Szeretném,ha itt vitatnánk meg az összes erősítővel kapcsolatos témákat a lemjátszó erősitők-től a végfokig, csövest,vagy tranzistorost,fetest, együteműt ill.push-pullt,hogy melyiket és miért pont azt.
Többféle erősítőm volt nekem is, csöves, hibrid, tranyós. Csőpárti voltam kezdetben, utána egy ideig hibridek váltogatták egymást. Most pedig egy Bryston-t használok, és nagyon elégedett vagyok vele.
Nincsen erre konkrét válasz, mindegyikből van jobb is, és gyengébb is. Mindegyik másképp szól. Az sem mindegy, milyen zenét hallgatsz. Ez egy örök vita. Nekem a félvezetős erősítők váltak be, holott hallgattam már mindenfélét. Csövesből is több félét, nekem túl "selymes", "levegős" a hangzásuk. De mondom, ez csak az én szubjektív véleményem.
Nem valószínű. A passziv mélyládák eléggé kiszorultak, az újak szinte kivétel nélkül beépített erősítővel jönnek és ezeknél használatos a subwoofer out. Ilyen erősítő építése (amilyet kérdezel) sztem nonszensz!
A passzív mélyládánál rákötöd a megfelelő erősítőt a sub-ra és onnan tovább viszed a magas-közép sugárzására alkalmas hangfal felé (bal/jobb bemenő hf. csatlakozó és bal/jobb kimenő).
Léteznek olyan sub-ok, amelyek aktívak, de megkerülhető a beépített erősítő, de sztem ez inkább csak egy szolgáltatás bővítés, mint valós hallgatási opció.
Üdv mindenkinek! Létezik olyan 5.1-es erősítő,amiben a subwoofer kimenetre már eleve passzív mélyládát kell rácsatlakoztatni? Tehát már be van építve a subwoofer erősítő...
Szerintem itt csak "egy" sztereó előfokról van szó, amely speciel 4 különálló házban van elhelyezve (bal, jobb, külön elhelyezett tápokkal).
A kérdésed azért nem helyénvaló, mert komplett erősítőről beszélsz, itt viszont csak egy előfokról van szó, ami csak magasjelű egységet fogad, tehát kell elé phono vagy DAC is.
Az szinte biztos, hogy (főleg előfok esetében) helyes, hogy fizikailag elkülönül a táp és az "elektronika". Hogy mindezt még oldalanként is elkülönítik, hát lelkük rajta! Különösen, ha a kifejezetten perfekcionalista felhasználó olyan mono végfokokat tesz mögé, ahol szintén el van különítve a táp és az "elektronika". Így már csak az erősítés vonalon 8 doboz "dísziti" a lakását (plusz forrás(ok) és hangdobozok)!:)
Erről mi a véleményetek? Bevallom nekem ez új. Van értelme? Mármint tényleg jobban, szebben szól a rendszer egy ilyennel, mint egy "normál" (sztereó) előfok+ 2 db mono végfok kombóval?
Az alábbi kapcsolással kapcsolatban kérnék egy kis segítséget, hátha ismeri valaki, vagy tudna valahogy segtíteni pótolni a hiányzó adatokat! Szeretnék építeni egy ilyen "picike" csöves headamp-ot! Előre is köszönök bármilyen segítséget!
Jó az átrajzolásod, működnie kell úgy is. És tényleg kevesebb a hiba bennmaradás lehetősége. A fázishibákat ( gerjedés) meg egyszerűbb szimulálni mint számolni. Háromféle verzióban is meg van építve.
Részben egyetértek azonban a gyakorlati tapasztalatom az, hogy a nagyon kis torzítású készülékek sem jók , konzerv zene hallgatásra mivel a hangrögzítő eszközön is rengeteg információ elvész amit bizonyos fokú torzításokkal lehet visszahamisítani a lejátszáskor. Az ilyen extra kis torzítású rendszerek hangja, steril unalmas üres, persze minden az arányokon múlik. Van egy erősítőm jó 10 éve csináltam Current Feedback topológia szinte mérhetetlen torzítással rendelkezik. Sosem hallottam olyan tiszta hangokat, de egyben a világ legunalmasabb hangját produkálja, egyelőre még megvan a szekrény mélyén bízok benne, hogy lesz hozzá egyszer megfelelő minőségű forrás.
Purifinél benne van az esély, hogy egy ugyanolyan fellángolás lesz mint az összes D osztályú csoda (Millenium Takt, Moll stb.) . Nem követem napi szinten a fejlesztéseket, de nem tudom mikor jön el a pillanat amikor a kimenetei aluláteresztő szűrő nem fog a hangra halálos kombinációt alkotni a hangsugárzóban lévő hangváltóval. Minél komplexebb a hangsugárzó hangváltója annál jobban katyvasz lesz az egész hangkép, szerintem a D osztály egy helyre való az egyutas hangsugárzókhoz azokkal zseniálisan tudnak megszólalni. Ezekkel a D osztályú cuccokkal az szokott lenni, hogy nem talál benne hibát az ember aztán pár hónap múlva valamiért visszakapcsolja a "régi" AB osztályú erősítőjét és megkönnyebbülve hallgatja azt tovább. A D osztály meg megy....1-2 olyan D osztályú megoldást tudok melyre nem jellemző a D osztályra jellemző tipikus hang azonban ezek a készülékek is borzasztóan érzékenyek a rájuk kötött hangsugárzókra és ezáltal nem tudnak a különböző környezetekben kiegyensúlyozott megszólalást biztosítani.
A kapcsolás melyet betettél szerintem csak elvi síkon létező szimulátoros dolog lehet. Az IOP 2 műveleti erősítő, gondolom kis áramú valaminek ebben a felállásban a teljes tápfeszültség tartormányt illetve a OPA2 teljes kimenőfeszültség tartományát le kell kezelnie. Ilyet 10-20W feletti kimenőteljesítményhez tartozó tápfeszültség tartományra igen nehéz és/vagy költséges lehet, kicsit nagyobb teljesítmény esetén meg ebben a formában kivitelezhetetlen. Átrajzoltam kicsit. Az IOP2 ennek az egésznek a méregfoga így kiesett és a legjobb alkatrész a hifiben aminek nincs hatása a hangra az amelyik nem szerepel a kapcsolásban. 2 legyet egy csapásra. Talán használható így, nem szimulátoroztam le. Nem nagyon hiszek ebben a koncepcióban, de már megtanultam, hogy a hifiben soha ne mondd azt, hogy soha mert nagyon lehet esni, úgyhogy össze fogok drótozni valami hasonló kapcsolást, mivel a sokéves szakmai tapasztalatod és számos érdekes kapcsolást publikálátál már ezek miatt adok a szavadra.
Én azt mondom az első pár watt az ami számít. Amikor -110dB alá kerül a félvezetős torzítása, akkor a kombinációs termékek is elérik egy jó csöves szintjét. Akkor sima lesz a hang, már nem billen felfelé, nagyon jó hallgatni és előtűnnek a félvezetős előnyei is. Pl. a nagyon kis kimeneti impedancia ( megfogott részletező mélyek, a piszkos pontos sztereo. Szóval mindaz, amit a kombinációs torzítás tönkretesz - ha csak 0,01-0,05% a harmónikus torzítás.
Csakhogy földön járó ember nem jut olyan félvezetős erősítőhöz ami -110dB alatt torzít az első pár watton. Azt hallani kell milyen. A japánok jó úton jártak a 80-as 90-es években. Főleg a Marantz. Amit akkor az angolszász sajtó lehúzott, hogy szőrös, magasba húz - na az a lemezjátszók miatt volt. Aztán jött a Philips a CD-vel, ami nagyon kiforratlan volt kb. 2000-ig. Akkor meg azért nem volt jó félvezetősön hallgatni, mert hozta a korai digitáis felvételek jitterét és FM modulációját.
A stúdiókban, a nagy sebességű stúdió szalagos magnókkal szóltak csak jól a legjobb japán végfokok.
De most, hogy már tényleg piszkos jók a digitális felvételek, érdemes elővenni a 0,001%-- 0,0005% torzítású régi Marantz -kat.
Ma már -130dB-nél tartunk. És melyik félvezetős erősítőt tarja számon mindenki a legjobbak között, akár a 60.000USD-s csövesek mellett is? - a Purifi-t. jobb mint -120dB harmónikus.
Szóval lehet spekulatív úton is döntéseket hozni, de ha meg tudsz építeni 30.000Ft-ból egy -120dB-s félvezetős erősítőt -- ne hagyd ki. legfeljebb elajándékozod, ha nem tetszik.
Akkor már inkább a hidkapcsolású verziója ennek sztem. A sok plusz opával kiöntöd a kád vízzel együtt a gyereket is. Záborszky is elvileg jó ötletnek tűnt gyakorlatban meg a kompenzáló opa is behozza a saját hibáit úgyhogy hangilag elég kétséges lehet a végeredmény, de alapban ilyen esetekben meghatározó az alkalmazott opák típusa.
Csak jelzem - én sem vagyok szakember, csak szeretem a zenét hallgatni (mert sajnos annak készítéshez sem értek)!
Viszont én sohasem vontam kétségbe a szakértelemed, hiszen mint átlag zenehallgató, azt fel sem mérhetem!
A stílusod bíráltam és most is azt teszem! Sztem senki nem kötözködne Veled, ha szerényebben próbálnád előadni a tudásodat. Sztem legtöbbünket a nagy arcod irritál és nem az amit tudsz!