett a felkelésben, majd elhagyta Magyarországot”, s ezután hosszasan párizsi emigrációban élt. Mindezek fajsúlyos dolgok, az írásaiban azonban semmi nyomuk. Az kétségtelenül az életútjából is kimaradt (pedig közismert), hogy 1959-1964 között a brüsszeli Nagy Imre Intézet főmunkatársa, továbbá hogy 1962-1988 között az igen jelentős, párizsi Irodalmi Újság munkatársa volt, így ezzel az időszakkal Kendének (bár most már nem tudom, melyiknek is) nem kell elszámolnia. De azután ismét jelentős területek következnek az életútban, így például az, hogy közel negyven évig társadalomtudósként, egyetemi oktatóként és rangos francia lapok tudományos cikkírójaként tevékenykedett. Hol vannak mindennek a produktumai? Hogyan kerülhetett be Kende (hát az, amelyikre itt gondolnunk kell) a legmagasabb helyekre anélkül, hogy bármit is dolgozott volna? És akkor csodálkozunk?!
Kende (valamelyik; a kiválasztása nézőpont kérdése) a szócikk szerint csak a nyolcvanas évektől végez érdemi munkát, ám akkor igen sajátos módon. Életrajza alapján ugyanis ebben az időszakbana párizsi Társadalomtudományi Főiskolán tanít: 1979-től 1991-ig. Ha viszont átugrunk az itt felsorolt művei listájára, azt látjuk, hogy Kende, miközben ötvenhatos emigránsként Párizsban társadalomtudós, itthon, a Kádár-rendszerben kiváltságokat élvező író!
„Már 1985-ben, amikor a magára valamit is adó magyar írónak még kuss volt a neve, Kende megírja a ’Röpirat a zsidókérdésről’ című kis könyvét” – tudjuk meg a lexikonból.
Ha ez így van, akkor vagy a Kádár-rendszer volt száz százalékig toleráns az emigránsokkal (akkor viszont nem értjük, hogyan keletkezett a „disszidens” kifejezés), vagy a montírozási technikáról derült ki, hogy nem célszerű szócikkek előállításához alkalmazni. Ám a szerző ezt nem így látja, mert ez következik: Kende említett írása „1989-ben meg is jelenik kis vékony könyv formájában, mintegy szimbolizálva a küszöbön álló rendszerváltoztatás lényegét: Magyarország szabad préda a zsidók számára”. Vagyis egyszerűen arról van szó, hogy „a zsidók” – még ebben a montírozott, életmű-hasított állapotukban is – mindenre képesek, de főként az abszolút hatalom bitorlására.
A Kis János filozófusról közzétett portré legfeltűnőbb eleme a barokkos cirádájú, banki tranzakcióknál jelentős izgalmakat ígérő névaláírás:
Ám ha elolvassuk az SZDSZ első elnökének életrajzát a lexikonban, cseppet sem fogunk csodálkozni. Hogy is írna másképpen szegény? Műveltsége, múltja erre predesztinálja:
„Kis János, ev. püspök, író. *1770, +1846. Soproni teológus korában, 1790-ben a magyar nyelv és irodalom művelése érdekében megalapítja a Magyar Társaságot, az iskolai önképzőkörök mintáját. 1808 óta soproni lelkész, 1812-ben a dunántúli ev. egyházkerület szuperintendensévé, (püspökévé) választották. Gazdag irodalmi munkássága során leginkább idegen írók és költők (miért, mit várhatunk egy liberálistól?! L.J.), Horatius, Juvenalis, Persius, Goethe, Schiller stb. műveit fordította és dolgozta át magyarra. Igen sokat tett a magyar irodalom és művelődés fellendítéséért. Kazinczynak lelkes híve és barátja volt. Költeményeit csendes, elmélkedő hang jellemzi. Sok filozófiai és esztétikai munkát is írt, ill. fordított, több egyházi jellegű műve is van, több beszédét kiadta. Figyelemre méltó önéletrajza: K. J. szuperintendens emlékezései életéből, (1845-46; 2. kiadása az Olcsó Könyvtárban, 1890).”
A lexikonokat komolyan kell venni, hiszen bármilyen fogalmat írunk is be a keresőbe, a rendszerben ezek az első helyeken ugranak be. Tehát vegyük komolyan ezt is.
Ami az önmeghatározásukat illeti, a lap készítői nem hazudnak: lexikonjuk valóban minden szempontból kimeríti a másféleség fogalmát.
Már abban eltérnek a megszokott lexikonoktól, ahogyan az egyes szócikkek címe és tartalma közötti összefüggést kezelik. Mondhatom, hogy ilyen merész megoldásokkal még egyetlen lexikonban sem találkoztam. Íme, néhány példa:
A szócikk címe: Sólyom László – jogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1990 és 1998 között az Alkotmánybíróság első elnöke, 2005. augusztus 5. óta a Magyar Köztársaság elnöke.
Mellette a jól ismert kép:
Ezután kinyitom a cikket a részletekért, és ezt látom:
Sólyom László
„Sólyom László, zsidó, (1908-1950) Muraszombaton született. Édesapja, Schick Ferenc állami hivatalnok volt, korán elhunyt. Fiait az özvegyi nyugdíjból nevelő édesanya anyagi eszközök híján kisebbik gyermekét katonai pályára szánta; először a Bocskai István Katonai Középiskolába, majd a Ludovika Akadémiára került” – stb., stb.; az idegen lexikonból átvett szöveg szó szerinti idézetként folytatódik egészen odáig, hogy „A régi tisztekkel szemben elindított tisztogatások 1950. május 20-án őt is elérték, letartóztatása után koncepciós perben halálra ítélték, és augusztus 19-én kivégezték”. Még szerencse, hogy „1956-ban részben rehabilitálták” – nyilván ezért lehet még ma is ő a köztársasági elnök.
A szöveget a sulinetről vették át, de az, hogy a név után, legfontosabb meghatározóként és állítmányi funkcióban a „zsidó” szó álljon, már természetesen az ő „leleményük”.
Minden segítség jól jön de ne feledjétek hogy fontos, hogy legyen account és ahogy itt is vannak limitációk (30 hozzászólás topiknyitás előtt) az új usereken a wikin is vannak hasonló enyhe korlátozások + megeshet hogy fikanicknek néznek ha új userként keresed a konfliktusokat másokat sértegetsz etc de tök véletlenül is kerülhetsz bajba ismerethiány miatt. Szóval az nem egy rossz dolog ha megy beléd az eltelt idő és hozzászólás +emailt fontos aktivalni hogy felvehesd másokkal a kapcsolatot es ők is tudjanak neked írni. Konkrétumokkal (személynevek történelmi helynevek hogy legyenek mit lehet/erdemes tenni adott szocikkel) elég akkor foglalkozni ha már rendes accountod van es az alapok megvannak (wikin belüli email kapcsolat felvétele másokkal pár edit alapszabályok ismerete).
értem, de itt nem erről van szó, hanem arról, hogy mondjuk a Kosice vagy a Kassa szóckk alatt szerepeljen kassa. ez esetben nyilvánvalóan a mai hivatalos név az irányadó. ha viszont mondjuk pozsony megyéről van szó, akkor nem lehet azt bratislava countynak fordítani, mert ilyen nem volt.
mert az még OK, hogy először az angol nevet kell használnunk (nekünk is Bécset, Varsót kell használnunk), de a második lépésként a mai név nem korrekt, hanem az adott korszak aktuális nevét kell használnunk, tehát pl Buda ostromáról beszélünk 1849, mert akkor "csak" Buda volt és nem Budapestet mondunk, ami a mai neve...
jó akkor rosszul fogalmaztam...Arra gondoltam, h nagyon sok folyóhoz faluhoz városhoz oda lehet írni a magyar nevet és a név magyar jelentését...(a vak is láthatja akkor h a román név az átvett, hiába írnak oda bármilyen dák történelmet)
tessék 2 negatív példa http://en.wikipedia.org/wiki/Arie%C5%9F_River Arieş River - Wikipedia, the free encyclopedia Aranyos, mint dák folyó
http://en.wikipedia.org/wiki/Etymological_list_of_counties_of_Romania Etymological list of counties of Romania - Wikipedia, the free encyclopedia
jó, én azt mondom, hogy ragaszkodni a szomszéd országokban levő helyiségek és ma is meglevő történelmi tájegységek magyar nevének használatához nem érdemes. a magyar nevet fel lehet tüntetni (sőt, ha már ránézünk, akkor tegyük is meg: beírtam golubac és sabac esetén pl. a magyar nevet) , de hogy magyar néven szerepeljen, ahhoz nem érdemes ragaszkodni.
Mindenkinek más a fontos van akinek a történelem van akinek a nevek vagy mindkettő vagy egész más, nyilván aki nem ismeri olyan behatóan a történelmet/forrásokat az kevésbé tud hozzászólni azokhoz a témákhoz. A lényeg ,hogy az első lépéseket nyugodtan meg lehet tenni olyan területen is ami nem lesz majd később a fő fókuszod, de arra jó hogy megismered a helyi viszonyokat, amatőr hibákat vagy olyan dolgokat amivel egyenesen ártanál kevésbé követsz el. Nagyobb ügyekben egyedül nehéz eredményt elérni. Kezdőként az egyik gyakori hiba 3RR megsértése túl sokszor állítgatod vissza saját verziódat (ez akkor szokott lenni amikor az emberek felfedezik hogy könnyen visszaallithato a korabbi verzió és megörülnek ennek a lehetőségnek).
nem lehet. a hivatalos irányelv az, hogy 1) az angol nevet kell használni, ha ilyen nincs, akkor 2) a mai hivatalos nevet. én ezzel egyetértek. zárójelben a magyar név utána írható. egyébként is felesleges ilyesmin kekeckedni, mert úgysem ez a lényeg, sokkal fontosabb, hogy mondjuk Timisoara alatt az szerepeljen, hogy magyar város volt magyar történelmi eseményekhez kötődik és csak 80 éve tartozik romániához. más ahelyzet történelmi személyekkel, ott lehet magyarítani. de mindenképpen kellő érzékenységgel érdemes ezt megtenni, máskülönben csak háború lesz a dologból, az meg senkinek se jó.
"Az első szerkesztéseket bárhol meg lehet tenni, szinte mindenről van szócikk, akit paradox gamek EU2 EU3, HOI, HOI2, doomsday, victoria stb vagy Asimov könyvek egyebek érdekelnek ezekről mind van szócikk apróbb javítások ráférnek mind1-ikre. "
De nyugodtan lehet "magyarosítani" azt a többszáz/többezer román/szerb/szlovák várost/falut/folyót/hegyet, amelynek magyar nevét a késöbb betelepülők átvették...
Regisztrálni érdemes az IP szerkesztés nem sokra jó, ugyanakkor ott is megvan a fikanick megfelelője, érdemes minél előbb regisztrálni, szerkesztgetni itt-ott gyűjteni pár editet, akkor is ha most épp semmi érdekeset nem látsz, ugyanis ha később érdemben akarsz valamihez hozzányúlni, nem fikanick-ként fogsz a mélyvízbe ugrani. Az első szerkesztéseket bárhol meg lehet tenni, szinte mindenről van szócikk, akit paradox gamek EU2 EU3, HOI, HOI2, doomsday, victoria stb vagy Asimov könyvek egyebek érdekelnek ezekről mind van szócikk apróbb javítások ráférnek mind1-ikre. A szerkesztések számán felül az eltelt idő is lényeges sok funkció, extra nem érhető el csak bizonyos nick életkor és edit szám felett. A már részletezett email funkción keresztül kaphatsz emailt, más regisztrált felhasználótól, aki már aktiválta a funkciót innen a topikból lehet, hogy kapott is.
Üdv, ha akiket komolyan érdekel ez a dolog azok első lépésként adjatok meg email cimet a wikipedia rendszerén belül. Ez az email cim alapból titkos de wikin belül lehet egymásnak írni,(rámész az adatlapjára, és ott "email this user" baloldalt) de csak akkor ha adtál meg működő címet. A legfontosabb, hogy ne legyen konfliktusod, vitád senkivel amíg nem érted, hogy működik a rendszer.
kis protekcionizmus:) mondjuk a google kereső csak a saját bázisát adja meg találatként, vagy az is elég, ha első helyen:) Nyilván 2-3 év ebben az esetben is kell nekik - viszont ha valamit még fizet is, akkor jobb minőséget érhet el. De egyelőre a wiki van, s ezen is versenyhátrányban vannak a magyarok. Lenne néhány ráérő góbé a románok energiáját le lehetne vezetni a román wikin és akkor az angolon nyugisabban lehetne javítgatni.
