Keresés

Részletes keresés

B. Hernát Creative Commons License 3 órája -2 0 1115

Már Attilát is elhappolták előlünk a románok ...

Előzmény: Völgyvidéki (1114)
Völgyvidéki Creative Commons License 24 órája 0 1 1114
Előzmény: Afrikaans8 (1113)
Afrikaans8 Creative Commons License 2022.12.23 0 2 1113
Theorista Creative Commons License 2022.08.09 0 2 1112

Igaz nem hunok, hanem xiongnuk, ám igen informatív és az angolul értőknek jól áttekinthető előadás a témában az egyik vezető szakértőtől. 

 

 

The Xiongnu and Central Asia - The First Steppe Empire and its Western Contacts - Ursula Brosseder

Afrikaans8 Creative Commons License 2021.12.03 0 1 1111

 

 

Pytheas, Bp., 2021

 

A 7 kötetesre duzzadt, csekély példányszámú Fontes Pannoniae antiquae sorozattal egyező formátumban. 

Előzmény: dzsaffar3 (1104)
Törölt nick Creative Commons License 2020.05.30 0 0 1109
Theorista Creative Commons License 2020.03.20 0 0 1108

Nem. Írtam levelet.

Előzmény: dzsaffar3 (1107)
dzsaffar3 Creative Commons License 2020.03.20 0 0 1107

Ezt ismered?

 

ha kéred küldöm.

 

 

 

 

 

Safi

Előzmény: Theorista (1106)
Theorista Creative Commons License 2020.03.20 0 0 1106

Szia, köszönöm, de ez a netről is letölthető már.

Előzmény: dzsaffar3 (1105)
dzsaffar3 Creative Commons License 2020.03.20 0 0 1105

most kikapcsolok, később idenézek.

 

Ha érdekel, átküldöm

 

Safi

dzsaffar3 Creative Commons License 2020.03.20 0 0 1104

Ezt ismered?

 

SZÁSZ BÉLA

A HUNOK TÖRTÉNETE
ATTILA NAGYKIRÁLY

1943

Előzmény: Theorista (1103)
Theorista Creative Commons License 2020.03.20 0 0 1103

Zegernyei blogger sorozatának záróbejegyzése hsziungnu ügyben.

 

 

https://www.nyest.hu/renhirek/4-resz-a-sanjuk-birodalma

Törölt nick Creative Commons License 2019.11.01 0 0 1102

Persze hogy nem, mert ehhez kellene hiteles ősmagyar nyelvemlék, például Attila korábol. De ősmagyar nyelvemlék nincs, az első 1055-ös (vagy aki vitatja a 7- századi bodrogi fuvoka).

 

Utána meg hun nyelvemlék (milyen irással is irtak?) ami ősmagyarul vagyon irva.

 

 

 

Előzmény: Theorista (1097)
H. Bernát Creative Commons License 2019.10.30 0 0 1101

Anonymus:

 

 

"Azt a földet végül, amely a Maros folyótól egészen Orsova váráig terül el, egy bizonyos Galad nevű vezér, aki Bodony várából jött, foglalta el a kunok segítségével. "

 

 

Értelemszerűen, itt a "kunok" is Vidinből, azaz Bulgáriából jöttek, és akkor bolgár-törökök (onogurok) lehettek (bár Anonymus külön is említi őket: "azonkívül még kun, bolgár és blak segítséggel"). Akik a KM-ben is laktak (volna, ha bejöttek volna 670-ben). A Kijev alatt a magyarokhoz csatlakozott "kunok" is akkor lehettek onogurok, KM-i névvel "ungri"-k, lásd 860-ból a mai Burgenland környéki "Marcha Uungariorum"-ot.

 

De hát akkor a Bajor/Nagy Alfréd Ungare-re/Hungerrei-re (840/870/880) azaz a KM-én kívüli leendő honfoglalókra csak (valamikori) kinti onogurokról háramolhatott e népnév, mégpedig akkor/ott, amikor/ahol a magyarok a szlávokkal összetalálkoztak (mert az "ungri" szlávos alak). Ez pedig csak Etelközben lehetett, ha a Volgán túlról egyenesen idevonultak a nyelvi elődeink (840-850 k.) És valóban, északi szomszédaik itt a szlávok lettek, akiket aztán megfelelően gyötörtek is, lásd arab tudósítás.

 

Kérdés: az itteni szlávok (szeverjánok, ulicsok) "emlékezhettek-e" az egykori kuvrat-i onogurokra, azaz éltek-e itt szlávok Kuvrat előtt/alatt? Ha ezt határozottan kizárhatjuk, akkor és csak akkor a KM-ből (csak 800-810 után) keletre költözött, és szláv nevüket/szlávokat is magukkal hozó (már szlávul beszélő) onogurok őrizhették meg e nevet a nemsokára ideérkező magyarok számára. És lettek a Kijevnél Álmoshoz csatlakozó kunok, mint a KM-be visszatérő "ungri"-k.

 

Továbbá: az "ungri" elnevezés nem keletkezhetett egynél több helyen, a jelölt pedig a KM, hiszen innen a honfoglalás előttről ismeretes ez a forma, mégpedig a Német Lajos féle oklevél alapján 860-ra már szépen rögzülve, földrajzi tájékozódási pontként. 

 

Ergo a Dado-levél "öregektől hallott" története az avarok (= onogurok) "meótiszi" kivonulásáról valós alapokon nyugodhatott.

 

És akkor az ungrikat fogadhatták ungrik a KM-ben a honfoglaláskor.

 

A magyar nyelvet pedig hozták a ...

Előzmény: Theorista (1099)
H. Bernát Creative Commons License 2019.10.27 0 0 1100

Egy ilyen KM-i "onogur" (avar) keletre vonulás/ottani becsatlakozás, mint "közös rész" Kézai és Anonymus krónikájában, a Dado levélben, ill. a KM régészetileg igazolható 9. századi drasztikus népességfogyásában, akár meg is alapozhat egy ilyen felvetést (no meg az említett ellentmondások feloldása), csak régészeti igazolás is jól jönne hozzá, azaz "9. századi avar" (tehát a KM-ivel megegyező) hagyaték Etelköz (tágabb) környékén.

 

De az igazi baj csak ekkor jönne: N. fórumtárs ezeknek az "onoguroknak" szignálná ki a magyar nyelvet ...

Előzmény: Theorista (1099)
Theorista Creative Commons License 2019.10.27 0 0 1099

 

Boba már a 60-as években megírta (Nomads, Northmen and Slavs, Eastern Europe in the ninth century 1967) azt az elméletét, hogy a honfoglalást tulajdonképpen egy kárpát-medencei eredetű "onogur" és egy keletről jövő "magyar" csoport együttesen hajtotta végre. Eszerint a túl korai magyargyanús említések (pl. a 838 körüli al-dunai harctevékenység) az "onogurok" számlájára volna írandó pl. Ez a teória nekem azért tetszik -- némi módosítással --, mert ellentmondásokat jól föl lehet vele oldani.

Előzmény: H. Bernát (1098)
H. Bernát Creative Commons License 2019.10.27 0 0 1098

Mármint a (Hölbling-féle) keletről a honfoglalókkal "visszatérő" avar ("hun") komponens? Anonymus "kún"-jai is egyben? Meg a Dado-levél említette Avariából a Meótiszhoz kivonult/visszajött elem?

Előzmény: Theorista (1097)
Theorista Creative Commons License 2019.10.27 0 0 1097

Hát szerintem az ősmagyarul beszélőket aligha fogjuk megtalálni a hunok közt. Ergo a magyar etnogenezis hun szála Kézai hunjai felé halad. 

Előzmény: H. Bernát (1096)
H. Bernát Creative Commons License 2019.10.27 0 0 1096

Sajnos színtévesztő vagyok, az ábrát nem tudom vizsgálgatni, de ahogy a leírásból következtetem, a hunok "nyugat-eurázsiai komponense a szakákból jöhet", azaz egy iráni népességből, így uráli komponens (jelen vizsgálattal) nem mutatható ki náluk.

 

Akkor már csak az ugorok hunokkal történt nyugatra "sodrása" marad, mint "utolsó" elvi lehetőség Hunornak.

Előzmény: Theorista (1095)
Theorista Creative Commons License 2019.10.27 0 0 1095

https://www.researchgate.net/publication/325047876_137_ancient_human_genomes_from_across_the_Eurasian_steppes

 

 

A hsziungnu és a hun terjeszkedés

 

 

A török nyelvi elemek védhetően elsőként a hsziungnu nomádok – több nomád törzs szövetsége, akik a keleti steppét lakták a Kr. e. 3. századtól -- közt jelentek meg(*15). Úgy hiszik róluk, hogy keletázsiai leszármazásúak lehettek(*16, *17), bár az ősi Y-kromoszóma adatok heterogén, a középső steppei nomádokkal keveredett népességre utaltak.(*18) A hunokról (Kr. u. 3-5. sz.) korábban azt állították, hogy közvetlenül a hsziungnuktól erednek(*19), bár mások szerint nincsen bizonyíték a két csoport összekötésére. (*20) Általános a vélekedés, hogy a hunok nyugatnak terjeszkedtek, s ezzel az iráni nyelvek rovására Közép-Ázsia szerte elterjesztették a török nyelveket. Ismert, hogy a hsziungnu nomádok expanziója hatással volt más kulturális csoportok mozgására, a Tien-san hegység délkeleti oldalán, úgymint a vuszun és a kangcsü, akiknek a genetikai származása eleddig ismeretlen maradt. A régészeti adatok alapján felvetésképpen azt javasolták, hogy az indoeurópai nyelvcsalád iráni nyelvű ágába tartozhattak. (*21)

 

D-statisztikát alkalmaztunk (kiegészítő információs szakasz 3.7), hogy kivizsgáljuk a vaskori nomádok és a kelet-ázsiai hsziungnu valamint a tien-sani korai hunok közti genetikai kapcsolatot. Úgy találtuk, hogy a hunokban megnövekedett közös genetikai sodródás volt a nyugat eurázsiaiakkal, szemben a hsziungnukkal (6. ábra a bővített függelékben). Teszteltük a hsziungnuk és a vuszunok, a megelőző szakák és a kissé későbbi hunok (Kr. u. 2. sz.) közti közös sodródás mintáit. Azt találtuk, hogy mind a korábbi szakákban mind a későbbi hunokban több kelet-ázsiai leszármazás volt mint a vuszunokban. Ez ugyancsak kitűnik a modellalapú halmazképzésből (model-based clustering) és a főkomponens elemzésből is. (7. ábra a bővített függelékben) Hasonló eredmény látható a kortárs és a későbbi kangcsü csoportok esetében is, akik – a vuszunhoz hasonlóan – a Tien-san hegységtől délkeletről bukkantak föl a középső steppén. Továbbá mindkét csoportnak neolitikus iráni forrásra is szüksége van az ősi arányok modellezéséhez a qpAdm keretrendszerében (7. kiegészítő táblázat), a későbronzkori pásztorkodók és a délszibériai vadász-gyűjtögetők mellé. Következésképp azt gyanítjuk, hogy a vuszun és kangcsü csoportok olyan bronzkori pásztorkodók leszármazottai, akik interakcióban álltak a dél-üzbegisztáni és kelet-türkmenisztáni Baktria-Margiana régészeti komplexum civilizációjával, ám a kelet-ázsiaiakkal sokkal kevésbé kevertek maradtak a vaskori steppe szakáihoz képest.

 

Főkomponens elemzések (PCA) és D-statisztikák arra utalnak, hogy a hsziungnu egyének két különböző csoporthoz tartoztak, az egyik kelet-ázsiai eredetű, a másik pedig jelentős keveredési szintet mutat nyugat-eurázsiai forrásokkal (2. ábra és a bővített adatfüggelék 1 és 5; a 2. ábrán ezek ’xiongnu’ és ’western xiongnu’ néven szerepelnek). Úgy találtuk, hogy a középső szakák elfogadhatóak ezen ’nyugati keveredésű’ hsziungnuk forrásául egy egyszeri-hullám modellben. Egyezve ezzel az eredménnyel, nem található keleti-ázsiai génáramlás a középső szakákkal összevetve, mivel ezek kládot alkotnak a kelet-ázsiai hsziungnukkal egy D-statisztikában, és egymáshoz közel halmozódnak a főkomponens elemzésben. (2. ábra)

 

Összességében adataink azt mutatják, hogy a hsziungnu szövetség genetikailag heterogén volt, és a hunok az általuk megtámadott korábbi szakákba tartó kismértékű férfi vonali kelet-ázsiai génáramlást követően jelentek meg (lásd a kiegészítő információk 3.6 szakaszát a nemi torzulási keveredési arányokért). Mint olyan, az eredményeink azt az állítást támogatják, hogy a belső-ázsiai szkíták és szarmaták eltűnése mintegy kétezer esztendővel ezelőtt kulturális átalakulással történt, ami egybeesett a hsziungnu nyugati vándorlásával. Ez a hsziungnu invázió ugyancsak elvezetett – a későbronzkori pásztorkodókhoz kapcsolható -- elszigetelt maradvány csoportok elűzéséhez, akik a Tien-san délkeleti részén maradtak korábban.

 

 

Theorista Creative Commons License 2019.06.06 0 0 1094

Egy régi írás a hunok törökösítése ellen.

 

Moór Elemér: Hiung-nuk és húnok (1937).

polovets Creative Commons License 2018.02.24 0 0 1093

"R haplocsoport első megjelenése

R1a haplocsoport első megjelenése; természetesen az R1b már előbb bent volt Európában, de ez nem az, ami Seminoéknál 60% volt.

Előzmény: polovets (1092)
polovets Creative Commons License 2018.02.23 0 0 1092

Ne haragudj, hogy beleszólok, de ez egy nagy hülyeség!

 

Biztos vagyok benne, hogy Czeizel nem állított olyat, hogy a honfoglalók 85%-a hun volt, de ha igen, akkor nem ez lenne az első helytelen állítása.

Ha a hunokról és a genetikáról beszélsz, akkor tudnod kellene, hogy a hunok, vagy inkább hsziungnuk masszívan a Q haplocsoportba tartoztak, igaz kisebb arányban találtak R, C és N mintákat is.

Viszont! Az általad említett korban 35-40.000 éve!!! a Q csoport még nem is létezett (és teljesen máshol alakult ki!), sőt ekkor a Kárpát-medencében még legfeljebb neandervölgyiek vadászgattak, csak ezután jelent meg az első Homo sapiens vadász-gyűjtögető csoport. Arról már nem is beszélve, hogy a hsziungnuk a világ másik végén, az Altaj-hegység környékén élő népekből alakultak ki.

 

DE, ha a hozzászólásodnak bármi köze van a 40.000 éves magyar írásbeliség ökörséghez, összehozva azt a Semino tanulmánnyal, akkor elárulom, hogy az R haplocsoport első megjelenése Európában kb. 8000-9000 évvel ezelőtt volt (sőt sokak szerint ez is túlzás), és nem ez az európai "ősgén", ahogy valaki nevezte, sőt elég késői bevándorló. Az I csoport jóval megelőzte, de ők sem a Kárpát-medencéhez köthetők.

Szóval, a mai magyarokban nincs olyan "Kárpát-medencére jellemző" genetikai marker, ami visszavezethető lenne 35-40.000 évvel ezelőttre :)

És még egy dolgot utoljára: én nem tudok arról, hogy honfoglaló sírokból olyan nagy számban került volna elő Q haplocsoport, márpedig, ha az európai hunok a hsziungnuktól származtak, akkor lennie kellett volna, így az általad említett 85% hun honfoglaló, eleve kizárt.

Előzmény: vierzig (1089)
dzsaffar3 Creative Commons License 2018.02.17 0 0 1091

vierzig Creative Commons License 2018.02.17 0 0 1089

Egy biztos: ha van kutatási eredmény, s az sokak szerint NEM reprezentatív, akkor is azt kell elfogadni kiindulási alapnak.  Ugyanis: a vitató partnerek semmiféle genetikai kutatási munkát nem végeztek,  eredményük nincs. Ezért azok álláspontja  nem  "fölvállalható " -  Én Dr. czeizel endre kutatási eredményeit fogadom el. Az un. Honfoglalók 85% Hun volt, 15%-a magyar. És szinte csak férfiakból álltak.  Kb. 60-80 ezer ember. A Hunok nem találkoztak a finnekkel,  finn-magyar közös nyelvi eredet nem valószínű. A Magyarokat a Hunoktól pont az ugorokkal való keveredés miatt lehet genetikailag megkülönbőztetni.

  A Kárpát medencei ős népesség kb. 35-40 Ezer évvel ezelőtt érkezett ide. És mivel 60%-os egyezést mutat a jelen népességből vett mintákkal,  így logikus megállapítani: ide nem Ázsiai népek jöttek főleg, hanem az innen kivándorolt népcsoportok tértek vissza. Ezek közzül hármat viszonylag pontosan ismerünk: Etruszkok (Székelyek) Kr.e:1300 éve, Hunok 4.-ik század eleje, Magyarok 9.-ik század közepe.

Törölt nick Creative Commons License 2017.08.13 0 0 1087

"A kínai történetírás szerint a hsziungnu nép a 4. században Európába betörő hunok ősének tekinthető."

 

 

Lényegében nem tévedtek vele nagyot, mert a kínai történetírásban a hsziungnuk egy gyűjtőnév, amit a nomád sztyeppei népekre nagy általánosságban alkalmaztak. Tették ezt akkoriban is, amikor már az adott népnek nem sok (bár vmi) köze volt a hunokhoz. Hasonló a tészta, mint a szkíták, szittyák vagy magyarok esetén...

Előzmény: H. Bernát (1086)
H. Bernát Creative Commons License 2017.08.12 0 0 1086

Itt: http://www.origo.hu/tudomany/20170808-kinaban-megnyilt-az-azsiai-hunok-tortenelmet-elsokent-bemutato-muzeum.html

 

 

Megnyílt az ázsiai hunok történelmét a világon elsőként bemutató múzeumkomplexum az észak-kínai Belső-Mongólia Autonóm Terület székhelyén, Hohhotban - jelentette kedden a Csungkuo Hszinven Vang kínai hírportál.

 

A kínai történetírás szerint a hsziungnu nép a 4. században Európába betörő hunok ősének tekinthető.

Törölt nick Creative Commons License 2017.08.11 0 0 1085

Igen, ebben teljesen egyetértek veled. Mármint abban, hogy Gárdonyi honnan "importálhatta" az ihletet. Furcsa, hogy külföldön (történetesen pl. Fro.-ban) jobban beleivódott a köztudatba a "szittya" ideológia, míg idehaza valahogy a 18. sz-ban már nem találkozni vele... Lehet, ennek az oka csupán abban rejlik, hogy a Nyugat egy kalap alá vette a keletről érkező, egymáshoz igen hasonló szokásokkal rendelkező népeket (hunok, avarok, magyarok, tatárok és részben törökök), és nem is akarta azokat megkülönböztetni egymástól. Kb. olyan, mint a vikingek vagy kelták gyűjtőnév. Ott is hatalmas a szakadék az egymástól olykor több száz kilométerre élő kultúrák közt, bár vmi vezérszál azért összekapcsolja őket.

 

Mindenesetre kösz a továbbgondolását a felvetésemnek!

Előzmény: Törölt nick (1084)
Törölt nick Creative Commons License 2017.08.10 0 0 1083

Az angol nyelvben van egy szinonimája a szónak: pusztító, barbár. Nem túl hízelgő, de az okok végül is érthetőek, mivel Attila után már nem tudott a Nyugatot szimbolizáló Római Birodalom erőre kapni.

Előzmény: homo neanderthalensis (1082)
homo neanderthalensis Creative Commons License 2017.08.10 0 0 1082

az első világháború idején az amerikai propagandában a németeket hívták hunnak

Előzmény: Törölt nick (1081)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!