Meg tudja valaki mondani,, hogy a mellékelt képen látható gerenda milyen típusú? Egy kádár kocka födémje ilyenből készült, állítólag a 1960-as években épült.
Magassága 21cm, teteje 10 cm széles, talpa 12cm.
kb mekkora lehet a teherbírása 4,8m fesztávon, középen egy pontban terhelve?
(A székoszlop rajta áll...)
Tudhatja valaki, hogy milyen a vasalása, és az oldalnézetben hogy megy a gerendában??
(A végét nézve csak a képen látható, tetején kijövő kb 10-es betonvas látszik)
HÁt amit most gyorsan kigondoltam, hogy pl. a szarufa hosszának közepén, ahol a legnagyobb lehet a behajlás, ütsz oldalról egy szöget. Majd erre egy képzeletbeli merőlegest húzol (lehet más szögben is, csak a merőlegessel lesz a legnagyobb eltérés érték, ha van a szarufának behajlása), ami alul metszi a födémgerenda vonalát (síkját). Ott a födémgerendán is oldalról beütsz egy szöget. Tehát lesz 2 pontod, ami között meg kell mérni a távolságot, pl mérőszalaggal, aminek van füle és lehetőleg acélból van. Azt mondják, hogy az üvegszálas mérőszalag nem nyúlik, hát nem tudom.... Nekem nyúlósnak tünt, amikkel én találkoztam.
Mondjuk ennél a módszernél a födémgerendának nem volna szabad elmozdulni. Mert az is lehajolhat, vagy akár púposodhat is. Aztán megszámozod a mért szarufákat, hogy beazonosíthatók legyenek a mért értékek, vagyis hogy melyik szarufához tartoznak. Beírod az értékeket egy füzetbe vagy táblázatba. Majd megismétled a mérést bizonyos időközönként. Abból már látni fogod, hogy van-e változás.
A pattogás nem zavar, csak szét ne essen az egész :) Nem tudom mi a normális, vagy ha nem normális, akkor hogy érdemes megerősíteni azokat a szarufákat, amik nagyon repedtek. (első körben egy 5x15-ös pallóra gondoltam melléfogatva mondjuk 10-15 közel átmenő szerkezetépítővel). Persze csak akkor vacakolnék vele, ha szükséges lenne.
Egy kérdésem lenne a tetőm állapotával kapcsolatban. Vásároltam kb 5 éve egy 1988-ban épült házat. Ez 2 szintes. A tető felől néha pattanó hangok jönnek, és a szarufákon szemre sokallom a repedéseket.
Régen nagyon "zajos" volt a tető, napi szinten hallatszottak recsegések. Emiatt szerkezetépítő csavarokkal megfogadtam a kis felső vízszintes deszkákat, mert azoknál már kijárt a szög, volt amelyik semmit sem fogott már.
Cseréltem a szélléceket is (átlós merevítő két oldalt), mert azok annyira gyengék voltak, hogy kézzel törtek, mint a ropi. Tettem bele még kettőt, mert csak 2 kis 3x4.5cm-es lécecske volt az egyik oldalon.
A zajok 98%-a megszűnt. Néha, kb 2-3 havonta hallunk csak 1 nagyobb pattanást (most ahogy jöttek a hidegek). Gondolom igazodik a szerkezet az évszakhoz.
Kérdés, hogy aggasztóak a képen látható repedések? kb 0.5-1cm szélesek, viszont elég mélyeknek tűnnek.
én még csak 1 rétegű horcsik födémet láttam (ez nem zárja ki h valamiért duplát is csináltak, de sok értelmét nem látom). itt a főgerendák teherbírása ill. annak a feltámaszkodása lehet a kritikus a dupla tégla bélés többletterhe miatt.
helyszíni statikus is csak hasraütésszerűen válaszol majd, mert "kézrátétellel" tud csak vizsgálódni.
nem lát bele a szerkezetbe, tehát bármit is mond, azt nem mondja majd, h: 100,00%, h nem lesz vele baj - és ettől te még jobban fogsz aggódni :)
aztán elsorolja az esetleges láthatatlan hibákat.. - és ettől te még jobban fogsz aggódni :)
az eredeti (tetőtérbeépítéskori) statikust próbáld meg kihívni. ő tud a legtöbbet a házról.
típusválasz: nincs probléma, nincs kár.. vagyis valószínűleg megfelelő a szerkezet. DE: semmi felelősséget nem vállal a jövőre nézve, mert nem ismeri a tartószerkezet részleteit.
nem statikusok (laikusok) elmondásai gyakran köszönő viszonyban sincsenek a valós tartószerkezeti kialakítással, úgyhogy azokat mindig csak fenntartással lehet elhinni (itt pl: dupla horcsik)
egyébként a tégla-vasbeton-tégla, az nem horcsik födém, hanem poroszsüveges födém utólag megerősítve.. tehát már itt bukik valami az elmondottakban (de poroszsüvegest nem csináltak vasbeton gerendára).. vagy rosszul értettem valamit
ha statikust hívsz, legyen szerkezeti feltárás, h lásson valamit
Sziasztok! Kb 2-3 éve használjuk a tetőteret és (véletlenül merült fel) de rákérdeztem az előző tulajnál (tudom, hogy előbb kellett volna) a tetőtér teherbírására. Mint kiderült, horcsik fődém van 2 réteg tégla, mindkét réteg között bevasalt beton a tulaj elmondása szerint. Ezen salak kiegyenlítésnek, megint beton a szintbehozáshoz. Vasbeton gerendák 90 cm-enként. Mielőtt beépítésre került, egy bevasalt perlit beton réteg került még rá. A kérdésem az lenne, hogy kell-e aggódnom a teherbírás miatt? Igazából semmi jele nincs, csak utánaolvastam a horcsik födém beépítésének és nem nyugodtam meg. Statikai vizsgálat nem készült, azt tudom. Repedés, vakolatmállás, bármi árulkodó jel nincs, hogy gyenge lenne. Igazából nagyon macerás lenne egy statikai vizsgálat, sok rombolással járna. Meg kell-e csináltatni mégis? Túlaggódom-e? Vagy ha nincs semmi jele, várjak amíg esetlegesen lesz? Köszönöm a válaszokat!
1) a "horony szélessége 10cm" alatt a horony mélységét érted? vagyis a 30cm tartófalból kivéstek 10cm-t?
2) tippre: a gerendás födém erre a falra terhel?
3) a födémen kívül mi terheli még a falat? (fölötte újabb főfal, még egy födém 3m-rel magasabban..?)
4) milyen magasságban van a horony (pl. födém alatt 15cm?)
de ha jól értem: egy tartófalnak kiszedték az 1/3.át, amivel kb megfelezték a teherbírását. még rosszabb esetben közvetlenül a födém alatt, amivel szinte megszűnt a födémgerendák rendes alátámasztása.
ez közelít a "foglalkozáskörében elkövetett veszélyeztetés"-hez.
de újraolvasva: nem szedtek ki 10cm-t a tartófalból, hanem tényleg a horony szélességet írtad, nem a mélységet (3-4cm-t véstek a téglából). így nem annyira gáz. szokásos eljárás. ennyit egy szabályosan megépített falnak el kell bírnia. de ez nem lehet közvetlenül a gerendafeltámaszkodás síkja alatt!
Egy 80-as években épült családi házzal kapcsolatban kérdeznék. Villanyszerelés során kellett egy vízszintes horony a középfőfalba (5-6m hosszan). A horony szélessége körölbelül 10cm. A falazat B30-as téglából készült. Mai mértékkel harmadosztályúnak mondható, tele hibákkal, belső repedéssel. A födém E gerenda és horcsikfödém kombinációja. 7-8cm beton (kisméretű tégla berakásokkal), salak feltöltés 18-20cm, 5-6cm felbeton. Az épület tetőtér beépítésű, Ytong tégla falazattal. A kérdéses középfőfalat egyik oldalról 4,6m a másikról 3,6m-es födém terheli. Csatolok egy képet a tégláról, a horony az első lyukig ér.
Nyugodtan megfúrhatod a 8x80-as csavarnak megfelelő átmérővel. Hogy milyen mélyen? Hát úgy, hogy az alsó lakónál ne okozzon látható elváltozást a fúrást. Az szám szerint mennyi? Ki tudja?! Lehet hogy a rezonanciától, ütéstől nála kipattan valami a betonból. Bár ahhoz szerintem már majdnem teljesen át kéne fúrni. Elég masszívak ezek a betonelemek.
Nem is a biztosítóval való esetleges attacktól vagy anyagi kártól tartok. Sokkal inkább a statikai engedély nélküli megoldás, megengedett legnagyobb - szerkezeti károsodást nem okozó - elfogadott fúrat mélység, méret érdekelt.
mivel a biztosítód fizet ha elviszik a mackót, és ő is fog utólag belekötni a dübelbe, h miért nem fizet, ezért kérj tőlük ÍRÁSOS meghatározást, h "panelépület 16,5cm vastag vasbeton födémébe konkrétan milyen dübelt/csavart használj, ami megfelel az ő előírásainak". gondolom átmenő dübel nem lehet, erre azért figyelj :)
de konkrétabban: alulról: 2cm betontakarás, 20mm betonacél, 1cm elmozdulás (ezek nagyított értékek), vagyis alulról mérve 5cm-t biztos, h nem bántanék. így 16,5-5=11,5cm..
kis ráhagyással: maximális furatmélység fentről 10-11cm.
ha felül betonacélt érnél, azt ne vágd el, hanem javítsd vissza cementpéppel, és fúrj mellette min 4cm-re új lyukat.
ha a mabisz dübelt kér, akkor az alapcsavar nem jó, mert az nem dübel, hanem alapcsavar.
én fémdübelt használnék, mert a műanyagot könnyebben el lehet égetni, mint a PVC-t..
de a legbiztosabb, ha a biztosítód mondja meg. különösképpen azt is, h nekik konkrétan mi a "dübel". mert ugye van még a feszítőhüvely, horgony, feszítőcsavar, ék, stb..
az iparban ez a profi: hilti rögzítéstechnika (nézhetsz még fischer, Ejot katalógusokat is)
a nagy 20x20-as gerendád a főfalakra viszi ki a terhet..
amit a kis (megfúrt) gerenda ad át rá a mégkisebb béléstestekről.
ha kiveszed a képletből a kis/megfúrt beton gerendádat, akkor kiesik még belőle a kis/megfúrt beton gerendádra kétoldalról feltámaszkodó béléstest sor is a nagy 20/20 gerendák közéből végig (kb 1m).
szóval az is része a födémednek. ha kiveszed, lesz egy majdnem 1m hosszú, 2 béléstest méretű nyílásod.
ha nincs szerencséd, akkor a kis/megfúrt gerendádban lévő betonacél az végigmegy a teljes födémen (és ez a valószínű), és ha azt kivágod, akkor másik gerendaközökben is meggyengülhet a födém, ha nincs meg a kellő betonacél lehorgonyzás a fő betongerendákban.
persze van az a hozzáállás, h "kiszedtem, mégis ottmaradt minden, hülye a statikus".. csak a statikus nem 2 hónapban gondolkodik, hanem 50 évben, földrengésben, tánciskolában és páncéltőkés zongorában, és abban h egy új tulaj, erről a födémgyengítésről már nem fog tudni, ezért kiveszi a mellette levőt...
összefoglalva: szerintem ne bántsd azt a kis gerendát (vagy ha igen, akkor szakszerűen).. üsd ki csak a béléstestet.
