Nos nem hinnépm ,hogy Alföldi megngedheti azt a luxust ,hogy egy ilyen népszerü irót ne szólaltasson meg a nemzeti szinpadán .Részletek a Wass Albert film rendezöjével Koltai Gáborral folytatott beszélgetésböl :
Adjátok vissza a hegyeimet!
Koltay Gábor új filmje Wass Albertről
2007. november 27. 13:24
Pósa Zoltán
Koltay Gábor 2003 óta készíti filmjét az író életéről. Az alkotásnak 2007. november 24-én volt bemutatója az Uránia Nemzeti Filszínházban. A filmben az újkori magyar irodalom egyik sokat vitatott, kiemelkedő íróegyénisége, Wass Albert életét kísérhetjük végig. Interjú Koltay Gáborral.
Gróf Czegei Wass Albert a Kolozs megyei Válaszúton született 1908. január 8-án egykor szerényen pompázatos, mára elárvult, ősi magyar hajlékban. Gyermekkori élményeit meghatározta Észak-Erdély visszacsatolásának eufóriája. Gyógyíthatatlan sebet okozott lelkében a második világháború elvesztése után a szovjet megszállással megfejelt új Trianon. Németországi, majd egyesült államokbeli emigrációban a szakma által elismert, a németektől Nobel-díjra is fölterjesztett íróként egész életében azért küzdött, hogy megismertesse a világgal a „hugarocídiumot”, a magyarság ellen elkövetett bűnök sorozatát. Eközben megszülettek remekművei, többek között A funtinelli boszorkány, amelyről Ijon Cosa, az egyik legtekintélyesebb román irodalomtörténész vallja, hogy a világirodalom legszebb, legszeretetteljesebb remekműve a havasi románokról. Koltay Gábor filmje irodalomtörténészek, Takaró Mihály, Nagy Pál, Bertha Zoltán, Medvigy Endre, Márkus Béla, Pomogáts Béla; történészek, Vekov Károly, Raffay Ernő, a népbírósági ítélet semmissé tételéért küzdő ügyvéd, Kincses Előd, Bartha József református lelkész és az író fia, Wass Endre véleményének tükrében mutatja föl egy kiváló magyar író és egy tiszta, keresztény, humanista ember arcképét. Az író tragikus halálát – minden valószínűséggel önkezével vetett véget életének 1998. január 17-én – honfitársainak magatartása motiválta. Amit a román Securitate ügynökei húsz év alatt nem tudtak elérni vele, elérték a magyarok. Öngyilkosságáért bűnös az anyaország szocialista kormánya, amely elutasította állampolgársági kérelmét, illetve az Amerikában élő másfél millió magyar közönye irodalma iránt. Koltay Gáborral a film történetéről, valamint Wass Albert életművének fogadtatásáról beszélgettünk.
– Miért tartotta fontosnak, hogy Wass Albert életéről filmet készítsen?
– Wass Albert egész élete, művei, küzdelmei, hányattatásai s életének befejezése jellegzetesen trianoni magyar sors. A Wass Albert-film esetében sokfajta játékfilmes részlettel telített filmről van szó, amely átmenet a dokumentum- és játékfilm között. A filmben a sokoldalú, nagy elhitető erővel rendelkező Rékasi Károly megszemélyesítésében a film főhőse keresi, kutatja Wass Albert 15 éve tapasztalható páratlan népszerűségének, olvasottságának az okát, valamint annak az irracionális elutasításnak az eredőjét, amely őt egyes személyek, kisebb csoportok, olykor
sokoldalú, nagy elhitető erővel rendelkező Rékasi Károly megszemélyesítésében a film főhőse keresi, kutatja Wass Albert 15 éve tapasztalható páratlan népszerűségének, olvasottságának az okát, valamint annak az irracionális elutasításnak az eredőjét, amely őt egyes személyek, kisebb csoportok, olykor meglehetősen hangos és befolyásos közszereplők részéről övezi. Wass Albert műveiből indulok ki, s végigkövetem az egész pályát, nem megkerülve a személyével kapcsolatban felmerülő aktuális kérdéseket.
– Wass Albert élete sajátos fordulatokban gazdagnak tűnik, talán az is kijelenthető, hogy különleges, egyedi sors az övé. A film elkészültét követően helytállónak tartja-e ezt?
– Ezért mondtam azt, hogy jellegzetesen trianoni sors az övé, akit 1920-ban elválasztanak hazájától, húsz évvel később megéri a nagy ünnepet, majd újabb négy év elteltével menekülnie kell, sőt háborús bűnössé nyilvánítják, akit halálra ítélnek. Kalandos úton Amerikába kerül, a demokrácia és a szabadság hazájába, hiszen úgy vélte, itt lehet a leghatékonyabban képviselni Erdély ügyét, az igazságot. Keservesen csalódnia kell, nemcsak a nemzetközi politikában, hanem a közel másfél milliós amerikai magyarságban is. De megéri a századvégi közép-európai rendszerváltozásokat, ez élete alkonyán talán reményeket is kelt benne, majd keserűen tapasztalnia kell, hogy a hivatalos Magyarországnak nincs rá szüksége. Gondoljunk csak bele, ’90-től haláláig, ’98-ig nyolc alkalommal kaphatott volna Kossuth-díjat, de szóba sem került a neve. Ismeretes a magyar állampolgárságával kapcsolatos hercehurca. Olyan jelentős írószemélyiségről van szó, aki gazdag és értékes közéleti tevékenységet is folytatott, s akinek életműve fontos, mai, korszerű üzeneteket is tartalmaz.
– Filmje révén kerülnek-e napvilágra olyan részletek az író életéből, melyeket eddig nem ismerhettünk, illetve amelyeket rejtély, homály övezett?
– Legfontosabbak a háborús bűnössé nyilvánításával és halálra ítélésével kapcsolatos kérdések, amelyekben a film a Securitate irattárában fellelhető teljes anyagot végigkutató Vekov Károly kolozsvári történész segítségével hangsúlyozza Wass Albert ártatlanságát, leleplezi a koncepciós per hazug állításainak indítékait. Azt gondolom, hogy a koncepciós per indítékait folyamatosan fel kell tárnunk annak érdekében, hogy Romániában végre a perújrafelvétel megtörténjen. Ha a politikát sikerülne kikapcsolni, akkor kétségtelen, hogy ártatlansága bizonyítást nyerne.
– Kik működtek közre a film elkészítésében?
– Mindenekelőtt Rékasi Károly nevét kell megemlítenem, aki nagy átéléssel oldotta meg meglehetősen nehéz feladatát. A filmben kutat, tűnődik, gondolkodik, egymás mellé rakja a mozaikkockákat, s így próbálja megfogalmazni saját maga, következésképp a néző számára, hogy ki is Wass Albert, miről is van szó valójában. Honnan és miből erednek ezek az irracionális szenvedélyek? Keresése közben történészekhez, irodalmárokhoz, a legkülönfélébb emberekhez jut el, akik egy-egy gondolati útbaigazítással segítenek neki. Ezek közül megemlíthetem Vekov Károlyon kívül Takaró Mihály, Pomogáts Béla, Medvigy Endre, Bertha Zoltán, Márkus Béla, a marosvásárhelyi Nagy Pál irodalomtörténészeket. Raffay Ernő történésztől ezúttal is sok segítséget kaptam, akárcsak Bartha József holtmarosi református lelkésztől. Fontos szerepe van a filmben Kincses Elődnek, aki a perújrafelvétel rendíthetetlen harcosa Romániában. De Wass Albert családja is jelen lesz a filmben.
– Wass Albert máig élő családtagjai hogyan fogadták kezdeményezését, hogy filmet készít felmenőjükről?
– Wass Albertnek öt felnőtt, családos gyermeke van, közülük négyen Amerikában élnek, a legfiatalabb, Endre pedig a németországi Hamburgban. A család sokoldalú segítsége, főleg ami a dokumentumok biztosítását, az emlékek felidézését jelentette, már négy éve segíti erőfeszítéseimet, közös utunk is volt Erdélybe. Nekik is fontos, hogy sokak számára átélhető képet tudjunk felmutatni erről a jelentős személyiségről.
– Milyen fogadtatásra számít?
– Milyen fogadtatásra számítsak egy olyan országban, ahol Trianon- és Horthy-filmemet egyetlen országos közszolgálati vagy kereskedelmi televízió sem hajlandó vetíteni, s Wass Albert szobrát számos helyen, kiváltképp a kétmilliós metropolisban, Budapesten még mindig nem lehet felállítani. Mi a félelem tárgya valójában? Miért mondja azt a filmben egy idős erdélyi néni – tapasztalván a szobrok felállítása, majd levétele körüli konfliktusokat Erdélyben –, hogy „holtában is félnek tőle”? Miért félnek a rossz lelkiismeretű emberek ettől az életműtől és annak nagyon is aktuális, mai üzenetétől? Tehát a fogadtatással kapcsolatban nagy vitákra számítok, de ez már nem újdonság számomra. Nagyon szeretném, ha százezrek néznék meg munkámat, és magától értetődően el kell majd viselni a különböző indíttatású ellenvéleményeket. Fontos számomra, és ez a film is lehetőséget biztosít arra, hogy felmutassam, átélhetővé tegyem a közösséggé, nemzetté válás gondolatát, a korszerű XXI. századi magyar nemzettudat újjáalakulásának szükségességét, amely nélkül néhány évtized alatt felolvadunk, s tartás nélküli, szolgáló és szolgáltató néppé züllünk a XXI. század világfolyamatai közepette.
– Filmje széles körű társadalmi összefogás eredményeként valósulhatott meg.
– A film elkészítésében nagy segítségemre volt az a lelkes összefogás, amelynek eredményeként nagyon sokan járultak hozzá ahhoz, hogy a filmet befejezhessem. Azért fontos számunkra ez az életmű, mert mindent elmond a magyarság huszadik századi lelki-szellemi szétesésének okaival kapcsolatban. Ha megértjük ennek az életműnek az igazi jelentését, akkor világossá válik számunkra, mit jelent magyarnak lenni, s mi a kötelességünk saját nemzetünkkel szemben a mai világban. Remélem, hogy az Adjátok vissza a hegyeimet! segítséget nyújt ezen felismerések széles körben történő tudatosításához.
|
