Ami számomra negatív, hogy a dobozoknak a kiszerkesztett rajz alapján nem sok helye lesz magassági értelemben.
A rajzodon szereplő taréjfogópár kicsit magasabban van a valóságban - közvetlen a gerincszelemen alatt.
Szerintem nyugodtan megkérdezheted a statikust segíteni fog.
Egyébiránt a lemezek a szarufák síkjára merőlegesen a térbeli merevítést is elő fogják segíteni, de ettől függetlenül a keresztmetszeti méreteket illik leellenőrizni, illetve az alakváltozásokat is figyelembe venni.
Bízom benne, hogy nem (nagyon) halott a topik. A kérdésemre nyilván lehet az a válasz, hogy tök hülye vagyok, hogy ilyen egyáltalán eszembe jutott, csak lehetőleg az szakmailag legyen megalapozott. Ha nem abszolút ördögtől való az ötletem, akkor nyilván a ház statikus tervezőjét is meg fogom kérdezni, de őt hülyeségekkel nem szívesen nyaggatnám.
Adott egy új építésű, könnyű (fa) szerkezetes ház, rajta egy nyeregtető cserép fedéssel, a szokásostól eltérően viszonylag kis, 25 fokos dőléssel, két fogópárral. Lásd a vázlatokat (3D és oldalnézet). Az alsó "gerenda" a tető talpszelemen, ennek a hossza 7,7 méter. A fogópárok középvonalai a tető hosszanti irányában 86 cm-re vannak egymástól. A rajzokon nincs rajta a taréjszelemen.
Az elképzelésem az, hogy az alsó fogópárokra (amelyeken a rajzon a középszelemenek jelölve vannak) tárolóhelyeket alakítanék ki úgy, hogy ezekre 16-18-as OSD lemezből nagyjából 1-1 méter szélességben a tető két oldalán. Az, hogy ez középre van-e osztva vagy a szélekre (a középszelemen felé) kb. irreleváns. A képen ez a szürke, gipszkartonlapra emlékeztető lap.
A fogópárokra így oldalanként maximum 30, fogópáronként maximum 60 kg többlet terhelés jutna, de ez az abszolút maximum, a reálisabb 15-15 kg vagy kevesebb (rengeteg kisebb dobozról van szó, amit el kellene helyezni).
Alternatíva csak az lehet, hogy a 20 cm-es kőzeggyapot szigetelés fölé a talpszelemenekre támaszkodó önhordó álpadlót rakok, de egyrészt itt függőlegesen jóval kisebb hely lenne (25 vs 55 cm), másrészt jóval nehezebb megépíteni, pakolni, harmadrészt durván több anyag kell hozzá.
Ha bárkinek van ötlete, tanácsa, javaslata, szívesen veszem és köszönöm előre is!
Ha jól értem a leírásod, akkor egy háromszöget alkot a gerenda a két végén ráerősített 1-1 szarufával. Ez így elég stabilnak tűnik 3,5m fesztávon. A gerenda-szarufa kötését érdemes lehet megerősíteni, mert 1 csavar nem biztos, hogy elég.
Valószínűleg én a gerendák tetején a fallal párhuzamosan, azaz a gerendákra merőlegesen a szarufáig ütköztetve betennék egy szelement (mindkét fal fölötti része természertesen) , nevezzük talpszelemennek. Ezt a szelement a gerendákhoz is és a szarufákhoz is rögzíteném.
Ha a szarufa és a gerenda szélessége megegyezik, akkor még kétoldalon 1-1 deszkával is összekötném, így a talpszelement közrefogná ez függőlegesen betett kétoldali deszka.
Persze meg kéne bizonyosodni, hogy a fal valóban sokáig bírje-e jelen állapotában, azaz koszorú nélkül.
Utána még lehet agyalni, hogy kellenek-e fogópárok vagy további megerősítések.
Gyanítom, hogy a fal tetejébe be van építve egy hosszanti gerenda, amelyre ráfexenek a födémgerendák.
Úgy értsük a leírást, hogy a födémgerenda egyik oldalához van hozzácsavarozva a szarufa?
A szarufa alsó síkja végig a levegőben van? Mert ha nincs is rajta kármi kiképezve, akkor is könnyebb úgy összerakni, hogy alul feltámaszkodjon a fal felső élén, illetve a falba épített sárgerendán.
Ha nem mutatja a tető a szétesés szándékát, akkor nem bolygatnám.
Adott egy régi melléképület, 3,5 x 10 méter alapterülettel, régi fagerendás födémmel, kb 40-50 éves lehet az egész épület. A korábbi tulaj cseréltetett (inkább javításnak mondanám) rajta tetőt, ami a következőkben merült ki: sima sátortető, 5x15 -ös szarufák, és kerámia cserép, fólia alatta. Gerincmagasság födém tetejétől mérve 2,2-2,5 méter körül lehet, még nem mértem le pontosan, 9 sor cserép van rajta az látható. Ez a szerkezet alig 1-2 éves, de vagy bontott vagy a régi cserepek mentek vissza, viszont szerkezetileg jó állapotban vannak.. Ahogy elnéztem nincs koszorú a falazat tetején, a fal régebbi nagy lukú kerámia tégla (ha jól tudom ezt kalapácsos téglának is szokták csúfolni, mert ahol feketére égették, azt a kalapács is alig viszi..) Szerkezetileg egyben van a falazat, nem reped, nem mozog, minden ok. A tetővel viszont nem vagyok kibékülve, mert a szarufák vége egyszerűen csak a gerendákra lett rácsavarozva szerkezeti csavarral. Se székállás, se talpszelemen, se gerincszelemen. (Utóbbi talán valami 3 db 5x5-ös oszlopszerűségből imitálva van a kupás alatt). Felül kb a gerinc alatt 40 cm-re van egy-egy deszka rácsavarozva átkötőként kétoldalról a szarufa nyílás ellen mindegyik szarufán, illetve van még benne két hosszanti viharléc, meg fólia, de ennyi. A födém felülről régi deszkákkal borított. Maga a kialakítás pontos, tehát nincs vele különösebb kivitel gond, de szerkezetileg úgy érzem szükséges lenne vagy megerősíteni, vagy lecserélni talpszelement betenni..
Milyen ötletek, javaslatok lennének a leírtak alapján? Vagy csak én parázom túl a dolgot? Természetetesen jobb lenne a jelenlegit biztonságosabbá tenni, mert az a verzió, hogy bontsd el építsd újra, az ok.
Ami eddig felmerült, hogy a szarufák aljánál betenni egy hosszanti gerendát, bevágni 3-4 cm-ert, hogy pontosan ráfeküdjön, és azt lábakkal levinni a falazatnál a gerendákra. Volt aki talppapucsot javasolt, és azzal rögzíteni a szarufák alját.. Mondjuk itt a talpszelement sem biztos, hogy utólag lehetne a falazatba rögzíteni, mivel nincs koszorú. Maximum több helyen lehetne a gerenákhoz rögzíteni. Volt aki a szarufák felső 1/3-ad része környékéra javasolt egy-egy fém átkötő pántot csavarozni, hogy jobban tartson a nyílás ellen.. Volt aki ugyenezt fából javasolta alulra úgy, hogy ott fém pánttal legyen összefogatva az átkötőhöz a szarufa.. De volt aki egy alacsony székállás utólagos beépítését javasolta, csak azt is annyira alacsonyra kellene betenni ahhoz, hogy ne a régi fa gerendákra terheljen, amit nem nagyon tartok jó ötletnek..
Ha volt esetleg hasonló gond valakinél, vagy van rá javaslata, mi lenne a legjobb választás, milyen megoldást fogadjon el az ember, előre is köszönöm az építő jellegű hozzáűszólásokat.
Sziasztok, 70es években épült betontálcás, G vagy GM gerendás sittfeltöltéses ház földszinti nappalijában szeretnénk gipszkarton álmennyezetet, a kérdés csak az, hogy mi lenne a biztonságos rögzítési módja ? A tálcák bár ugye vasaltak, a közepükön tán fél centis az anyagvastagság. Eddig két gipszkartonostól kaptam árajánlatot, az egyik a gerendákat fúrná meg, mert a betontálca csak eltörik, a másik a betontálcák széleit fúrná meg, mert tartógerendákat nem illik furkálni. Melyiknek van vajon igaza ? (remélem nem mindkettőnek, de nyilván ha egyikbe sem illik fúrni akkor nem lesz spotos mennyezet.) Köszi
Egy 7,5 *5 méteres nyári lakot építenék, könnyűszerkezetes kivitelben a falak 5*15 pallókból állnak, OSB borítással. A tető 10 fokos félnyeregtető lenne, a szerkezetet 5*20 as élre állított pallókból 40 cm es közökkel készíteném trapézlemez borítással.
Szerintetek ezt az 5 méteres belső távolságot át lehet hidalni ezzel a megoldással belső alátámasztás nélkül?
A fesztáv 3,8m, jelenleg 80-100 centinként vannak a gerendák. Nekem az furcsa, hogy a 12x12-es gerenda kap két oldalról 1-1 10x12-es gerendát aminek a súlyát (kb 80kg) tartja az eredeti gerenda.
Azért ezt a kérdést több szempontból is pontosítani szükséges !
Fa födém, ok.
Habár abból is több féle akad.
Pl. az egyszerű pór födém. nagyjából : alul gerendák, majd felette deszka, amely lehet nút féderes és lehet csak deszka egymás mellett, a rések vékony léccel takarva. Fen a deszka fölött, tehát már a padlástérben agyag borírás.
A méretek ?
Hát az nem írtam mert függ a fesztávtól.
Tehát a fesztáv ismeretében meg lehet adni a gerendák méretét. Ez a szelvény és a kiosztás sűrűsége.
Az a 12 x 12 nagyjából a 4 m alatti fesztávig úgy 80 cm. ha kevés keresztbe raknak egy mester gerendát.
A következő födém a borított gerenda födém. A szerkezetét nem írom, de a gerendák méretére nagyjából az előzőek az irány adók.
Gyanítom ez egy alulról a gerendák látszatát megjelenítő födém lehet.
Innen megítélni hogy kell e oda pót gerenda a fesztáv és a kiosztás pontos ismerete ismerete nélkül nem lehet.
Amúgy a fafödém egy csodálatos szerkezet. Sok mindent kibír... kivéve azt ha nedvességet kap sokáig akkor elkorhad.
Amúgy nem szakad le ( azonnal ), lehet erősítgetni, pl. úgy mint a kérdező elképzeli, de egzakt számítást nem lehet, ill. nem érdemes készíteni. A sok változó miatt.
Marad az empíria !!
De tény hogy a statikusok számolgatnak... hát ha fizetik, miért ne !!
és végül azért az empirikus tapasztalataikra is hagyatkoznak.
Fa födémet jelenleg 12x12-es gerendák tartják, meg kell megerősíteni beépítés miatt. Az új gerendák nem fekszenek majd fel a falra, a falig fognak érni kétoldali rögzítéssel a meglévőhöz.
Ha a régi mellé egy oldalon 12x12 gerenda lenne rögzítve az is megfelelő lenne, de a kétoldali 5x15 sokkal erősebb megoldás, viszont arra nincs lehetőség.
80-as években épült emeletes háznál épp 4.8-as áthidalások vannak E-48-as gerendákka 60/19-es béléstestekkel, viszont nem lettek anno megkettőzve. Ez mennyire gáz? Dózer, vagy maradhat? :-) Elmúlt 30 évben nem volt gond (itt éltem) csak most felújítunk és nézem, olvasok, aztán meg aggódom...
Hello, adott egy épülő 6 méteres garázs, sátortetővel készülne (30fokos hajlás, 10x15 szaru, 15x15 talpszelemen, taréjpalló, fogópárok alul, kakasülő felül) a talpszelemen ~50 cm túllógása nem para, ha a szélső szarufák nem kapnak fogópárt?
Köszönöm az eddigi válaszokat! A szarufák össze vannak kötve úgy ahogy mondtad. Ha meg tudom újból közelíteni az ingatlant (rengeteg eső esett sáros az út, külterület) készítek még képeket. Kíváncsi voltam még valamire. A beton alapon kívül-belül szintén látszik a repedés. A ház belsejében, pontosan az alapon lévő repedés vonalában a járólap végig van repedve a padlón... Ezt eddig észre sem vettem. Nem hiszem, hogy véletlen, hogy pont ugyanott repedt el az is, ahol az alap. Két dolog érdekelne, ezt talán így is meg tudjátok mondani.
- Eltekintve a vastag, lépcsős repedéstől, miért van az egész fal hálósan megrepedezve? Mintha minden egyes tégla látszana vakolaton és festésen keresztül. Olyan mintha vakolaton és festésen keresztül is ki lehetne venni hogy rakták a téglákat. A vékony hálós repedések mintha egyenként kirajzolnák a blokkokat..
- Még valami.. A közeli képen, ahol látszik a ledobott vakolattól a csupasz blokktégla.. Én nem vagyok szakember, de így kell kötésben lenniük a tégláknak? Egyik tégla a másikon van, de alig vannak kötésben, vagy rosszul látom?
A repedéstől a sarokig tartó szakaszon megsüllyedt a föld, és eltört az alap. Ha a háztető szarufáinak alsó része össze van kötve páronként a szemben lévővel olymódon, hogy fel tudja venni a tető súlyából adódó teljes húzóerőt, akkor a fal valószínűleg nem fog kidőlni, viszont a süllyedés folytatódni fog, és a repedés tovább nyílik.
Meg kellene nézni, hogy a szarufapárokat mi tartja össze, és tényleg összetartja-e.
A segítségeteket, illetve a véleményeteket szeretném kérni egy főfalon futó vastag, lépcsőzetes repedésről. Az épület 1990-ben épült, földszintes, kb 8m x 6m.es, még nagyapám építtette. Beton alap, falak B30-as blokkból 30 centiméteres falvastagsággal, koszorú nélkül. Eleinte esztétikai hibának tűnt csak az alap közepétől ferdén felfelő futó lépcsőzetes repedés a falon. (a beton alap is törött, innen indul ki a falon futó repedés...) Viszont egyre aggasztóbb a helyzet. A repedés felül olyan széles, hogy majdnem át lehet látni a falon. A fal belső részén is ugyanúgy megvan, teháta teljes falvastagság át van repedve. Belül próbáltam rávakolni, el is tűnt egy ideig, majd újra csúnyán átrepedt. Linkelek néhány képet, szeretném ha ránéznétek, mi lehet ez mégis? Mennyire komoly?
Még egy észrevételem van. A vastag repedés mentén előbb a festék potyogott le a falról, majd a malter is a téglákról, felül látszik a csupasz blokk. Viszont az egész falon látszódnak hajszálrepedések, és mintha szabályosan B30-as blokkonként körbe lenne repedve minden tégla. Mintha vakolaton és festékrétegen keresztül is kirajzolódnának a téglák sorai, olyan furcsák azok a vékony hajszálrepedések.
Az épület úgy került hozzám, nem én építtettem. Viszont érdekelne, hogy mire számíthatok a linkelt képek alapján a továbbiakban. Súlyosnak tűnik a dolog? Annyira megnyílhat a fal, hogy az állékonyságát is veszélyeztetheti az épületnek?
