Szlovák invázióról, részben spontán és részben szervezett betelepülésről, magyar(!) polgármesterek által megálmodott szlovák lakóparkról, egyes kisalföldi falvaink etnikai arányainak hátborzongató átalakulásáról közöl riportot a Magyar Nemzet 2008. január 3-i száma. Bővebben a topiknyitóban.
Vagy teljesen elszlovákosodik a pár falu, és ahogy nem hallasz magyar szót Pozsonypüspökin se, pedig tökmagyar falu volt 50-60 éve, ott sem fogsz. Szlovákul fog beszélni a többség, vagy mindenki, szlovák polgármesterük lesz, hisz az EU-ban a helyhatósági választásokon a pógár nem az állampolgársága, hanem az állandó lakhelye szerint szavaz. Satöbbi.
Még annyi Magyarország baja az volt eddig, hogy a szegényebb réteg megy oda. Nos ez inkább egy felső középosztály réteg. Nem ott akarnak dolgozni, csak olcsóbb, nagyobb, jobb házhoz, lakáshoz akarnak jutni. Magyarország most nem áll olyan jó, hogy ezeknek a füzetőképes embereknek álljt parancsoljon. Főlrg nem az unión belül.
Az árak jók. Megéri. De nem szabad elfelejteni magasak az adók Magyarországon. Egyedül ez a hátránya. De a nagy adók a magyarokat is sújtják. Nagyobb város mellett ez természetes folyamat. Tulajdonképpen mindenkinek megéri.
A cikkben csak annyi a tévedés, hogy Ausztriában, Pozsonyhoz közel is kezdenek házakat vásárolni a szlovákok. Pozsonyban dolgoznak és tulajdonképpen naponta járnak Pozsonyba. Könnyebb, gyorsabb bejárni onnan Pozsonyba, mint Pozsony vonzáskörzetéből a szlovák oldalról. Pénz beszél, kutya ugat. Pozsonyban nagyon drágák a lakások, házak. Magyarországon és Ausztriában, Pozsony közelében sokkal olcsóbbak. Egyenlőre!! Természetesen ott is kúsznak fel az árak. A magyar lakosságnak megéri eladni a házat, mert jó pénzt kapnak érte a szlovákoktól. A magyar államnak is jó, mert fejlődik ott a terület. Az adóbevételek nagyobbak. Hát erről szól az unió. Ellenben keletebbre inkább fordított hatások lehetnek. Ott a magyar területek fejlettebbek. Kelet-Szlovákia nagyon szegény.
Battonya üres ingatlanjait is felvásárolták már, így Arad elővárosa lehet. Visszajárnak dolgozni, Romániába, és egy csomó itteni munkanélkülinek is állást találtak az aradi épitkezéseken és a Continental-ban.
Behajtani tilos tábla az osztrák oldalon, "na predaj", vagyis szlovákul megfogalmazott "eladó" feliratok özöne a magyar térfélen. Schengen után négy hónappal a hármas határon fekvő Rajka és a mellette lévő osztrák zsákfalu is azért küzd, nehogy a robbanásszerűen fejlődő Pozsony elővárosa legyen.
- Szlovákok leszünk teljesen - mondja az idős férfi, és a házakra kitett színes táblákat mutatja. A Magyarország északnyugati csücskében, a hármas határon fekvő, háromezer lakosú Rajkán öt éve még egyetlen szlovák sem élt. Ma már a lakosság tizede szlovák állampolgár, s számuk hétről hétre gyarapszik. Az apró településen négy szlovák ingatlanközvetítő cég tábláját számláltuk össze.
Határátkelő helyett tiltó tábla
Rajkáról a szlovák határ két perc autóval, Pozsony belvárosa húsz kilométerre fekszik. De ne egy Érd-Budapest közti másfél órás idegtépő araszolgatást képzeljünk el, hanem nyílegyenes autópályát, ahol 130-cal lehet száguldani. Az út 15 perc reggel, ugyanennyi este, ráadásul úgy, hogy vadregényes vízi világgal körbevett, kertes házas övezetből indul, melynek óriási telkeihez - és itt a slusszpoén - egy háromszobás pozsonyi panel árából hozzá lehet jutni.
Rajkáról nézve gyorsan meg kell változtatnunk Magyarország túlzott főváros-központúságáról alkotott képünket - ez semmi ahhoz képest, ami a szlovákoknál folyik. A beruházások 70 százaléka a főváros és Nagyszombat térségébe érkezik. A munkanélküliség által sújtott keleti tartományokból, azaz 90-100 kilométerről is tömegek ingáznak Pozsonyba. Óriási a kereslet a lakásokra, a gazdasággal együtt az ingatlanárak is robbantak. Az ottani középosztály a jobb kerületben levő tömblakását 60-70 millió forintért eladva hozzájuthat egy-egy rajkai vagy az ausztriai németjárfalui (Deutsch Jahrndorf) ingatlanhoz. Aligha csoda, hogy Rajkán egy év alatt 40-50 százalékkal nőtt a házak ára, a telkeknél pedig ötszörös az értékemelkedés.
Innen nézve már jobban érthető, miért került ki a Rajkával szomszédos osztrák faluban az országhatárra a behajtani tilos tábla.
- Az idős osztrákok félnek a keleteurópai bűnözők kegyetlenségétől, a bécsi bulvárlapok megkínzott idős emberekről adnak hírt - magyarázza egy ételhordóval hazafelé tartó rajkai férfi, akit arra kérünk, mutassa meg, hol tudunk átmenni a szomszéd osztrák faluba. Emberünk szerint az osztrákok nemcsak ettől tartanak, hanem szeretnék megelőzni, hogy csendes falujuk Pozsony forgalmas elővárosává váljon.
- Nyugodtan hajtsanak csak át a tiloson - mutatja az irányt. - Ha a rendőr érdeklődik, annyit mondjanak, rajkaiak, és a temetőbe mennek a családi sírokhoz. Nem fogják megbüntetni magukat - állítja.
Minden úgy történik, ahogy mondja. Az út végén ott a rendőrség épülete, de a hatóság ügyet sem vet a tilosban járó autónkra. S bár az osztrák falu polgármestere a teherforgalom megnövekedésével magyarázza a behajtani tilos táblákat, ezt a magyar oldalról odavezető földút láttán nevetséges indoknak kell tartanunk. Nincs olyan kamionos, aki a kavicsos utat választaná a betonutak helyett.
Pozsonyi helyi járat
A rajkaiak önérzetét nem sérti a tiltás.
- Az újságok fújják fel a dolgot. A magyarok egyébként sem járnak arra, még az Ausztriában dolgozók sem - mondja Bazsó Lajos, Rajka polgármestere; szerinte a sógorok a közeljövőben amúgy is leveszik a táblát, mert rájöttek, tiltó táblák árnyékában nem nyerhetnek a magyarokkal közösen uniós pénzeket. Rajkáról több mint százan dolgoznak hivatalosan Ausztriában, Szlovákiából pedig a rajkai fehérneműgyárba jönnek munkások.
A szlovákiai szomszéd, az 1947-ig Magyarországhoz tartozó Oroszvár (Rusovce) láttán könnyű megérteni, mi vár Rajkára, és mit szeretne elkerülni Németjárfalu. A néhány éve még poros Oroszváron ma egymást érik a lakóparkok. A település hivatalosan is a szlovák fővároshoz tartozik, a pozsonyi 91-es, 191-es busz Oroszvár magyarországi széléig jár, vonalát most akarja a pozsonyi közlekedési vállalat meghosszabbítani Rajkáig. A szlovák kormány pedig jelentős összeget költ a Rajkát Pozsony belvárosával összekötő leendő vízibuszjáratra. A hajó húsz koronáért (160 forint) negyedórás menetidőt ígér, no, és vezeték nélküli internetet a fedélzeten.
A szlovák nyomulás ellen az osztrákok nem csak közlekedési táblákkal védekeznek.
Eltűnt óvodások
- Az ingatlanárakban már nincs drámai különbség az ausztriai Németjárfalu és Rajka között, a szlovákok mégis inkább Magyarországra jönnek - mondja Jozef Olczár, a Rajka Real ingatlaniroda mérnöke. - Az osztrákok a szlovák betelepülőkre azonnal ráengedik az építészeti hatóságot, és óriási pénzekre büntetik őket, ha a drága helyi mesterek helyett rokonaikkal dolgoznak a lakásfelújításon.
A rajkai polgármester is gondban van. A Kelet-Szlovákia-Pozsony-Rajka vándorlási útvonal ugyanis nem ér véget a faluban.
- Két év alatt a lakosság tíz százaléka kicserélődött. A rajkaiak elköltöznek, mivel házaik ma már értékesebbek, mint amennyiért Mosonmagyaróváron vagy Győrben ingatlant vehetnek. Kifizetik az adósságaikat, és még pénzük is marad. És a folyamat még messze nem állt meg.
- Két éve először a bátor és előrelátó szlovákok érkeztek, akik tudták, mit jelent a schengeni csatlakozás - mondja Jozef Olczár. - Most ehhez már sem bátorságra, sem előrelátásra nincs szükség. Tömegesen jönnek. Amikor meglátják a hirdetésünket, azt kérdezik: a magyar vagy a szlovák Rajkán kínálunk ingatlanokat? Azt hiszik, Rajkából is kettő van, mint Komáromból - mosolyog.
Minden második, még magyar kézben lévő házon ott az eladó tábla, persze szlovákul, és az árakat sem forintban, hanem koronában mérik. Az óvodából pedig egy nyár alatt eltűnt 13 gyerek, elköltöztek a szülőkkel együtt.
A magyar gazdasági válság legnagyobb kihívása Rajka számára korábban az értelmiségének megőrzése, vagyis az iskola, az óvoda megtartása volt. Most a gyerekek száma csökken, hiszen a "telepesek" gyermekei Pozsonyban járnak iskolába, ám hirtelen kaptak 300 szlovák értelmiségit: mérnököket, tanárokat, jogászokat, orvosokat. Igaz, nem sokra mennek velük, mert többségük egy szót sem beszél magyarul.
Rajkának és a szomszédos osztrák falvaknak is fel van adva a lecke. Ha zöld lámpát adnak a lakóparkoknak, két-három év alatt benövi őket Pozsony, s Rajka magyar faluból szlovák nagyvárossá válik. Ha nem minősítenek át szántókat belterületté, akkor a szlovákok nem építkeznek, hanem házakat vesznek, vagyis kivásárolják a magyarokat az ingatlanokból. Bazsó Lajos polgármester szerint viszont nekik az a dolguk, hogy Rajka Rajka maradjon. Csakhogy az ingatlanláz miatt a helyi fiatalok nem tudnak itt családot alapítani, mert képtelenek kifizetni az árakat.
- Megpróbálunk segíteni, ötven telket alakítunk ki. Az első lakáshoz jutó rajkaiak a piaci ár tizedéért, 3-4 ezer forintért vehetnek egy négyzetméter telket azzal a feltétellel, hogy 15 évig nem adhatják el - mondja a polgármester.
Csakhogy ez sem segít. Az ötven telekre négy rajkai és 304 szlovák család jelentkezett. A falu határában egymillió forintot ér egy hektár szántó; a tulajdonosok húszmillió forintot fizetnének az önkormányzatnak a belterületté nyilvánításért, és ettől a föld értéke több százmillió forintra emelkedne.
- Elképzelheti, mekkora a nyomás rajtunk - mondja Bazsó Lajos. A rajkaiak nem akarnak városiak lenni, és elszlovákosodni sem szeretnének.
Jelképes értékű, hogy a helyi elitklubba, a vadásztársaságba a több milliós ajánlatok ellenére sem vesznek fel szlovák tagot.
- Egymilliárd forint a közösbe, ez az ára a városiasodásnak, vagyis hogy újabb építkezéseket engedélyezzünk - próbál teljesíthetetlen feltételt mondani a polgármester. Ám ismerve a szomszéd magyar falu, Bezenye határába tervezett kaszinóvárost, könnyen lehet, hogy nem is mond olyan sokat.
Úgy van. De meg kell adni, hogy egy igen szép csengésű magyar szó lett belőle és mennyi tartalma bír lenni! Ha másként akarnád mondani, kéne rá vagy öt szó.
A napokban kérdezték tőlem, hogyan mondják magyarul a sales managernek. Mondom: vigéc. Jót nevettünk, de csak most gondolkodtam el rajta, hogy ez a szép hangzású és bő jelentéstartalommal bíró szavunk mennyire is magyar. :-)
Azért kíváncsi lennék, hogy szoktál-e pizzát, hamburgert, gyrost stb. enni és ilyenkor milyen magyar nyelvi leleménnyel helyettesíted ezeket az idegen szavakat.
Nagyon rossz az analógiád. Az említett kajaneveknek ugyanis nincs eredeti magyar megfelelőjük.
"A megismeréssel nincs semmi gond. Amikor viszont a saját nemzeted kulturális kódjait elkezded egy másikéval behelyettesíteni, az igenis leépülés"
alkalmanként!! (ha visszaolvasod ez is ott volt) Szerinte évi 4-5 használat még mesze nem leépülés. Persze használhatnék olyan szép veretes magyar kifejezéseket mint :gáz, zsírúj, tölállat stb. Ami a saját nemzetem kulturális kódja mégis...:-((
"Nagyon rossz az analógiád"
Ebben igazad lehet , de mi a véleményed a team-munkáról, a kooperációról, mítingről, a shop-okról, centerekről, plázákról stb... ami ugyan nem szlovákiából jött de mára keményen beépült a magyar nyelvbe pedig van bőven megfelelője. Ugye te soha, még véletlenül sem, egyiket sem....
"Akkor kőkemény ingatlanadót, kommunális adókat vessen ki rájuk az önkormányzat"
Csak eppen torvenyellenes lenne.Milyen alapon?
De ha egy reszuk vagy akar tobbseguk is visszajar dolgozni,azert kenyelmesebb neki a gyereket helyben jaratni ovodaba,iskolaba,mint hajnalonkent tobb tiz kilometerre cipelni es vissza,akinek meg helyben adodik munkaalkalom annak meg kenyelmesebb MO-on dolgozni,ja es nem tudjuk hany kozuluk magyar odaatrol,mert errol nem szol a nota.
Pl gyekenyesen sokan vasaroltak osztrakok,nemetek ,szlovenek,horvatok hazat,allando lakasra vagy eppen csak nyaralonak,de a falunak komoly bevetelt jelentenek a boltostol a benzinkutasig
Akkor kőkemény ingatlanadót, kommunális adókat vessen ki rájuk az önkormányzat. Egyébként ha itt laknak, akkor ide fizetnek gázászámlát, villanyszámlát, szemétdíjat, kábeltévédíjat, internetdíjat, itt gazdagítják a kocsmárost, a boltost, a villanyszerelőt stb. Úgyhogy nem rossz dolog ez. És nem állnak sorba segélyért. Életben tartják a falut.
az legfeljebb a játszótéren fogja mondani a magyar barátjának, mert ezek nem fognak magyar iskolába járni. itt laknak, de pozsonyban dolgoznak, járnak iskolába, bevárásolnak stb...
Szerencsére én épülésnek és nem leépülésnek érzem, azt ha egy másik nép nyelvéből, kultúrájából megismerek valamit.
A megismeréssel nincs semmi gond. Amikor viszont a saját nemzeted kulturális kódjait elkezded egy másikéval behelyettesíteni, az igenis leépülés. Persze mondhatjuk úgyis, hogy szlovák szempontból elkezdted lerakni az alapokat. :)
Azért kíváncsi lennék, hogy szoktál-e pizzát, hamburgert, gyrost stb. enni és ilyenkor milyen magyar nyelvi leleménnyel helyettesíted ezeket az idegen szavakat.
Nagyon rossz az analógiád. Az említett kajaneveknek ugyanis nincs eredeti magyar megfelelőjük. Az általad használt blondinkának viszont van magyar verziója .
ez teljesen OK,vegul is ezert is van az EU. Jojjenek, legfeljebb par szlav nevvel tobb lesz a helyi telefonkonyvben,de a gyerek mar magyarul mondja,hogy :meg nyilnak a volgyben a kerti viragok...amit egy szinten egy szlovak-szerb kolto irt valami Petrovits
"A Dunántúlon az ingatlanok minimum 30 százalékkal olcsóbbak, mint a szlovák fővárosban és környékén
Az elmúlt években egyre több szlovák állampolgár döntött úgy, hogy a szlovák határhoz közeli Dunántúlon vásárol ingatlant. Ma már ott tartunk, hogy a szlovák polgárok éves szinten nagyjából 250 millió korona értékű családi házat, lakást vagy telket vettek, aminek a finanszírozására magyarországi bankoktól (is) merítettek jelzáloghitelt. „A Dunántúlon az ingatlanok minimum 30 százalékkal olcsóbbak, mint Pozsonyban és környékén. Míg 15 évvel ezelőtt a szlovák határhoz közeli régiókban évente 5-6 házat adtunk el a szlovák állampolgároknak, manapság havonta 20-25 házra van igény a szlovák érdeklődők részéről” – nyilatkozta Igor Heriban, a rajkai Coral-KIM Bt. ingatlanügynökség ügyvezetője. Pozsony külső övezetében is magasabbak az árak, mint Magyarországon. Például a Duna jobb partján lévő, a belvárostól 20 km-re található Horvátjárfaluban vagy Oroszváron egy négyzetméternyi telek ára nagyjából 5200-5300 korona között mozog, miközben a magyar Bezenyén, Mosonmagyaróváron, Hegyeshalmon, Dunakilitin és Dunaszigeten ehhez képest az árak egyenesen 40-60 százalékkal alacsonyabbak.
„A Dunántúlon még úgy is alacsonyabbak az árak, ha a szlovák kereslet növekedése az árakat az elmúlt időszakban felhajtotta” – állítja Martin Lazík, a Szlovákiai Ingatlanügynökségek Nemzeti Szövetségének (NARK) a főtitkára. Heriban szerint a szlovákok által vásárolt ingatlanok 40 százaléka családi ház, 30 százaléka építési telek, 20 százaléka nyaraló. A magyar ingatlanpiaci szakemberek szerint a schengeni övezethez történő csatlakozásunkat követően a szlovákiaiak részéről még nagyobb érdeklődésre számítanak. A nagyobb cégek ráadásul már kisebb szatellitvárosok kiépítését tervezik a Pozsonyhoz közeli dunántúli régiókban.
Mindez azonban csak a nyugati régiókra, ezen belül is elsősorban a Pozsonyhoz közeli településekre érvényes. Kelet-Magyarországon például az ottani ingatlanügynökségek még nem számolhatnak be tömeges szlovákiai érdeklődésről. „Mindeddig nem tapasztaltuk, hogy Szlovákiából nagyobb érdeklődést tanúsítottak volna a magyarországi ingatlanok iránt” – nyilatkozta Štefan Petrunčík, a kassai Atomia társaság képviselője. Kassa környékén ugyanis még szlovák területen is elég olyan attraktív ingatlan található, amely négyzetméterenként 1000-1200 korona között mozog, miközben Magyarországon ennél olcsóbban nem találhatnak hasonló ingatlanokat.
Štefan Petrunčík szerint a határon túl fillérekért kellene árulni az ingatlanokat ahhoz, hogy a kelet-szlovákiaiak Magyarországon telepedjenek le. Jelenleg a trend éppen ellenkező irányba mutat, több magyarországi cég is jelezte már, hogy Kassa környékén vásárolna ingatlant."
