Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2021.02.13 0 0 132

Halálozási statisztikában az előkelő 12. helyen vagyunk járványilag.

Két nappal ezelőtt...

ghepard Creative Commons License 2008.03.17 0 0 131
Jól mondod ormótlan. Enni könnyebb, mint gondolkodni. A legnagyobb ellenség talán a nem gondolkodás. Sok ember nem is gondolkodik, hogy mit csinál. Ezért aztán csaknem mindig azt csinál, amit muszáj, amit mások diktálnak neki. Azt majdnem senki sem akarja tudni, hogy mit szeretne csinálni úgy istenigazából. A legtöbb ember csak hajt, mint az őrült, gyakran nem is tudja, hogy miért. Sok minden nem is kell neki, de csak hajt. Közben az egyik börtönből a másikba megy. Lakásból azonnal beül egy másik kalitkába, autóba. Ott se jobb. A legjobb talán kint a természetben a friss levegőn. Saját erőből mozogni, gondtalanul, kikapcsolódva. A legrosszabb dolog az, amit muszáj csinálni. Minél kevesebbet csinálunk belőle, annál jobb. Tehát legfontosabb a nyugalom, béke, sztresszmentes élet. Másodsorban a légzés (mély légzés, saját nyugtató és gyógyító hang). Harmadsorban van az ivás és csak negyedsorban az evés. Persze elég felhajtani egy dcl kénsavat és máris felfordulunk. Ha fogsz gondolkodni, attól nem lesz ilyen nagy bajod.
Ormótlan Creative Commons License 2008.01.03 0 0 130
Mivel a pesszimizmus nem csak tanult folyamat eredménye, hanem agyi kémiáé is, jól enni könnyebb.
Előzmény: csikivere (129)
csikivere Creative Commons License 2008.01.03 0 0 129
Üdv!
Még régebben olvastam egy újságban, hogy megkérdeztek pár 100évnél idősebb kubait, hogy mégis mi a hosszú élet titka. Nagy részük azt mondta, hogy sok sex, jó szivar, és nem túl sok rum a kávéba.:) Nekem ebből csak az jött le, hogy legalább olyan fontos az egészséges életvidám gondolkodásmód, mint az egészséges táplálkozás. Valamint szerintem a kettő összefügg. Ha nem vagyunk egész nap stresszesek, nem dühöngünk a politikai hírek hallatán, nem sopánkodunk pénzügyeink miatt, akkor talán nem szívunk napi 1,5 doboz cigit, és nem az lesz az egyetlen „kiút” a keserű valóságból, ha nagy bánatunkban leisszuk magunkat.
De vajon melyiken nehezebb változtatni az egészségtelen táplálkozáson, vagy a pesszimista gondolkodásmódon?
Ormótlan Creative Commons License 2008.01.02 0 0 128
No, csak eljutottunk valahova :-)
Előzmény: Helem (127)
Helem Creative Commons License 2008.01.02 0 0 127

" Kérdés, hogy van-e értelme ilyen sokáig élni?"

Egyéni dolog. Attól függ, hogy az illető mennyire unja -e már a világot. Unja már vagy most akarja még megváltani :-) vagy kiélni magát.

 

"Miként lehet azt az életminőséget fenntartni ilyen magas kor esetében, ami érdemessé tesz az életre? Nem csak a kor a kérdéses, hanem az addig eltelt élet minősége is (sőt, szerintem fontosabb)."

 

Pici férgeknél meg egereknél már elértek sokkal, de sokkal hosszabb életet. Emberkénk majd, ha megéljük jó sokat kell fizetni érte. Akkor jön amit Te mondasz. Ha van pénzed élhetsz, ha nincs akkor meg minek. :-)

 

Előzmény: Ormótlan (126)
Ormótlan Creative Commons License 2008.01.01 0 0 126
Valóban közeledünk. :-)
Viszont szerintem a témától sem mentünk nagyon messzire.
Természetes úton elérhető kb. 100-110 éves maximális emberi élettartam azért még csak délibáb, kis orvosi segítséggel talán néhány évtized múlva lehetőséggé lesz, már ha lesz rá pénze az embernek. Kérdés, hogy van-e értelme ilyen sokáig élni? Miként lehet azt az életminőséget fenntartni ilyen magas kor esetében, ami érdemessé tesz az életre? Nem csak a kor a kérdéses, hanem az addig eltelt élet minősége is (sőt, szerintem fontosabb).
Előzmény: Helem (125)
Helem Creative Commons License 2008.01.01 0 0 125

"Nekem úgy tűnik, Te az a fajta vagy, aki csak feketét és fehéret lát, és nem akarja érteni a szimbólumokat. Jól elbeszélgetünk egymás mellett. :-)"

 

Nem, szerintem közeledünk.


"Az azonban tény, hogy nagyjából a fejlődés által elérhető csúcs közelében vagyunk evolúciósan....,"

Ezt kiegészíteném azzal, hogy a csúcson vagyunk, de nem a lehetséges legnagyobb csúcson. A túl nagy populáció miatt a genetikai fejlődés gyakorlatilag megrekedt, sőt némi degeneráció is van a gyenge szelekció miatt. Az ember további genetikai fejlődéséhez kis populáció, vagy kis csoportok elszigetelődése kellene. Jelenleg az óriási populációban a legtöbb előnyös gén a nagy tömegben feloldódik, bekeveredik. Gyakorlatilag az ember evolúciója leált, némi karbantartó szerepet kivéve. A genetikai evolúció megrekedése helyett itt van nekünk az agyak közötti hidakat átívelő, szárnyaló, extragenetikus kulturális, memetikai evolúció. Sokkal jobb gyorsabb és hatékonyabb, mint a gének. Ezért is reked meg a gének fejlődése az emberben, mert az állatvilágban egyedülállóan hordozza, szűri, adja-veszi a mémeket, a sokkal hatékonyabb élő információ csomagokat.

 

"Valamely természeti vagy általunk okozott globális katasztrófa után egy nagyon nagyon megcsappant...."

 

Láttam ilyen filmeket, de egyelőre szerencsére csak filmeket. A valóság úgy néz ki, hogy sokan vagyunk és még maradunk is, így evolúció addig nem lesz.

 

"Magasabb kultúráról meg csak annyit: az ókorban magas kultúrának számító görögség szépen lefarigcsálta az erdőket a lakóhelyén,..."

 

A magasabb kultúra vagy elitista szemlélet, kétélű fegyver. Közeledünk.

 

Szerintem talán vissza kéne térni lassan a topik témájához.

 

Előzmény: Ormótlan (124)
Ormótlan Creative Commons License 2008.01.01 0 0 124
Nekem úgy tűnik, Te az a fajta vagy, aki csak feketét és fehéret lát, és nem akarja érteni a szimbólumokat. Jól elbeszélgetünk egymás mellett. :-)
Persze, hogy nem 200 év alatt fog szétszakadni a faj, és persze, hogy nem fogja tudni senki MA megmondani, hogy egy adott egyed utódja melyik új fajba kerül majd.
Az azonban tény, hogy nagyjából a fejlődés által elérhető csúcs közelében vagyunk evolúciósan, elterjedtünk az egész bolygón, sikeresen megélünk rajta közel mindenhol, vagyis nem nagyon marad már elfoglalható terület, amerre tovább terjeszkedhetünk. Innen vagy a kihalásé, vagy a specializálódásé a terep, s jelen pillanatban úgy tűnik, jórészt rajtunk múlik, hogy melyik út marad nyitva... Egészen addig, míg a jelenleg meglévő területek és javak hatalmak közti összevissza osztogatása az egyetlen lépés, ahogy most folyik a világban, addig nincs továbbfejlődés annak tere hiányában. Amint megvalósul egy ma nagyon utópisztikusnak látszó globális összefogás annak érdekében, hogy a háborúk helyett a tudományra fordítsunk irdatlan pénzeket, máris megindulhatunk előre. Azonban még nagyon messze vagyunk ettől, mivel a hatalom birtoklóinak nem érdeke, hogy MINDENKI előrelépjen... Én nem is hiszek ilyesmiben. Az általam (elég borúsan) látott jövőkép a következő:
Valamely természeti vagy általunk okozott globális katasztrófa után egy nagyon nagyon megcsappant számú emberiség elkezdi újra elfoglalni a fennmaradó élőhelyeket (ahogy ez történt már egyszer úgy 70000 éve is, amikor kb 10000 ember volt a bolygón egy hatalmas, globális viszonyokat befolyásoló vulkánkitörés után), s ezek az emberek terjeszkedtek el újra, alapvetően meghatározva a mai képét a fajunknak. Egy ilyen katasztrófahelyzet kapcsán a génállomány ugyanúgy összezsugorodik majd, ahogy az Általad favorizált mémek összessége is. Ebből lehet aztán gazdálkodni, s nem pusztán az adaptív változások, hanem a tudatunk által preferált dolgok is fejlődési választóvonalat képviselnek. Azaz igenis sokmindenben mi magunk dönthetjük el (ahogy a világ boldogabbik felén már ma is), hogy melyik irányba tagozódunk be. Kisebb számú emberiság esetén ez fokozottan érvényesül majd.

Magasabb kultúráról meg csak annyit: az ókorban magas kultúrának számító görögség szépen lefarigcsálta az erdőket a lakóhelyén, mivel kellett hajónak a fa, aztán ezért szépen elfogyott az alapanyag, amelyből gazdálkodhattak, arra viszont nem volt elég gazdag társadalom, hogy terjeszkedjenek, így az akkori kultúra jórészt semmivé lett. (félreértrések elkerülése végett a kultúra nem a szobrok és versek túlélése, hanem a teljes életmódé). Aztán a rómaiak esetében pedig pont a túl nagy birodalom volt a hanyatlás okat, akkora volt, amelyet már nem tudtak hatékonyan irányítani a kor eszközeivel, így egy lendülettel semmivé lettek. Egyik esetben sem külső tényező volt a hanyatlás oka.
Azt azonban kétlem, hogy elvesztek volna az akkori vezetők vezető génjei. Nem hiszem, hogy ma képes lenne bárki is kivizsgálni, hogy így van-e (főképp az ókori minták hiányában), de hiszem, hogy fellelhető sok mai vezetőben az egykori vezetők leszármazási vonala. Monarchia ügyben meg annyit, hogy Habsburg Ottó, vagy György nem jelentéktelen figurák, bár közel sem olyan hatalommal bírnak mint a szépapáik, mégis a felső rétegben vannak, bekeveredés nélkül. Nem hiszem, hogy más uralkodók, nemesek kivételt képeznének. Nem kell fizikailag elszigetelődni, elég kulturálisan.
Az alacsony származású katonák magas rangra emelkedése korabeli urban legend, végtelenül kevés ember került feljebb e módon a semmiből. Valamivel azonban akkoriban is kellett a lelkedesést tartani az emberekben, reményt adni, hogy kiemelkedhetnek. Ha csak azt nézed, hogy pl. az amerikaiaknál a "korlátlan lehetőségek" mit jelentettek mondjuk 150 - 100 éve, akkor az jön ki, hogy azok, akik meggazdagodtak, nem elsődleges tulajdonosai voltak a fontos javaknak, csak valakitől megvásárolták a tulajdonjogot (olajbányászat, cola, aranylázak, stb.). Tehát volt valaki, aki felfedezett, ám akármilyen (leginkább a saját hibái!) okok folytán nem tudta sikeressé tenni magát, eladta a jogokat, s aki megvette tőle, pillanatok alatt felfuttatta az üzletet. Vagyis a kultúra itt is beleszólt, s ez így megy ma is.

Előzmény: Helem (122)
Helem Creative Commons License 2008.01.01 0 0 123
Most, pl. a bioélelmiszerek, a sportolás, a nagyobb mértékű zöldség gyümölcs fogyasztás, ásványvíz, kirándulás stb. kezd Magyarországon is egyre több embernél megjelenni. Ez nem egy tipikus kizárólagos elit dolog, csak onnan indult és terjed szét, ha lassan is. A McDonalds és társai előbb-utóbb jelentős teret fog veszteni. Már mostanában a fiatalktól is hallom, hogy azt mondják "szemét kaja". A társaság miatt, a barátok miatt mennek igazából oda, de kezdenek egy kicsit köpködni már. De biztos, hogy nem fog megszünni. Átmenet lesz. Most dinamikus átmenet van.
Előzmény: Helem (122)
Helem Creative Commons License 2008.01.01 0 0 122

"Szerinted a kultúra nem képes befolyásolni a genetikát?
És a nyelv kialakulása? Az, hogy az ember az egyetlen faj, amely képes az információátadáson felüli közlésre hangok által? "

 

Dehogynem, hosszútávon x ezer év alatt. De az, hogy egyesek pl. kirándulni járnak mások a plázában kódorognak, annak szinte semmi hatása a génekre. De nem tudnak különválni olyan csoportok genetikailag, mint a fent említett két különféle kultúrát hordozó csoport. Ahhoz, hosszútávú elszigeteltség kéne. Ez nem volt és nem is várható. Mindig vannak olyanok akik átmenetet képeznek. Járnak is plázába meg kirándulgatnak. Az átmenet folytonos. A magasabb kultúra hordozói és az alcsonyabb tömegkultúra hordozói keverednek a határmezsgyéken.

 

"Egy mitikus történet elmesélése, vagy egy vers egyáltalán nem a túléléshez szükséges információ átadása, hanem szórakozás."

 

A mémek kultúra alá beletartozik a hasznos és kevésbé hasznos információ is. pl. Hol a víz, élelem forrás? Hogyan varjunk magunknak meleg ruhát, hogy télen ne fagyjunk meg.


"Vagy alapvetően maga a kultúra, a képesség arra, hogy nem célszerű, nem hasznos dolgokat hozzunk létre puszta esztétikumukért? A tánc, a zene, a festészet, stb., mindegyik nélkül képesek lennénk ennivalót keresni s szaporodni is, mégis itt vannak bennünk azok a képességek, melyek lehetővé teszik a zenélést, festést, stb."
Ezek (s még sokminden) beépült rég a génekbe, viselkedésmintává lett, s mint ilyen, alapul szolgál a kiválasztódáskor is. "

 

Igen, de nem egyes csoportokba, egyes elit társaságokba, hanem mindenkibe. A kultúra tesz minket különbözővé, de nem genetikailag, mert a kultúra emberi agy és emberi agy között átjárható. Számtalan dolgot átvettek az emberek a magasabb kultúrájú csoportoktól. Eddig is így volt ezután is így lesz. N


"Az elit magasabb szinten való létezéséről meg csak annyit, hogy lehet, hogy egy magasrangú férfiúnak voltak alantas származású nőktől is gyerekei, ám ezek a legritkább esetben kapcsolódtak csak hozzá az elithez, legfeljebb zabigyerekként nem csapták agyon őket, hanem mondjuk kaptak egy lovat meg egy kardot, oszt uzsgyi, majd elvégzi a dolgát a sors. "

 

Volt ez bőven fordítva is. pl. az alacsonyabb társadalmú státusból jövő katona, magas rangot ért el és "benősülhetet" stb. De genetikailag ennek se volt jelentősége, mivel nem volt olyan sokáig semmilyen kulturálisan magasabb rendű csoport ami evolúciós időmércével mérve különválhatott volna. Még egy-kétezer és is semmi.  

 

"Ha mondjuk egy nagy égi radírral ki lehetne törölni az elmúlt évtizedek kommunista korszakát, s visszanéznél x ezer esztendőre, bizony lehetne látni azt a réteget, amelyből kikerültek a magas rangú emberek, ez a réteg egy képlékeny, és mégis állandó réteg."

 

pl. A római birodalom belső eróziója folytán felbomlott. Uralkodói bekevezedtek. Az Osztrák-Magyar uralkodóház megszünt, tagjai szétszóródtak, hatalmuk megszünt, bekeveredtek. 

 

 

" Nem csak királyokról van szó, hanem minden olyan magas rangú, tehát hatalommal bíró személyekről, akik hasznot húznak a többiek felett való létükből."

 

Miről, kikről beszélsz? Kik szigetelődhettek el ezer éveken keresztűl? Mindenki keveredett hosszabb távon, ha időlegesen nem is.

"Én biológiáról beszélek, filozófiai fogalmakat nem akarok keverni ide, tiszta biológia. Ha egy embercsoport ("plázábajárók") életben maradásához, szaporodásához elég egy alacsonyabb kulturális szint, sokkal kevesebb gyakorlati és elméleti tudás, akkor ez a csoport lassanként szépen veszíteni fog a kultúra, tudás iránti fogékonyságából."

Genetikai eltávolódás gyakorlatilag nem lehetséges. Időleges kulturális elkülönölés lehetséges. Minden pénzes őrültséget is a jók mellet, először nem az alacsony származású réteg csinált.  Kávé, drog, pezsgő stb. 

 

" Ahol pedig fontosak maradnak ez előbbi dolgok ("kirándulók"), ott rá fog éleződni a fejlődés, mivel a párválasztás során az lesz előnyben, aki magasabb kultúrát, nagyobb tudást birtokol. Halálosan egyszerű dolog ez."

 

Nincs határ, csak egy folytonos átmenet az emberek között. Ez az átmenet az átjárási út az elit és nem elt kultúra között.

 

"Pontosan a kultúra az, ami a leginkább meghatározza jelen pillanatban a fajunk fejlődését. "

 

Igen, de nem genetikai szétválását. Sokszor a jót, de néha a rosszat is a pénzes "elit" hoz be, tőle terjed.

Előzmény: Ormótlan (121)
Ormótlan Creative Commons License 2008.01.01 0 0 121
Szerinted a kultúra nem képes befolyásolni a genetikát?
És a nyelv kialakulása? Az, hogy az ember az egyetlen faj, amely képes az információátadáson felüli közlésre hangok által? Egy mitikus történet elmesélése, vagy egy vers egyáltalán nem a túléléshez szükséges információ átadása, hanem szórakozás.
Vagy alapvetően maga a kultúra, a képesség arra, hogy nem célszerű, nem hasznos dolgokat hozzunk létre puszta esztétikumukért? A tánc, a zene, a festészet, stb., mindegyik nélkül képesek lennénk ennivalót keresni s szaporodni is, mégis itt vannak bennünk azok a képességek, melyek lehetővé teszik a zenélést, festést, stb.
Ezek (s még sokminden) beépült rég a génekbe, viselkedésmintává lett, s mint ilyen, alapul szolgál a kiválasztódáskor is.

Az elit magasabb szinten való létezéséről meg csak annyit, hogy lehet, hogy egy magasrangú férfiúnak voltak alantas származású nőktől is gyerekei, ám ezek a legritkább esetben kapcsolódtak csak hozzá az elithez, legfeljebb zabigyerekként nem csapták agyon őket, hanem mondjuk kaptak egy lovat meg egy kardot, oszt uzsgyi, majd elvégzi a dolgát a sors. Ha mondjuk egy nagy égi radírral ki lehetne törölni az elmúlt évtizedek kommunista korszakát, s visszanéznél x ezer esztendőre, bizony lehetne látni azt a réteget, amelyből kikerültek a magas rangú emberek, ez a réteg egy képlékeny, és mégis állandó réteg. Nem csak királyokról van szó, hanem minden olyan magas rangú, tehát hatalommal bíró személyekről, akik hasznot húznak a többiek felett való létükből.

Én biológiáról beszélek, filozófiai fogalmakat nem akarok keverni ide, tiszta biológia. Ha egy embercsoport ("plázábajárók") életben maradásához, szaporodásához elég egy alacsonyabb kulturális szint, sokkal kevesebb gyakorlati és elméleti tudás, akkor ez a csoport lassanként szépen veszíteni fog a kultúra, tudás iránti fogékonyságából. Ahol pedig fontosak maradnak ez előbbi dolgok ("kirándulók"), ott rá fog éleződni a fejlődés, mivel a párválasztás során az lesz előnyben, aki magasabb kultúrát, nagyobb tudást birtokol. Halálosan egyszerű dolog ez.
Pontosan a kultúra az, ami a leginkább meghatározza jelen pillanatban a fajunk fejlődését.
Előzmény: Helem (120)
Helem Creative Commons License 2007.12.31 0 0 120

Néhány tekintetben egyetértek veled, sokban erősen vitatkoznék.

 

"Egyébként már most kivehető a két leendő faj közti különbség: az elkorcsosult a plázába jár "mulatni" míg a feltörekvő inkább elmegy sétálni a hegyekbe ha szabad ideje akad..."

 

Két faj kialakulásához sokkal több idő kell. Ezeknek a fenti dolgoknak nem sok köze van a genetikához, sokkal inkább kulturális vagy nevezhetjük memetikainak.

 

"Mellesleg az evolúció kétféle módon tud egy fajnak véget vetni: vagy totálisan kihal a fa, vagy kettéválik. Ha csak azt nézed, hogy a világ ma milyen megosztott, egy nagyon szűk réteg birtokolja a javak iszonyú nagy részét, ez a szűk réteg sokszor többet engedhet meg magának oktatásban, egészségben, táplálkozásban, kikapcsolódásban,..."

 

Erre egyszerűen nincs és nem is volt idő. Mielőtt bármilyen elit külön fajként levált volna, már régen megszünt az adott uralkodóház dinasztria. Bármilyen gyorsan képzeljük az evolúciót annyi idő sose volt. 30 000 év óta lényegében változatlannak tekintik az embert. Ha megnézzük csak a múlt századot, láthatjuk, hogy hányszor kergették el, fejezték le, fosztották meg vagyonánától az aktuális "elitet". Továbbá az "elit" is szívesn keveredett alacsonyabb származású de igen tehetséges egyedekkel. Továbbá a tehetséges embereknek is születik tehetségtelen gyerekük. A gének keveredése majdnem mindig is megvolt. A teljes elzáródásra van szükség és kis populációra. De ez egy jó ideig degenerációhoz vezet. Ahhoz ezek a rossz az "elit" rétegbe került gének kiszelektálódjanak még több idő kell. Ez az egész pl általad is említett pláza vagy kirándulás hasonlatnak semmi köze a génekhez. Inkább kulturális jelenség, másképp mondva memetikai. Az ember kettős rendszer gén-mém replikátor. A különválás genetikailag belátható időn belül nem várható, esetleg memetikailag. De mivel a mémek nem kötődnek annyira hordozójukhoz mint a gének, emberről-emberre vándorolhatnak, a memetikai kölönvállás se biztosítható sokáig. Efféle faji különválás vagy memetikai kasztrendszer mindig időleges.  

 

"Magyarul az anyagi jólét fogja meghatározni a faj kettéválását, ha addig ki nem irtjuk magunkat. Lesz, aki megengedheti magának, hogy éljen, lesz, aki meg nem."

 

Időleges ilyen jelenségek voltak és lesznek, de evolúciós mértékkel, hosszútávon még nem volt rá példa és szerintem nem is látszik most ok rá hogy bekövetkezzen. A mémek nem engedik a genetikai faji különválást. A mémek gyorsabbak, átjárhatóbbak, ha úgy tetszik "korszerűbb" élőinformáció hordozók.


"Dubai javainak birtokosaira, avagy a brunei szultánra gondolni, hogy két extrém példát kiragadjak a gazdagok közül..."

 

Dubai vagyona néhyány generáció alatt felőrlődhet, vagy pillanatszerűen mielőtt bármiféle evolúciónak hatása lehetne.

 

Az egészségesebb hosszú élet elérhetősége sokkal inkább kulturális alapú, de tény, némi pénz, ész kell hozzá.

Előzmény: Ormótlan (118)
Ormótlan Creative Commons License 2007.12.31 0 0 119
Ennek két oka van: Aki nem jut hozzá növekedése során megfelelő tápanyagokhoz, alacsonyabb marad, ergo a magasabb emberek egészségesebbek, szaporodásban sikeresebbek - általánosságban véve. A földi civilizációk jó részében a magas férfiak előnyt élveztek az alacsonyakkal szemben már sokszázezer éve. A magas férfiak tehát jobban válogathattak a gyermekeik anyjának szánt nők közt, mint az alacsonyak, s nyilvánvalóan olyat választottak, aki maga is magasabb, mivel azt preferálták, így őrizve meg saját magasságukat hordozó génjeiket. Talán azért alakult ez ki, mert anno, amikor még ősemberek voltunk s a végeláthatatlan afrikai ligeteket jártuk, a magas férfi előbb kiszúrta a veszélyt, mint az, aki ki sem látszott a fűből.
Másrészről, ha utánaolvasol, meglátod, hogy egy csomó testbeszéddel kapcsolatos viselkedési formánk is a magasság = rang fényében működik (elég ha a lenéz, lekezel, felnéz valakire kifejezéseinkre gondolsz). Másrészt azok a mitologikus lények, akiket istenekként, vagy vezető szellemekként tisztel(t) az ember, jóformán mind óriások, égből alászállt lények, akikre felfelé kell tekinteni.
Így egy nagyon régen bevésődött kulturális hagyomány az oka a magasság tiszteletének, vagyis egy adott pozíció betöltésére pályázók közül ezen előítélettel a magasabb fog győztesen kikerülni két egyforma tudású és képességű egyén közül.
Előzmény: rosenkrantz (117)
Ormótlan Creative Commons License 2007.12.31 0 0 118
Azért egy néhány tízezer / pár százezer éven belül erre nem nagyon kell ám számítani.
Egyébként már most kivehető a két leendő faj közti különbség: az elkorcsosult a plázába jár "mulatni" míg a feltörekvő inkább elmegy sétálni a hegyekbe ha szabad ideje akad...
Mellesleg az evolúció kétféle módon tud egy fajnak véget vetni: vagy totálisan kihal a fa, vagy kettéválik. A kettéváláshoz nyilvánvalóan szükség lesz arra, hogy addig ne haljunk ki... Ha csak azt nézed, hogy a világ ma milyen megosztott, egy nagyon szűk réteg birtokolja a javak iszonyú nagy részét, ez a szűk réteg sokszor többet engedhet meg magának oktatásban, egészségben, táplálkozásban, kikapcsolódásban, mint a szegény réteg valaha is álmodhat, szóval nincs itt fajelmélet meg ilyesmi, egy fehér bőrű albán kecskepásztor vagy moszkvai hajléktalan is lehet ugyanolyan nyomorult és lecsúszott, mint egy mandika halász; ahogy egy indiai iparmágnás vagy new yorki néger ügyvéd is lehet olyan szerencsés, mint bármelyik európai uralkodóház örököse.
Ráadásnak nézd azt is, hogy a nyomorult csak szaporodik, mint a nyulak, míg a szerencsések közé tartozó nem viszi túlzásba, azonban iszonyúan megválogatja, hogy kivel egyesíti a génkészletét. Míg a nyomorultnak nem lesz pénze rá, hogy gyógyíttssa valamely betegségét (pl. AIDS), addig a szerencséseknek rendelkezésére állnak olyan anyagi források, amelyek segítségével rengeteg bajt legyőzhetnek pusztán azért, mert meg tudják fizetni. Túlélnek, hosszabb ideig élnek, szaporodnak. (Viszont nő a függőségük a technológiáktól.)
Magyarul az anyagi jólét fogja meghatározni a faj kettéválását, ha addig ki nem irtjuk magunkat. Lesz, aki megengedheti magának, hogy éljen, lesz, aki meg nem.
Egy faj evolúciós élettartama (tehát ameddig az adott faj jelen van a bolygónkon) maximum egymillió év, néhány extrém kivételtől eltekintve. Ennek a tizede is lehet, nyilvánvalóan függ az adott faj egyedeinek generációváltás-hosszától is. Mi emberek ráadásul olyan magas szinten avatkozunk bele a saját fajunk evolúciójába, hogy alaposan meggyorsíthatja ez a változásokat. Ráadásnak az evolúció rendelkezik egy olyan tulajdonsággal is, hogy képes egy adott, sikeres gánváltozatot igen gyorsan (akár néhány generáció élete alatt is) elterjeszteni a teljes fennmaradó populációban (mondjuk gondolj egy adot betegséggel szemben kialakult immunitásra, kimutatták, hogy azon helyeken, ahol a középkori nagy pestis- és egyéb járványok nagy pusztítást végeztek, a túlélők utódai igen nagy százalékban már rendelkeznek bizonyos természetes ellenállással az adott betegséggel szemben, ezért is igen veszélyesek az olyan betegségek, mint az influenza vagy az ebola, melyek rendkívül változékony kórokozóktól erednek, hiába alakul ki egyik törzzsel szemben immunitás a populációban, ha pár év múlva totál más törzs csap le újra...) A gyors változások az evolúció során ismétlődhetnek, vagyis a fejlődés nem egy egyenesen felfelé ívelő vonal, hanem ugrásokkal tarkított, lépcsőzetes görbe. Ha a körülmények úgy kívánják, az ugrások a fajon belül nagyon eltérő csoportokat is létrehozhatnak rövid idő alatt (pl. a szőke hajszín sem túl régi, kevesebb, mit húszezer éves, mégis milyen elterjedt lett már! Vagy a jegesmedve is egy barnamedve-alfajként kezdte, s kb. tízezer éve lett olyan, mint ma.).
Az tehát, hogy jelen pillanatban úgy tűnik, a fehér bőrű emberek populációja a szerencsésebb, csak látszat, elég Dubai javainak birtokosaira, avagy a brunei szultánra gondolni, hogy két extrém példát kiragadjak a gazdagok közül...
Előzmény: Old England (110)
rosenkrantz Creative Commons License 2007.12.30 0 0 117

Egyenes az arány a testmagasság és a fizetés nagysága közt. Legalábbis a férfiaknál. Ezt állítják amerikai és német tanulmányok. Azt is meghatározták, mennyit ér egy centiméter.

http://hrportal.hu/index.phtml?page=article&id=20222

 

Olyat is talátam, hogy magasabb férfiaknak több gyerekük van.

Hümm.

Előzmény: freyya (111)
rosenkrantz Creative Commons License 2007.12.30 0 0 116

Ezt simán elqrtam :).

A topikinditásra volt szándékom de szerintem sehogysejó

Előzmény: rosenkrantz (114)
pint Creative Commons License 2007.12.30 0 0 115
öööö

én ilyet nem is mondtam
Előzmény: rosenkrantz (114)
rosenkrantz Creative Commons License 2007.12.30 0 0 114

Rég óta várom, hogy legyen egy erre is kiterjedő vizsgálat, mert nem lehet véletlen, hogy nálunk olyan rossz a halálozási statisztika.

 

Ájváj.

Benyomhatnál szlovén meg észt meg portugál halálozási statisztikákat, és azt is cáfolnod kéne hogy az észak-koreai halálozási adatok

hümm?

 

 

Előzmény: pint (112)
procaliber Creative Commons License 2007.12.30 0 0 113

Semmi gond nincs a csapvízzel ha lenne akkor nem jönne a csapból. Ásványvíz rajongók esetleg gondolkodhatnak vízszűrön ami a sima csapvízet szüri meg és olcsóbb, mint az ásványvíz. Másrészt a 600mg/l ásványianyag feletti vízek is felelösök a meszes erekért. Ezen is érdemes elgondolkodni annak aki hosszú éveken ilyen vízeket fogyaszt.

Ha vassas(barna) a víz az csak esztétikai szempontból nem szerencsés, egészségre nem veszélyes

pint Creative Commons License 2007.12.30 0 0 112
van egy javaslatom, legközelebb engedd ki a vizet úgy 15-20 másodpercig, akkor nem lesz poshadt :)
Előzmény: Ormótlan (107)
freyya Creative Commons License 2007.12.30 0 0 111
Nem látok semmilyen összefüggést, testmagasság, egészség és intelligencia között semmilyen vonatkozásban. Egyáltalán miért lenne az embernél evolúciós tényező a testmagasság? A bkv buszain magasra helyezett kapaszkodók miatt?
Előzmény: Ormótlan (106)
Old England Creative Commons License 2007.12.30 0 0 110
Na igen, így születnek a remek fajelméletek.
Előzmény: Ormótlan (106)
freyya Creative Commons License 2007.12.30 0 0 109
Ez így van, még a huszadik század elején is a megszületett kicsiknek alig 30%-a érte meg az első születésnapját. Akinek egy kicsit is gyengébb volt a szervezete, azt antibiotikum híján elvitte az első torokgyulladás.
Előzmény: Ormótlan (106)
Old England Creative Commons License 2007.12.30 0 0 108

Én is több helyen ittam már, sosem volt sem poshadt, sem rozsdaízű.

 

Ugyan már, a csapvíz legyen a legnagyobb bajunk! A világ összes nagyvárosában van csapvíz. Ha ettől halna korán a magyar, akkor miért vidéken, és nem Budapesten magasabb a halandóság (ahol ugye, az ismert urban legend szerint a Dunán lejövő hormonkészítményeket isszuk)?

Az ásványvíz biznisz kimondottan ebből él, pedig a palackozott vizeknek tényleg nem sok közük van az ásványvízhez.

 

A finneknél többet senki sem iszik, az olaszok, portugálok egész nap kávéznak, rengeteget dohányoznak. A magyar konyhához hasonló egy sor kelet-közép európai konyha - és nem hinném, hogy a sportolás is jobban elterjedt volna.

 

Szerintem mindezek halmozottan jelen vannak, mint tényező, de az igazi válasz valahol a magyar vesztes-filozófiában, pesszimizmusban, negativizmusban keresendő.

 

Előzmény: pint (105)
Ormótlan Creative Commons License 2007.12.30 0 0 107
A város elég sok pontján volt "szerencsém" inni, pusztán a rozsdásságában éreztem különbséget...
Ettől még iható, csak nem jó.
Előzmény: pint (105)
Ormótlan Creative Commons License 2007.12.30 0 0 106
Másrészt a topik kérdésére még egy válaszom akad.
Régen, amikor még nem voltak védőoltások, s nem mentettek meg minden 6 hónapra született és orvostudomány nélkül halálra ítélt csecsemőt, amikor nem kezeltek hormonokkal nőket azért, hogy teherbe essenek, hanem minden a Természet szabta útján ment, azok, akik egy csomó betegségre hajlamosak voltak, vagyis nem a legkiválóbb génkészlettel rendelkeztek, hogy csúnyán mondjam, szaporodóképes koruk előtt kiszelektálódtak. Vagyis valóban csak a "szupergének" mentek tovább. Ma ez gyökeresen megfordult. Jó része a felnőttkort megért emberknek eleve hátránnyal indul genetikailag, s adja tovább a hátrányos génkészletét, szaporítva ezzel az emberiség örökölhető bajaira való hajlamokat. Régen az örökletes betegségek jórészt az uralkodó osztályra voltak testálva, lévén, csak ők házasodtak nagyon szűk rétegből. A hétköznapi emberek válogattak a megfelelő társak lehetőségei közül, kivéve persze a nagyon elzárt közösségeket amelyeken persze látszik is a belterjesség hatása). És ez így ment kb. egymillió éven át, csak az utolsó százegynéhány év hozta a váltást. Ami az egyén szempontjából nyeremény, hisz megmarad a gyereke (az az egy, akit szül a korábbi 8-9 gyerek helyett, amelyből mondjuk 4-5 megmaradt), az csapás a populáció jövője szempontjából. Halmozódnak a betegségek, és ez generációnként jól érzékelhető.
Míg pl. én negyven éves vagyok, és soha életemben nem voltam még táppénzen, egy szimpla náthám se volt már vagy 5 éve, a mostani 20-25 évesek állandóan betegek, persze a hamburgertől meg pizzától nem sok jót kap a szervezetük, nem is csoda... Másrészről lehet figyelni az allergiások gyarapodását is, az ok ugyanaz az elkorcsosulás.
Olvastam egyszer egy olyan lehetséges evolúciós lépésről, miszerint az emberiség két fajra fog szakadni, az egyik faj magas, erős, egészséges és intelligens lesz, míg a másik faj alacsony, beteges, gyenge, ostoba és az első faj könnyen pótolható háziállatként fogja tartani.
pint Creative Commons License 2007.12.30 0 0 105
"A pesti víz kimondottan szörnyű, poshadt és rozsdaízű"

ez a csővezetéktől függ, és mindenhol más. nálunk (13 ker, gyöngyösi út) teljesen jó a víz, és a korábbi lakásomon (10 ker, örs vezér tér) is teljesen jó volt. sőt a munkahelyemen sincs érzékelhető baja (12 ker, németvölgyi út)
Előzmény: Ormótlan (104)
Ormótlan Creative Commons License 2007.12.30 0 0 104
Csapvíz-ásványvíz ügyben meg csak annyit, hogy sajnos nagyon sokfelé valóban igen rossz ízű a csapvíz. Nálunk szerencsére karsztvíz van, kiváló, meglátásom szerint jobb egy rakás ásványvíznél (eddig csak egyet találtam, amely jobb ízű volt, igazi borszéki víz, de ettől még nem állok rá...).
A pesti víz kimondottan szörnyű, poshadt és rozsdaízű, ennél rosszabbat csak Szegeden meg Esztergomban ittam. Persze egy csomó kis falucskában nem ittam, szóval nem ismerem a választékot.
Az anyámék telkén van saját kút, az is igen jó vizet ad.
Szóval ezt így általánosan nem lehet eldönteni, hogy melyik a jobb.
Én ásványvíz-ellenes vagyok a csomagolás, szállítás, szemétképződés okán, no meg azért, mert meg merem tenni, hogy csapról iszom. És valóban, az olcsó (ergo tömegek által megfizethető) ásványvíznek csúfolt löttyök nagyjából a "ki a Tisza vizét issza saját vizét issza vissza" strófára emlékeztetnek.

Ami sokkal nagyobb baj ennél, hogy ivóvízzel mosunk, azzal öblítjük a slozit, azzal locsoljuk a kertet, stb... Bár ennek a korai halálhoz semmi köze.
Helem Creative Commons License 2007.12.30 0 0 103

"Miért halunk hamarább?"

 

Ha körbenézek ismerőseim halála, ill. idő előtti halála okait számbavéve akkor sorrendben szerintem a leggyakoribb okok.

 

Alkohol. Rengetegen, főleg férfiak hallnak meg emiatt túl korán. Ez az egész keleti "kultúránk" ilyen. Rengeteget vedelünk. Még keletebbre még nagyobb a pusztítás. Nagyon sok társaságba egyenesen kötelező inni. A "kultúránkat" a rendszeres és tömeges társasági ivászatot kellene helyettesíteni más társas tevékenységekkel.

 

A cigi a következő, és az ebből fakadó egyéb halálok. Rák, infarktus, érszűkület stb.

 

Ezután az elhízás. Magas vérnyomás, érelmeszesedés. Sejtjeink szervezetünk evolúciós múltunk miatt nem arra van kitalálva, hogy folyton tele együk magunkat. Kimutatták, hogy az éhező ill. nem túltáplált egyedek sejtjeiben a DNS hibajavító mechanizmusok sokkal erősebbek. Az egyed arra törekszik ekkor, hogy megvédje DNS-és, mivel energia hiányában nem tud szaporodni, ezért magát kell védje. Amint bőven van táplálék és energia ezek a DNS hibajavító mechanizmusok sokkal kevésbé hatékonyak. Az egyednek a DNS-e tovább adásában már nem kell azzal törődnie, hogy magát megvédje, hiszen lesz elég utódja másolata. A DNS információ az utódban lemásolódik.

A mai világ evolúciós szempontból egy noszensz. Természetellenesen, mindig van kaja. A vérünkben hemzsegnek a sejtkárosító szabad gyökök, főleg a túlzott evéstől. 

 

A rák is nagyrészt a cigin kívül ennek tudható be. Nincs hathatós hibajavítás és felhalmozódnak a DNS mutációk. Öregedés és rákhajlandóság közös tőről fakad.

 

A szív és érrendszer a másik nagy csapás. Megint elhízás, koleszterin, stressz.

 

Az egyéb mindenféle méreg, vegyszer, füst ha jól emlékszem az epidemiológiai kutatások szerint minössze 5 százalék. 

 

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!