Jól el van ez a topic. Érdekes téma pedig! sokszor kerültem ilyen helyzetbe, amikor mások segítségre szorultak, fájdalmukat, gyengeségüket,félelmeiket beszélték ki. erre van a segítő beszélgetés. Nyitotan hallgatni és néha elég az elmondottat megfordítani kérdésre hogy saját maga találja meg az utat, ne más mondja meg merre kell menni. Ha az ember stabil önmagába, tudja hol vannak a határai és van benne plusz erő akkor képes arra hogy adjon. Jelenleg egy idős özvegyasszonyt látogatok rendszeresen. Nincs senkije. De úgy vagyok vele mind addig amig önként és örömmel tudok menni és együtt sirni- örülni vele, addig megteszem, de ha kényszeredetségből vagy elvárásból, a már nem őszinte, csak teher. A szeretetből jövő segítség sosem teher. Na szépeket!
Azt hiszem, mindannyian voltunk már "lelki szemetesládái" egymásnak. Szerintem ezzel csak akkor van baj, ha az egyik fél erôszakkal próbálja ráaggatni ezt a szerepet a másikra. Ha a dolog kölcsönös (márpedig rendszerint az szokott lenni), akkor szerintem semmi gond vele. A pszichológusok például hivatalból csinálják, pénzért. ;))
Énkép, önértékelés, énképvédő manőverek: Magunkról kialakított képet énképnek nevezzük. Énkép: azon vonások összessége, melyet magamnak tulajdonítok. Kialakulása hosszú folyamat, az életünk során változik.2.5-3éves korig vezethető vissza.(megjelenik az éntudat) Az önismeret igen fontos forrása a többi ember.Főleg a hozzánk közelállók, akik tükröt tartanak elénk. Önismeret-énkép: - Testkép- saját alakomról, mozgásomról - Kognitív( megismerő) kép; milyen a tudásom, gondolkodásom, képességeim - Szociális kép; milyen társasági lény vagyok. Énképvédő tendenciák: - maszkká válás (nem érdekel mások véleménye) - manőverezés; olyan emberek társaságát keresem, melyeknek megegyezik a véleményük az enyémmel, vagy csak a nekem tetszőt fogadom el. Önértékelés: Pozitív, vagy negatív, a család alakítja ki [ a szülői nevelés fontossága]
Az önismeret: Az ókori delphoi jósda híres felirata volt: Gnóthi szeauthon = ismerd meg önmagad! A világ megismeréséhez önmagunk megismerésén át vezet az út. Az önismeret alapkérdésére - Ki vagyok én? - Milyen vagyok én? - a következő szinteken lehet felelni: Az önismeret szintjei: 1. Milyen adottságaim, képességeim vannak; külsőleg értékelhető felszíni szint. 2. Milyen élmények, történések alakítottak; miért lettem- féltékeny - pedáns - lusta stb. mélyebb szint 3. Miként tudok megfelelni másoknak; milyen vagyok, mint – apa - társ - barát, stb. társas szint Önismereten tehát azt értjük, hogy az embernek áttekintése van saját személyisége összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, betekintése van viselkedésének hátterébe, helyesen ítéli meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét.
Dehogy mert a szemét-telep, már nem ad le feszültséget. A szemét-telep ezért nem volt, sőt nem amper, hanem van. És nem mondja, hogy Vagyok.....aki vagyok. Ismernünk kell az anyamegmaradás törvényét. Az anyaszentegyház által...:)))
A lelki szemetesládának is lehet szüksége megürülésre. A lelki kukásautó, az az automatizált ember, akihez a lelki szemetesládák lerakják terhüket. (magasabb szint) A gyónásban is működik.
