Jó, tudom, minden növény oxigént termel, és szén-dioxidot köt meg.
Mégis, melyek azok a növények, amelyek a legtöbb oxigént termelik, és a legtöbb széndioxidot (melyik a helyes forma?) kötik meg?
Itt szakad a part? ---- A minap egy barkácsáruházban jártam, és lehet kapni O palackokat hegesztéshez. Már gondoltam rá, hogy veszek egyet (HUF5k), és kinyitom a csapot. Olyan nagy baj nem lehet. :-)
Sőt, lélegeznek is, sötétben inkább fogyasztják az oxigént. Többet termelnek, mint fogyasztanak, de szerintem nem az O termelés a fő előnyük, inkább, hogy megkötnek bizonyos anyagokat.
Ez a Wiki oldal szitne tükörfordítása a Charlie által a 32-esben belinkelt oldalnak, persze szakfordítás nélkül... A magyarításhoz annyit, hogy fogod a latin neveket, ha jól látom, csak a krizit írták el, és képkereső gugliba bepötyögöd, kikeresed, és kész. :-D De gyorsfordításra kérdezz nyugodtan, hátha megy, bár ezek inkább szobanövények... ;-P
Tudtam, de nem értek hozzá, de majd valamelyik szakkönyvben utánanézek. A trópusi fáim valóban nem elég fejlettek, de megmetszettem szegényeket, mert nem akartam, hogy nagyon megnőjenek, ugyanis nekem is laknom kell valahol. :-)
Épp az általad linkelt wiki-oldal utolsó előtti bekezdésében találod meg a választ... ;-P
'A listán szereplő növények többségének természetes élőhelye a trópusi vagy szubtrópusi környezet. Egyik előnyös tulajdonságuk, hogy kevés napfény mellett is jól fejlődnek, és leveleik képesek metserséges világítás hatására is fotoszintetizálni.'
Na, most akkor mondok egy olyant, hogy csak kapkodjátok a fejetek:
Ez mind szép és jó, de a növények oxigént csak a fotoszintézis során termelnek, ami ugye napfényt feltételez.
Tehát irodában jók lehetnek a növények, de munkába hazamenő emberek lakásában nem biztos, hogy jól teljesítenek. Mert, ugye hazamegy a melós, és első dolga, hogy kiszellőztet. Ekkor ugye sötét van már, pláne ilyenkor télvíz idején, így a növények nem osztanak és nem szoroznak. (Legfeljebb a mesterséges világítás késztetheti őket csekély fotoszintézisre? Meg amúgyis télen annyira nem.)
Az orvosi szakma ma már önálló kórképként ismeri az egyes épületeken belül, a rossz levegő miatt kialakuló rosszulléteket, megbetegedéseket. A tüneteket a különféle berendezési tárgyakból, építő-, műanyagokból, műszaki berendezésekből felszabaduló, a dohányfüstben lévő káros anyagok okozzák. Ma már szakirodalma van annak a kérdésnek, hogy mely növények, milyen mértékben kötik meg e káros anyagokat és segítenek a szobalevegő tisztításában.
Ha a szoba alapterületének mintegy 8-9 százalékán élnek növények, már van mód rá, hogy teljesen egészséges levegőt biztosítsanak, feltéve, ha az ott lakók nem füstölik tele a helyiséget hangzik a szakértők egyöntetű véleménye.
Például egy 815 négyzetméteres irodában 68 négyzetméter zöld felületre van szükség. Az összeválogatásnál figyelembe kell venni, hogy melyik növény milyen anyagot méregtelenít. A leggyakrabban vizsgált növények:
Szobafutóka (Scindapsus): majdnem minden káros anyagból képes nagyobb mennyiséget megkötni. A dohányfüstből felszabaduló nikotint 65%-ban gyökéren és 2%-ban levélen keresztül veszi fel. Mivel a nikotint csak tárolja (méghozzá a vakuolumokban), pár nap elteltével már olyan mennyiség halmozódik fel, hogy a koncentráció eléri a dohány nikotintartalmát, azaz 20 mg/g szárazanyag lehet benne. A fenolt 73, a benzolt 75, a triklóretilént 9 és a formaldehidet 67 százalékban bontja le.
Fikusz (Ficus benjamina): a levélen keresztül veszi fel a dohányfüstből származó formaldehidet. C22-re és vízre bontja, majd saját maga felhasználja. 1-2 nap múlva csak nyomok mutathatók ki a levélből. Formaldehidet 67, fenolt 45, triklóretilént 11%-ban képes megkötni.
Borostyán (Hedera helix): A benzolt 90%-ban képes megkötni, tárolja, végül saját szöveteit pusztítja el. Fenolt 20-25, a triklóretilént 11 százalékban veszi fel.
Zöldike (Chlorophytum): 86% a formaldehidmegkötő képessége egy nagyobb növény 7-8 mg-nyit képes lebontani. A 0,25 mg/m3 formaldehidtartalmú szobalevegőnél 130 négyzetméteren a tiszta levegőhöz 70 növényre van szükség.
Cserepes gerbera: benzolt 24 mikrogramm/cm2 levél mennyiségben, a triklóretilént 8,5 mikrogramm/cm2 levél mennyiségben képes felvenni.
Sárkányfa (Dracena marginata): egy közepes nagyságú növény naponta 20 mikrogramm formaldehidet, 27 mg triklóretilént képes megkötni. A közölt adatokat üvegkamrában végzett 0,80%-os károsanyag-koncentráció esetén mérték.
A benzol lekötésében a vitorlavirág (Spatiphyllum), cserepes krizantém, bambusz, Sansaviera, rákvirág (Aglaonema) is számításba jöhet. A triklóretilén esetében a cserepes krizantém, Sansaviera, vitorlavirág, banán (Musa) és a páfrányfélék, a formaldehid esetében a bambusz, cserepes krizantém, szobafutóka, pletyka (Tradescantia), banán, Azales is szóba jöhet mint egészségünket óvó szobanövény.
A belső terek károsanyag-tartalma a sok kisebb panasz mellett nagymértékben felelős a rákbetegségek kialakulásáért is. Nyilvánvaló, a szobanövények ésszerű összeválogatásával még nem oldottunk meg minden problémát, de máris sokat tettünk egészségünk megőrzéséért.
Népszabadság 2001.12.19.
György Károlyné dr"
Viszonylag régi a cikk, de szerintem sok idevágó információt tartalmaz.
Jut eszembe: Nemrég költöztem, és mivel olyan nyűgösnek tűntek, kiszuperáltam a 12 éves datolyapálmámat. Azóta is szánom-bánom, nem kellett volna. Féltem, hogy nem lesz elég helye az új lakásban, meg nehéz szállítani, pedig ezek mind megoldhatók lettek volna.
Íme a képe:
A másik, amit kiselejteztem, a páfrány volt (mert sok vizet iszik, meg hullatja a leveleit, bla-bla).
A sors iróniája, hogy ezek a növények épp azok közé tartoznak, amelyek a legjobban szűrik, tisztítják a levegőt!
A datolyapálmát amúgy én magam ültettem, magról.
Vettem a Teszkóban aszalt datolyát, (Made in Türkey), és abból 3 magot elültettem egy virágcserépbe, néha meglocsoltam. 2-3 hét múlva már kibújt a földböl 2 aranyos hajtás. Az egyiket hagytam meg, és 12 év alatt fejlődött a fenti képen látható méretűre.
Komolyan, nagyon sajnálom most, hogy kidobtam, de majd fogok megint ültetni karácsonyra egy másikat.
Figyu, ha te vagy, aki korábban idétlenkedtél, akkor elárulom neked, hogy nem én dobtalak fel a modiknak, pedig akartam, de eccerűen nem találtam meg a megfelelő szaktopikot. A Polidiliban könnyebb lett volna, ott a kedvencek között van, de az csak arra való, itt más van, de nem találtam.
Na, mindegy. Nekem mindegy, én elég immunis vagyok az ilyenekre.
Egyébként ma vettem egy metélőpetrezselymet kis műanyag "cserépben". Mondhatni, óriásléptekkel haladok a tudatos természetközeliség útján. Már nem csak oxigént termeltetek a szobanövényeimmel, hanem petrezselymet is. Lehet, hogy a végén már a piacon is fogom árusítani a termékeim. :-)
nem kell aggódni , nincs az indexnek emberi kapacitása a napi több tízezer átvizsgálására, csak akkor ha az ilyen zoxigén hiányos állapotúak sirva szaladnak moderátor apucihoz hogy tiltsák le őket :)
Mert a szárnyaim még a raktárban porosodnak, ha eljön az ideje, majd felkötöm őket: még három hét, aztán... mennyből az angyal! ;-P De innen ki fognak minket lapátolni, ha nagyon sürgősen nem írunk valami ontopicot is, te kezded, nekem ott vannak a Myrio-k és a Ceratophyllumok talonban! ;-D
'a levegő és a víz emberi fogyasztásra alkalmassá tétele) még ennyire feltáratlan, hisz rengeteg helyen lenne indokolt az alkalmazása.'
Pl. a vízijácintot (Eichhornia crassipes) használják szennyvíztisztításra, rengeteg, vízben oldott szerves anyagot képes felhasználni, vagy tisztítózónába sásféléket, meg talán még nádat is tesznek, szóval bíztató jelek már vannak, de mindjárt olvasom, amit linkeltél...
Mindig csak az a randa szőrözés, hogy egy szakcikktől elvárom a szakmai igényességet, pfujjj... ;-> Egyébként melyik kákára gondoltál? A csetkáka (Eleocharis) megfelel, vagy inkább kötőkákára gondoltál (Schoenoplectus)?
Nagyon köszönöm. A második cikk tényleg rokonszenves módon tárgyalja a témát. Én szinte biztos voltam benne, hogy a NASA is kutat ilyen területen, bár sejtésem szerint inkább az ún. élőgépek azok, amelyek őket jobban érdekelhetik, mert ezeknél nemcsak a levegő, hanem a víz tisztítása is megtörténik. Én őszintén szólva csodálkozom is, hogy ez a technológia (mármint a levegő és a víz emberi fogyasztásra alkalmassá tétele) még ennyire feltáratlan, hisz rengeteg helyen lenne indokolt az alkalmazása.
Jó kis cikk a ketteske, kár, hogy hemzseg az itt éppen nagyon fontos latin nevekben a helyesírási hiba, pár példa, csak a helyeset írom: Sansevieria, Dieffenbachia, Dracaena, ráadásul ha már elkezdenek latinozni, akkor érdemes lett volna mindegyiknek kiírni a teljes nevét.... De javítson ki valaki, ha tévednék.
