A tömeg csak a klasszikus mechanikában additív (extenzív) mennyiség. A relativitáselméletben viszont nem. Egy rendszer eredő tömege nem mindig egyenlő a részei tömegének összegével. Mert a tömeg itt az energiaimpulzus vektor abszolút értéke (hossza), és mint az ismert, a vektorok összeadásából származó eredő vektor hossza általában nem egyenlő az egyes vektorok hosszainak összegével. Ez a matematika áll a "tömegdefektus" mögött, amit az ismeretterjesztő irodalomban úgy is mondanak, hogy "a tömeg energiává alakulhat". Az antipárok annihilációjánál történetesen a teljes tömegük a keletkező foton energiájává alakul.
Például a pozitron (más néven antielektron), az antiproton, stb. mind pozitív tömegű. Az antirészecskéknek nem a tömegük, hanem az elektromos töltésük illetve gyenge vagy erős töltésük ellentétes a párjaik töltésével.
A foton antirészecskéje viszont önmagával azonos, de nem a nulla nyugalmi tömege miatt, hanem a nulla töltése miatt.
Az antifoton a tömeg értelmezésén múlik . A nyugalmi tömeggel rendelkező részecskék antirészecskéi negatív nyugalmi tömeggel rendelkeznek . A fénynek nincs nyugalmi tömege, ezért ilyen értelemben nincs antifény . De a relativisztikus tömegnek is van negatívja, és ezek az elméleti tachionok, amik a fénysebeség felet mozognak .
: ) Ez igaz,de ez a tulajdonságot a fénynek köszönheti,ez nem s sötétség terjedése,csupán a fény huzodott vissza : ) Sosem látunk még olyant,hogy a sötétséget ki lehet vinni a sötét szobából,ám a fényt igen.
Tehát a sötétség örökre alávan rendelve a fénynek,mert csak akkor terjedhet a sötétség fénysebességgel ha a fényt lekapcsoljuk.Fény nélkül nem tudunk létrehozni sötétséget.
...hogy a varju, ne a vetésre menjen, menjen? -ellentéte? -nincs...suth, már nem babrálom...(itt micor kisbetük meg fekete...elállitódott a conpucám de megprószállom, mekk gondolod kölökött a a a...) naaa...esetleg az emléke se, de ha emléke se többet...???
Meg piros fényű lézerrl egy üvegtömbben lehet kék fényt előállítani,ha nagyon nagy a lézer erőssége.Ilyenkor is energia adódik át más frekvenciatartományba,úgy mint az interferenciánál.
A szolitonnak összevannak mosodva a frekvenciái,nincsenek külön energiaszintjei(az egész színképe egy összefüggő sáv),így nincs mód energiaátadásra,és ezért nincs is két szoliton között interferencia.
Kioltásnál nem válik semmivé.Csak átadódik az energiája más frekvenciára.Befogódásnál meg csak átmenetileg és később majd kisugárzódik(egy vagy több lépésben).
Elektromágneses sugárzás, amely részecske és hullámtermészettel rendelkezik. Amelyet később az Einsteini relativitáselmélet helyhez-közel felborít (kvantumhab-elmlélet)
