Mázlija van tótéknak, hogy az Euró bevezetésének a küszöbén állnak, így nem romlik le a koronájuk, míg mi jó nagyot szívunk a válság miatt. :((( Köszönjük neked Feri, meg mindenkinek, aki volt olyan böszme, hogy rá szavazott. :(((
Csehország 2019-ben akarja bevezetni az €-t, szeretnék megvárni a korona 100. évét, bár nem értem a számolásukat, mert 1919 előtt is korona volt (K. und K. és a cseh korona azért nem azonos egy az egyben a csehszlovákkal.)
igazi stagflációnak azt nevezném, amikor a gazd növekedést az infláció káros hatásai fojtják meg. nálunk egyelőre csak a mexorítások miatt torpant meg a gazdaság, és ugyanez a mexorítás (más támadási ponton) az inflációt is megdobta.
de nem vagyok közgarázda, szóval tankönyvi definíciókkal sarokba lehet szorítani.
Az a taktika, hogy Nagy Magyarország (Uhorsko) területén fokozatosan vezetjük be az eurót, először a peremvidékeken (pl. Felvidék), s végül középen, Madarsko-ban is.
De, hogy az itt élő népség (pl. a sok elmagyarosodott szlovák) ne zúgolódjon, már előbb is lesz euró, ha eccer Petiék/Feriék 2008-ra megigérték, de először csak egészen kis címletben:
Giscard d’Estaing fia az egyeurós bankjegyért kampányol:
Az egydollároshoz mintájára nyomtatott egyeurós bankjegynek gyakorlati és jelképes haszna is lenne. Kézzelfoghatóan összemérhető lenne például az értéke az amerikai valutával, a kisebb pénzügyleteknél pedig előnyben lenne az euróérméhez képest, amelyet nem váltanak be nagyobb címletre – érvel Louis Giscard d’Estaing francia képviselő, aki szerdán megkezdte aláírásgyűjtő kampányát.
Mint Valéry Giscard d’Estaing volt államfő fia elmondta, az Európai Parlamentben is kétszáz támogatója van, s több tagállam, így Olaszország, Ausztria és Görögország is az egyeurós bankjegy pártján áll. Ám az uniós szabályok szerint az Európai Központi Bank dönthet csak ebben a kérdésben, így Giscard a késő tavasszal – már az aláírásokkal a kezében – a történetesen épp francia Jean-Claude Trichet bankelnököt is felkeresi Frankfurtban.
Jelenleg az öteurós a legkisebb nyomtatott címlet, a kéteurós pedig a legnagyobb érme. A „kis Giscard” elképzeléséhez persze hozzátartozik, hogy éppen annak a városnak, Chamalieres-nek a jobboldali, Sarkozy-párti képviselője és egyben polgármestere, ahol a francia nyomású euróbankjegyek készülnek….
,,Elkapkodták a szlovénok az euróbevezetést Portfolio.hu 2007. november 21., szerda 12:43 Az EKB igazgatóságának egyik tagja szerint elhamarkodott volt az euró bevezetése Szlovéniában. "
A többi már lényegtelen. Ennek az faszinak a szövegével bizonygatni mindenhol,hogy a szlovének ráfáztak a bevezetéssel,meg ebből gazdasági csőd lesz,szeintem felesleges. Köszönik szépen,jól vannak,gyorsan,fennakadás nélkül bevezették mindenki megelégedésére. Nem lettek 10%-os áremelések sem náluk ez miatt,pedig az ottani agymosottak is ezzel próbáltak rémisztgetni. Akárcsak nálunk,ezzel tompítva azt a fajta osobaságot,tehetségtelenséget,ami miatt még a tervezett bevezetés dátumáról sem lehet tudni. Ezt elkúrták nálunk,nagyon is,nem kéne takargatni.
Már a sokadik fórum, amelyik arról szól, a szomszédok (románok, hol szlovákok, hol horvátok) mennyire megelőztek bennünket. Majd hiszem, ha látom. Állítólag a szlovénoké is elhamarkodott volt. A volt szocialista országok gazdasága elég ingatag lábon áll. És OV győzelme estén, az eddigi változások visszaállítását igéri, biztosan nem hozza közelebb, hogy nálunk euro lesz egyhamar. Szóval lesz nagy pofáraesés a jobboldalon, akik azt hiszik, jön Viktor, azt vele az euro
Elkapkodták a szlovénok az euróbevezetést Portfolio.hu 2007. november 21., szerda 12:43
Az EKB igazgatóságának egyik tagja szerint elhamarkodott volt az euró bevezetése Szlovéniában. Ez befolyásolhatja a jövőben csatlakozni kívánó országokra vonatkozó döntéseket.
Túl laza a szlovén költségvetési politika, ami a gazdasági fellendülés megtöréséhez vezethet, véli Bini Smaghi, az EKB igazgatóságának tagja. Aki elhamarkodottnak találja a szlovén euróbevezetést, és ez a többi, a közös fizetőeszközt bevezetni kívánó országot a gazdasági reformok szükségességére figyelmeztetheti. Ennek elmaradása esetén a csatlakozást követően gazdasági és politikai problémákkal egyaránt számolni kell.
Ez már a második alakalom, hogy az EU az új tagállamok euróbevezetésével kapcsolatban aggodalmát fejezi ki, és az eurózóna-csatlakozás időpontjának elhalasztását javasolja. Ez különösen azokat az országokat érinti, amelyek már beléptek az ERM2-be (Szlovákia és a baltiak). A baltiaknál a magas infláció a következő évtizedre odázhatja az euró bevezetését, de a 2009-es szlovák csatlakozással kapcsolatban is egyre több a kérdőjel (fenntartható-e az alacsony szintre süllyedt infláció?).
Te is a kormányunk ostobaságát akarod ezzel a ,,bevezettékazeurót,de megbántákmert mindendrágábblett" gyengíteni. Ne hidd! Ki nem állhatom a Böszmét meg a Kókadt Janit. Na meg a többiekeket!
Lehet, hogy vulgárökonomista nézet, amit mondok, de meggyőződésem, hogy az euro bevezetésének sok szigorú gazdasági és monetáris kritériuma mellett van egy nem igazán említett, de annál fontosabb tényezője is: az adott ország mérete, pontosabban lélekszáma.
Nem csoda, hogy a szlovéneknél már bevezették, a balti államok sorra jönnek,
az ötmilliós Szlovákia se jelenthett nagy rizikót az eurozónára, de a magyarok és csehek 10 milliója már nagyobb és veszélyesebb falat, nem beszélve a 38 milliós
lengyelekről.
(A nem EU-tag és nem természetesen nem is eurozóna-tag Montenegro-ban jóideje
ez a hivatalos pénznem, még sem idegeskednek ezért a brüsszeli monetáris bölcsek.)
,,2002-ben, amikor az Európai Unió 12 tagországában áttértek az euró használatára, az éves infláció átlaga 2,2 % volt (alacsonyabb, mint egy évvel korábban). Ebből mindössze 0,1-0,3 százaléknyit tulajdonítottak a pénzváltás következményének. Való igaz, hogy főleg a szolgáltatási szférában, mindenek előtt a vendéglátóiparban, az élelmes üzletemberek egy része alaposan felkerekítette néhány termék (pl. a kávé) árát, ezek azonban olyan kis részét teszik ki a fogyasztói kosárnak, hogy az összesített áremelkedés minimális maradt. A lassú áremelkedés a fejlett piacgazdaságokban megszokott folyamat, amely pénzcsere nélkül is létezik." Te kint élsz,én meg kijárok vásárolni,bár mostanában inkább Szlovéniába.Ha a vendéglősök,szolgáltatók sunyin,indokolatlanul emeltek,azt nem kéne az euro bevezetésre kenni. Nem éreztem,hogy az üzletekben az árak 10-15%-al nőttek volna. Amúgy bőven megéri átjárni vásárolni,ha az itthoni árakat nézem. Pl.az autómba itthon 170 ezer lett volna 4 porlasztócsúcs,kint megkaptam130 ezerért,meg be is rakták. A benzin meg még mindig 40 forinttal olcsóbb,mint itthon. De hosszú a lista,te is tudod.
Pl. export-import viszonya. Vagy épp az árszínvonal alacsony szintjének kilátásai egy olyan gazdaságban ami ilyen iramban bővül. Fizetési mérleg hiány alakulása.
Meglehet, csak fáziskésésben vannak hozzánk képest. Majd lesz ott is egy kis közalkalmazotti béremelés, támogatott kamatú lakáshitel, Széchenyi program, 100 napos program... akkor lőhetik.
Ha van egy kis eszük, tanulnak tőlünk, mik lettek itt elcseszve.
A sirasnak itt vagyok en es, hogy plasztikus legyen ugyanabban a
kocsmaban ahol ettel egy Wiener Schnitzelt es ittal egy korso sört,
korabban fizettel 90-100 Schillinget a husert, 23-26 Schillinget a sörert,
ott ma fizetsz 9-10 ill. 2,5- 3 Eurot ugyanazert!
De ugyanigy ervenyesül ez egyeb területeken, pl. munkadij a szervizben
vagy mas szolgaltatasban. Az is erdekes, hogy a dolgozokra nem hat vissza
ez a sunyi aremeles hasonlo beremelesben, bar most (talan a mult honapban) döntöttek valami 3 vagy 4%-os kötelezö emelesröl, de ez meleg kula akar az elmult ev törteneseihez.
Termeszetesen nem panaszkodom, föleg a M.o-i körülmenyek ismereteben nem,
de az elmult husz ev biztos nem tartozik Ausztria aranylapjaira.