modjuk érdekes lenne kikérni a Magyar Nő Magazin szakvéleményét a csodaszarvas legendájáról, különös tekintettel a Szar-vas szó etimológiáját illetően :)
nem, mint ahogy egyetlen kereszténységgel agyonhülyített muki sem volt az.
Egyébként nem véletlen a húsvétra vonatkozó kapcsolódás sem, és ez sem a krisztusi ideológia miatt van. Ez még a Julius Caesar előtti római naptár idejéből való, jóval a kereszténység előttről, és végeredményben a szökőhónap latin nevéből származik a karácsony szó.
fn. tt. kocsmát, tb. kocsmák. Szlávul: kercsma, krcsma. Nyilvános ház, melyben az ivók számára bort, sört, s más szeszes italokat árulnak, mely egyszersmind az ivóknak ideiglenes tanyául szolgál. Kocsmába járni. Városi falusi kocsma. Zsidó kocsma. Borkocsma. Serkocsma. Kocsmából hozatni bort. V. ö. CSAPSZÉK, CSAPHÁZ, CSÁRDA, FOGADÓ.
"kocsma [1405 k.] Szláv jövevényszó vö. horvát-szerb krčma ’italmérés, kocsma’, szlovén krčma ’ugyanaz’, szlovák krčma ’ugyanaz’, orosz régi nyelvi á [korcsma] ’ugyanaz, vendéglő; alkoholos ital’. A szláv szavak eredete tisztázatlan. Az argónyelvi kricsmi ’kocsma’ [1908] a szlovák szó külön átvétele. A szlovák végződést az argónyelvben gyakori -i kicsinyítő képző cserélte fel."
És hogy kedves szlávjaid se maradjanak le: file:///D:/Downloads/TAMOP-4_2_5-09_Etimologiai_szotar.pdf
"karácsony [1138 tn. (?), 1450 k.] Déli szláv, valószínűleg bolgár jövevényszó, vö. bolgár nyelvjárási ý [kracsun] ’némelyik vidéken a Gergely-naptár szerinti június 21-e, másutt egy karácsony körüli nap mint a nyári, illetve a téli napforduló ünnepe’, macedón nyelvjárási [kracsun] ’karácsony’. A szláv szavak előzménye a szláv *korč- ’lép, átlép’ lehetett, a jelentésfejlődés ’lépő, átlépő’ > ’fordulónap, napforduló’ lehetett. A magyarba a keleti egyház műszavaként került a Balkánról."
Ettől még átvehették a szlovákok/ruszinok a magyarból.
fn. tt. karácson-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a v. ~ja. 1) Krisztus urunk születésének napja, melyet a keresztény világ december 25-én ünnepel, máskép Nagy karácson, különböztetésül a kis karácsontól, mely nyolczad napra esik. Karácson bőjtje, napja, estéje, éjjele. Fekete karácson, fehér husvét (időjárási jóslat). A latin incarnatio, carnatio szóból képezettnek látszik. 2) Férfi kn. és több családok vezeték neve, lat. Gratianus."
Igen, ez bármilyen épeszű embernek nyilvánvaló, egyébként pedig a szlovákok a német Weihnacht csehből átvett szlávosított változatát használják: Vánoce/Vianoce, a ruszinok is, illetve hát ők inkább a pravoszláv meg ortodox elnevezéseket leginkább. Ők nem sűrűn karácsonyoznak, pontosabban magát az ünnepet két héttel később tartják.
Délvidékre vándorolt szlovákok között esetleg előfordul a Kracsún elnevezés
Khorasan, also written as Khurasan (Middle Persian: Khwarāsān, Persian: خراسان بزرگ, or خراسان کهن), is a historicalregion lying in the northeast of Persia. "In pre-Islamic and early Islamic times, the term "Khurassan" frequently had a much wider denotation, covering also parts of Central Asia and Afghanistan; early Islamic usage often regarded everywhere east of western Persia, so-called Djibal or what was subsequently termed 'Irak 'Adjami, as being included in a vast and ill-defined region of Khurasan, which might even extend to the Indus Valley and Sind." ("Khurasan", The Encyclopaedia of Islam, page 55., Brill, Retrieved 2010-10-22.)
Jól hozza kapcsolatba a szabarokat Szubartu-val, mert az ePSD-ből kibogarászva a
šu bar [RELEASE] (5x: Lagash II, Early Old Babylonian, Old Babylonian) wr. šu bar; šu ba "to release; to forget"
(RELEASE: kiszabadítás,megszabadítás,felszabadítás,megszabadukás,megváltás(gondoktól); mentesítés,felmentés (kötelezettség alól) to relaese megszabadulni, megváltódni,
míg:
FORGET: elfelejt, nem emlékszik vmire b. ottfelejt, elhagy vmit…B.elfeledkezik(elfelejtkezik?)
a tu5 igenév képző, annyi mint "-NI"
azaz úgy fordítható, hogy "a kötelezettségek alól felszabadulni", tahát beleillik a történetbe, hogy az őslakosok egy része a szemita elnyomás elől/alól északra menekült. Nem mellesleg Szubartu és Mada szomszédos terület, itt is létező történettel találkozunk (a kurdoknak a mai napig piros-fehér-zöld a lobogójuk)
Khorasan (Persian: خراسان, also Romanized as Khorāsān; also known as Khurāmān) is a village in Najafabad Rural District, in the Central District of Bijar County,Kurdistan Province, Iran. At the 2006 census, its population was 105, in 26 families.
"Kurszán nemzetség ismeretes nálunk az Árpád-korból (1263: Petrus filius Uza et Franciscus frater eiusdem de genere Korzan). Ez indíthatta Anonymust, hogy egy ilyen nevű személyt beleszőjön a történetébe (Curzan)"
Nagy kaland, amikor Aba Sámuel (=Sámuel atyuska) nemzetsége szintén Khorezmből való:
The name "Khorasan" is derived from Middle Persiankhwar (meaning "sun") and āsān (or ayan literally meaning "to come" or "coming" or "about to come"), hence meaning "land where the sun rises" the same etymology also having been suggested for Khwarezm. The Persian word Khāvar-zamīn (Persian: خاور زمین), meaning "the eastern land", has also been used as an equivalent term.
Khwarezm has been known also as Chorasmia, Khwarezmia, Khwarizm, Khwarazm, Khorezm, Khoresm, Khorasam, Kharazm, Harezm, Horezm, and Chorezm. In Avestan the name is Xvairizem, in Old Persian Huwarazmish, in Modern Persian خوارزم Khwārazm, in Arabic خوارزم Khuwārizm, in Old Chinese *qʰaljɯʔmriɡ (呼似密), in modern Chinese Huālázǐmó (花剌子模), in Kazakh Хорезм (Xorezm), in Uzbek Xorazm, in Turkmen Horezm, in Turkish Harezm, in Greek Χορασμία (Chorasmía) and Χορασίμα (Chorasíma) by Herodotus. The Arab geographer Yaqut al-Hamawi in his Muʿǧam al-buldan wrote that the name was a Persian compound of khwar (خوار), and razm (رزم), referring to the abundance of cooked fish as a main diet of the peoples of this area. C.E. Bosworth however, believes the Persian name to be made up of xor (خور "the sun") and zam (زم "earth, land"), designating "the land from which the sun rises", although the same etymology is also given for Khurasan. Another view is that the Iranian compound stands for "lowland" from kh(w)ar "low" and zam "land." Khwarezm is indeed the lowest region in Central Asia (except for the Caspian Sea to the far west), located on the delta of the Amu Darya on the southern shores of the Aral Sea. Various forms of khwar/khar/khor/hor are commonly used also in the Persian Gulf to stand for tidal flats, marshland, or tidal bays (e.g., Khor Musa, Khor Abdallah, Hor al-Azim, Hor al-Himar, etc.) The name also appears in Achaemenid inscriptions as Huvarazmish, which is declared to be part of the Persian Empire.
Kazária tele volt khorezmiekkel (kovarezmiekkel). Talán ők a kavarok.
Érdekes, a kazárokat is rendre a törökök közé sorolják a muszlim szerzők, ami nem véletlen, hiszen Kazária egy nyugati-türk utódállam. A türk rovásírással írott terhi és tezi ujgur feliratok említik a kaszar népet. A Kaszar a törököknél egy ismert személynév.
Maszúdí egy másik helyen azonosítja a kazárok és a szabarok népnevét. Utóbbiaknak köze lenne az ókori Szubartuhoz, illetve a mai zebari, zubari, zibaris kurd törzshöz? Mehrdad Izady kurd nyelvész összefüggésbe hozta az utóbbi kettőt.
Ál-Zakariás amidai szerzetes tudósításából kihámozhatóan 555-ben már laktak kazárok a Kaukázus vidékén, a hegység déli oldalán, szászánida fennhatóság alatt: "a szelíd lelkű Jusztiniánosz uralmának huszonnyolcadik ... éve ... A hunok közé tartoznak, és a kapukon belül vannak: būrgārē, külön nyelvvel bíró pogány és barbár nemzet, több városa van; allānājē, ezeknek öt városuk van; a Ddw népéhez tartozók, ezek hegyek között laknak, és erődeik vannak; ūngūr, sátorlakó nép; ūġār, sāber, būrgar, kūrtargar, ābār, kāser, dīrmar, sarūrgūr, bāġarsīq, kūlas, abdel, eftalīt, ez a tizenhárom, sátrak alatt lakó, a jószág, a halak és vadállatok húsából, valamint fegyverekből élő nemzet".
Aranymezők c. művében Maszúdí írja Szamandárról: "jelenleg kazár néptömeg lakja; mégpedig azért, mivel az idők kezdetén bevették, mégpedig Sulaymān ibn Rabī‘a al-Bāhilī – Allah legyen hozzá irgalmas! – vette be, mire a király Āmol városába költözött. E város és az előbbi között hat nap a távolság."
Az Āmol-t az Atil (Etil) romlott névalakjának tartják.
Figyelmeztetés és visszapillantás c. művében pedig arra utal Maszúdí, hogy a kazár területeknek valamikor volt egy Balandzsár nevű központja is: "a kazárok folyója, amely Atil, a Kazár Birodalom jelenlegi székvárosa mellett halad el; birodalmi székhelyük ugyanis annakelőtte Balanğar városa volt".
