Engem a 800 és 900 közti Kazáriáról szóló korabeli források érdekelnének.
Magamtól egyszerűen nem találok érdemleges mennyiséget.
Van a 838-as sarkeli építkezés, van valamikor egy Krim félszigeti akció, van a kazár polgárháború, és az, hogy a besenyőkkel évente háborúznak. Ezen túl már a 10 szd-i arab források következnek.
A közhiedelmmel ellentétben a karácsony nem napfordulós ünnep. Sosem lehetett az. Sőt a Gergely naptár bevezetése előtt a Luca-nap volt a napforduló. Ma is kb. három nappal a napforduló utánra jön ki a karácsony.
Az első társfejedelem a kündü volt, aki a harmadik kazár méltóságot viselte. Nyilván ő volt az, aki a kazár polgárháborúban a lázadókat (kavarok) vezette. És nyilván a kavarok fejedelme maradt akkor is, amikor a türkökhöz menekült népével. Ez volt a honfoglalók "kettős fejedelemségének" a valós tartalma. Nem kettős fejedelemség volt, hanem két fejedelem volt. Egy a türköké, egy a kavaroké.
Kurszán tehát a kavarok fejedelme volt, amely tisztség neve a kündü volt. Így marad az, hogy Kurszánnak a személyneve volt Kurszán.
Ezekről a kazár függőségben élő, Alp-Ilut’uēr által vezetett hunokról Israyēl püspök 681. évi missziója kapcsán hallunk - őt szentelte fel III. Izsák örmény katholikosz, hogy ezeket a pogány hon-okat megtérítse. A misszió történetét Daszkuráni Mózes beszéli el a kaukázusi albánokról szóló könyvében. A feljegyzett személynév és titulus:Xursan irt’gin (irthgin).
modjuk érdekes lenne kikérni a Magyar Nő Magazin szakvéleményét a csodaszarvas legendájáról, különös tekintettel a Szar-vas szó etimológiáját illetően :)
nem, mint ahogy egyetlen kereszténységgel agyonhülyített muki sem volt az.
Egyébként nem véletlen a húsvétra vonatkozó kapcsolódás sem, és ez sem a krisztusi ideológia miatt van. Ez még a Julius Caesar előtti római naptár idejéből való, jóval a kereszténység előttről, és végeredményben a szökőhónap latin nevéből származik a karácsony szó.
fn. tt. kocsmát, tb. kocsmák. Szlávul: kercsma, krcsma. Nyilvános ház, melyben az ivók számára bort, sört, s más szeszes italokat árulnak, mely egyszersmind az ivóknak ideiglenes tanyául szolgál. Kocsmába járni. Városi falusi kocsma. Zsidó kocsma. Borkocsma. Serkocsma. Kocsmából hozatni bort. V. ö. CSAPSZÉK, CSAPHÁZ, CSÁRDA, FOGADÓ.
"kocsma [1405 k.] Szláv jövevényszó vö. horvát-szerb krčma ’italmérés, kocsma’, szlovén krčma ’ugyanaz’, szlovák krčma ’ugyanaz’, orosz régi nyelvi á [korcsma] ’ugyanaz, vendéglő; alkoholos ital’. A szláv szavak eredete tisztázatlan. Az argónyelvi kricsmi ’kocsma’ [1908] a szlovák szó külön átvétele. A szlovák végződést az argónyelvben gyakori -i kicsinyítő képző cserélte fel."
És hogy kedves szlávjaid se maradjanak le: file:///D:/Downloads/TAMOP-4_2_5-09_Etimologiai_szotar.pdf
"karácsony [1138 tn. (?), 1450 k.] Déli szláv, valószínűleg bolgár jövevényszó, vö. bolgár nyelvjárási ý [kracsun] ’némelyik vidéken a Gergely-naptár szerinti június 21-e, másutt egy karácsony körüli nap mint a nyári, illetve a téli napforduló ünnepe’, macedón nyelvjárási [kracsun] ’karácsony’. A szláv szavak előzménye a szláv *korč- ’lép, átlép’ lehetett, a jelentésfejlődés ’lépő, átlépő’ > ’fordulónap, napforduló’ lehetett. A magyarba a keleti egyház műszavaként került a Balkánról."
Ettől még átvehették a szlovákok/ruszinok a magyarból.
fn. tt. karácson-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a v. ~ja. 1) Krisztus urunk születésének napja, melyet a keresztény világ december 25-én ünnepel, máskép Nagy karácson, különböztetésül a kis karácsontól, mely nyolczad napra esik. Karácson bőjtje, napja, estéje, éjjele. Fekete karácson, fehér husvét (időjárási jóslat). A latin incarnatio, carnatio szóból képezettnek látszik. 2) Férfi kn. és több családok vezeték neve, lat. Gratianus."
