Vannak akik nem férnek hozzá olyan szakirodalomhoz, írásokhoz, könyvekhez amikből szívesen olvasna, tanulna, avagy ismeretét gyarapíthatná....., akár összhasonlítás céljából....
Sokunknak saját és talán féltett gyűjteményeik vannak....., de szívessen megosztaná másokkal is...., legyen az fénymásolat, kölcsönbeadott....., avagy a közösbetett, mindenki által valamilyen módon hozzáférhetően......
Akár az Index őártfogűsűval, helységbiztosításával....., bár ebben ha volna segítség, támogatás és tényleges érdeklődés...., akkor a magam részérúl felajánlanák ingyen könyveket is.....
Lenne erre igény? Kivitelezhető e valahogyan?
Nagyon köszönöm megtisztelő érdemi Válaszát és azt a munkát emit ennek érdekében tett!
Sajnos szembesülnöm kell a szerzői-fordítói jogi dolgokkal...., talán egy virtuális könyvtárat kellene létrehozni.... :) Talán az Artisjus-sal lehetne konzultálni, hogy olvsónként, akár neten keresztül egy e-könyvtárat létrehozva és onnan , vagy ott elolvasva, nem letőlthetően, sms , vagy más megoldással fizetve érte, , így a szerzők is megkapnák a díjukat, meg a kutatók is az ismeretanyagot, persze nem horobilis összegekért....
Káldi féle Ótestamentum /első kötete van meg: Mózestől a Királyok könyvéig / 1915-ös kiadású.... Igaz, hogy a Bibliatéka CD tartalmazza azt hiszem.... Meslier Abbé testamentuma: Kosutth kiadó1961-es Nagy Géza fordította A Dr Budai Gergely féle újszövetség 1967-es. Nestle-Aland Novum Testamentum Graece 23-25. kiadás alapján, de eltér némely esetben, ha a szöveg úgy diktálta, meg is okolja miért, vagyis magyarázatokkal látta el..., figyelembe vette az angol újszöv. kiadásokat is...
Van Vida Sándor féle Újszöv. is, de az nem ilyen! :)
Szerintem érdemes volna pár könyvet beszkennelnie vagy befényképeznie. Újabb könyvek esetén ez még saját célra is tilos (mert egy gyerekes szabály szerint írógéppel vagy kézzel kellene másolnia), de ez talán a legkevésbé félelmetes tilalom. A szkennelt és szövegfelismerővel igazán digitálissá tett szöveget aztán tartsa meg magának, vagy tegyen vele belátása szerint. (Törvénysértésre nem buzdíthatom Önt.)
Az biztos: ma nem létezik olyan intézmény, amely színvonalas jogvédett könyveket valami legális kiskapun át ingyen és tömegesen elérhetővé tenne. Két megoldást ismerek: az Arcanumhoz hasonló digitalizáló cégeket, amelyek ezután pénzért árulják a művek elektronikus változatát, és a MEK-hez hasonló elektronikus könyvtárakat, amelyek ingyen teszik ugyanezt. Mindkettőben ott ül egy vagy több jogi képviselő, aki utánajár a jogoknak, tárgyal az örökösökkel, ígérget és tartja a hátát, ha valami közbejön. Néha a tárgyalások zátonyra futnak: ilyenkor ki kell várni a védelmi idő leteltét, s adddig az anyag egy titkos tárolóban üldögél. Tudomásom szerint a Google digitalizálási óriásvállalkozása is ilyesmit takar: beszkennelnek egymillió könyvet (közük maiakat is), de a köz számára csak a kulcsszó szerinti keresés eredményeit teszik elérhetővé. Ennek egyszerű jogi oka van: nem ők a jogtulajdonosok, és jogdíjat fizetni nem akarnak.
----
A konkrét kérdésekre nemigen tudok érdemben válaszolni. A Vetus Latináról annyit tudok, hogy teljes egészében nem maradt ránk, de bizonyos részei be lehettek dolgozva a Vulgátába, amely nem egy az egyben Jeromos munkája. A Nestle-Aland 27. kiadása felsorolja az ahhoz szövegtanúként használt latin kéziratokat. Ezek számos kódexben vannak szétszórva, köztük is van ősibb meg újabb, és pár kritikai kiadás is készült belőlük. Merk Újszövetsége is felsorolja a kódexeit a-tól z-ig betűzve, rendszerint a IV-IX. századból. Tudtommal népies nyelven íródtak (ami azt jelenti, hogy a művelt rómaiak bárdolatlannak tartották a szövegüket), és sok szövegváltozatot tartalmaztak már a kezdeti időkben is. Jeromosnak eléggé hosszan kellett harcolnia, hogy saját fordítását elfogadtassa vele szemben.
Az Óker. írók kötetei talán idővel megjelennek a http://www.communio.hu/ppek címen (Pázmány P. Elektr. Kt.), szerintem megosztási kérelemmel is oda lehet fordulni.
Káldy fordítása tudtommal közkincs, akármelyik honlapra föl lehet tenni (ha nem az 1930 körüli revízió, hanem az 1917 körüli vagy még régebbi).
Budai Gergely Újszövetsége nagyon ritka, szerintem meg lehetne puhítani az örökösöket (mert ritkasága dacára igenis új). A ref. felekezet valamely illetékese jól jöhet segítségül, én a http://www.egyhazszervezet.hu oldalt látom ilyen kezdeményezésnek, de ami már kész van nekik, az elég vérszegénynek tűnik.
Tányleg felajánlok könyveket, bár sokat már elosztogattam...., de ami még az érdeklődés középponjába kerülhetne bárkinek is...., nem fogyott el....
Apropó....! Mit tud a Vetus Latina ősfordításról, mennyiben más, mint a később annyira elterjedt Vulgáta?
Továbbo könyvek:
Dán Róbert: Az erdélyi szombatosok és Péchi Simon Dán Róbert: Két XVI. századi eretnek gondolkodó / Jacobus Paleologus és Christian Franecken / Ókeresztény írók: 3, 5, 8, 9, 13 kötetei Gerhard Kroll: Jézus nyomában
Az Ótestamentum Világa: Dr Páfi Miklós, Muntag Andor, Solymár Péter Kaldy György Vulgáta szerinti bibliafordítása, csak az első kötetem van meg, ami Mózestől a Királyok könyvéig tart! Újtestamentum: Dr Budai Gergely fordítása Ravasz László: Római levél magyarázata Karl Kautsky: A kereszténység eredete Meslier Abbé testamentuma Apostolok csodálatos cselekedetei Thorleif Boman: A Héber és Görög Gondolkodásmód egyvevetése Héber Újszövetség Vulgáta Septuaginta Most ennyi.... Ha van valamilyen keresett könyv, ésha az megvan nekem, szívessen beadom a közösbe!
A jelenlegi törvények szerint csak saját kezűleg másolhat az, akinek kell az anyag. (Kivételt képez valamilyen mértékben az oktatási célú felhasználás.) Így a fénymásolószalonokban sem volna szabad egész és friss műveket lemásolni. Sokan éppen ezért csak önmaguknak digitalizálnak könyveket, vagy úgy küldik el a MEK-nek, hogy az hevertesse őket egy rekeszben, amíg közölhetővé nem válnak.
A másik lehetőség a szerzővel való megegyezés, azaz felhasználási szerződés. Ez csak írásban érvényes, és ugyanígy írásba kell foglalni az ellentételezésről való lemondást.
A régebbi könyvekre mindez nem vonatkozik: azok szabadon terjeszthetők, de ekkor is tiszteletben kell tartani a szerző személyét: nevét fel kell tüntetni, és nem szabad jelzés nélkül megcsonkítani vagy kibővíteni a művet. A régiség azt jelenti, hogy szerzője (fordítója) már legalább 70 éve ne éljen. Ezt a korlátot én sem tartom be szigorúan, de kb. 50 évet már igen.
A papírkönyvek drágasága alighanem abból adódik, hogy rengeteg ember működik közre létrejöttükben, és mindegyik a markát tartja. Biga alighanem sokat tudna mesélni erről.
Az Ön által felvázolt megoldás (jelszóval védett honlap stb.) nemigen járható jogszerű módon, mert ez is "nyilvánossághoz közvetítésnek" minősül. Ennek joga pedig alapértelmezésben a szerzőé, illetve a vele kötött szerződés alapján a kiadóé. Engedélyezni is csak írásban lehet, a már említett felhasználási szerződéssel.
(Most kedvenceltem csak be a topikot, így nem láttam a választ. Ezért késett az enyém.)
Sajnos ez a szerzői jog sok esetben akadályozza az egyetemes tudás terjedését, egyrészt sokan nem tudják a drágábnál drágább könyveket megfizetni, másrészt a könyvtárakban sem lelhető fel minden, avagy időhiány miatt lemondanak a kutatásról, hisz ma gyors és frisebb, avagy még meg nem ismert infóhoz akarnak jutni az emberek! Én szívesen ajánlok fel könyveket a köz, az internetes köz javára......, de valamiféle megoldás is kellene ahhoz, hogy mások is oly mértékben hozzájussanak, amennyiben éppen azok az infók kellenének, mint a könyv tulajdonosa, aki korlátlanul olvashatja! Pl. ha fénymásolok egy könyvet és abból olvasok, ez mennyire jogszerű? Ha ezt a fénymásolatot egy zárt, jelszóval védett honlapra rakom fel, hogy úgymond biztonsági helyre, amit bármikor megnézhetek, szabad é nekem így? Ha igen, akkor a jelszómat megoszthatom é másokkal is, mintha itthon lenne egy vendégem és megmutatnám neki a legújabb könyvemet, hogy olvasson bele? Járható, alkalmazható lenne, minden szerzői jogi hátrány nélkül?
Honlapomon van egy lista (http://iratok.fw.hu/SZKENNEL.HTM, a végén) azokról a (latin) könyvekről, amelyeket kész volnék befényképezni és a hálón elhelyezni. Ugyanott, az Egyhtört. részlegen vannak (részben folyamatban lévő, részben tervezett) művek is, melyeket előrevehetek, ha igény érkezik. De ez utóbbiakhoz nemigen fogok csatolni újabbakat, mert sok a dolgom, a korrektúrázás lassan megy, és amivel nemigen értek egyet, azt nem is fogom így közzétenni.
A szerzői jogról most annyit, hogy ha a mű elég régi és félreeső, akkor nemigen fog senki utánarohanni a másodközlőnek. De pl. elvileg az 1908-as Károli-revízió elvben még ma is védett (valószínűleg), mert bizonyára van olyan tagja a revideáló bizottságnak, aki elhúzta 1937-ig.
Van egy tucat belőlük, de másolhatok pl. Spinozát....., az sem semmi..., bár nem minden :)) Plátont nem igen szívlelem, éppen Szókratész filozófiai elméletének lenyűlása, átértelmezése és önigazoltságai miatt! Nietzsche-t sem igazán, de vannak zseniális meglátásai !
ha igazolható az eredet és (személyhez vagy csoporthoz köthető) nem múlt el a védelmi időszak, akkor van értelme szabad szeruzői jogról beszélni. Ha ismeretlen a szerző(kotta vagy szonett esetében) vagy elmúlt a védelmi időszak, akkor szabad préda a termék.
Egy könyv fölött? Már a kukkolás is bűn? :) Ejjjj, ez a szerzői jogi mizéria....., ki az aki nem lopott a másiktól, aki nem nyúlz le ötleteket és pl. az irodalom, ki az aki nem tanulta a szavakat és értelmezéseket? Ki fizet ma a filozófusoknak és azoknak akiktől a filozófusok vettek? Ma divatos a szoftvereké szerzői jogokat kérni, de ők fizettek é akár a wibcseszter és memóriagyártóknak, hogy szoftvereiket feltelepíthetik rá? Zenészek fizetnek é a kotta feltalálójának, avagy a jogalkotóknak a törényekért? Jézus azt mondotta volt,. hogy ingyen adra és ingyen adják, ehhez képest a tudás és infó egyre drágább! A szék feltalálójának ki fizet? A tudósok, feltalálók, a kutatók elődjeik eredményeiért? Össznépi játék lenne, ahol egyesek leveszik a sáőot, mintha ők találták volna fel a viaszosvásznat! Van olyan szellemi termék, amit ne egy másik szellemi termékből eredeteztethető? Pl. fizetnek é a szonetet írók a szonet kitalálójának, avagy az időmértékes verselésért, netán a rímesért? Jézusnak ki fizet, az evangélistáknak, az ószövetség íróinak, akár Istennek?
Én tényleges könyveket ajánlok fel...., amibe bárki belenézhet...., akár webkamera által is.... no persze a szerzői jogok....., akár betűkre lebontva....., deha kölcsön adom, akár neten kereszül is valahogyan megoldható lenne, bár ha az Index ebben sígítene.... és közössen találnánk rá megoldást, hisz vannak itt jogászok is...., nem?
Az első könyv amit a közösbe teszek, tennék: Kustár Péter: Az Ószövetség Megértése Debreceni Ref- /Theológiai Akadémiai tanulmányi füzete kötve: 1988/ 228 oldalas
