Keresés

Részletes keresés

H. Bernát Creative Commons License 2019.06.26 0 0 468

Poli-dilire váltottál?

Előzmény: panthera nera (467)
panthera nera Creative Commons License 2019.06.26 0 0 467

Előzmény: H. Bernát (466)
H. Bernát Creative Commons License 2019.06.26 0 0 466

?

Előzmény: panthera nera (465)
panthera nera Creative Commons License 2019.06.26 0 0 465

Lári.... fári :)

 

Előzmény: H. Bernát (463)
H. Bernát Creative Commons License 2019.06.26 0 0 464

Bónához még megjegyzem, hogy ezen 1984-es álláspontját Mesterházy az 1990-es években, legújabban meg Bollók teljesen avittassá tette.

Előzmény: H. Bernát (463)
H. Bernát Creative Commons License 2019.06.26 0 0 463

Fingod sincs a tényekről ami a könyvben van.

 

Milyen "tényeket" is emlegetsz, polgártárs?

 

 

Nézzük csak akkor ebben a 2019-es kiadványban egy Bakay (1998) és egy Bóna (1984) idézetet, melyet a szerző (Trugly) nagyra értékel -- a tőle már korábban idézettek ellenére is (most azt kibővítve):"László Gyula előzőekben idézett, időrendre vonatkozó megállapításaival a mai napig egyetérthetünk. Azonban Erdélyi István és Bakay Kornél kitűnő meglátásait (felvetéseit) annyiban mindenképpen korrigálni érdemes, hogy nemcsak a pompás öv- és lószerszámdíszek egy része származott Közép-Ázsia nagy ötvöshagyományokkal és tudással rendelkező műhelyeiből (az egykori Turkesztán területéről), hanem maga a nép is, e pompás veretek viselői, a griffes-indások is közvetlenül ebből az aránylag jól körülhatárolható, fekete eperfás-régióból (vagy annak közeléből) jöttek a Kárpát-medencébe. Tehát nem csupán kereskedelmi úton, „megrendelésre” hozták ezeket a tárgyakat a Duna-vidékére (amint azt Erdélyi írja: „Avarország népe számára”), hanem ők maguk személyesen! Annak ellenére állítjuk ezt, hogy erről a hatalmas területről máig nem kerültek elő a Kárpát-medence 7. század végi, jellegzetes griffes-indás öntött veretei, illetve lovas temetkezései."(Nem mondhatjuk azért, hogy a képzelgőket ne termelné újra a magyar felsőoktatás ...Nem csodálkoznék, ha T. kutató úr a MAKI-ban kötne ki ...)

 

 

Tehát itt a teljes könyv:

 

 

https://muzeum.kecskemet.hu/wp-content/uploads/2019/05/Hatalmi-k%C3%B6zpontok-az-Avar-Kagan%C3%A1tusban.pdf

 

 

Itt van belőle Bakay (199. old.):

 

 

"Bakay Kornél még egyértelműbben fogalmazott: „Erdélyi István igen régen észrevette, hogy az öntött díszítmények eredetét nem a Kárpát-medence területén kell keresnünk, nem az avar ötvösök fejlesztették ki, avagy tanulták meg ezt az öntési eljárást, hanem azok (bárhol is készültek): Avarország népe számára készültek. Nyilván ez az oka annak, hogy Eurázsia hatalmas térségében sehol sincs meg ez a leletanyag ekkora mennyiségben, mint éppen Avariában (…) kézenfekvőnek látszik, hogy a Kr. sz. utáni VI–VII. században is ott feltételezzük a nagy kézműves és ipari központokat, ahol korábban is voltak: tehát Közép-Ázsiában! Nyilván ez az oka annak, hogy mindmáig egyetlen avar kori öntőműhelynek sem akadtunk a nyomára, holott korábban szép számban voltak ilyenek a Kárpát-medencében (…) Magam ugyanis abból indulok ki, hogy a míves veretekkel ellátott övek és más kellékek döntő mértékben Közép-Ázsiában, elsősorban Szogdia területén készültek az ottani nagy manufaktúrákban és a VII. század végéig a kereskedelmi, diplomáciai és uralmi kapcsolatokat semmi sem gátolta. Akadálytalanul jutottak el a keleti termékek a Kárpát-medencébe is. Így azok a sírok, amelyekben a legteljesebb, legszebb öntött veretekkel ellátott övek vannak, azok a legrégibbek, tehát a VI–VII. századból valók. Amikor azután az arab invázió következtében a szogdiai műhelyek termelése is megszakadt, elakad az áruforgalom, alig van mód 650–720 után az utánpótlásra.” 13"

 

Itt meg Bóna (199. old.):

 

"Bóna István pedig a következőképpen vélekedik: „A hagyományos kutatás tagadja, hogy a griffes-indás emlékanyag kívülről került volna a Kárpát-medencébe, művészi átfejlődést lát a korábbi préselt és a későbbi öntött stílus között. A valóságban a Baján kori avarság és a griffesindás avarság között semmiféle technikai vagy művészeti átmenetet nem lehet kimutatni (…) Az elmúlt években egymástól függetlenül végzett gondos vizsgálatok kimutatták, hogy a késői avar korszakban helyi előzmények nélkül fellépő ún. sárga keramika mind formáját, mind technikáját tekintve közép-ázsiai eredetű. Közép- és BelsőÁzsia felé utalnak a griffes övdíszek motívumainak párhuzamai is.” 15"

 

 

És, ugye, mindennek mi köze is volna László elméletéhez? Közép- és Belső-Ázsiában SOSEM éltek a magyar nép nyelvrokonai, de még ő sem. Hogy ezek a török népek -- amennyiben tényleg bejöttek ekkor, mert Trugly és László NEM találta kinti nyomaikat a griffeseknek !! -- nem beszélhettek magyarul, és hogy magyar nyelvű "szolganépet" sodortak volna magukkal (László/Makky), arra semmi igazolás, de még egy ilyen felvetést megengedő nyom sincs (NINCS urali hagyaték a 7-8 sz. KM-ben).

 

 

Te MÉG azt sem tudod megállapítani, minek van és minek nincs relevanciája egy adott kérdés vizsgálatában ....

Előzmény: dzsaffar3 (460)
H. Bernát Creative Commons License 2019.06.26 0 0 462

 

 Azt teszel hozzá 'Bernát'a véleményedhez amit akarsz.

 

 

Trugly Sándor, 199. old.: (2019)

 

 

"Tehát nem csupán kereskedelmi úton, „megrendelésre” hozták ezeket a tárgyakat a Duna-vidékére (amint azt Erdélyi írja: „Avarország népe számára”), hanem ők maguk személyesen! Annak ellenére állítjuk ezt, hogy erről a hatalmas területről máig nem kerültek elő a Kárpát-medence 7. század végi, jellegzetes griffes-indás öntött veretei, illetve lovas temetkezései."

László Gyula "A kettős honfoglalás" (1978, 110. oldal):

"Sajnos nem tudjuk, hogy a "griffes-indások" honnan jöttek."

Hát ehhez nincs mit hozzátennem ...

De azt hiszem, más IQ > 100 fölötti egyednek sincs.

Előzmény: dzsaffar3 (460)
H. Bernát Creative Commons License 2019.06.26 0 0 461

Időpocsékolás vagy itt.

 

 

Fantomokról valóban nem szívesen társalgok. 1978 óta sem sikerült "őket" megtalálni a sztyeppén/még távolabb/sehol.

 

Fantomokhoz meg nem lehet nyelvet kötni.

Előzmény: dzsaffar3 (458)
dzsaffar3 Creative Commons License 2019.06.26 0 0 460

 Azt teszel hozzá 'Bernát'a véleményedhez amit akarsz.

 

Fingod sincs a tényekről ami a könyvben van.

 

 

Időpocsékolás olvasni is téged

Safi

H. Bernát Creative Commons License 2019.06.26 0 0 459

A "tudomány mai állásához" még hozzátehetem László Gyula (1978-as) megállapítását, mert ezek szerint az MA is érvényes: (kb) "Nem tudjuk, honnan jöttek a giffes-indások".

 

(De hát nem is jöttek, Fóthi szerint. No meg Bollók is ezt mondja, ha nem is ily brutálisan. No meg a forrásokra hivatkozva, Bálint Csanád is.)

 

Így hozzájuk kötni a magyar nyelvet, tök abszurdum.

Előzmény: dzsaffar3 (456)
dzsaffar3 Creative Commons License 2019.06.26 0 0 458

Na tudja csak ezt meg Szentpéteri ....

------

:-))

Tőle kaptam a könyvet, mint máskor.

 

Időpocsékolás vagy itt.

 

Sáfár István

 

 

H. Bernát Creative Commons License 2019.06.26 0 0 457

Fingod nincs a tudomány legfrissebb adatairól éppen most igazoltad.

 

Azt mondod, hogy az általad hivatkozott 2019-es Hatalmi központok az Avar Kaganátusban" c. köny" NEM a tudomány "legfrissebb állása" szerinti ??? 

 

Na tudja csak ezt meg Szentpéteri ....

 

És akkor minek hoztad ide ??

 

 

Elküldöm másoknak akik tudják értelmezni.

 

 

Helyes, ha már magad nem tudod.

Előzmény: dzsaffar3 (456)
dzsaffar3 Creative Commons License 2019.06.26 0 0 456

Eszem ágában sincs.

Nem idézem ide.

Elküldöm másoknak akik tudják értelmezni.

 

 

Fingod nincs a tudomány legfrissebb adatairól éppen most igazoltad.

 

Safi

 

H. Bernát Creative Commons License 2019.06.26 0 0 455

Ideidéztél mindent csak a lényeget nem.

 

 

Hát akkor tedd meg helyettem.

 

Mert ennek hiányában az én idézetem marad a meghatározó.

 

 

Neked mindenbe bele kell ugatnod.

 

Nekem?? Hiszen én a tudomány legfrissebb és autentikus (adatolt) álláspontját hozom, szó szerint idézve annak jeles művelőit, saját véleményt a legritkább esetben mondok. (Ami viszont, legtöbbször, formállogikai megállapítás. Amit, te, persze, nem bírsz követni ...)

Előzmény: dzsaffar3 (454)
dzsaffar3 Creative Commons License 2019.06.26 0 0 454

Nem személyeskedek, csak azt látom azt sem tudod miről van szó és osztani próbálod az észt.

Szokásod szerint.

Neked mindenbe bele kell ugatnod.

Hogyan is értenél valamit, hiszen a legjobb barátod is ezt emlegette neked többször mire felfogtad.

 

Ideidéztél mindent csak a lényeget nem.

 

Safi

H. Bernát Creative Commons License 2019.06.26 0 0 453

Személyeskedünk?

 

Hát hozd ide, amivel "igazolni" akarsz. És mit is ??

 

 

Ide idézel mindent csak a lényeget nem.

 

Pedig éppen azt idéztem: NINCS KM-i "griffes-indás" lovas sír.

 

Képzelgés az volt/van/lesz.

 

De az más topikba kanalizálandó.

Előzmény: dzsaffar3 (452)
dzsaffar3 Creative Commons License 2019.06.26 0 0 452

Hamukálsz, kis hunczutom, mint mindig.

-------------------

Be vagy gárgyulva, ha László Gyuláról hallsz vagy másokról, mert a tudomány említeni meri a te véleményed ellenére.

Ide idézel mindent csak a lényeget nem.

 

Mindegy.

 

Egy senki vagy.

 

Safi

Előzmény: H. Bernát (448)
H. Bernát Creative Commons License 2019.06.26 0 0 451

Trugly Sándor, 199. old.:

 

 

"Tehát nem csupán kereskedelmi úton, „megrendelésre” hozták ezeket a tárgyakat a Duna-vidékére (amint azt Erdélyi írja: „Avarország népe számára”), hanem ők maguk személyesen! Annak ellenére állítjuk ezt, hogy erről a hatalmas területről máig nem kerültek elő a Kárpát-medence 7. század végi, jellegzetes griffes-indás öntött veretei, illetve lovas temetkezései."

 

 

In:  Trugly Sándor KOMÁROM MINT KÉSŐ AVAR HATALMI KÖZPONT Vajon hol lehettek a griffes-indások egykori keleti szállásterületei?

 

 

Sír nincs, embertani kontra (Fóthi) van, (kb.) "az avar kor eleje és vége között nem volt népi beáramlás a KM-be.

 

DE még ha volna is új, keletről jött temetkezés, és Fóthi tévedne, NYELVI megállapításokat csak NYELVI adatokból lehet megtenni.

Előzmény: H. Bernát (450)
H. Bernát Creative Commons License 2019.06.26 0 0 450

Folyt.

 

. E véletlenszerűen előkerült sír leletei is hiányosan maradtak ránk. (László Gyula leletmentése) (Magyar Nemzeti Múzeum – kiállításunkon a lelet másolatát mutatjuk be)

 

A hitelesítő ásatás már nem hozott sok eredményt, annyi azonban bizonyos, hogy igen gazdag férfit, az avarok egyik legelőkelőbb vezetőjét temették el itt. A ránk maradt leletek alapján László Gyula feltételezte, hogy „temetéskor aranyfüsttel díszített ruháját adták rá és két övvel övezték… álcsatos arany övéről csüngött le aranytegeze, amelybe 25 háromélű nyilat tettek.

 

László Gyula: Études archéologiques sur l’histoire de la société des Avars. Archaeologica Hungarica 34. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1955

 

László Gyula: Avar fejedelem sírja Bócsán. Cumania IV. Kecskemét, 1976. 89–108.

 

László Gyula: A kecelei aranykardos sír. Cumania IV. Kecskemét, 1976. 109–114

 

22 LÁSZLÓ Gyula 1976b 109–114.

 

27 JANKÓ László 1930 124–141., 286–287.; LÁSZLÓ Gyula 1976 113

 

29 LÁSZLÓ Gyula 1976b 109–114.

 

A bócsai öveket László Gyula éppen ellentétes módon rekonstruálta,40 azonban az újabb leletek alapján úgy gondolom, hogy a fentiekhez igazítva módosítanunk kellene ezt a megoldást. T

 

A László Gyula-féle bócsai rekonstrukció alapján Kiss Attila az aranyveretes, karikás végű, kétségtelenül méltóságjelző kardot (2. kép 5.) elválasztotta az ugyancsak méltóságjelző övtől.4

 

A három, gyöngyözött drótkeretezésű kunbábonyi kisszíjvéggel (2. kép 4.) csaknem teljesen megegyező arany és ezüst bócsai példányokat László Gyula – a fentebb tárgyaltak alapján tegezövként meghatározható – korongos veretekkel díszített övre helyezte.46

 

46 LÁSZLÓ, Gyula 1955 Pl. XLVIII. 1–6.

 

0 A László Gyula által „vadászó fejedelemnek”, 71 Bálint Csanádnál „égi vadászatnak”72 nevezett jelenetben a szakállas emberfejű mitikus alak egy szárnyas oroszlán testű griffen lovagol

 

 

71 LÁSZLÓ Gyula – RÁCZ István 1977 69–70.

 

László Gyula már a kiskőrös–vágóhídi temető IV. sírjánál felismerte, hogy az elhunyt homlokán lévő veretek egy fejpánthoz, míg a cibakházi leletek egy diadémához tartozhattak.75

 

75 LÁSZLÓ, Gyula 1955 239–252., Pl. LIV., Fig. 65.

 

LÁSZLÓ Gyula – RÁCZ István 1977 A Nagyszentmiklósi kincs. Budapest

 

1. Kikőrös–Vágóhíd IV. sír, László Gyula rekonstrukciója (LÁSZLÓ, Gyula 1955 25., Pl. III.;

 

 

[Az ezután következő fejezet szerinti LGY előfordulások 69 - 96 oldalak -- az előző posztomban.g

 

 

László Gyula az általa fejedelemnek tekintett bócsai leletegyüttes és a hozzá kapcsolt kiskőrös–vágóhídi temető kapcsán vetette fel először, hogy a kagáni székhely valahol a közelben, a Duna mentén helyezkedhetett el.1

 

1 LÁSZLÓ Gyula 1955 255.

 

9 Bócsa (LÁSZLÓ Gyula 1976 III–IV. tábla;

 

2010 A Felgyő, Ürmös-tanyai avar kori temető. – Avar age Cemetery in Felgyő, Ürmös-tanya. In: Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. Bronzkori és avar kori leletek László Gyula felgyői ásatásának anyagából. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Monumenta Archaeologica 1, 185–381. Szeged

 

LÁSZLÓ Gyula 1955 Études archéologiques sur’historie de la société des Avars. Archaeologia Hungarica 34, Budapest

 

5 Hazai viszonylatban jellegzetes példája ennek a jelenségnek a nemzedékek számára meghatározó élményt jelentő tudományközi (főleg régészeti és néprajzi párhuzamokat felvonultató) összegzés a honfoglaló magyar nép életéről: LÁSZLÓ Gyula 1944.

 

– SZILÁGYI Márton 2017; LÁSZLÓ Gyula 2017; NAGY Iván 2017

 

A leginkább reprezentatív az 1799-ben előkerült nagyszentmiklósi kincs: LÁSZLÓ Gyula – RÁCZ István 1977a; 1977b; BÁLINT Csanád 2004a; 2010

 

LÁSZLÓ Gyula 1944 A honfoglaló magyar nép élete. Budapest 1955 Études archéologiques sur l’histoire de la société des avars. Archaeologica Hungarica 34. Budapest 2015 Das awarenzeitliche Gräberfeld in Csákberény-Orondpuszta. Monumenta Avarorum Archaeologica 11. Budapest 2017 A csákberény–orondpusztai avar kori temető. A Szent István Király Múzeum Közleményei A sorozat 53. Székesfehérvár

 

 

LÁSZLÓ Gyula – RÁCZ István 1977a A nagyszentmiklósi kincs. Budapest 1977b Der Goldschatz von Nagyszentmiklós. Budapest–Wien–München

 

 

2017 A csákberényi avar kori népesség etnokulturális képe. In: László Gyula: A csákberény– orondpusztai avar kori temető. Szerk. Szentpéteri József. 217–220. Budapest

 

101 LÁSZLÓ Gyula 1950 X. tábla 1–1a

 

102 Ezeknek a lemezeknek a rekonstrukció előtti állapotát Fettich Nándor mutatta be a kunágotai leleteket ábrázoló képtáblán (FETTICH, Nándor 1936 Pl. 25.), de nem tesz róla említést, majd László Gyula publikációja után már csak a rekonstruált állapotot publikálták (pl. BÓNA István 1983 3. kép 9.; GARAM, Éva 1992 Taf. 4. 1.; 1993 Taf. 56. 1.; 2001 Taf. 117.)

 

104 LÁSZLÓ Gyula 1938 I–III. tábla 27. kép

 

106 LÁSZLÓ Gyula 1938 55.

 

az eredeti ládikaveret funkciójukat (2. kép 2.)107 meghatározva108 – a rajtuk látható jelenetek kisszámú párhuzama alapján László Gyula a 6. századon belül I. Iustinianus kori, 6. század közepi alexandriai műhely termékeként valószínűsítette.109 Ezt a keltezést a magyar kutatás azóta is elfogadja.110

 

 

108 LÁSZLÓ Gyula 1938 55–60., Taf. I–III.

 

109 LÁSZLÓ Gyula 1938 79–86.

 

LÁSZLÓ Gyula 1938 A kunágotai lelet bizánci aranylemezei. – Die byzantinischen Goldplatten des Fundes Kunágota. Archaeologiai Értesítő 51, 55–86. Budapest 1950 A kunágotai lelet aranyveretes kardja. – Le sabre muni de garnitures d'or de Kunágota. Archaeologiai Értesítő 77, 31–32. Budapest

 

2. kép. 1. A karikás markolatvégű kard két félköríves, félhold alakú, kihajtogatott aranylemeze (LÁSZLÓ Gyula 1950 X. tábla nyomán);

 

László Gyula annak idején a kettős honfoglalást tárgyaló könyvében még a következőképpen fogalmazott: „Honnan jöttek, kik voltak? Az volt a feltevésem – s ma sem tudok jobbat – hogy a »griffes-indások« két nép, két törzs egyesüléséből származnak, az egyik a »növény«- világ küldötte, a másik az »állatos« címerű népek közül való, s talán a »griffek« ókori hazájából, az Altaj vidékéről jött. A másik nép, az »indások« törzse a Volga jobb partján élhetett egészen a VII. századig (…) Úgy látom, hogy nem kell módosítanom azon a feltevésemen, hogy a »griffesek« a Volga mentén egyesültek az »indás« nemzetségekkel, s már keverten foglalták el a Kárpát-medencét.” 10 Időrendjükről pedig így vélekedik: „A »griffes-indások« életét két dátum közé kell helyeznünk, s a végső dátum természetesen nem jelenti megszűnésüket. A két dátum egyikét a bizánci pénzforgalom és áru megszűnése jelenti (670 körül), a másikat pedig nem Nagy Károly hadjárata (…) hanem az arab és a nyugati pénzforgalom hazai megindulása, ez tehát kereken a X. század eleje lenne.” 11

 

10 LÁSZLÓ Gyula 1978 39., 53.

 

11 LÁSZLÓ Gyula 1978 41.

 

László Gyula előzőekben idézett, időrendre vonatkozó megállapításaival a mai napig egyetérthetünk.

 

20 LÁSZLÓ Gyula – RÁCZ István 1977 2. kép, 65. László Gyula nagyszentmiklósi könyvében még arról ír, hogy „csótárt avar-magyar sírokban nem találtunk…” Sajnos ebben tévedett.

 

LÁSZLÓ Gyula 1978 A „kettős honfoglalás”. Gyorsuló idő. Budapest

 

LÁSZLÓ Gyula – RÁCZ István 1977 A nagyszentmiklósi kincs. Budapest

 

4. A nagyszentmiklósi kincs 2. számú korsójának „győztes fejedelme” (LÁSZLÓ Gyula – RÁCZ István 1977 nyomán)

 

11 NAGY Katalin 1974; LÁSZLÓ Gyula 1974 151., X. kép; MEIER-ARENDT, Walter 1985 80–81., Abb. 85. 9c.; KÜRTI Béla – LŐRINCZY Gábor 1991 30., 36., X. kép;

 

12 HORVÁTH Tibor 1935 105–108., Abb. 27–29.; BIALEKOVÁ, Darina 1967 13., Fig. 8.; LÁSZLÓ Gyula 1974 88., 47. kép; LÁSZLÓ Gyula – RÁCZ István 1977 25.; GARAM Éva 1981 49., 75. és 78. j.: „Nem lehet véletlen tehát, hogy a kundombi korsóra a pettyekkel díszített kerek mezőkbe vadkanfej került és a vadkanfejes korsó olyan férfisírban volt, melynek a szíjvégei a vadkanfejes körbe tartozó bőcsi férfisír szíjvégeihez hasonlóak”

 

 

LÁSZLÓ Gyula 1955 Études archéologiques sur l’histoire de la société des Avars. Archaeologia Hungarica 34. Budapest 1974 A népvándorláskor művészete Magyarországon. Budapest

 

 

LÁSZLÓ Gyula – RÁCZ István 1977 A nagyszentmiklósi kincs. Budapest

 

SZENTPÉTERI József 2016 László Gyula és a kettős honfoglalás. In (szerk. Sudár Balázs – Petkes Zsolt): Honfoglalás és megtelepedés. Magyar őstörténet 4, 154–155. Budapest

 

A legkézenfekvőbbnek a folyókhoz, vizekhez kapcsolódó ábrázolások, így például a halmotívumok idevonása tűnne (5. kép 1–2.), azonban sokak, így László Gyula, Madaras László, Szentpéteri József és mások kutatásaiból tudhatjuk, hogy az avar övszerelékeken és egyéb tárgyakon feltűnő halmotívum minden bizonnyal nem kapcsolható közvetlenül az avarság és a folyók viszonyrendszeréhez, hiszen ezek mediterrán (keresztény) hatásra terjedtek el a madáralakokkal és több más motívummal együtt.46

 

Pl. LÁSZLÓ Gyula 1935; 1940; MADARAS László 1990 171.; FANCSALSZKY Gábor 2000 293. Szentpéteri József már korábban rámutatott arra, hogy a kora avar korra inkább a stilizált ábrázolások a jellemzőbbek, míg a késő avar kor öntött veretein a halak a maguk realitásában jelennek meg (SZENTPÉTERI József 1993 228. további irodalommal; vö. B. NAGY Katalin 2003 55.).

 

2010 A Felgyő, Ürmös-tanyai avar kori temető. In: Balogh Csilla – Fischl Klára: Felgyő Ürmöstanya. Bronzkori és avar kori leletek László Gyula felgyői ásatásának anyagából. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Monumenta Archeologica I. 185–381. Szeged

 

 

LÁSZLÓ Gyula 1935 Adatok az avarkori műipar ókeresztény kapcsolataihoz. Budapest 1940 Újabb keresztény nyomok az avar korból. Dolgozatok a Horthy Miklós Tudományegyetem Régészeti Intézetéből 16, 147–158. Szeged

 

LÁSZLÓ Gyula 1938; 1941; 1955;

 

LASZLÓ Gyula 1938 A kunágotai lelet bizánci aranylemezei. – Die byzantinischen Goldbleche des Fundes von Kunágota. Archeologiai Értesítő 51, 55–86, 131–148. Budapest 1941 A Tihany-téri avar temető. Das awarische Gräberfeld von Tihany-Platz, Budapest. Laureae Aquincenses II. Dissertationes Pannonicae II/11 (1941) 106–117. Budapest 1955 Études archéologiques sur l'histoire de la société des Avars. ArchHung 34, Budapest

 

 

Bronzkori és avar kori leletek László Gyula felgyői ásatásának anyagából. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Monumenta Archaeologica 1, 383–391. Szeged

 

-----------

 

Lehet kibontakozni. Itt a teljes könyv:

 

 

https://muzeum.kecskemet.hu/wp-content/uploads/2019/05/Hatalmi-k%C3%B6zpontok-az-Avar-Kagan%C3%A1tusban.pdf

Előzmény: H. Bernát (449)
H. Bernát Creative Commons License 2019.06.26 0 0 449

Mindjárt folytatom a több fejezettel, csak a kutyáé a prioritás ....

Előzmény: H. Bernát (448)
H. Bernát Creative Commons License 2019.06.26 0 0 448

Mindenesetre új fejleményeket találtam a Szentpéteri úrtól kapott könyvben az avarokról, (Balogh,Szentpéteri,Wicker, Hatalmi központok az avar kaganátusban ) amelyben sokban igazat adnak László Gyulának és másoknak a griffes-indás kérdésben

 

Hamukálsz, kis hunczutom, mint mindig.

 

 

Idemásolom a könyvből László Gyula néven szóló valamennyi említését (= 23 dab), aztán a fórumozók láthatják maguk a pitiáner és igénytelen szövegelésed:

 

17 LÁSZLÓ Gyula 1976b 112

58 LÁSZLÓ Gyula 1976a 98

62 LÁSZLÓ Gyula 1976a 98

65 LÁSZLÓ Gyula 1976a 98.

66 LÁSZLÓ Gyula 1976b 111., VII. tábla 1

68 LÁSZLÓ Gyula 1976b 111., VII. tábla 2–4

69 LÁSZLÓ Gyula 1976b 111

72 LÁSZLÓ Gyula 1976b 112.

73 LÁSZLÓ Gyula 1976b 111., VII. tábla 10.

81 LÁSZLÓ Gyula 1976a 96

a bócsai sír kapcsán László Gyula tegezfüggesztőként 85 rekonstruálta a tárgyakat. E

85 LÁSZLÓ Gyula 1976a 93.

101 LÁSZLÓ Gyula 1976a 103., III. tábla

102 LÁSZLÓ Gyula 1976b 110.

A nemesfém-veretes kardokat a kutatás – László Gyula bócsai és keceli rekonstrukciója nyomán – a korabeli elitnek a fejedelemtől kapott ajándékaként és méltóságjelvényként értelmezte.10

105 LÁSZLÓ Gyula 1955 232–252., 255.;

122 LÁSZLÓ Gyula 1976b 111., VII. tábla 9.

123 LÁSZLÓ Gyula 1976a 100.

Az a) csoport esetében biztosan az övet ütötték át a szegeccsel, s hasonlóan László Gyula elképzeléséhez,137 utána nyomták rá adott esetben az ólommal kitöltött előlapot, így nem sérült meg a vékony, finom kivitelű felület a felerősítés során.

137 LÁSZLÓ Gyula 1976a 98–100

A korongveretes öv rekonstrukciója kapcsán László Gyula bócsai övrekonstrukciója fogadható el, miszerint 8 korongveret és egy szíjvég díszítette az övet.138

138 LÁSZLÓ Gyula 1976a 96., 101.

LÁSZLÓ Gyula 1955 Études archéologiques sur l’histoire de la société des avars. Archaeologica Hungarica 34. Budapest 1976a Avar fejedelem sírja Bócsán. Cumania IV, 89–108. Kecskemét 1976b A keceli aranykardos sír. Cumania IV, 109–114. Kecskemét

 

 

A "griffes-indás" terminus mindösszesen 1x fordul elő a szövegben:

 

 

Trugly Sándor: Komárom mint késő avar hatalmi központ – Vajon hol lehettek a griffes-indások egykori keleti szállásterületei? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197

 

 

Na de hol a "kettős-honfoglalás", meg a "hunkori magyar nyelv" ???

 

 

Előzmény: dzsaffar3 (447)
dzsaffar3 Creative Commons License 2019.06.25 0 0 447

Mindenesetre új fejleményeket találtam a Szentpéteri úrtól kapott könyvben az avarokról, (Balogh,Szentpéteri,Wicker, Hatalmi központok az avar kaganátusban ) amelyben sokban igazat adnak László Gyulának és másoknak a griffes-indás kérdésben. 

 

Safi

panthera nera Creative Commons License 2019.06.25 0 0 446

"A korongolt edények és a díszítés teljes hiánya miatt a „korai szláv” besorolás"

 

 

hi....hi....hi..... :DDDDD

 

 

Előzmény: dzsaffar3 (444)
panthera nera Creative Commons License 2019.06.25 0 0 445

igy jártunk és ha felirat is van rajtuk, akár szláv családoké lehetett

Előzmény: dzsaffar3 (444)
dzsaffar3 Creative Commons License 2019.06.25 0 0 444

 

Utána néztem.

Tévedtem.

Nem 4. század, hanem 6. század.

" A régészeti leletanyag meglehetősen szegényes, többnyire egyforma edénytöredékekből áll: kizárólag kézzel készített, tagolatlan peremű fazekakból, illetve szintén kézzel készített, különböző méretű lapos, kerek sütőtálakból (8–11. kép). A korongolt edények és a díszítés teljes hiánya miatt a „korai szláv” besorolás kézenfekvőnek tűnik, noha ennek a meghatározásnak a helyi időrendje egyelőre nyitott. A legutóbbi összefoglalás szerint az Olt felső völgyében valamikor a 6. század második vagy akár a 7. század első felében rendezkedtek be a szlávok (Stanciu 2015: 102–128). A Csíki-medence a moldvai korai szláv lelőhelyek irányából könnyen"

 

 

Csak edénytöredékek vannak.

Safi

Előzmény: panthera nera (440)
H. Bernát Creative Commons License 2019.06.25 0 0 443

Itt: http://mek.oszk.hu/02100/02109/html/42.html

 

 

" Kérdés az is, hogy a 6. század folyamán az Al-Dunán át a Balkán belsejébe törekvő szláv harci csoportok, majd nyomukban a megművelhető földeket kereső törzsek egyáltalán érdeklődtek-e a megtelepedés számára nem sok jóval kecsegtető erdőségek iránt, hiszen maguk is éppen óriási erdővidékeket hagytak el."

 

"A délkelet-európai szláv népmozgalom ukrajnai anyaterületének 6–9. századi régészeti hagyatékát meglehetősen jól ismerjük (Prága-Penkovka-, Prága-Korčak-kultúrák, illetve -típusok), szláv csoportok elmozdulása, déli területeken való feltűnése tehát nyomon követhető, de csak általánosságban. A korai szláv települési és temetkezési mód puritán egyszerűsége miatt ugyanis kezdetben csak akkor lehet a telepeket és temetőket keltezni – s akkor is nagy nehézségekkel –, ha idegen fémtárgyak (elsősorban bizánci vagy avar ékszerek, esetleg ezek szláv utánzatai) és edények fordulnak elő bennük."

 

 

"Szlávok első biztosan keltezhető jelenlétére Erdélyben a mezőbándi temető déli „avar” szélén fekvő 24. sírban talált lepénysütő tál, „klebec” utal. A szabad kézzel készült, pontsordíszes tálacska csak egy közeli szláv háztartásból juthatott a mezőbándi temető népéhez. Kora 600–630 közé {179.} tehető. Hasonló díszített és díszítetlen „klebci” – lepénysütők – kerültek elő Malomfalva-Podej településen – az elhagyott (!) gepida falu területén. Mindezen jelek arra mutatnak, hogy a Békás- és Tölgyes-szoroson át a 7. század elején szláv csoportok hatoltak be a Maros felső folyásvidékére. Útvonalukról a Kolozs megyei Septérről ismert gödrökből, lakógödrökből álló település. Leletei csaknem kizárólag szabad kézzel formált fazekak és lepénysütők, a kevés hullámvonaldíszes korongolt edénytöredék a 8. század elejéig használt telep késői korszakára utal."

 

 

Stb.

 

 

Hát ez sem jött össze neked ...A "4. század" helyett a 7. század...

 

De csak azért, mert annyi előadásra hívnak meg, hogy összezavarodsz az évszámokkal ...

Előzmény: H. Bernát (442)
H. Bernát Creative Commons License 2019.06.25 0 0 442

Van régészeti adatom arra, hogy a szlávok már a 4. században jelen voltak Erdélyben.

 

 

Meggondoltad magad?

 

Vagy csak sokkal később jöttek be a szlávok?

 

Ahogyan azt az "Erdély törénete" is adatolja.

Előzmény: dzsaffar3 (437)
dzsaffar3 Creative Commons License 2019.06.25 0 0 441
Csak amit a régész talált.
safi
Előzmény: panthera nera (440)
panthera nera Creative Commons License 2019.06.25 0 0 440

Oksi, valami szép tárgyat mutassál.

Előzmény: dzsaffar3 (439)
dzsaffar3 Creative Commons License 2019.06.25 0 0 439
Most nem vagyok otthon, de hiteles adataim vannak. Este leszek otthon.
safi
Előzmény: panthera nera (438)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!